Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-17 / 38. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY mannái, Balika Sándornál, Bernáth Istvánnál stb. — Az elnök tiszteletére a bíróság, az ügyvédi kar tagjai és városunk intelligencziája tegnap délben ebédre gyűlt össze a régi kaszinó éttermében. Az első pohárköszöntőt, daezára annak, hogy a fel­köszöntők kizárattak, Nagy László alispán mondta az igazságszolgáltatás magas képviselője Bernáth Ele­mér táblai elnökre, majd Bernáth Elemér szólalt fel, éltette a vármegyét, Nagy-Károly városát és jelen­levő két képviselőjét Nagy László alispánt és Deb- reczeni István polgármestert. A társaság jó hangu­latban a táblai elnök elutazásáig együtt volt, élve­zettel hallgatva Fátyol Józsi szép játékát. — Uj apát. Ő felsége a király dr. Jordán Károly pápai kamarásnak és szaniszlói plébánosnak az apori czimzetes apátságot adományozta. A fiatal főpap a legfelsőbb helyről jött elismerésre rászolgált irodalmi működésével és buzgó lelkipásztorkodásávál! — Meghívás. A Petőfi-Társaság a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesületet, a szept. hó folyamán Szatmár vármegyében tartandó Petőfi-ünnepély rendezése vé­gett keresvén meg, mely Petőfit, a szerelem dalno­kát, lenne hivatva ünnepelni; ez ünnepély a Petőfi- Társaság és a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület közös megállapodása szerint Nagy-Károly ban f. évi szept. hó 24-én fog megtarttatni, mely ünnepélyre a vár­megye közönségét és az ünnepély iránt érdeklődőket a Petőfi-Társaság és a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesü­let nevében ezennel meghívjuk. Abból a fényözönből, mely Petőfi költeményeiben az egész országot bera­gyogja, Szatmár vármegyének is jutott egy kis fény­sugár, s bizony a miénk nem volt az utolsó. Legma­gasabban szárnyaló szerelmi dalai itt születtek meg vármegyénkben. Erdőd, Koltó, Szatmár, Nagy-Bánya, Nagy-Károly, Cseke, Nagy-Ár, Berencze, Sáros- Magyar-Berkesz, Nagy-Peleske és Nagy-Majtény időtlen-időkig összeforrtak a költő dicsőségével. E dicsőség emlékét akarjuk ünnepelni meg mi is, midőn a Petőfi-Társaság által rendezett Szatmár vármegyei ünnepség alkalmából a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesü­let elhatározta, hogy azokat a helyeket, melyek Nagy-Károly városban Petőfire nézve emlékezetesek emléktáblával jelöljük meg. A vármegye többi helyein elhelyezendő emléktáblák felállítása pedig a jövő feladatát képezendi. Reméljük, hogy akkor, midőn oly nagy irodalmi nevű emberek, mint Jókai, Bartók, Pósa, Ábrányi Emil, Bársony István, Bodnár Zsig- mond, Rákossy Viktor stb., ünnepük a nagy szelle­met vármegyénkben, az egész vármegye velünk fog érezni e napon! — Jöjjenek azért minél nagyobb számban, hogy a vármegye ünnepe méltó legyen a költőkirályhoz! Mikor őt ünnepeljük, magunkat tisz­teljük meg: Hazafias üdvözlettel Nagy-Károly, 1899. szept. 8-án a Petőfi-Társaság és a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület nevében: Nagy László, a Nagy­károlyi Kölcsey-Egyesület elnöke. Az ünnepély prog- rammja: I. Nagy-Károly ban: A) A Petőfi-Társaság tagjainak megérkezése szeptember 23-án az esteli 8 órai gyorsvonattal. B) Ünnepi közgyűlés (szept. 24-én délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében. Az ünnepély műsora a következő: 1. Hymnus. Énekli a nagykárolyi dalárda. 2. Nagy László, a Nagy­károlyi Kölcsey-Egyesület elnökének megnyitó beszédje. 3. Bartók Lajos, a Petőfi-Társaság aleinö- kének válasza Nagy László megnyitó beszédjére. 