Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-06 / 32. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Lajosnó, Mauritz Gáborné, Nagy Sándorné, Seges- váry Józsefné, Stépán Lászlóné, Szabó Gusztávné. Leányok: Baksay Juliska, Csorabók Erzsiké és Juliska, Deme Irén, Dienes Erzsiké, Jeszenszky Mariska, Kendelényi Ilona, Komoróczy Anna és Kata, Lencsés Ilona, Leövey Mariska, Mauritz Berta, és Kornél, Nagy írén, Nagy Teréz, Seregi Bella, Szabó Margit, Szuszay Margit és Szegedi Sárika. Felülfizettek a jótékony czélra: Segesváry József és Komoróczy Jenő : 5—5 koronát, Csombók Ferencz 3 koronát. Belényessy László és Báró Perényi Péter 4—4 koronát, Jékey Sándor, Balika Miklós Lázár Elemér, Almer Béla Dessewffi Béla, Dienes Lajos, Luby Lajos, Ilosvay Aladár, Pávay György, Láng Lajos, Fogarassy Károly és Görömbey Zoltán 2—2 koronát, Biró Dezső, Lányi Dezső, Sárközy Zoltán, Lencsés Istvánné, Szabó Balázs, Papolczi Lajos, Szabó István, Sebő István, Földváry György 1—1 koronát, összesen: 54 koronát. Fogadják'] valameny- nyien úgy a rendező bizottság, mint az ev. ref egyház köszönetét, a mely utóbbinak iskola-épitési czélra adatott a 122 koronát tevő tiszta jövedelem. M.

|E. Kovács Gyula Mély részvéttel vettük a hirt E Kovács Gyula, a kolozsvári nemzeti szinház és a Petőfi társaság tagjának váratlan és korai elhunytéról. A segesvári Petőfi-ünnepen szavalta a jeles tragikus Jókai Apotheozisát s ennek befejezte után olyan rosszul lett, hogy elalélt. A kitűnő színművész napszurást kapott s kínos haláltusa után kiszenvedett. Az ideális és költői lelkületű férfiú tehát a Petőfi- ünnepnek lett a halottja. A megboldogult vármegyénk szülötte volt, a kit mindig büszkeséggel említettünk s most rokonai, ismerősei és igaz barátai méltán megsiratnak. Lapunk egyik lelkes barátját és évtizedeken át munkatársát vesztette el benne, a kinek nevével, szép költeményeivel avagy érdekes visszaemlékezéseivel t. olvasóink minden ünnepi számunkban találkozhattak. Életrajzi adatait az elhunytnak, a mint akartuk volna, nem adhatjuk ez úttal, a Petőfi ünnep leírásának terjedelme miatt. Csak annyit említünk fel, hogy E. Kovács Gyula 1839. febr. 14-én. született vármegyénkben Gebén, azonban gyermek éveit Nagy-Ecseden töltvén, a hol apja ref. lelkész volt, magát mindig ecsedinek tartotta. Debreczenben iskolázott, a honnét a színészet iránti hő vágya a színpadra vitte, a melynek jeles művésze volt s több éven át a nemzeti színháznak volt tagja, a melytől csak magán körülményei miatt volt kénytelen elválni. Ideális lelke ezenkívül a költészettel is foglalkozott s a mai kor egyik legjobb költője volt, a mit mutat az is, hogy a Petőfi társaság tagjai sorába emelte. Gyermekes rajongással szerette szülőföldét, vármegyéjét s boldog volt ha pár napot tölthetett a Nyíren, barátai és ismerősei körébeu. Emléke örökké feled- hetlen marad nekünk, a kik szerettük és csodáltuk benne a művészt, az ideális, lelkes költőt és igaz jó barátot. Legyen áldott emlékezete !

— Bolla Kálmán altábornagy, a honvédség főparancsnokának adlátusa, a napokban M.-Szigetről jőve kiszállt egy napra városunkban, hogy itteni ismerőseit meglátogassa. Ez alkalommal Wagner István az altábornagy tiszteletére a helybeli szőlőskertben vacsorát adott.

