Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-08 / 41. szám

Xagy-Károlv7 1899. október 8.-ái. szám.

XXY. évfolyam.

SZATMÁR vármegye hivatalos közlönye.

* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL

hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők:

Nagy-Iíárolyban, megyeház-uteza 46. sz.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK :

Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre I Irt.

Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 2 frt 50 kr.-ss Egyes szám ára ÍO kr.

Hirdetések jutányos áron közöltéinek.

„Nyilttér“ sora 20 kr.

Bólyegdij minden beigtatásért 30 kr.

Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levelezőktől fogadtatnak el.

HIVATALOS RÉSZ

Pótárgysorozat

Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 1899. évi 'október hó 12-én tartandó rendes közgyűlésére.

A nmltsgu m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák, a Cs. Lázár Elemér nagykároiyi lakosnak M.- Szalkátói—Csapig vezetendő gőzmozdonyu h. é. vasút építésére megadott előmunkálati engedély tárgyában kelt leirata. (1)

Vármegyei alispán előterjesztése a nagybánya—- zsibói h. é. vasút részére megszavazott 45000 frtos kölcsön ügyében. (Fj.)

Ugyanaz a vármegyei lótenyésztési szabályrendelet módosítása tárgyéban..*(11.)- * . . <

Ugyanaz a Cáászló község tulajdonát képező 600 frtos osztrák járadék-kötvénynek közforgalmi köt-, vényekkel kicserélése tárgyában. (1.)

Nagy-Károly város polgármesterének a képviselő - tagok választásához elnök ' kiküldése iránti jelentése. (1.)

Miskolczy Márton felsőbányái t. ügyésznek, a városi képviselőtestületi gyűlés jutalmazások tárgyában hozott határozata ellen beadott felebbezése. (1.)

Az avasfelsőfalusi körjegyző választás ellen beadott felebbezés. (1.)

Mező-Petri község képviselő-testületének ingatlan- ság elidegenitése tárgyában kelt határozata,. (1.)

Nagy-Károly város módosított szervezési szabályrendelete. (1.)

Börvely község képviselő-testületének a Nagykároly—mátészalkai h. é. vasút segélyezése tárgyában kelt határozata. (1.)

Csomaköz község képviselőtestületének a kát. térkép árának mikénti fedezése tárgyában kelt határozata. (I.)

.Csomaköz és Bere községek módosított szervezeti szabályrendeletei. (I.)

Matolcs község képviselőtestületének kölcsön felvétele tárgyában kelt határozata. (I.)

Vármegyei alispán előterjesztése a levéltárból hiányzó felekezeti anyakönyvi másodpéldányok beszerzése tárgyában. (IV.)

Árvaszéki elnök előterjesztése az árvaszéki iktató hivatal részére beszerzett számoló gép javítási árának megtérítése ügyében. (V.)

Árvaszéki elnök előterjesztése 2 ideiglenes dij- noknak 6 hóra leendő alkalmaztatásának engedélyezése iránt. (V.)

Ugyanaz Lővy Miksa papirkereskedőnek kifizetett 178 frt m^tiikitiae tárgyában. (V.)

Ugyanaz az' 1898. évi központi gyámpénztári számadás ügyében. (V.)

Erdészeti bizottság javaslata szakértő kültagok választása iránt. (IV.)

Erdészeti bizottság előterjesztése a kir. erdőfelügyelőség székhelyének Debreczenből Nagy-Károlyba leendő áthelyezése iránt. (IV.)

Felső-Bánya város képviselőtestületének határozata, szervezési szabályrendelet módosítása iránt. (II.)

nagykárolyi Kölcsey-Egyesület megkeresése *egy!* Iviílcsey-szoba és egy vármegyei muzeum létesítése iránt. (II.)

• Vármegyei leVéltárnok kérvénye a vizikönyv vezetési dijaknak részére leendő kiutalása iránt. (II.)

Vármegyei levéltárnok el) .erjesztése a vármegyei levéltárban 1900. évben eszkdzlendő selejtezés tárgyában. (Fj.)

Csaba Adorján főszolgabíró kérvénye egy második irnoki állás létesítése iránt. (Fj.)

Péchy István szolgabiró kérvénye 4 heti szabadságidő és 150 frt költözködési költség engedélyezése iránt. (IV.)

