Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-15 / 3. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Az ev. ref. egyház bálja, melynek jövedelmét iskolaépités czéljaira fordítják, f. hó 21-én, szom­baton nem a régi kaszinóban, mint az a meghívóban jelezve volt, hanem a vármegyeház nagyterm é- b e n tartatik meg, hol a gyűlés-termen kívül a két oldalterem is a báli közsönség rendelkezésére lesz bocsátva, a karzatra pedig 1 frtos karzat jegy jo­gosít. Áz ev. ref. mulatságok mindig a legsikerülteb­bek közé tartoznak s bizonyára bevállik az most is, midőn a bálanyai tisztet a főispánná ő méltósága fo­gadta el s a rendező-bizottság lankadatlan buzgalommal követ el mindent, hogy a mulatság jól sikerüljön. Mint értesülünk a mulatságon nemcsak helyből, de a vidékről, sőt a szomszéd vármegyékből is számosán készülnek résztvenni. Ezen örvendetes körülmény indította a rendezőséget arra, hogy a városunkban levő kaszinói helyiségnél egy nagyobb, a résztvenni szándékozók számának megfelelő helyről gondoskodjék s ez okból kérte és nyerte is meg a vármegyeház nagytermét. A rendezőség főtörekvése, hogy ez es­télyt fesztelenség, jókedv s mindenben egyszerűség jellemezze, hogy igy az intelligens elem között az iparos osztály és polgárság is otthonosan érezhesse magát. Midőn szükségesnek láttuk a nagy közönség figyelmét ezekre felhívni, melegen aljánljuk e jótékony- czélu tánczestélyt az érdeklődők szives pártfogásába. Akik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, forduljanak a rendező-bizottság jegyzőjéhez Lukács Mihály tanítóhoz. — Eljegyzés- Nagybosnyói Kónya Kálmán, m. á. v. mérnök, földbirtokos, a napokban eljegyezte ludányi Bay Mihály csomaközi földbirtokos és neje, csik-tus- nádi Sántha Erzsébet úrnő bájos szép leányát, Annát. Boldogságot kívánunk a szerető szivek frigyéhez! — A gazdászok bálja. f. hó 18-án lesz Debre- czenben. Ezen fényes bálnak is főispánnénk gróf Hugonnai Béláné a bálanyja s hallomás szerint Buda­pestről is több előkelőség leutazik a védnöknővel a bálra. Városunkból is többen átrándulnak a debreczeni farsang legfényesebb mulatságára. — Birói vizsga. Klie Antal városunk fia, a makói kir. járásbírósághoz beosztott aljegyző, folyó hó 9-én a gyakorlati birói vizsgát Budapesten kitűnő képesí­téssel letette. Gratulálunk, s kívánjuk a megérdemlett mielőbbi előléptetést. — Áthelyezés. Némák Arthur főhadnagy, a ki jelenleg egészségi szempontból Lursin-Ciccoloban tartózkodik, zászlóaljunktól a trencséni 15. honvéd gyalogezred 1-ső zászlóaljához Trencsénbe helyez­tetett át. — Kiküldetés. A vármegye közönsége úti költség- vetésének felterjesztésekor felirt a kereskedelmi minisz­terhez, hogy az államsegély indokolása czéljából ki­küldött által vizsgáltassa meg a törvényhatóság közúti hálózatát és a műtárgyakat, s azon körülményt, hogy a közúti adó elégtelen arra, hogy ezeket jó karban tarthassa. A miniszter Petracsek Ferencz kir. főmér­nököt küldte ki, a ki f. hó 23-án megérkezik váro­sunkba és másnap megkezdi körútját a megyében. — Esküvő. Péchujfalusi Péchy Sándor m. kir. honvéd huszár főhadnagy f. hó 7-én tartotta esküvő­jét Nyíregyházán péchujfalusi Péchy Klárával Péchy Pál és neje Uray Vilma kedves leányával. — Nagy-Károly város képviselőtestülete f. hó 