— Petőfi ünnep Máté Szálkán. A Szálkái Sándor ur védnöksége alatt álló „mátészalkai Diák-kör“ 1899. jul. 30-án Petőfi halálának félszázados évfordulója alkalmával a mátészalkai dalárda közreműködése mellett nyilvános ünnepélyt tartott a következő műsorral: 1. Hymnus énekli a dalárda. 2. Elnöki megnyitó tartja Vadász Sándor. 3. Nemzeti-dal szavalja Csapó László. 4. Felolvasás Petőfiről tartja Szálkái István. 5. Hazáról szavalja Polatsek Jolán k. a 6. Talpra magyar énekli a dalárda. 7. Egy gondolat bánt engemet szavalja Weisz Miklós. 8. Petőfi élete, felolvassa Feldman Jenő. 9. Álmodtam szépet gyönyörűt szavalja Szigethy Lajos. 10. Elnöki zárszó tartja Vadász Sándor elnök. 11. Szózat énekli a dalárda. Az ünnepély d. u. 5 órakor vette kezdetét nagy számú közönség jelenlétében és este 7 órakor ért véget. A programm pontjait általános érdeklődéssel hallgatták végig, különösen Polácsek Jolán kisasszony, főgymn. VIII. o. t. szavalata aratott nagy tapsvihart és általános tetszést. Ez alkalommal a létesítendő „Petőfi ház“ alap javára 10 frt gyűlt össze. A szives adakozók fogadják ez utón is a „mátészalkai Diák-kör“ hálás köszönetét.

— Honvédzászlóaljunk f. hó 4-én vissza érkezett állomáshelyére, a négyheti dandárgyakorlat után, a melyet Huszt vidékén csináltak végig. A zászlóalj csak aug. 23-ig marad városunkban mert már 24-én Kassára megy az őszi gyakorlatokra.

— Gyászeset. Nemestóthi Szabó Pálné szül: Sántha Terézia úrnő julius 30-án városunkban élte 82-ik évében elhunyt. N. Szabó Antal helybeli ügyvéd és közigazgatási bizottsági tag édes anyját gyászolja az elhunytban. A család a következő gyászjelentésben tudatta nagy veszteségét. Alulírottak mélyen megszomorodott szívvel tudatják a felejthetetlen anya, nagyanya, dédanya és testvérnek özv. nemestóthi Szabó Pálné szül. csiktusnádi Sántha Teréziának életének [82-ik évében folyó hó 30-án reggel fél 4 órakor, hosszas betegség után történt gyászos elhunytál. A megboldogult hült tetemei folyó évi julius hó 31-ikén délután fél 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a mesterrészi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó évi augusztus hó 1-én reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. plébánia templomban az egek Urának bemutattatni. Nagy- Károly, 1899. julius hó 30. Béke legyen porai felett! Sántha Imre testvére. Trux Lajosné szül. N. Szabó Etelka. N. Szabó Kálmán, N. Szabó Antal gyermekei, Kölcsey Ferenczné szül. Nagy Czella, Kölcsey CzellaKölcsey Boriska, Kölcsey Lili unokája és déduno. kái. Trux Lajos, Trux Jenő, N. Szabó Albert, N. Szabó Hedvig, N. Szabó Melánie unokái.

— Jönnek a színészek. Mint Csóka Sándor színigazgató Írja a helybeli szinügyi bizottságnak, a társulat titkárja f. hó 7-én érkezik városunkba az előleges intézkedések megtétele végett. Az első előadás f. hó 15-én lesz.

Petöfi-ünnep Nagy-Majtényban. Hazafias lelkesedésének és érzületének adott kifejezést julius 30-án a „Nagy-MajtényiDiákkör“, a mikor is megünnepelte buzgó elnökének Merker Márton gymn. 8. osztályú tanulónak vezetése alatt Petőfi Sándor halálának felszázados évfordulóját, megmutatta ezzel a derék ifjúság, hogy a halhatatlan nemzeti költő emlékezete benne is él. — A szétküldött meghívók számos vendéget, szép közönséget hívtak a megkoszorúzott Petőfi képpel díszített terembe. Kivette magának az ünnepélyen az oroszlánrészt a kör elnöke, segítették őt a siker kivívásában derék társai, a miről a következő válogatott műsor tanúskodik. 1. „Alkalmi beszéd.“ Tartotta Merker Márton gymn. 8. o. t.

