Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-22 / 43. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Nehány kiváló, előrelátó gazda nem is gondolkozott sokat. Belátta, hogy a szőlőtermelés sokkal jövedelmezőbb még a homoktalajon is, a gabonatermelésnél. A bor nincs alávetve annyira a tőzsde árfolyamainak, a bőr- ziánerek manőverezéseinek, mint a gabona. Alkalmas homokterületen csakhamar megkezdődött a munka országszerte. Nagy része volt ebben a kormánynak is, mely nem igen kiméit áldozatot, hogy a gazdák előtt ennek a művelési ágnak minél több hivet szerezzen.

Ezek a szőlők most már teremnek is s el lehet mondani, hogy az ország jó bortermésének legnagyobb részét ezek adták.

Mégis aránylag nagyon kevés vidéken folyik a homokszőlő gazdálkodás. A nép még nem jött rá, hogy értéktelen homokterületeit szőlővel ültesse be. Legtöbbnek nincs rá költsége, de hiányzik szakértelme is. Pedig az egész országot bejárták a szaktanítók.

Azonkívül a nép irtózik minden újítástól s a csapások megrendítették bizalmát.

A szőlős gazdának valóságos harczot kell folytatni a szőlő különféle ellenségeivel. A filokszera már csak a hegyi szőlőkben ellenség, de a peronospora, a gyökérpenész és a lisztharmat már a homoki szőlőkön is nagy csapás, melyekkel szemben a védekezés igen nehéz. Másfelől az olasz borok beözönlése, de tőleg a gyártott borok a szőlőművelést majdnem lehetetlenné tették: a költségesen előállított természetes borokkal konkurált a bőrgyártás. Midőn pedig a hatóságok a borgyárosok ellen razziát rendeztek annak sem lett kellő eredménye, hanem az, hogy a borfogyasztás nagyon megcsappant.

Ily körülmények között nem is számíthatunk a bortermelés nagy fellendülésére. A nép biztatásra szorul, kecsegtető példák kellenének neki, hogy tegye a szőlőt gazdaságában előkelőbb helyre, ne sajnálja tőle a költséget és fáradtságot.

Ám a jó példa még mindig ritka, a körülmények nem kedvezőek, a példaadók küzdelmei nem biztatók.

Pedig mennyi alkalmas homokterület hever parlagon.

Hálás munkát végez az, ki a népet felvilágosítja a szőlőtermelés előnyeiről.

De azért minden jel arra mutat, hogy a szőlőtermés —- hála Istennek —- nagy lendületet vesz s a szüretnek már a közel jövőben is nagy gazdasági jelentősége lesz s nem lesz afféle közönséges naptári terminus.

Apám is fölment s tájékozás végett Deák Feren- czet, Kemény Zsigmondot kereste föl. Deák nyugod- tabb volt, de Kemény nagyon aggódónak tűnt föl. Egy este Ullmann (?) adott nagyobb estélyt, összegyűltek Deáknál, hová Kemény is eljött s azt mondta, hogy ő neki egy terve van, amit ma próbál keresztülvinni, csak arra kéri társait, hogy ha látják egy bécsi lap (neve már mem jut eszembe) levelezőjével beszélgetni, csoportosuljanak körülötte. Ügy történt s Kemény azt magyarázta az illetőnek, hogy rósz kormánypolitika volna, mely a külföld előtt azt bizonyítaná be, hogy a képviselők nagy többsége a Kossuth politikájának hive volt, ellenkezőleg a többséget úgy kell föltüntetni, mintha csak a Kossuth terrorizmusa alatt állott volna stb.

Nehány nap múlva derült arczczal jött Deákhoz s diadalmasan mutatta a bécsi lapot, a melyben az ő fejtegetései nyomán irt czikk volt. Apám volt az első a kihallgatandók közül, kik Deákhoz jártak s hozzá fordulva szólt Kemény: No, Náczi, most már nem féltelek, de egyúttal utasításba adták, hogy ó- konzervativnak ne vallja magát, mert akkor nagyon haragudtak az ó-konzervativokra, a kik a Gesammt- Monarhie eszméje ellenében a 48. előtti Magyarországot akarták életre kelteni. Az Újépületben tartott vizsgálatok eredményei meglepően kedvezők voltak s Dobozi képviselő nem hitte, hogy az a Kemény Zsigmond munkája, hanem azt felelte: ne beszéljetek nekem, kutya van a kertben, Kossuth a külföldön szervezkedik.