8-án rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek legfon­tosabb tárgya az állami polgári leányiskola épületének átalakítása volt. A miniszter a volt Hungária vendég­lőnek e czélra leendő átalakítása tervein némi módo­sításokat tett, úgy, hogy az előirányzott 10 ezer frt helyett 11417 frtba kerül. A képviselő-testület elfogadta a terveket s költségvetést és az árlejési hirdetmény kibocsátására felhatalmazást adott a tanácsnak. A jövő iskolai évet már az uj helyiségben nyitják meg. — Hymen. Grünwald Béla hirneves festőmű­vész, a nagybányai festő iskola tanára f. hó 11-én tartotta Nagy-Bányán esküvőjét joódi Bilcz István nagybányai gör. kath. esperes és neje ugbai Erdőss Anna bájos és kedves leányával Irénnel. Sok boldog­ságot a szívből kötött frigyhez!-— Bál. A helybeli kath. legényegylet f. hó 22-én tartja idei bálját a polgári olvasókör nagyter­mében. Bálanyának Friedl Jánosné szül. Hénel Te­rézia úrnőt kérte fel az ifjúság. A bál igen látoga­tottnak ígérkezik. — Dalestély, A helyeli dalegyesület f. hó 7-én tartotta meg farsangi tréfás hangversenyét a régi kaszinó nagytermében. Ez volt a dalegylet első hang­versenye az uj kaszinó helyiségében s minden tekintet­ben kitünően sikerült. Mert szép és intelligens közönség hallgatta végig a műsort. Ott volt vármegyénk főis­pánja is, továbá Habrovszky dandárnok és Ludman ezredes vezetése alatt az egész honvéd tisztikar is. Legnagyobb hatást „Vartyogi dalnok verseny“ czimű humoros dalmű előadásával érték el, a melyben Let- linger Béla, Demidor Ignácz (Kraxelhuber Tóbiás) Czimbolinecz János, Kolozsváry Miklós és Tömpe Károly tűntek ki szoló dalaikkal. Sok derültséget keltett Berényi József is, a ki a bűbájos grófnét sze­mélyesítette. Ezután a „Veteránok“-at adták elő, a mely szintén közderültséget keltett. A dalárda a közönség érdeklődését meghálálandó, programmon kívül elő­adott még egy férfi négyes magyar dalt. Szóval el­mondhatjuk dalárdánkról azt, hogy pár év alatt olyan haladást tett, a mely örvendetesen feltűnik mindenki­nek. És ez Kun Miksa karnagy érdeme kiválólag, a a ki ilyen színvonalra emelte a dalárdát. Előadás után a közönség a legnagyobb része az ebédlőbe vonult, a hol kedélyes vacsora következett, majd pedig táncz. — Helyreigazítás. Az árvák karácsonyfájára adott ajándékok nyilvános nyugtázása alkalmából megtörtént azon tévedés, hogy dr. Aáron Sándorné neve után 5 frt adományt említett fel lapunk, holott ezen összeget dr. ÁldorAdolfné adományozta. Miért is a köszönetét mondó nyilatkozat ezen tévedését — felkérés folytán — helyreigazítjuk. — Nyugdíjazás. Kalas Endre őrnagy, a hely­beli zászlóalj volt parancsnoka, január 1 -tői nyugdí­jaz tatott. — Budai Aladár hadapród ténylegesitési próba- szolgálatra a helybeli zászlóaljhoz osztatott be. — Felolvasás. A kath. legényegyesület folyó hó 15-én vasárnap este fél 6 órakor tartja 49-ik ismeret- terjesztő szórakoztató estélyét, a következő mű­sorral: 1. „Vallomás“, Vida Józseftől, szavalja: Czambel Béla egyl. tag. 2. A nándori fogolynő, irta Tárkányi Béla, szavalja: Sándor Erzsiké. 3. Felolvasás „A vasárnapi munkaszünetről és a népjólét“, tartja: Guba Pál egyl. elnök. 4 Az özvegy és fiai, Tompa Mihálytól, szavalja: Nyikoda Sándor egyl. tag. 5. Szerenád, (monolog), irta : Makai Emil, előadja : Péter Annuska. 