4. Petőfi „Szeptember végén“ czimü költeményét szavalja Ráthonyi Ákosné szül. Maróthy Margit úrnő, a Nemzeti Színház tagja. 5. Petőfi és Kölcsey. Iro­dalmi tanulmány Bodnár Zsigmondtól, a Petőfi-Tár­saság rendes tagjától. 6. Költemény Pósa Lajostól, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 7. A szatmári Kölcsey-kör kiküldendő tagja részére fentartott felolvasás. 8. Prózai felolvasás Jókai Mórtól a Petőfi- Társaság elnökétől. 9. Költemény Ábrányi Emiltől, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. iO. Felolvasás Rákosi Viktortól, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 11. Szózat, énekli a nagykárolyi dalárda. C) A Petőfi- Társaság megkoszorúzza a Kölcsey szobrot, D) Emléktáblák leleplezése: a) A városháza (régen Arany szarvas fogadó) falaiba elhelyezett emléktáb­lát leleplezi a szatmári Kölcsey-kör kiküldendő tagja, b) Az állami polgári leányiskola (régen uradalmi inspektori lakás) falaiba elhelyezett emléktáblát leleplezi a Petőfi-Társaság kiküldenő tagja, c) A nagykárolyi Régi Kaszinó (régen Arany Csillag vendéglő) falaiba elhelyezett emléktáblát leleplezi Baudisz Jenő, a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület tagja. E) Délután 1 órakor közebéd a vármegyeház nagy­termében. Egy teríték ára 2 frt 50 kr. Á közebédeu való megjelenésre a hölgyek is felkéretnek. F) Este 7 órakor színházi díszelőadás a Régi Kaszinó nyári színkörében. Tartja: Csóka Sándor színtársulata. A műsor később fog megállapittatni. G) Este 9 órakor tánczestély a vármegyeház nagytermében. E tánczes- télyre a meghívók már külön kiadattak. II. Erdődön: 1. Szeptember 25-én indulás Nagy-Károlyból a reg­gel 8 óra 30 perczkor induló vonattal s megérkezés Erdődre fél 11 órakor külön vonaton. 2. Ünnepély Erdődön 11 órakor a várudvaron. Itt Lauka Gusztáv és Bársony István a Petőfi-Társaság rendes tagjai fognak felolvasásokat tartani. 3. 1 órakor közebéd. 4. Délután fél 5 órakor indulás Nagy-Károlyba. Figyelmeztetés. Az erdődi kirándulásban, valamint a N.-Károlyban rendezendő közebéden és színházi dísz­előadáson részt venni óhajtók felkéretnek, hogy ez iránt az elszállásoló és vendégfogadó-bizottság el­nöknél Debreczeni István polgármesternél folyó hó 21-ig irásbelileg feltétlenül jelentkezzenek, mivel a későbbi bejelentések semmi körülmények közt sem vehetők figyelembe; amennyiben a vendéglőst úgy Nagy-Károlyban mint Erdődön a résztvevők számá­ról, valamint a Nagykároly—somkuti h. é. vasút űzletvezetőségét az igénybe veendő külön vonat utassainak számáról jó előre tájékoztatni kell. A vendékek befogadására a városi szállodák előre lát­hatólag elégtelenek lévén, az ünnepélyen résztvenni óhajtó idegenek szintén felkéretnek, hogy ez iránti szándékukat Debreczeni István polgármesterhez szin­tén jelentsék be, hogy elszállásolásuk iránt intézkedni lehessen. Az ünnepély sikerének előmozdítása érde­kében a Kölcsey-Egyesület a vármegyei hölgyekből alakított női bizottságot választván, a női bizott­ságba megválasztott hölgyekhez az egyesület elnöke szept. 