Ennyit tudok közvetlen elbeszéléséből, legalább ennyi az, ami emlékezetemben megmaradt. Amit a Pesti Hirlap október 8-ik számában olvastam, az a ténynek nem felel meg. Haynauval apám nem barátkozott, nem kisérgette, hozzá elment Haynau ő is kénytelen volt néha visszaadni, de ezt nem is követelte Haynau. Ő jött-jött-ment kénye-kedve szerint, de a vendéget, úgy látszik, nem szerette, hanem, ha megunta magát, ő keresett társaságot. A vármegye egyes tagjai kényszerűségből érintkeztek vele, de barátokat nem szerzett a vármegyében.

Nagy László.

Kilátások a jövő gabona áralakulására.

A börze ugyan folytonosan csüri-csavarja a dolgot, a baisse és hausse folytonosan szemben áll egymással, a papiros búzával mindig rettenetesen dobálóznak, azért kenyeret mégis abból a búzából lehet csak sütni, a melyik azon az isten áldotta földön terem s ha ebből egyszer kevés van, csinálhatnak papiros búzát millió métermázsa számra, krákoghatnak a baissisták akár hogyan, mégis akaszthatják ideig-óráig a természetes áralakulást, a búza árát mégis csak a termés, a kínálás, a kereslet nagysága szabályozza. Megpróbáltak az idén is mindent, hogy az árakat lenyomják, elég alacsony nívón tartották is hosszú ideig, de elvégre is mikor az egész világon 100—110 millió hectoliterrel kevesebb termett mint tavaly, lehetetlenség, hogy alacsonyabb árak legyenek most, mint voltak azelőtt.

Ezen óriási terméskevesbletet a világ ez ideig nem, vagy csak alig érezte, mert nagy mennyiségű búza dobatott a világpiaczra, de érezni fogja a hiányt, hogy ha tovább fogynak a készletek s különösen ha a korán arató államokban rossz eredményt fog adni az aratás, jövő tavaszszal valószínűleg nagyon is magas árakat fogunk látni, annyival is inkább, mert a múlt évről alig figyelembe vehető készletek hozattak át s bizonyos, hogy a jövő évnek minden készlet nélkül megyünk neki. Előre látható ebből, hogy a jövő aratás kezdetén meglehetősen nagy lesz a búza utáni kereslet s az fog jól járni, a ki majd korábban jelenik meg a piaczon.

Különben a magyar gazda a 9 frtos búza árakkal nagyon meglehet elégedve; ilyen árak mellett csupán arra kell törekednie, hogy minél több búzát termelhessen, hogy két szemet termeljen ott, a hol eddig csak egyet termelt. Különösen most kell e tekintetben a kellő lépéseket megtennie, mert az idei buzahiány bizonyára egy két évre kihatólag is magas nívón fogja tartani a búzaárakat. Meg kell ragadni tehát a kedvező alkalmat s elkövetni mindent, hogy a termés eredményeket megjavítsuk. E tekintetben már csak a tavaszszal avatkozhatunk be búzáink szorgos gyomlálásával, chilisalétrommali felültrágyázással, mely utóbbi eljárás csak kissé soványabb talajon is bámulatos eredményeket mutat fel.

Az idei aratás bár nem volt országunk minden részére kedvező, mégis nagy átlagban elmondhatjuk, hogy jó közepes termésünk van, s a külföldnek is körülbelül 12—44 millió métermázsát adhatunk. Nem igy van azonban a külföldön, ahol épen azon országokban és világrészekben volt rósz, vagy gyenge termés, a melyek fölöslegeikkel a világpiaczokat elárasztani szokták. Ez a körülmény ad tehát arra reményt, hogy az árak a jövőben csak javulni fognak, a mely körülménynyel szemben a gazdára kettős feladat vár, búzakészletét tartogatni, amig elérkezik az eladásra a kedvező pillanat, másrészt a jövő aratást oly módon előkészíteni, hogy mennél korábban, minél több búzát arathasson.

HÍREK.

— Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla várme- megyénk főispánja, kedves neje társaságában f. hó

19-én Szatmárra utazott. Innét másnap reggel a fő- ispáni pár ifj. Böszörményi Sándor látogatására Pettyénbe ment ki, a honnét délután át rándult Dobrács- Apátiba, hogy megtekintse Mikolics Szeréna kisasszony szövettes gyárát.