6. A tökfejü, (magánjelenet), Feydeau Györgytől, előadja: Klincsák János egyl. tag. Ezen estélyre az egyesület tagjait, védnökeit, jóakaróit és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívják a rendezők. — Téli czirkuszszá alakítja át a helybeli nyári színkört Veisz és társa lovardája, a kaszinó választ­mányának engedélyével. — Csalás. Orosz Mihály reszegei lakos, hamis okmány alapján 300 frt kölcsönt vett fel a helybeli központi takarékpénztárnál, a mely összeget egy ülté­ben el is mulatta egy korcsmában. Azonban az éber vezérigazgatóság rájött a csalásra és elfogatta a ha­misítót. — Betöréses lopás. Rubleczky Ignácz keres­kedő helybeli borházába f. hó 7-én betörtek. A jelekből Ítélve, többen az ajtó felfeszitése után behatoltak, s onnét 59 üveg pálinkát s 20 üveg bort loptak el, A jómadarak azonban úgy látszik, nem elégedtek meg a lopással, hanem azonnal a lakmározáshoz és ivás- hoz is hozzáláttak, s igy boros állapotban oly vigyá­zatlanok voltak, hogy egy álkulcsot és egy kalap ki­tépett bélését visszahagyták. Az álkulcs mint bűnjel alapján felkereste a rendőrségSopronyi Sándor lakatos­inast, ki különben is pár nappal előbb a borház ab- laKának zárát javította, s kalapjának állapota arra vallott, hogy abból hiányzik a kérdéses bélés. A jó­madarat letartóztatták, s igy valószínű, hogy bűntársai is kézrekerülnek. Az a megjegyzésünk az egész do­logra, hogy úgy látszik a szőlőkerülők az éjjeleket jóizü alvással töltik, s igy felőlük az összes pinczéket kirabolhatják. — Gyűjtés. Lapunk szerkesztősége egy szegény úri család felsegélyezésére 42 adakozótól 16 frt 10 krt gyűjtött, s ezen össszeget két tanú által láttamozott gyűjtő iv alapján átadta az illető családnak, s a nyert nyugtát felmutatta a városi hatóságnál. A nemesszivü adakozók fogadják ez utón is a segélyezettek hálás köszönetét. — Búcsú szó Kápolnára (Hevesmegyében) uj állásom átvétele végett sürgősen el kelletvén utaz­nom, jó bárátaim s ismerőseimtől nem búcsúzhattam személyesen. Ugyanazért ezúton mondok Istenhozzá- dot mindazoknak, kiknek szives barátságát s jóindu latát hosszú ittlétem alatt bírhatni szerencsés vol­tam, kérvén tartsanak meg továbbra is jó emlékük­ben. Isten áldja mindnyájukat! Karuj (Szaniszló) 1899.Január 7. Torkos László uradalmi tiszttartó. — Társasköri közgyűlés. Csengerben f. évi január 7-én tartották meg a társaskör évi rendes köz­gyűlését. A már előre érdekesnek Ígérkező közgyűlé­sen a tagok majdnem mindanyian megjelentek. Pontban délután 5 órakor nyitotta meg a közgyűlést Képessy Gyula elnök szép megnyitó beszéddel s felkérte Baka Elek titkárt, hogy az elmúlt 1898 év­ről összeállított elnöki jelentést olvassa fel. Az elnöki jelentés tudomásul vételével a tagok névsorában történt változás vétetett tárgyalás alá s az a választ­mány javaslatával igazittatik ki. Elnök jelenti hogy Király András ki 7 éven át volt a társaskörnek buzgó könyvtárnoka tisztéről lemondott s kéri ezen tisztnek választás utjáni betöltését. A közgyűlés azon­ban ragaszkodik Király Andráshoz s őt egyhangú bizalmával kéri, hogy a könyvtárnoki tisztet továbbra is tartsa meg. Ezen egyhangú bizalom impozáns megnyilatkozása után Király András a könyvtárnoki tisztet bár