8-ról felhívást intézett, melyben felkérte őket, hogy az ünnepély fényét megjelenésükkel emelni s az ünnepély sikerét lelkes toborzásukkal előmozdí­tani szíveskedjenek. A hölgybizottság tagjai a követ­kezők : Dr. Adler Adolfné, Áigner Imréné, Dr. Aáron Sándorné, Báthory Istvánná, Barkóczy Ferenczné, Boér Endréné, Balási Józsefné, Ifj. Böszörményi Sándorné, Böszörményi Zsigmondné, Boross Zoltánná, Bay Lajosné, Bay Mihályné, Balika Miklósné, Bródi Lajosné, Bakó Bálintné, Császy Báüntné, Csipkés Andrásné, Domahidy Elemérné, Debreczeni Istvánná, Dienes Lajosné, Domahidy Sándorné, Dezső Kálmáoné, Daróczy Endréné, Domahidy Viktorné, Dienes Dezsőné, Ember Elekné, Dr. Ecsedy Gedeonná, Farkas Rezsőné, Fógel Kálmánné Ferenczy Béláné, Farkas Jenőné, Fényes Béláné, Gőnyei Istvánná, Gyene Károlyné, Gyene Zsigmondné, Özv. Galgóczy Jenőné, Galba Lajosné, Gr. Hugonnai Béláné, If). Hahn Jánosné, Helmeczy Józsefné, Dr. Halász Jenőné, Ilosvay Aladárné, Ilosvay Endréné, Ilosvay Ferenczné, Dr. Jászy Ferenczné, Jékey Sándorné, Jäger Károlyné, Jakó Kálmánné, Jékey Zsigmondné, Kállay Ist- vánné, Kőszeghy Gyuláné, Kacsó Károlyné, Kemény Alajosné, Kende Zsigmondné, Kende Béláné, Kende Elemérné, Kölcsey Zoltánné, Dr. Kölcsey Ferenczné, Kováts Gyuláné, B. Kováts Gézáné, B. Kováts Jenőné, Kölcsey Gáborné, Kölcsey Miklósné, Kossuth Istvánné, Komoróczy Jenőné, Dr. Komoróczy Ivánné, Luby Zsigmodné, Luby Lajosné, Luby Béláné, Moson Györgyné, Makay Józsefné, Majláth Ferenczné, Miskolczy Sándorné, Mándy Zoltánné, Majos Károlyné, Mándy Gézáné Molcsányi Gáborné, Nagy Lászlóné, Nonn Ferenczné, Nagy Béláné, Nagy Imréné, Neupauer Jánosné, Nonn Gyuláné, Nonn Jánosné, Papp Béláné, Papp Béláné, Papolczy Béláné, Papp Jánosué Papp Gyuláné, Pálos Kon- rádné, Ifj. Péchy Istvánná, Pika Miklósné, Péchy Margit, Ifj. Péchy Lászlóné, Róth Károlyné, Rába Lászlóné, Dr. Serly Gusztávné, Dr. Sternberg Gézáné, Sternberg Sándorné, Szoboszlay Józsefné, Szentand- rássy Antalnó, Szátiyi Árpádné, Stróbencz Péterné, Schich fimilné, Szeőke Sándorné, Szuhányi Ferenczné, Szuhányi Gézáné, Szilágyi Dénesné, Szuhányi Ödönné, Stoll Béláné, Stoll Gáborné, Schifbeck Mátyásné, Schifbeck Károlyné, Toóth Sándorné, Thoma Lászlóné, gróf. Teleki Jánosné, Tóth Móriczné, Új­helyi Mihályné, Uray Bertalanná, Ujfalussy Sándorné, Wagner Lajosné, Wolkenberg Károlyné, Vetzák Edéné, Zoltán Lászlóné. — Áthelyezés. Verebélyi Marssi Béla honvéd­főhadnagyot Szatmárról a helybeli hovédzászlóaljhoz helyezték át. — Gyászhir. Szentkátolnai Cseh Anna buji Jékey Zsigmondné, Szentkátolnai Cseh Etelka özv. adorjáni és nagy-ráthonyi Ráthonyi Aladárné, a legmélyebb gyászba borulva fájdalmas szívvel tudatják a forrón szeretett kedves atya, jó testvér, leggondosabb nagy­atya, após és sógornak Szentkátolnai Cseh Jánosnak 1899. szept. ll-én, esteli fél 7 órakor életének 77-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytét. A kedves halott hült tetemei szept. 14-én délelőtt 10 órakor fognak a. róm. kath. egyház szertartásai szerint a Rákóczy-utcza 7. sz. alatti háznál beszenteltetni s azután Dobrács-Apátiban a családi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat szept. 15-én d. e. 10 órakor fog a helybeli székes- egyházban az egek urának bemutattatni. Szatmár, 1899. szept. 11. Áldott legyen emléke! — Zárda szentelés. Ä néhai Irsik Ferencz szat­mári kananok által még életébe Erdődön alapított apácza zárdát f. hó 8-án szentelte fel Meszlényi Gyula szatmári püspök fényes segédlet mellett. A püspök mise után szentbeszédet mondott. — Meghivó. A Széchenyi-Társulat igazgató vá­lasztmánya 1899. szept. 