2. „Talpra magyar,“ Petőfi Sándortól. Szavalta Gerinczy Pál 7. o. t. 3. „Volt egy kis molnárné“ Petőfitől. Énekelte Schmied Ferencz 4. éves képez- dész. 4. „Egy gondolat bánt engemet“ Petőfitől. Szavalta Hauler Pál gymn. 6. o. t. 5. „Szeget szeggel“ Petőfitől. Szavalta Tóth Rezső tanító. 6. Felolvasás Petőfi életéről és haláláról: Tartotta Gerinczy Pál 7. o. t. 7. A „rab“ Petőfitől. Szavalta Kreiter Pál 6. o. t. 8. „Ebéd után“ Petőfitől. Szavaltá Ginál János 6. o. t. 9. A legjellemzőbb és legvonzóbb vonások Petőfi költészetében, irta és felolvasta Merker Márton 8. o. t. 10. A „hazáról“ Petőfitől. Szavalta Radeczky Károly tanárjelölt. 11. A „Távolból“ Petőfitől. Énekelték : Radetzky K., Merker M., Gerinczy P., és Tóth Rudolf. A közönség az egyes szavalatokat, felolvasásokat kitörő éljenzéssel és tapsviharral tüntette ki s a „Népdalok“-kát meg is ismételtette. Az ünnepély 5 órakor ért véget.

— Mulatság Lázáriban. A „Szatmár-vidéki ifjúság“ 1899. évi augusztus 13-án Lázáriban, az ev. ref. egyház javára, az e czélra készített állandó nyári helyiségben hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendez. Belépti dij: Személyjegy 2 kor. Család-jegy 5 kor. A hangverseny kezdete fél 8 órakor. Jó zenéről, jó bor és ételekről, fogatok elhelyezéséről gondoskodva lesz. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Érdekes mulatság lesz ez, a melyre felhívjuk a közönség figyelmét.

— Meghívó. A „Protestáns Társaskör“ f. hó

6-án vasárnap délután 4 órakor, saját helyiségében Petőfi ünnepet tart, melyre a tagokat és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. — Nagy-Károlyban, 1899. augusztus 2. Az elnökség.

— Búcsú. Mindazon jóbarátaimnak és ismerőseimnek, kiktől eltávozásom alkalmával, az idő rövidsége miatt személyesen el nem búcsúzhattam, ez utón mondok Istenhozzádot! Nagy-Károly, 1899. augusztus

1. Hofmann Henrik.

— A kerületi betegsegélyzö-pénztár orvosai naponként délelőtt 9—10-ig rendelnek.

— A honvédség kóréból. Solymossy István főhadnagy saját kérelmére nyugdijaztatott; helyébe Lépes Ödön százados — a ki mint hadnagy több éven át itt állomásozott — helyeztetett át.

— Emlékeztető- A „Protestáns Társaskör“ nyári tánczmulatsága f. hó 6-án, vasárnap lesz a „Polgári Olvasókör“ üvegtermében. A rendezőség serényen működik a mulatság sikere érdekében s mivel a nyári idényben ez az első tánczvigalom, a közönség körében élénk érdeklődés mutatkozik, sőt, mint értesülünk, a vidékről is számosán készülnek azon résztvenni.

— A Nagykárolyi ipartestület folyó évi augusztus hó 27-én délután 3 órakor a városháza tanácstermében rendes évi közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az 1898. évi október hó 9-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Az 1898. évi pénzforgalmi és vagyonkimutatás tárgyában előljárósági jelentés és a számadóknak a felmentvény megadása. 3. Az ipartestülei részére 1899. évre elkészített költségvetés tárgyalása.

4. Az ipartestületi elöljáróság kisorsolt egyharmadának esetlegesen újbóli megválasztása. 5. Az alapszabály

9. §ának módosítása tárgyában, az iparhatóság 4927—1899. számú végzésének, ezzel kapcsolatosán a 39,136. Vili. miniszteri leirat felolvasása. 6. Elnöki jelentések s a netalán 48 órával előbb beadandó indítványok tárgyalása. Kelt Nagy-Károlyban, 1899. julius hó 29-én tartott előljárósági gyűlésből. Serly Ferencz, ipartestületi elnök. Járay József, ipartestületi jegyző.