— Egyházi kinevezés. Ő felsége a király dr. Steinberger Ferenczet, a szatmári róm. kath. tanító képezdék igazgatóját, nagyváradi kanonoknak kegyeskedett kinevezni. A kinevezés nemcsak Szatmáron, de a vármegyében is nagy örömet okozott, mert a kik csak ismerik az egyház és taniigy jeles bajnokát és a kedves társadalmi embert, mindnyájan megelégedéssel fogadták a kineveztetés hírét,. De a szatmári egyázmegye papsága körében is jóleső örömet idézett elő a kinevezés, mert ember emlékezet óta ez az első eset, hogy a szatmári egyházmegyéből valakit más egyházmegyei papi méltóságra kineveztek volna. De hát mégis érdemli dr. Steinberger a magasabb stallumot, mert 20 évig állott mint igazgató a szatmári fi és női tanító képzők élén, a melyeket mintaszerűvé tett, úgy hogy tanító képez- dei tanárok képesítésével is felruházták az iskolákat. Ennek a kitűnő pedagógiai tehetségének köszönhette azt, hogy a Szent István társulat tudományos irodalmi osztályának tagjává választotta, s hogy a múlt évben a tanítók országos bizottságának elnöki tisztével ruházták fel a hol magára vonta a herczeg- primás és az összes főpapok figyelmét. Ezenkívül mint társadalmi ember finom műveltségével, szalonképes simaságával és előkelőségével, szónoki tehetségével is rátermett arra, hogy magas egyházi méltóságokat töltsön be. Távozása valóságos veszteség lesz egyházmegyénkre, különösen ennek tanügyére. De hát igaz marad az, hogy senki sem kedves hazájában. Azért elviszi tőlünk Nagy-Várad lángeszű és emberismerő bíboros püspöke, hogy dísze legyen az ő káptalanjának. Mint halljuk nagyváradi installácziójára sokan fogják elkísérni őt vármegyénkből. Az isten adjon neki boldogságot hivatása uj otthonában !-— Az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás templomára pótlólag még a következő ! összeget küldték be a főispánné Öméltóságához: Jékey I Sándorné Fehér-Gyarmatról 10 frtot, Dienes Dezsőné Nagy-Bányáról 42 frt 75 krt.

— Hivatal vizsgálat. A főispán ur ő méltósága

f. hó 16-án titkárja Steinkogler János kíséretében megvizsgálta Nagy-Károly város ügymenetét és pénzkezelését s mindent rendben talált.

— Fényes esküvő. Chriastelyi Árpád zilahi állami polgári iskolai tanár a tegnapi napon esküdött örök hűséget városunkban Kemény Gizella kisasszonynak, a köztisztelet és becsülésben álló Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató kedves és szép leányának. A polgári kötést Debreczeni István polgármester végezte, mint anyakönyvvezető s ennek megtörténte után a fényes nászmenet a róm. kath. templomba vonult, a hol az egyház áldását Tímár Péter kegyesr. áldozár adta az uj párra. Násznagyok voltak: Viezner Károly Veszprémből és a vőlegény testvére Chriastelyi Károly uradalmi tiszttartó Pozsonyból. Koszorús leányok voltak : Darvai Szeréna és Erzsiké Zilahról, Obholczer Margit és Kimer Anna. Vőfélyek voltak: Kovássy Illés p. ü. titkár, Merk Dezső és Kelen Jenő p. ü. fogalmazók. Részt vettek a családi ünnepen Chriastélyi Gyula ág. ev. lelkész, Chriastélyi Károly csallóközi uradalmi tiszttartó, Chriastélyi Matild, Bauer Lajos őrnagy, Viezner János és neje Veszprémből, Darvas Ignácz és neje Zilahról, Szentandrássy Antal p. ü. igazgató helyettes és neje, Obholczer Gyula számvizsgáló és neje, Margit leánya, Kimer János, neje és Annuska leánya, Nagy Gábor p. ü. titkár és neje, Mező Károly számellenőr és neje. Délben az öröm szülék házánál ebéd volt, a melyen szép pohárköszöntők hangzottak el. A fiatal pár a délutáni vonattal Zilahra utazott, a társaság azonban még sokáig együtt maradt, ünnepelve az örömapa házánál a fiatal pár boldogságát. Mi is boldogságot kívánunk a szerető szivek szép frigyéhez!

— Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja Földváry Sándor mátészalkai ügyvédet tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki.

— Nöegyleti közgyűlés. A helybeli nőegylet f. évi október hó 8-án délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését, a városháza nagytermében. A gyűlésnek, melyen Gróf Károlyi Istvánné elnökölt, több érdekes tárgya volt. Az egyletnek eddigi jegyzője Balogh Bertalan, egészségi okokból lemondván tisztéről, neki eddigi fáradozásaiért köszönetét szavazott a közgyűlés és helyébe Dr. Kőszeghy Andort választotta meg. Az egyletnek múlt évi működéséről szóló elnöki jelentés szerint, figyelemre méltó előhaladást mutat fel a nőegylet tevékenysége az előbbi évi eredményhez képest. A Melinda árvaházban elhelyezett árvák száma

1898. évben már 12 volt, az egyleti tagok száma pedig 232. A megvizsgált és rendben talált pénztárnoki számadások bemutattatván, a közgyűlés a. pénztárnoknak a felmentvényt megadta. Ezután a választmány kiegészítése került napirendre s a három üresedésben levő választmányi tagsági helyet, Gróf Hugonnai Béláné, Balogh Kálmánné és Moson Györgyné megválasztása folytán töltötték be. Végül az egyleti alel- nök Dr. Serly Gusztávné indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az egylet pénztára javára a közelgő tél folyamán egy tánczmulatság rendeztessék. A tervbe vett mulatság, mely iránt városunkban már most is élénk érdeklődés mutatkozik, valószínűleg még ez évi deczember hó folyamán lesz megtartva.

— Eljegyzés. Ifj. Csepreghy Antal bankhivatalnok folyó hó 15-én tartotta eljegyzését Szokolovszky Margitkával, Szokolovszky Lajos vármegyei árvaszéki nyilvántartó kedves és szép leányával. Sok szerencsét kívánunk !

— Szakosztály ülés. A helybeli Kölcsey-Egyesü- let irodalmi szakosztálya f. hó 20-án ülést tartott Poór János elnöklete alatt. Az ülés tárgya volt a téli felolvasások sorrendjének megállapitása. Elhatározta a szakosztály, hogy a felolvasások november-február havi időszakon keresztül tartatnak s hogy az első felolvasó estély okt. 29-én d. u. 6 órakor lesz. November 19-én Erzsébet királyné emlékére ünnepélyt rendez a szakosztály.

— Alapítvány. Kosztra Ignácz nagykárolyi esperes, csomaközi róm. kath. plébános lelkészkedésének

25-ik évfordulója alkalmával ezer koronás alapítványt tett a csomaközi szegények számára.

— Gyászeset. Dr. Somossy Ignácz vármegyei alorvost és nejét súlyos csapás érte. Egyetlen gyermekük a 11 éves Edith f. hó 16-án elhunyt, a szülők és rokonok nagy bánatára.

— Szüret. A múlt kedden tartották meg a helybeli szőlőskertben a szüretet, a melynek képe a régi vig szüretekre kezdett emlékeztetni. Mert majdnem mindenik borháznak volt vendége, húzta a czigány, durrogtak a mozsarak s talán még röppentyűket is bocsátottak fel. Ott volt a felváros. Es bár az idei termés nem volt nagy, még másnap is szüreteltek sok helyen.

— Eljegyzés. Luczay Mihály helybeli borbély iparos folyó hó 11-én jegyezte el Rácz Bálint polgártársunk leányát Herminát.

—• Meghívó. A kismajtényi görög. kath. ifjúság

1899. évi október hó 22-én, vasárnap zártkörű táncz- vigalmat rendez. Belépő-dij: Férfiak részéről 50 kr., nők részéről 40 kr., családjegy 1 frt. Kezdete délután 4 órakor.

— Jegyzői szigorlat. Folyó hó 16-án és 17-én

község—jegyzői szigorlat volt a vármegyén. A

szigorlatra jelentkeztek: Hirch Ernő, Nagy Dezső, Fiók Zoltán, Lőw Mihály, Erdőss Aurél, Barkász Endre és Togye Gábor. A bizottság, a legutóbb említett kivételével, a jelentkezőket mind képesítette.

— A Nagykárolyi Kör Budapesten. A nagykárolyi illetőségű egyetemi hallgatók köre a napokban tartotta szokásos alakuló közgyűlését. A közgyűlés tudomásul vette a jelentéseket és megadták a felmentvényt a pénztárosnak. Ezután a tisztujitás következett a következő eredménynyel: elnök Papp Ferencz

IV. é. m. e. h. lett, alelnök: ifj. Kovács István jog-