Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-24 / 39. szám

Nagy-Károly, 1899. szeptember 24. 30. szám. .-;v<0 XXY. évfolyairrry^x Szatmápmeíyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ATjrn at.mtt TnnmTT.ATJ 0 V és VEGYESTARTALMU HETILAP. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Xagy-Károlyban, inegyeház-utcza 46. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre I frt. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés be­küldése mellett 2 frt 50 kr. Egyes szám ára ÍO kr. *s­Hirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 20 kr. Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele­zőktől fogadtatnak el. költőjéhez, a világirodalmat beragyogó nagy névhez. Megadta az ünnepségeknek az országos színezetet a segesvári ünnepet is rendező Petőfi-Társaság nimbusza, az irodalmi, köz­művelődési társulatok, erkölcsi testületek, tör­vényhatóságok küldötteinek diszes gárdája és a szélrózsa minden részéből, de különösen a vármegyéből összesereglett ünneplő közönség nagy részvétele. Széli Kálmán miniszterelnök és Wlassits kultuszminiszter elmaradásukat kimentették, s utóbbi vármegyénk főispánjával képviseltette magát. Holnap szükebb körben Erdődön, Petőfi lángoló szerelmének csendes kis fészkében nyer folytatást az ünnepség. Az ünnepély egész lefolyását adj uk akként, hogy a kissé tulhalmozott programúi minden egyes részét közöljük egész az esteli táncz- mulatságig. Hogy ezt tehessük, lapunkat reggel helyett este jelentettük meg. Elnöki megnyitó beszéd. Nagy László alispán, mint a „Nagykárolyi Köl- csey-Egyesüie. ‘ elnöke, a következő nagy hatású be­széddel nyitotta meg a díszközgyűlést: Szatmár vármegye és a Nagykárolyi Kölcsey- Egyesület nevében üdvözlöm a Petőfi-Társulat alel- nökét és tagjait, üdvözlöm azokat kik, meghívásunkra a távol és közel vidékekről itt ma megjelentek. Megjelenésűk felment attól, hogy ecseteljem e mai nap jelentőségét, hiszen elég volt egyszerű hivó HIVAT ALÓ S R ÉSZ 2240—1899. sz. Szatmárvármegye főispánjától. Meghívó. Van szerencséin a vármegye törvényható­ságának bizottsági tagjait a f. évi október hó 12-ik napján délelőtt IOV2 órakor kezdődő s esetleg a következő napokon is folytatandó rendes őszi közgyűlésre a vármegye székházának nagytermébe tiszte­lettel meghívni. Nagy-Károly, 1899. szept. 19. Gróf Hugonnai Béla, — főispán. 2239—1899. sz. Szatmár vármegye főispánjától. Meghívó Van szerencsém az állandó választmány tagjait a folyó évi október hó 10-ik napján dél­előtt 9 órakor kezdődő-dlésre a vármegye székházának kis tanácstermébe tisztelettel meghívni. Nagy-Károly, 1899, szeptember 19. Gróf Hugonnai Béla, főispán. 4529—1899. kig. sz. Murguly György szaniszlói lakos 3 éves, sötét pej, hátsó lábaira kissé kesely kancza csikója és Magyar József ugyanottani lakos 1 és fél éves, pej szőrű, jegynélküli csikója elbitangolt. Nagy-Károly, 1899. szeptember 19. Domahidy, főszol­gabíró. Petöfi-ünnep Nagy-Károlyban. Ma folytak le azok az ünnepségek váro­sunkban, a melyek Petőfinek, a szerelem dal­nokának, az ő emlékének szóltak. A Petőfi-Társaság eszméje volt ez ünne­pély. A társulat, mely első sorban van hivatva a Petőfi-kultusz ápolására, a halál 50-ik év­fordulója alkalmával rendezett vidéki és a sza­badság vértanú költőjének szentelt segesvári országos ünnep után elhatározta, hozy Petőfi­nek, a szerelem édes szavú költőjenek is ren­dez emlékünnepet. Erdődre, Kohóra volt tervezve az ünne­pély, de minthogy egyik helyen sem engedték meg a helyi viszonyok országos ünnep tartá­sát, a Petőfi-Társaság elfogadta az ünnepély rendezésére felkért Nagykárolyi Kölcsey-Egye- sület eszméjét, hogy a Szatmár vármegyében tervezett ünnepségek főrésze városunkban tar­tassák meg. Elismerés illeti a Petőfi-Társaságot az ünnepély kezdeményezéséért, lelkes megvaló­sításáért és a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesületet is a rendezés és végrehajtásért, valamint Szat­már vármegye közönségét is, a mely kimondta, hogy az ünnepély hozz.’ , olásával megy vég­be s azt erkölcsileg és anyagilag támogatni sietett. Az ünnepély országos jellegűnek készült és bár sok meghívott előkelőség és közremű­ködő akadályozva volt a megjelenésben, a Programm is változást szenvedett, de azért mégis méltóan folyt le a szerelem halhatatlan r A K C Z A. Petőfi emlékezete Irta: Nagy László. (Szavalja ma eáte a színházi díszelőadáson Baghy Gyula.) Midőn egy ország egy napot szentelve, Dicsénekével éltet egy nevet, E név nem ember, föld tűnő lakója, E név csak eszme, gondolat lehet. Kik összegyűltünk ünnepelni ő t ma, Az ő nevével szívben, ajakon, Nem egy embernek képe tölti lelkünk, Hevülő lánggal ilyen gazdagon. Elvész az ember lelkünk szent tüzében, Megsemmisül a gyarló földi rész, S csak az marad meg, mit csodáló lelkünk, Mint égi szikrát, már imádni kész! Hiszen a múltból, a mi ránk maradt név, Mit áhítattal említ annyi ma, Mind egy — egy eszmét vett körül alakkal, Hogy hozzánk földi nyelven szólana ! Hitét elvesztve, uj hitért esengve, Az égi sejtés földre rég leszállt, De hogy e sejtés hitté izmosuljon : Meg kellett látni Isten szent fiát! A mit hazánknak nagyjai tevének, Sejtette érzé, azt jól a tömeg, De hogy e sejtés érthetővé váljon, Születni kellett egy Széchényinek ! De hajh ! ki lesz az uj Hunyad idővel, Kiben e vágy nekünk megtestesül! Sok az, ki érzé üdvét, szenvedését Az érző szívnek hosszú életen, De ki volt boldog, hogy egy érzeménye Át érthető irás vagy szó legyen ?! Sok az, ki álmot álmodott magának, Fényest, csodásat, édest, nagyszerűt, Ki mondhatá el, mit szivében érzett, Egy élten át, az árnyat és derűt ?! lm jött a költő, száz és száz alakban Rá ismerénk az üdvre, mely miénk, S más bánatában önmagunkét látva, Enyhületet — siratva mást — lelénk ! Zengett az ének, most szerelmet esdve. Majd kételyét zokogta s bánatát, Mig égi üdvnek fényes sugaránál Szép hitvesét hittel ölelte át! A szerelemnek minden változatján Fut át a szívnek bűvös dalnoka, Mig hitvesénél a zenithhez érve, Uj szerelemre nem gerjed soha. De meg nem állhat, fel! felebb törekszik! És e magasabb czél: a szeretet! És hitvesénél mást jobban imádni, Nem földi lényt, csak is a hont lehet! Miként imádta nemzetét a költő ?! . . . A harezmezőn, a többi közt pihen . . . Ott áll az emlék, mindét megjelölve, Csak az övének nincs ott jele sem ! Ott fenn keressük, lelke felragadta ; Itt, nem találjuk hamvadó porát ! Ott fenn az égben, itt lenn sziveinkben Élhet csak a szeretet dalnoka, S mig a hitves s a hon fogalma szent lesz, Emléke él s nem veszhet el soha ! Szendrey Julia és Térey Mari. (Közli: Nagy Sándor.) Szendrey Júliának, a költőkirály nejének Térey Marival való barátsága és e barátságnak a Petőfi életére való nagy befolyása sokkal köztudomásúbb dolog, sem hogy ez bővebb ismertetést igényelne. Térey Mari férje néh. Kováts Éduárd szívessé­géből épen lapunk volt oly szerencsés, hogy Szendrey Júliának Térey Marival folytatott levelezését 1887. évi évfolyamának 17-ik és 1888. évi évfolyamának 15., 16. és 17. számaiban közölhette. Lapunk hasábjain váltak azok közkeletűekké, s e levelek sok mértékben hozzá járultak Julia excentricus lényének megismeré­séhez. Pár évtized előtt oly szerencsés voltam, hogy id. Rényi József úrral, e sokoldalú műveltségű, nagy tudásu zenész és ideális gondolkozásu emberrel benső ismerettségbe jöttem, s a más különben zárkózott lelkű ember, látva Petőfi iránti rajongásomat, Petőfiről sok érdekes dolgot mondott el. Ez emlékek indítottak aztán arra, hogy midőn a júliusi erdődi Petőfi-ünnepély alkalmából Petőfi Szat- márvármegyei tartózkodásáról szóló tanulmányom megírásához kezdtem, Rényi úrhoz fordultam, hogy legyen segítségemre e munkában. És a feltett kérdésre szives készséggel meg is felelt. A mennyiben pedig a rég hallottak után emlé­keztem, hogy Rényi ur Petőfivel benső barátságban, a Szendrey és Térey házzal pedig szoros összekötte­Megsemmisitni, kik hazánkra törnek ! Úgy ég e vágy mint hajdan itt belül, Eltűnt, elvérzett s mint a múlt időknek Mesés királya, hőse, égbe szállt; A modern thearapiában az orvosok mindinkább a természetes gyógyvizek használatát, ezek között különösen a maga nemében páratlan ajánlják. A Ferencz József keserüviz már huszonöt év óta van használatban s egy családban sem szabadna annak hiányoznia. Nagybani raktár: JANITZKY ALBERT, KAUFMANN JAKAB ÉS FIA és WEISZ LAJOS czégeknél. Ferencz József keser(ivizet

Next

/
Oldalképek
Tartalom