— Varázs szinház. Ma vasárnap és holnap hétfőn a régi kaszinó nyári helyiségében Baltazár magyar bűvész varázs színháza látható. Bulthazár bűvész színháza éveken át a fővárosban volt, a hol a lapok mind elismerőleg Írtak róla. így különösen érdekesnek mondták az úgynevezett szellem kabinetet, a Noéh bárkáját és az öregeknek fiatalokká átváltoztatása czimü mutatványt, a melylyel még a buda- pestispirististákatis meglepte, Sok újdonságot mutat be.

— Egy érdekes könyvről. „Sahib“ a czime annak az érdekes könyvnek, mely Damokos Ferencz tollából Lőwy Miksa kiadásában a napokban hagyta el a sajtót. Múlt heti számunkra későn érkezett,azért csak most foglalkozhatunk vele részletesebben. Egy gondolkozó fő, nemesen érző szív, s az élet nagy problémáival alaposan foglalkozó lélek szüleménye e mü, melynek inkább csak külső formája regény, valóban pedig egy philosophiai fejtegtés, mely azokat a nagy kérdéseket fejtegeti, melyek napjainkban minden müveit ember lelkét kell, hogy foglalkoztassák. A tudomány haladása, az emberi szív és lélek meg fejthetetlen rejtelmei, a szerelem, a lélek halhatatlansága, Isten, a társadalmi ellentétek, s az ezek megszüntetésére kigondolt elméletek taglalása. Sahib egy angol orvos, ki mint talált gyermek a legnagyobb nyomorból küzdi fel magát, s az Indiákra megy, hogy a pestises betegek gyógyításával szolgálja le a kötelezettséget, melyet az angol kormánytól az orvosi diploma megszerzésére nyújtott segélyért magára vállalt. A nyomor és reménytelen szerelem késztetik erre s érlelik meg az elhatározást benne, abban a pillanatban, midőn megtudja hogy gyermekkori szerelmének tárgya Nichon a gazdag gróf kisasszony férjhez megy. A pestises betegek közt egy brahmint ment meg, kitől sokat tanul, s aki mesés kincshez juttatja. A fiatal orvos csodás felfedezéseket tesz, különesen a villamos erő termelése tekintetében, gépet szerkeszt mely a tenger alatt úgy mint a levegőben mesés gyorsasággal halad. Párisban feltalálja Nichont s viszont szerelmet ébreszt maga iránt. A nő teljesen méltó, hozzá megérti őt csak abban az egyben nem ért vele egyet, hogy elhagyja férjét, s vele a tündér szigetre menjen, a melyen leélendő életűket oly ragyogó fantáziával festi előtte. A nő ki nem bir szerelme és kötelessége között választani megöli magát. Sahib lelkét üresnek érzi, maga is válni akar az élettől, de lelke megtalálja a menedéket embertársainak . boldogitásában. Mérhetlen kincs birtokában s csodálatos gépje segélyével könnyű neki a világ egyik legelrejtettebb pontján az uj szocziális társadalmat berendezni, melyet a teljes egyenlőség alapján, a legújabb kor világboldogitó apostolainak elvei szerint rendez be. Szomorúan kell csalódnia. A minden földi igényekkel kielégített ember nem lehet boldog. Azok a mozgató erők, melyek az évezredeken keresztül fejlődő társadalmat irányították, s irányítják ma is, részt követelnek maguknak. A materiális elvek mellett a szív, a lélek, a tulajdon jog érzéke, a család szentsége sokkal hatalmasabb erők, sem hogy nélkülük boldog lehetne az ember. Az az állati élet, mely csak az érzékek és ösztönök kielégítését öleli fel, nem kell neki, inkább újra kezdi a nyomort, küzd, fárad, de ember akar lenni és nem állat. Sahib megérti ezt, s megnyugszik abban, hogy az embert saját természete szerint lehet boldogítani. S midőn teljes meggyőződésre jut, hogy az ember anyagi életén kívül szebb, magaszfossabb, tökéletesebb életet, lelki életet is él, óhatja, hogy abban a nem múlandó, örök lelki életben egyesüljön szerelmével Nichonnal. Sem a kincs sem a tudomány nem boldogít, különösen ha a társadalom egészében nem fejlett annak érvényesítésére, azért csodálatos felfedezéseit és kincseit, mint olyanokat, melyek több rosszat mint jót művelhetnek, megsemmisíti, s elmerül abban a gyönyörben, melyet az anyagi léttől megszabadult lelkek élveznek. Ez körülbelül a mü tartalma. Ez a mese fel van ékítve a fantázia legváltazotosabb képeivel, érezzük hogy azok a csodák, melyeket a tudomány vívmányaként bemutat még annyira sem igazolhatók mint Verne regényeinek hasonló tárgyai, de szívesen vesszük, mert Sahib-ban oly tökéletes embert mutat be, gki szellemi erejével századokra megelőzte korát, kit épen ezért nem érthettek volna meg, s magunk is szívesen belenyugszunk, ha müvei titkát nem érthetjük. Emlitettem már, hogy Damokos Ferencz e müvében kiválóan philo- spohus, megvannak hoíjzá eszméi, nyelvezete erőteljes, sokat mondó. Mint elbeszélő tud reálisán festeni. a tanuló fiatal orvos küzdelmének leírása szinte megrendítő hatást tesz ránk. De költő is ahol a szerelmet festi, például ott hol Nichon-nak látogatásait írja le. És különösen meggyőzően szónoki ott, hol az ember végczéljáról, a lélek halhatatlanságáról, Istenről és a jövő életről beszél. Kár, hogy egyes nagyon közönséges szavak gyakran előfordulva irályának egyöntetű szépségét zavarják, egyes szónak szokatlan kiírási módján meg megbotlik az ember szeme. Ezen a második kiadásban lehet segíteni, mert hisz- szük, hogy a müveit közönség hasonló lelki gyönyörrel fogja olvasni e müvet mint e sorok Írója, kinek egyébként meggyőződése, hogy küszöbön van akor, melyben értékűket veszítik az otromba frivo- litásokban tetszelgő, és minden idealismust nélkülöző szépirodalmi termékek. Sahib Írója is ebben a véleményben lehet, mert különben nem adta volna ki müvét. Adja Isten hogy ne csalódjék. Poór János.

