Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

SZATMAR MEGYEI KÖZLÖNY gyik megbetegedéseknél végzett szerencsés légcső metszés műtétéi által, úgy hogy a szomszéd Szilágy, Bereg, Bihar és Szobolcs megyékre is kiterjedt gya­korlata. Majd városi főorvos lett s 1869-ben átvette a 12 ágyra berendezett nagykárolyi kórház vezetését s azt a rendelkezésére álló szerény eszközök mellett szeretettel s gonddal fejlesztve az ágyak számát sza­porította s 1885-ben a 60 ágyra berendezett kórház nyilvános közkórházi jelleggel ruháztatott fel s az ezen idő óta megjelenő „évi kimutatások“ tanúskod­nak ezen áldásos működéséről, mit ez intézmény távol vidékek lakóinak képez. E mellett sokoldalú szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, s számos mun­kái az orvosi szaklapokban jelentek meg, s az or­szágos orvosi üléseken tartott tudományos felolva­sásokat, melyek nevét, mint sebész- és szemész mű­tőét országosan ismertté tették, ki mint kiváló kép­zettségű orvos nemcsak működése helyén fejt ki áldásos tevékenységet, de a tudomány fej­lesztésében is számot tevő tényező. — Mint ember, bármennyire tűnt is ki a vidéki orvosok sorából, mindvégig szerény és előzékeny maradt. Ezen kívül lelkes barátja minden szép és jónak, a ki nem csak a szakmájába vágó kérdésekben tart lépést a korral, de a kivel másnemű kérdésekben is élvezet eltársalogni. A szenvedő emberiség mellett családja jólétének szentelte életét s mint családfő is ritkítja párját. Szóval egész életét a tudomány ra­jongó szeretete, a közegészségügy áldozatkész szol­gálata és a korrekt ember példás tulajdonai jellem­zik. Szivünkből kívánjuk azért a közvélemény nevé­ben dr. Áldor Adolfnak azt, hogy még sokáig élvezze erő- és egészségben a legfelsőbb helyről jött és meg­érdemelt kitüntetést ! — Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó évi junius hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor a város­háza nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghivom. Nagy-Károly, 1899. május hó 29-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. A bor, hús-és szeszfogyasztási adópótlék szedése iránt alkotott szabályrendeletnek a nagyméltóságu belügyminisztérium 38538—899. sz. a. kelt rendelet-e értelmébeni módosítása. 2. Az építészeti szabály- rendeletnek a nagyméltóságu belügyminisztérium 130411—898, sz. a. kelt rendelete értelmébeni módo­sítása. 3. A kéményseprési szabályrendeletnek a nagyméltóságu magyar királyi kereskedelemügyi minisztérium 10598—899. sz. a. kelt rendelete értel­mébeni módosítása. 4. A nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 28588—899 sz. a. kelt rendelete melyben a polgári leányiskola építési tervét módosítással jóváhagyja, s ezen jóváhagyott terv szerint megkötött szerződés bemutatása. A Hun­gária telkéből polgári leányiskola építés czéljára át­engedett terület téves telekkönyvezés kiigazítása végett kiállított pótszerződés bemutatása. 9. Grizháber István kézbesítő kérvénye egy évi fizetésének végki­elégítésül leendő megállapítása iránt. 7. Nagy-Károly város tulajdonát képző 1. számú tjkvben 3026. harsz. a. felvett 110. kát. hold 963 n öl területű tagos birtoknak haszonbérbe adása iránt kiállított árverési feltételek jóváhagyása. 8. Albanézi Mihály kérvénye a telke előtt építendő aszfalt járda költségeiből a 20 cm. széles járdára eső részletének a város által leendő fizetése iránt. 9. Horváth Miklós gyepmester kérvénye alkalmaztatása iránt. 