hivatkozva sok oldalú elfoglaltságára — is­mét elfogadja és lemondását vissza vonja. Ez után az alapszabály értelmében a választás alá kerülő tisztikar titkos szavazattal egyhangúlag következőleg választatott meg. Elnök : Képessy Gyula, igazgató : Katona Ágoston; háznagy: Pongrácz Imre, ellenőr, Markovics Miksa, titkár: Baka Elek. A választmány titkos szavazat utján következőleg alakult meg: Bö­szörményi Endre. Dr. Diósy Adolf, Kossuth István, Kaufmann Miksa, Dr. Szendy Károly, Lengyel Sán­dor, Kaufmann Lajos, Boros György, Máyer Károly, Sulyok Ede, Papp Sándor, Markovics Mór, Kun Isván, Mikolay |Aladár, Grossman József. Miután az 1898 évi zárszámadást felül vizsgáló bizottság jelentése tudomásul vétetett, Molnár László pénztárnoknak a felmentvényt megadták. Több tárgy nem lévén — mi után még a jegyzőkönyv hitelesítésére Sulyok Ede és Kun István kiküldettek — a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. — Gazdasági előadások A földművelésügyi m. kir. minisztérium támogatásával a szatmármegyei gaz­dasági egylet által rendezendő téli gazdasági előadások programmja. Jan. 15 Szeőke Barna földbirtokos Udva­riból, Szatmáron „Okszerű gyümölcstermelés“. Abonyi Károly gazd. szaktanár Nyíregyházáról Ombódon d. e. Mikolán d. u. „Szövetkezetekről“. Nagy Sándor ág. ev. tanító Nagy-Károly „Búzatermesztés, tekintettel a géppel vetés előnyeire“, Horváth Károly tanitó Kaak- Szent-Márton „Selyemtenyésztésről“. Jan. 22. Abonyi Károly gazd. szaktanár Nyíregyházáról, Nagy-Bányán „Állattenyésztési irányelvek“. Poszvék Nándor gazd. egyl. titkár Szatmár „Alakítsunk tejszövetkezetet“. Nagy Sándor tanitó Nagy-Károly „A háziállatok czél- szerü takarmányozása“. Horváth Károly tanitó Kaak- Szent-Márton „Faiskoláról“. Marosán Kornél áll. isk. igazgató Aranyos-Medgyes „Az állatok okszerű téli tartásáról“. Korányi János ev. ref. lelkész Dobra,, Méh­családról“. Jan. 29. Dr. Schöberl Emil gymn. tanár Szatmár „Trágyázni a levegőből is lehet“. Marosán Kornél áll. iskolai igazgató Aranyos-Medgyes „Sertés­hizlalásról“. Horváth Károly tanitó Kaak-Szent-Márton „Gyümölcsfa-oltásról“. Huszár Lajos kántortanitó Dobra „Szőlőművelés“ I. Febr. 2. Luby Béla földbirtokos Fehér-Gyarmat „Méhtenyésztés, mint a gazda Jövede­lemforrása“. Pataky Sándor ev. ref. lelkész Ér-Kört - vélyes „A régi terméketlen szőlők felújításáról“, Nagy Sándor tanitó Nagy-Károly „Czukorrépa termesztés kísérletezéssel“. Febr. 5. bér. Kovács Jenő földbirtokos Homokról, Bot-Paládon „Lótenyésztésünk irány-elvei“. Poszvék Nándor gazd. egyl. titkár Szatmárról, Nagy- Károlyban „A búza színét a kézzel vetés is befolyá­solja“. Marosán Kornél áll. isk. igazgató Aranyos- Medgyes „Baromfi-telelés“. Huszár Lajos kántor-tanitó Dobra, „Szőlő-művelés“ II. Pataki Sándor ev. ref. lel­kész Ér-Körtvélyes „Uj szőlők telepítése filoxera-men- tes homoktalajon“. Febr. 12. Dr. Éekete Sámuel me­gyei főorvos Szatmárról, Nagy-Károlyban „Telepítés­nél a szőlőfajták megválasztása“. Marosán Kornél áll. isk. igazgató Aranyos-Medgyes „Kifogástalan apa-álla­tok alkalmazásának előnye“. Pataki Sándor ev. ref. telkész Ér-Körtvélyes „Okszerű kezelésű szüretekről, különös tekintettel a faj-szőlők és csemege-szőlőkre“. Huszár Lajos kánt. tanitó Dobra „Szőlőművelés“ III. Gacsályi