— Gyermek-mulatságot tartott f. hó 2-án a régi kaszinó kerthelyiségében a helybeli népnevelési-egylet a vezetése alatt álló ovoda, és gyermekmenhely növendékeinek. Előbb az óvodákban és menhelyeken szavaltak, énekeltek és játszottak a kicsik és ezután vonultak a mulatság színhelyére, a hol ozsonna és táncz következett. Bevétel volt belépődíjakból 24 frt, feliilfizetésekből 4 frt 50 kr, összesen 28 frt 50 kr, a mi ép hogy a kiadásokat fedezi. Felülfizettek: Janitzky Margit 50 kr, Pék Ilona 50 kr, dr. Serly Gusztáv 50 kr, Schiff Gyulánó 1 frt, Kőszeghy Gyula 50 kr, Reiter J. Szatmár 50 kr, Baudisz Jenő 50 kr, Schiff Józsefné 50 kr.- Odry Lehel, a m. kir. opera nyug. tagja f. hó 12-én ballada- és zene-estélyt akart tartani városunkban, de időközben lemondott e tervéről.

— T. olvasóink figyelmébe ajánljuk Orlai Sándor Palais Royal áruházát, (Budapest, IV. Korona- herczeg-utcza 8). hol ezer és ezer szebbnél szebb tárgy van állandóan kiállitva. Különösen felemlíteti- dők : gyémánt utánzat ékszerek, valódi arany és ezüst foglalásban, keleti gyöngyutánzatok, párisi legyezők, nászajándékok u. m. china-ezüst áruk, bronz disz-álló órák, zsebórák, bőr díszműáruk, ezüst botok, pelche- vagy bőr varró-és ékszerdobozok, arany- és bőr övék &tb. Képes árjegyzéket ingyen