20-án Szatmáron d. u. 4 órakor a városház kis tanácstermében gyűlést tart, melyre a választmány igen tisztelt tagjait meghívja az igazgatóság. Tárgy: a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület által rendezendő Petőfi-ünnepélyen a társulat képvisel- tetése, a gyermekmenhelyek állapotáról jelentés és a folyó ügyek. — Kápolnaszentelés. A helybeli görög kath. temetőben Kirilla Tivadar és neje Kóczián Mária által építtetett uj kápolna f. hó 20-án, szerdán (gör. katholikusoknál kisasszonynap) fog ünnepélyesen felszenteltetni.Az nap reggel 8 órakor mindkét görög kath. templomban nagymise. Utána együttes proczes- szió a temetőbe, hol szentbeszéd után kezdetét veszi a szentelés. — Színészet. Vasárnap szept. 10-én két előadás is volt. Délután 3 és fél órakor a „Csizmadia mint kisértet“ czimü énekes népszínművet adták félhely- árak mellett. Breznay mint Soos István csizmadia, alakítása azok jeles játékára emlékeztetett, a kik ezt a szerepet annak idején megalkották a nem­zeti színházban. Este ugyancsak Szigethy József darabja ment: „A csókon szerzett vőlegény“. Csongory Mariska több rendbeli szerepében csillogtatta kedves, elragadó játékát. Vihary kitűnő Ripacs és Tharasz- szovics remek Virágligeti Nefelejts volt. Előadás közben megeredt a zápor, úgy hogy a falalkotmány tetejére hulló eső miatt, jó ideig mitsem értett a közönség a játékból. — Hétfőn szept. ll-én „Lili“ \ került színre ily czim alatt „Lili és a szerelmes tüzér“, I a mely utóbbi czimmagyarázat sokakban azt a hie- ‘ delmet keltette, hogy nem a szép zenéjü Liliről van szó s igy nem mentek el a színházba. Csongory Mariska a leányka és a nagymama szerepét remekül alakította és igen szépen énekelt, úgy hogy sok tapsba részesült. De meg is érdemelte azt, mert a nagymama alakításába művészi magaslatra emelke­dett. Bethleni a tüzér szerepében igen jól alakított és énekszámai, különösen kettősei Csongoryval igen tetszettek. A többi szereplők is jók voltak s az egész előadás összevágó volt. Sajnálta az ember szinte, hogy ilyen kis közönség nézte végig ezt az élvezetes előadást. Kedden szept. 12-én teljesen üres ház előtt Herczeg Ferencz színmüvét „A dolovai nabob leányát“ adták jó előadásban. A darabot Abo- nyi Aranka, színtársulatunk e kedves naivája válasz­totta jutalomjátékául, ki daczára a kis közönségnek, temperamentumosán játszott. Baghy mint mindig jó volt. Molnár Gyula Biliczkyt hatással alakította. — A jutalmazottat szép csokorral lepték meg. — Szerdán szept. 13-án ismét üres ház előtt Beöthy László kitűnő bohózata „A Három Kázmér“ került szilire. A sikerült előadás folytonos derültségbe tar­totta a közönséget. Csongory Mariska „Ellen Black“-ot igen szépen alakította. Tharasszovits e kitűnő szí­nésznő „Aszalai Elvirá“-ja egyike legjobb szerepeinek. Breznay és Vihary jók voltak. — Csütörtökön szept. 14-én E. Kovács Gyula, a költőmüvész, vármegyénk szülöttjének siremlék és szobor-alapja javára félig telt ház előtt sikerült díszelőadás volt. Először a Hymnuszt énekelte el a színtársulat összes személy­zete. Ezután Baghy Gyula szavalta el nagy hatással Poór János kegyesrendi tanár „E. Kovács Gyula em­lékezete* czimü gyönyörű költeményét, melyet tár- czánkban közlünk. A közönség úgy a szerzőt mint a költeményt kitünően előadó Baghyt szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta. Majd E. Kovács Gyu­lának a nép ajkán élő „Kétszer nyílik az akáczfa virága“ czimü gyönyörű dalát éne­kelte el az összes színházi személyzet, melyet a közönség megismételtetett. Végezetül Tóth Kálmán kitűnő vigjátéka „A király házasodik“ került színre jó előadásban. Breznay, Vihary kitünően alakították a két cselszövő papot. Győré nagy hatással adta „Kont Miklóst“. Abonyi Aranka és Ráthonyi Stefiké szépen játsztak. Molnár Gyula sok igyekezettel játszta meg „Kopjai Imre“ hálás szerepét, de túlsá­gos naivitással és kevés élénkséggel. A súgóra az előadás alatt sokszor nagy szükség volt, a mi annak tulajdonítható, hogy ma már a hazafias darabok úgyszólván lomtárba kerültek, s e kitűnő vígjáték ritkán kerül műsorra. — Pénteken szept. 