József tanitó Porcsalmán „Előadás a szarvas­marha-tenyésztés köréből“. Febr. 19. Pethő György gazd. tanácsos Szatmár „Az ugar-kényszer megszün­tetéséről“. Bacsó Mihály tanitó Sályi „Lótenyésztésünk hibái“. Major Ágoston áll. tanitó Dengeleg „A talaj helyes megmunkálásáról“. Febr. 26. Abonyi Károly gazd. szaktanár Nyíregyházáról Nagy-Károlyban „Ä gabona szokott ár-alakulásainak kihasználása a gazda által“. Bokor Gyula Angyalos. „A vetés-forgók elő­nye“. Plank Károly tanitó Csomaköz „Földmivelés és növény termelés“. Márcz. 5. Poszvék Nándor gazd. egyl. titkár Szatmárról, Szatmár-Hegyen „A csemege- szőlő értékesítéséről“. Gojdics István földbirtokos Pá- tyod „Gépvetés előnye a kézzel vetés fölött. Plank Károly tanitó Csomaköz „Szőlő- és bortermelésről“. Márcz. 13. Wagner János gazdatiszt Sárközön „A föld tavaszi munkálásáról“. Plank Károly tanitó Csomaköz „Gazdasági állattenyésztés“. Lang Pál tanitó Nagy-Majtény „Szőlő rigolirozás, szőlő és gyümölcs oltásáról“. Báró Vécsey József egyl. elnök. Poszvék Nándor egyl. titkár. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva Felelős szerkesztő: B A U D I S Z JENŐ. ___ Laptulajdonos: R OTH KÁROLY._______ Hirdet mény. A fehérgyarmati országos vá­sárok vámszedésijoga 1899. január hó 1-től három évre, 1899. évi január hó 22-ik napjának d. e 10 óráján a városházánál nyilvános árverésen haszonbérbe adatik. Az árverési feltételek a városi jegyzői irodában megtekinthetők. Fehér-Gyarmat, 1899. január 8. Jékey Sándort 1—1 biitokossági felügyelő. 4755—1898. tkv. szám. Árverési hirdetmény és feltételek. Fény község összesített árvapénztára végrehaj- tatónak Drágos János és társai végrehajtást szenve­dők elleni ügyében a végrehajtási árverés 500 frt tőke, ennek 1890. évi julius hó 1. napjától járó 8°/o rendes és 8 százalék késedelmi kamatai, 41 frt eddigi, 15 forint 65 krajczár árverés kérési to­vábbá az ezennel csatlakozott Drágos János végre- hajtatónak 29 frt tőke, ennek 1896. évi szeptember 5-től járó 5°/o kamata és 16 frt 60 kr s a további költségek erejéig ezennel elrendeltetik, s ennek ha­táridejéül 1899 február hó 4-ik napjának délelőtt 9 órája a zilahi kir. törvényszék területén fekvő Csány község házához kitüzetik, az árverési feltéte­lek pedig a következőkben állapíttatnak meg. 1. Elárvereztetnek szükség esetére a kikiáltási áron alul is a csányi 34-ik számú tjkvi A I. 22 hrszám a. foglalt ingatlan 212 frt, a csányi 190-ik számú tjkvi A. I. 133/a és 142/a hrsz. alatt foglalt ingatlanok 319 frt kikiáltási árban. 2. Arverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy ovadékképes értékpa­pírban a bírósági kiküldött kezéhez bánatpénzül előre letenni, avagy annak előzetes letétbe helyezé­séről nyert elismervényt átadni. 3. Vevő köteles a vételárat az árverés jogerőre emelkedése után járó 15, 30, és 45 napi időközökben három részletben, az árverés napjától járó 5% ka­mattal együtt a tasnádi kir. adóhivatal mint birói letét pénztárnál lefizetni, a bánatpénz az utolsó részletbe számittatik be. A többi árverési feltételek ezen bíróság telek­könyvi irodájában és Csány község házánál a hi­vatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Tasuádon, 1898. évi szeptember hó 29-én. Eros, kir. aljárásbiró

Next

/
Oldalképek
Tartalom