10. Temesvár szab. kir. város megkeresése a siket-néma intézet segélyezése iránt. 11. A nagyméltóságu magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium 2470—899 szám alatt kelt leirata az Agoston-alapitványi ösztöndíjak szapo­rítása tágyában kiállított alapitó oklevél jóváhagyása tárgyában. 12. Május havi pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv. 13. A városi mérnöki állás helyettesítés utjáni betöltése. — Kinevezés. Ő felsége a király Donovák Sándor szilágysomlyói kir. aljárásbirót erdődi járásbiróvá nevezte ki. — Szemlét tartott május 29-én a helybeli hon­védzászlóalj felett Ludmann Gyula ezredes. — Gyászeset. Winterhalter Antal a nagyváradi latin szertartásu székesegyház őrkanonoka, aranymi- sés áldozár május 29-én élte 80-ik évében elhunyt A megboldogult Nagy-Károlyban született és egész éle­tén át ragaszkodott szülővárosához, a mit több Ízben bebizonyított az által, hogy szülővárosa részére több alapítványt tett. Hir szerint végrendeletileg is körülbe­lül 4000 koronát hagyott Nagy-Károly város kulturá­lis és nevelési czéljaira könyvtárának egy részét pedig a — legértékesebbet — a nagykárolyi kegyesrendi társháznak hagyományozta. A ki a távolból is oly gyön­géd szeretettel ragaszkodott szülővárosához, annak élet­rajzi adataiból felemlítjük a következőket: 1819 szept. 20-án született Nagy-Károlyban, Itt végezte közép is­koláit, a filozófiát Kassán tanulta s Nagy-Váradon a jogot hallgatta. A theologiát is Nagy-Váradon végezte, a hol 1844. deczember 28-án szentelték pappá. Külön­böző helyeken töltött 6 évi lelkipásztorkodás után 1850-ben ismét Nagy-Váradra került, a hol papnevel­déi felügyelő lett s mint ilyen harmincz esztendőt töl­tött a tanári pályán. Érdekes episod életében kananoki kineveztetése. Lipovniczky püspök Hoványi kanonok halála után 1872-ben, hogy jobban megnyerje papjai szeretetét, felszólíitotta papjait, hogy szavazat utján döntsék el magok, ki legyen közülök kanonok. A nagy többség Winterhalter mellett nyilatkozott. Mint kanonok hires lett jótékonyságáról. Két nagyváradi nemes czélu intézet neki köszönheti létét. Mikor arany miséjét mondta 1894. decz. 28-án 22 ezer koronás alapítványt tett. Ő szentsége a pápa ekkor házi prae- latussá nevezte ki. Végrendeletében körülbelül 40 ezer koronát hagyott jótékony czélokra. Ezenkívül általános örökösökül elhunyt nővérének Serly Ödön- nének két fiatalabb gyermekét Serly Margitot és Serly Jenő ügyvédjelöltet nevezte meg. A gyászo­ló család a következő gyászjelentést adta ki: Ordódy Gézáné szül. Serly Bella, férje Ordódy Géza felügyelő és fia ; SerlyMatild s férjeFlohrJános huszárszá- zudosés gyermekei; Serly Margit és Serly Jenő ügyvédje­lölt mint testvérek fájdalomtelt szívvel tudatják feledhetlen nagybátyjoknak méltóságos és főtisztelendő Winterhal­ter Antal pápa ő szentsége házi praelatusa, a bold. Szűz Máriáról czimzett beheli ez. apát, nagyváradi lat. szert, székesegyházi őrkanonok, aranymisés áldozár, szent széki ülnök és Biharmegye törvényhatósági bizottsági tagjának stb. élte 80-ik, áldozárságának 55-ik évében béketüréssel viselt szenvedés és a hal­doklók szentségének ájtatos felvétele után folyó hó 29-én reggeli 6 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 31-én dél­előtt 9 órakor fognak a püspöki székesegyházban tartandó szentmise-áldozat bemutatása után a vá- rad-olaszii sirkertben örök nyugalomra tétetni. Nagyvárad, 