15-én kö­zönségünk előtt Géczy előnyösen ismert „Gyimesi vadvirága“ került színre félárakkal szép számú közönség előtt jó előadásban. A szereplőkről érde­mük szerint szólva első helyen Breznayról a régi gárda e kitűnőségéről kell megemlékeznünk, a ki a harangozó szerepében ismételten magasan kiemel­kedett a keretből. Csongory mint Magdolna élénk minden túlzástól ment játékával nagyban hozzájárult a sikerhez. Baghy, Imre hálás szerepét a tőle meg­szokott tudással alakította. — Ö Felsége Erzsébet királyné emlékére Buda­pesten építendő „Örökimádás templom“ részére f. hó 10—11-ik napján a róm. kath. templomban Dr. Serly Gusztávné nőegyesületi alelnök és a nőegyesületi tagok által eszközölt gyűjtés kedvező eredménynyel járt, a mennyiben 272 frt 65 krajczár gyűlt be e czélra és pedig 10-én a 6 órai misén 17 frt 22 kr, a 8 órai misén 22 frt 51 kr, a 9 órai misén 25 frt 10 kr, a 11 órai misén 135frt 58 kr, s a ll-én tartott rekviemen 72 frt 33 kr. —- Baleset. A róm. kath. templom tornyában tegnap a reggeli harangozáshoz több gyermek ment fel harangozni, s midőn a toronyból lefelé jöttek küzülök egy lezuhant s mintegy 4—5 méter magas­ból az óra műre esett hol súlyos agyrázkódást szen­vedett, s eszméletre még most sem jővén, kilétét meg­állapítani nem lehetett. — Az első segélyt Dr. Serly Gusztáv vm. főorvos nyújtotta, honnan kórházba szállították. — Jutalomjátékok. A jövő héten három jutalom­játék is lesz. Kedden Győré Alajos javára, a színtár­sulat sokoldalú tagjának jutalomjátékául színre kerül „A Sabinnők elrablása“ czimü kitűnő bohózat, a mely­nek jó emléke van városunkban, mert körülbelül 12 évvel ezelőtt kétszer is adták egymásután műkedve­lőink. — Csütörtökön Huckstedt Irén javára adják az „Orfeus a pokolban“ czimü operettet és szombaton Vihary Elemér, a társulat titkárának és komikussának jutalomjátékául „Krach Móni“ czimü bohózatot. Fel­hívjuk közönségünk figyelmét a jutalomjátékokra. — Dreyfus, ez a szerencsétlen franczia kapitány ugylátszik öntudatlanul mindenkinek bajt csinál. Mi csak egyszer irtuk le a nevét lapunkban s ezt is megbántuk. Ugyanis a múlt szombatom este, lapunk zártakor, egyik távirat a másik után jött Dreyfus helybeli hitsorsosaihoz, mind azzal az örvendetes hírrel, hogy Dreyfust felmentették. Mi a magán táviratoknak ez egyszer hitelt adtunk s mert magunk is ilyen Ítéletet vártunk, közöltük a felmentésre vonat­kozó hirt. Pedig hát a hitsorsosok s velük együtt mi is misztifikaticzio áldozatai lettünk, mert Dreyfust, igaz az egész müveit világ csodálatára, de tényleg ismét elitélték. Nadeazzal vigasztaljuk magunkat, hogy nagyobb felsülések is történtek már e téren, hogy többet ne említsünk, a magyar napi lapok páratlan felsülése Csanády Sándor halálával. Valamennyi unisono elsiratta a vén kuruczot szép nekrológokban, tárczákban s harmadnap jött magától Csanádytól a hir, hogy ő neki nem tetszett még meghalni. Várme­gyénk kedvelt főurának, br. Vécsey Józsefnek álhalál- hiréről és a báró szellemes czáfolatáról, nem is szó­lunk. Elég ahhoz annyi, hogy szegény Dreyfus nem fogja bizonyára olyan örömmel, mint néhai jó Csanády Sanyi bátyánk tette, megczáfolni a mi hírünket !

Next

/
Oldalképek
Tartalom