Ezeken kívül a még beérkező ügyek,

Nagy-Károly, 1899. október hó 7.

Összeállította :

Mlosvay Aladár,

—- vm. főjegyző.

28342—1899. sz. Molnár Mihály urai lakos panaszolja, hogy f. hó 10-én az Ura község alatt levő, tulajdonát képező kaszálóról ismeretlen tettes 2 lovát ellopta. Egyik 4 éves pejszőrü heréit, balsódorán M. bélyeg, hátán kis fehérség, farán fehér szőrök vannak. Másik szög sárga 3 éves heréit, orrán és homlokán csillag, farka vékony.

Nagy-Károly, 1899. szept. 20.

llosvay Aladár, vm. főjegyző.

Bankszabadalom.

Az osztrák — magyar banknak adott uj szabadalom már érvénybe lépett. Számos változást létesít ez az uj szabadalom úgy a bank belszervezetében, mint üzletvitelében. Az uj alapszabályoknak mindjárt 1. §-a leköti .figyelmünket, mely kimondja, hogy „alapszabály- szerű működésénél az osztrák—magyarbanknak a monarchia mindkét államában egyaránt képezi feladatát a pénzforgalom szabályozásáról, a fizetések kigyenlitésének megkönnyebbítéséről, a kereskedelmi, nagy- és kisipari és a mezőgazdasági hitelszükségletek kielégítéséről gondoskodni, mindenekelőtt azonban a törvényhozás intézkedése folytán felvett készfizetések fentartását biztosítani.“

Kisipar és mezőgazdasági hiteligények kielégítése, mondja tehát az uj alapszabályok 1. §-a. Programmnak mindenesetre szép, más kérdés azonban, hogy mennyire lehet ezt a gyakorlatban megvalósitani. A kisipari hiteligények kielégítéséről jobb ha nem is beszélünk, minthogy az alapszabályok e kijelentésének aligha is van egyáltalán gyakorlati jelentősége. Másként vagyunk azonban a mezőgazdasági hitel kérdésével, mely különben az osztrák—magyar bank üzlettételei között eddig is jelentékeny összeggel volt képviselve. A mezőgazdasági hiteligények kielégítésének felemlitését azonban érthetetlennek tartjuk, ha viszont tekintetbe vesszük, hogy a jelzálogkölcsönüzletnek 1878-ban megszabott 150 millió frtos maximuma változatlan maradt, s ebből már 142 millió forint le van kötve.

Ez az aggodalom némikép csökkenhet, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az osztrák- magyarbank még válságos időkben is simán volt képes elhelyezni a zálogleveleket. A banknak a mezőgazdasági hitel igények lehető

T Á R C Z Ä.

Megváltás.

Irta: Lauka Gusztáv.

(Folyt, és vége.)

A mint a szobába nyitottam, piros arcza, a belső emésztő tüztől ragyogó szemei azonnal elárulták, hogy belső láza legalább is 40—42 fokot mutathat. Szemeiben ott lángolt minden, a mi később virággá fakadt lelkében. Ifjúságának emlékei mintha beszéltek volna s mintha én megértettem volna azokat, ott vonaglottak most vérpiros ajkain. A csodás történetek, miket dajkájától hallott, a fonóesték babonás poézisa, mely összefolyt a gyermeki vallásosság szent képeivel, ama önkéntelenül fölfakadt vele született hit egész légköre, melyet ő gyermekkorában magába szívott, valami bűvös szint kölcsönöztek egész valójának. A mit e vonásokból kibetüzhettem, a jelenben rejtély kezdett előttem lenni.

Az is marad mindörökké. A mit későbbe rejtélyből kibetüzhettünk, csak tölcsére volt az Isten tudja mit rejtő mélységnek.

Mintha nehéz álomból ébredt volna fel, egyszerre mereven reám tekintett.

Kevesen értették meg Szendrey Júliát, mert föl- tünést keltő viselkedése csak természetes kifolyása volt lelke hánykodó állapotának. A szerencsétlen nőnél mindez az egyensúlyát vesztett fölkavart lélek vergődése volt; mert nem tudták, vagy nem akarták megérteni, hogy lehetnek a szívnek olyan fájdalmai, a melyek nem sírásra, hanem felkaczagásra késztetik a halandót. A jámbor lelkek erkölcstana más alakban kívánta látni a fájdalom tombolását. E szerencsétlen nőnek most már éreznie kellett, hogy helyzete rombolóvá vált az ő számára.

Mikor, mondhatnék, nyugtalan álmából felébredt, egy régebben irt, de másolatban megőrzött levelét nyújtotta át, átolvasásra. E levél férjének elhalása alkalmából került kezeimbe.

„Nyugalmamat elvesztettem vagy eljátszottam. Nincs többé e világon mit keresnem. Egyetlen nyugodt vagy csak tűrhető pillanatom sincs. Mihelyest egyedül vagyok, közel érzem magam a tébolyodáshoz, minden este addig sírok, mig egészen el nem lankadok; ilyenkor aztán ájulásszerü, mély, nyomasztó álom ment meg az öntudattól: de még álmaim alatt is mindig szenvedek. Szivem hasonlít egy koporsóhoz, melyben szünet nélkül örök éhü, fáradhatatlan férgek rágódnak a holttesten. Ilyen iszonyatos férgek nyüzsgését érzem szivem körül örökké; minden dobbanás olyan kínos, oly erőszakos, mintha mindegyik utolsó lenne. Olyan vagyok, mintha valamely csodaszer síromból költött volna fel és most csak e szer tart még egy darabig életben. Minden életinger kihalt, elenyészet belőlem. Már sokszor tettem szivemre tőröm éles, hideg hegyét, de mindannyiszor . a reménynek egy meleg szikrája fölvilágositá, fölmelegité a hideg sötétséget, melybe sülyedve vagyok: hátha még láthatom csak egyetlen egy pillanatra is, csak egyetlen egy pillanatig Sándort . . . Hátha lábainál halhatok meg . . E remény minden lehető boldogságát jövendőmnek magába zárja. A múlthoz hasonlítva, csak egy elvillanó

sugár a déli nap gazdagsága mellett; de nyomorult jelenemhez mérve oly óriási tetőpontja az üdvösségnek, mint vakhitü kereszténynek a mennyország és ott is az Isten jobb fele.

Ha emberek között vagyok, megfeszítem minden erőmet, hogy uralkodhassam magamon; ilyenkor mintha leplet borítottam volna lelkem iszonyaira, ilyenkor nem látok, nem borzadok, nem érzek. És csudálatos, minél betegebb, nyomorultabb a lelkem, testem annál épebb, egészségesebb. Elpusztithatlan forrása kell az életnek, hogy legyen ereimben, mert mindenkép elhanyagolom, sőt rontom magamat s arczom és testem olyan, mintha mindennap az egészség tengerében fü- rödném. Mikor leginkább fel vagyok hevülve, iszom, hogy tönkre tehessem magamat, mert irtóztató volna, ha hiába élnék, hiába vonszolnám egyik napról a másikra e hitvány, elátkozott életet; ha hiába volna reménységem, hogy láthassam még Sándort az életben ! Pedig ha itt nem látom, soha ne:n fogom látni egy örökkévalóságon keresztül. Soha! Érti ön, mi ez nekem ? Nekem, ki ő kivüle nem szerettem soha senkit és semmit! Jaj annak, ki csak egyszer szeret! Ez az átok, ez a kárhozat! Mert ha életüket együtt töltik is, mi egy rövid élet egy mindenséget magába záró boldogsághoz képest! Most legnagyobb áldás volna reám, ha vakhitü keresztény lennék, ha hinném a papok meséjét, ha hinném a mennyországot és poklot. Bárhol, bármikor találkozhatni szerelmemmel, megélhetni az ő oldala mellett. Bármely világon, bármely kinok között! Csak legalább a megsemmisülést hihetném. Akkor nem irtóznám egy vágyteli, egy örökké sóvár végtelenségtől. De én elvetettem gyermekhitemet, de hiszem mellette a lelket, s a lélek, ha nem örök is, de legaGyo ni or-bélhurut ^ m lrOGai«l1vÍ7 gyógyhatása páratlan, ajánlatos csakis Ferencz

és elhájasod ásnál a -T Cl U ll^al U U V lAi József keserüvizet kérni és nem budai vagy

egyéb elnevezést használnii mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba.

SAT SMT Nagybani raktár: JANITZKY ALBERT, KAUFMANN JAKAB ÉS FI A és WEISZ LAJOS czégeknél. IN®