1899. május 29. Örök világosság fényes- kedjék neki ! Áldás emlékén! — Értesítés. A nagykárolyi róm. kath. íőgyin- nasiumban junius hó 14. és 15-ik napján lesznek a magánvizsgálatok; mit azzal juttatok az érdekeltek tudomására, hogy nálam 13-án jelentkezzenek.Igazgató. — Dalárhir. A helybeli dalegyesület május hó 31-én tartott választmányi ülésén, egyleti elnök indítványára elhatározta, hogy julius hó 1-én alapitó és pártoló tagjai részére, a régi kaszinó nyári helyi­ségében, terített asztalok mellett, tagilletményes — vagyis belépő díjmentes — dalestélyt rendez; továbbá elhatároztatott, hogy augusztus hó 6-án (kellemetlenidő esetén 13-án) a lövelde kertben 30 kros belépő díjjal, nyári mulatságot tart, és október hó 1-én egy énekes népszínmű élőadásával lép a nagy közönség elé. A színdarab betanítását és rende­zését Demidor Ignácz egyleti elnök vállalta el. — A helybeli izr. nöegylet május 28-án tartotta első évi közgyűlését. Az elnöki jelentésből az egylet humánus működését feltüntető adatokat az alábbiak­ban közöljük. Az egylet évi bevétele volt 936 frt 32 kr, illetve a filleregyesülettől átvett 571 frt 15 krral 1507 frt, 47 kr. Kiadások : szegények készpénz­beli segélyezésére, tűzifára és egyéb kiadásokra 492 frt 07 kr, maradt tiszta vagyon 1015 frt 40 kr. Az egylet által létesített felekezetnélküli népkonyha a múlt télen 1898 decz. 18 tói 1899 inárczius 8-ig volt nyitva s ezen idő alatt 5123 adag ebédet osz­tottak ki ingyen a szegényeknek, úgy hogy nagyon is kívánatos hogy a népkonyhát az egylet a jövő télen is fentartsa. A külön alapként kezelt népkonyha alapról szóló számadás főbb adatai a következők: gyűjtés és önkéntes adományokból befolyt 1264 frt 77 kr, a város e czélra adott 150 irtot, ételek eladá­sából befolyt 17 frt 84 kr, kamat jövedelem volt 7 frt 62 kr, összes bevétel 1440 frt 23 kr. A népkony­hára fordított összes kiadások kitettek 453 frt 70 kr, ma­radt népkonyha alapként 986 frt 53. Az ügyesen szer­kesztett elnöki jelentés végül az egyleti tagoknak lel­kére köti, hogy az egyletet anyagi és erkölcsi támo­gatásba részesítse. _-- Gyászeset. Özv. Ujfalussy Sámuelné szül.rago- esányi Király Krisztina, Ujfalussy Jolánnak, a hely­beli óvoda vezetőjének édes anyja, május 27-én élte 65-ik, özvegységének 15-ik évében, rövid szenvedés után, szivszelhüdésben Debreczenben elhunyt. Teme­tése május 29-én ment végbe nagy részvét mellett. — Erzsébet királyné szobrára a főispán úrhoz érkezett kimutatás szerint vármegyénk területéről eddig összesen 841 frt 76 kr gyűlt Össze, mely ösz- szeg állami kezelés alá vétetett. Az „Erzsébet királyné alap“-ra pedig mely tudvalevőleg a magyar hölgyek által tervezett, érczkoszoru költségeire, a fenmaradó rész jótékonysági és erényjutalmazó alap megterem­tésére fog íordittatni, 356 frt 91 kr gyüjtetett, mely összeget a nevezett alap központi bizottsága kezeli. — Meghívás. A betegsegélyző-pénztár kiküldötteit a folyó év junius hó 4-ik napján délután 2 órakor a pénztár hivatalos helyiségben tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívja. Nagy-Károly, 1899. május 29-én Az igazgatóság. Tárgy: A f. év május 21. illetve 28-ára kitűzött tárgysorozat. — A magyar nyelv Mózesfaluban. Bzatmár megye, Mózesfalu községében a hol az iskolázatlan hosszú hajú vasánok egymástól kilométernyi távolságra elszórt házakban a domb tetőn s domb aljában lak­nak, a gör. kath. felekezeti román anyanyelvű, de magyar érzelmű tanító Mois János a tiszta román ajkú tanköteleseknek magyar nyelvbeni tanításában oly bámulatos eredményt mutatott fel folyó évi ápril 17-én, az ott megjelent Neupauer János járási szolgabiró és a községi elöljáróság előtt, hogy az a megjelenteket meglepte s a melyért a derék, magyar érzelmű tanító méltán dicséretet és elismerést érde­mel. A román ajkú gyermekek kivétel nélkül tiszta magyar kiejtéssel enekeltek és daloltak, magyarul folyékonyan olvastak és Írtak, hazafias költeménye­ket kielégítő hanglejtéssel szavaltak el, a III. és lV-ik osztályú növendékek a számtanból a négy alapműveletet magyarul jól tudták. Mois János tanító ebbeli törekvésének sikerét tetőzi még, azon kivá­lóan említésre érdemes körülmény, hogy növendé­keivel szemben társalgási nyelvül is a magyart hasz­nálja, s a növendékek a hozzájuk intézett kérdése­ket értik és arra tisztán és jó kiejtéssel magyarul felelnek. A jelen volt szolgabiró ur és községi elöl­járóság a kitüntetésre érdemes tanítót, a nem várt nagy eredmény feletti örömében dicsérettel halmozta el s részére — kérése nélkül — bizonyítvány alak­jában, elismerő levelet adott ki. — Az 1896-iki állatkiállitások emléke. Képek Magyarország állattenyésztéséből. A földművelésügyi miniszter megbízásából kiadja Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész. Ez alatt a czim alatt gyönyörű kiállítású és uemcsak művészeti, hanem közgazda­sági tekintetből is igazán nagybecsű díszmunka jelent most meg a könyvpiaczon. Tulajdonképen nem is albumról van szó, már az mint ilyen, minden egyéb­től eltekintve is, szintén igen becses, hanem állat- tenyésztésünk sikereinek széles körökben való még­is nertetéséról. Darányi miniszter szeme előtt is bizonyosan ez lebegett, midőn hozzájárulásával le­hetővé tette, hogy állatenyésztésünknek újabb idő­ben elért sikerei, úgymint: fejlődése és versenyké- pesége ily módon bemutattassék. 8 erre ez a hatal­mas album csakugyan a legteljesebb mértékben alkalmas; a száz darab gyönyörű állatkép s a csa­tolt rövid de velős magyarázószöveg néhány perez alatt képes bárkit is meggyőzni, hogy Magyarorszá­gon az állattenyésztés, nevezetesen pedig a luxusló és szarvasmarha-tenyésztés az állami telepeken és egyes birtokosoknál oda emelkedett, hogy a nyugati államok tenyészeteivel bátran versenyezhet, sőt egy s más tekintetbe a versenyen felül áll, mely minősé­gében minden kétségen felül elsőrangú és megbíz­ható beszerzési forrásnak is tekinthető. A hatalmas méretű albumban száz kép foglaltatik, nagyobbrészt egyes állatokról, de állatcsoportokról is felvéve Szerencsés gondolat volt ezen agilis, népszerű mi­nisztertől, ki annyit tett már a magyar íöldmivelés fellendítésére, hogy ezen fontos munkát létesítette, annál is inkább mert nézetünk szerint, mikor ezen munka kiadást kezdeményezte, tisztában volt azzal hogy ez a külfödön hazai állatenyésztésünk hírét nagyban fogja emelni és hogy a miniszter ezt ezé- lozta, arra vall azon körülmény is, hogy a szöveg magyar, franczia, német és angol nyelven van meg­írva. A pompásan kiállított hatalmas nagyságú album, mely mint diszmü is párját ritkítja, aránylag olcsó, amennyiben ára 40 frt; megrendelhető minden könyvkereskedésben vagy kiadónál, Erdélyi cs. és kir. udv. müintézetében, Budapesten. — Szobor kiállítás kenyérből A régi kaszinó üvegtermében pár nap óta érdekes kiállítás látható. Tuzár Ágoston a váczi fegyházban öt évet töltött volt fegyencz állította ki az általa durva rab kenyér­ből készített szobrokat. A fegyencz szabadságvesz­tés büntetése alatt primitiv eszközökkel alakokat kezdett formálni rab kenyérből, úgy hogy művészi tehetsége a fegyház igazgatóságnak is feltűnt s most kiszabadulása után szó van arról is, hogy kormány költségén szobrásznak képezik ki. A kiállított tár­gyak mind művészi utánzatai kicsinyben, p. o. a Deák mazoleumnak, Munkácsi hires festményének Krisztus Pilátus előtt. Ezen kívül ugyancsak kenyér­ből formálva nagy virág váza, virággal telítve, mell szobrok, varrógép és több féle tárgy látható. A belépti-dij csekély 10 kr. A kiállítást sokan látogat­ják. így űrnapján 1522-en nézték meg, — T. olvasóink figyelmébe ajánljuk Orlai Sán­dor Palais Royal áruházát, (Budapest, IV. Korona- herczeg-utcza 8). hol ezer és ezer szebbnél szebb tárgy van állandóan kiállítva. Különösen felemliten- dők : gyémánt utánzat ékszerek, valódi arany és ezüst foglalásban, keleti gyöngyutánzatok, párisi le­gyezők, nászajándékok u. m. china-ezüst áruk, bronz disz-álló órák, zsebórák, bőr díszműáruk, ezüst botok, pelche- vagy bőr varró-és ékszerdobozok, arany- és bőr övék stb. Képes árjegyzéket ingyen küld a hírneves ezég, mely a meg nem felelő tár­gyakat visszaveszi. — „A Hazai általános biztosító társaság“ Kossuth Ferencz társasági elnök elnöklete alatt f. hó 10-én tartotta Budapesten rendes évi közgyűlését, mely alkalommal tudomásul vették az igazgatóság azon jelentését, hogy a biztosítéki alapba a társaság megszilárditása és akczió képességének emelésére I 000,000 korona elsőbbségi részvénytőke lett bevonva a társaság működési körébe és oly első rangú viszont­biztosítás köttetett, melyek minden további veszteség lehetőségét emberileg kizárják. Teljes bizalommal for­dulhat a biztositó közönség ezen intézethez, melyben nemcsak az ily tőke által nyújtott biztonságot, de a hátuk mögött álló hatalmas viszonbiztositók erejét találandja fel és e mellett azon méltányosági elveket, melyek eddig vezették ezen társaságot. — A gazdák érdeke. Fontos érdeke mindeniknek, hogy állatait a bekövetkezhető károk ellen, betegség, tűzkár, járvány, kényszervágás stb. ellen biztosítsa. A „Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság“ a biz­tosításnak ezen ágát rendkívül olcsó feltételek mellett eszközli. Saját érdeke ellen vét még a legszegényebb gazda is, ha nem siet biztosítani állatait, hiszen min­den embernek i lova és szarvasmarhája nemcsak jelentékeny segítő ereje, hanem egyúttal vagyonának tetemes része is. — Budapesti gabonatőzsde. Reich Jenő és társa heti jelentése. A vetések kedvezően fejlődnek. A külföldi piaczok üzletmenete továbbra is mérsékelt és az irányzat csendes. Nálunk a kereslet gyenge, si csak a kenyérmagvak iránt volt nagyobb az érdeklődés. Búza szilárdan indult, s a külföldről érkezett kedvezőt­len termési-hirekre az árak tetemesen emelkedtek Az árelőny ca. 20 — 25 kr. A legmagasabb eladás ár 9.80, a legalacsonyabb 8.70 frt, volt. Rozs nem változott; minőség szerint 6,95 — 7,15 érhető el. Árpa mérsékelten volt forgalomban és alig változott. 6.25 frtig fizettek érte. Zabot bőven kínálnak, de nem talált érdeklődésre, 5.75 - 6 frt érhető el. Ten­geri 10—12 krral olcsóbb. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő iBAÜDISZ JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KÁROLY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom