Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-20 / 34. szám

SZATMARMEGYEI T r 0 Z L 0 N Y czélt szolgál, az idén is igen változatos és mulatsá­gos lesz. A megszokott játékok, látványosságokon és sorsjátékon kivül az idén is lesz szépség verseny ezenkivül lesz 2 török sátor és pezsgő pavilion és nagy árverezés, a melyen értékes tárgyakat árverez­nek el. A sorsjáték nyereményei is igen szépek és érté­kesek. Szóval a ki mulatni akar a nagy nemzeti ünnepen, az menjen ki ma délután a lövölde kertbe, a népünnepélyre! — Munka átvétel. Pünkösti Ferencz műszaki tanácsos a napokban vizsgálta meg és vette át a vármegye területén állami segélylyel teljesített Ín­séges munkákat. — A helybeli szinügyi bizottság f. hó 18-án ülést tartott a heti műsor megállapítása és a szük­séges intézkedések megtétele czéljából. A bizottság megütközéssel vette tudomásul azon körülményt, hogy az első bérlet menyire nem sikerült s ép azért, hogy a színtársulat a megérdemelt pártolásban részesül­jön, felkérte Gallasz Ödön. Dr. Schönpflug Béla, Mező Károly, ifj. Vetzák Ede, Simkó Géza, N. Szabó Albert, Wagner István Nonn Endre, Péchy Péter, Kőszeghy Andor, Elbel Béla Kaufmann Jenő és Nagy Sándor urakat, hogy a titkárt a második bérlet gyűj­tésében ismerős családaik körében támogatni legye­nek szívesek. Tudatjuk egyúttal a közönséggel, hogy ezentúl szelvényjegyek is válthatók. — Színészet. Csóka Sándor szintársulata f. hó 15-én kezdte meg előadásai sorozatát. A múlt heti előadások mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a tár­sulat jó erőkkel rendelkezik s úgy az erőket mint az előadásokat tekintve mi kívánni valót sem hagy fenn. — Sőt tovább megyünk a midőn azt állítjuk, hogy rég volt ilyen teljes társaság városunk­ban. A közönség még is nehezen tud belemele­gedni a pártolásba. Pedig a műsor is változatos s le­számítva az első előadást, a mely rendszerint az uta­zás után gyenge szokott lenni a szereptudás tekinte­tében, az előadások is összevágok. Na de reméljük azt, hogy a következő héten megjön a megérdemelt pártolás is. A bemutató előadás Bérezik Árpád Himfy dalai voltak. A darab maga érdekes és mulattató bár egy kissé elnyutott, úgy hogy ha a második felvonás­sal véget érne, nagyobb hatást tenne. De azért mint korrajz érdekes. A társulat eléggé korhű öltözetekben adta elő. A legjobb volt Breznay Géza Rosty Pál sze­repében. Markovits Margit (Szegedy Róza) szépen és lelkesen játszotta meg ideális szerepét és méltóvá tette magát Himfy szerelmére. Rátonyi Stefiké (Rosty Jolán) is szépen alakított. Tharasszovits Mari valóságos re­mek alakítást nyújtott a régi nagyasszony szerepében. Abonyi Aranka (Bay Annuska) szépen, kedvesen ala­kította meg rokonszenves szerepét. Igazán kitűnő naiva. Baghy Gyula (Kisfaludy Sándor) igen jó volt és sike­rült azt az illúziót kelteni, hogy kőltő. Az öreg gazda­tisztet remekül személyesítette Vihary és Molnár Gyula is megállta helyét mint Bezerédy. Szalóky Péterben Nagylaki kissé túlzott. Az érdekes darabot alig félház nézte végig. Szerdán f. hó 16-án az operette személy­zet mutatkozott be a „Nebántsuirág“-ban A czimsze- repben a társulat primadonnája Csongori Mariska lé­pett fel. Csongorinak nem nagy, de kellemes hangja van, kedves jelenség a színpadon, játéka pedig csupa elevenség és élet. Temperamentus primadonna, a ki ritkítja párját a vidéken. Ha emlékezetünk nem csal ő kreálta e szerepet annak idején a Népszínházban. Játékával és énekével egészen meghódította nehezen felmelegedő közönségünket. Annyi életet és kedves­séget tud varázsolni a színpadra, hogy vele kellemes operette előadásoknak nézhetünk elé. Toilettjei is szé­pek. Hunfy Imre a társulat tenoristája szép hanggal rendelkezik, de játéka elmarad az énekszámok mellett. Kitűnő fejedelem asszony volt Tharasszovits, Breznay pedig mint őrnagy. Vihary ügyesen alakította Celestint valamint Rátonyi Stefiké Korrinát. Győré is jó volt mint Loirott őrmester. A kar is jó! működött, vala­mint a zenekar is, a mely a pianokat preczis meg­tartja. A gyönyörű zenéjü darabnak kis közönsége volt. — Csütörtökön f. hó 17-én a hires spanyol iró Echegaray remek darabjában a „Folt, a mely tisztit“ láttuk először a drámai személyzetet. Ezúttal először lépett fel Csókáné Almássy J. (Matilde) és szerepét a legapróbb részletekben jeles alakításba mutatta be. A nemes fenkölt lelkületű leány lelki állapot ít híven és drámai erővel mutatta be a legparányibb árnyalatok­ban. A közönség többször a lámpák elé hívta. Mar- kovis Margit (Enriqueta) a ledér és kigyó ravaszságu leány szerépében jeles alakítást nyújtott, egy cseppet sem maradt el Csókáné mellett, sőt alakítása egyön­tetűbb volt. Kár, hogy a kisasszony nagyon szembe­tűnővé akarta tenni alattomosságát és tettetett szelíd­ségét. E tekintetben kevesebb igyekezettel nagyobb hatást ért volna el. De azért igy is borzalmasan hü volt alávaló szerepében. Baghy (Fernando) nem állott a női szereplőkkel egy színvonalon s a darab végszavaiban drámái hatás helyett, deklamáló modor­ban jelentette ki, hogy mi az a folt, a mely tisztit. Keresztessy Amália (Concepcion) jó volt, valamint Molnár Gyula is (Julio). Győré Alajos szépen alakított, de öregebb lehetett volna maszkjában és játékában. Az egész előadás jó volt. Ezt a remek drámát az idény vége felé meg lehetne ismételni. Pénteken nép­előadásban “ V. László király és Hunyady László ha­lálát“ Dobsa tragédiáját adták, szép számú közönség előtt. A jövő héttől kezdve czélszerü volna, ha az előa­dásokat már fél nyolezkor megkezdenék — Kinevezés. Bagossy Ferencz kataszteri irat­tári kezelő irodatisztet a pénzügyminisztérium pénzügyi fogalmazó és nyilvántartási biztossá nevezte ki a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz. Műkedvelői színi előadás. A kath. legényegye sülét igen szépen sikerült színi előadást rendezett f. hó 13-án a Polgári Olvasókör nagytermében, házé­pítésének alapja javára. Előadták Altnási Tihamér 3 felvonásos népszínművét a „Tót leányt.“ Szinte meglepetés számba megy, hogy e még színészeket is erős próbára tevő darabot teljesen kielégítő elő­adásban mutatták be, melyben jó része volt a fárad- hatlan rendező Tóth Józsefnek. Már a szerep kiosz­tásából is látható volt, hogy az egyes nagyobb szerepek jó kezekbe jutottak. Előadás előtt Sallay Lajos szavalta el Arany János a Honvéd özvegye czimü költeményét, ügyes hangliordozással. A czim- szerepet (Hankát) Kiss Emma kisaszony játszotta, ki ügyes alakításával, bátor fellépésével szép sikert ért el, s a Misóval előadott kettősei kitünően sike­rültek. Kovács Klára (Máté Julis) naiv szerepében kedves alakítást nyújtott, s meglepően ügyes játé­kával magával ragadta a közönséget, a mely nem fukarkodott tapsaival s több ízben a lámpák elé hívta. Serly Mariska (Örzse) nehéz szerepét igen ügyesen játszta meg. A többi nőszereplők, mint Papp Róza, Gindele Mariska, Péter Anna, Mosolygó Erzsiké és Hágen Mariska hozzájárultak ügyes játékukkal az előadás sikeréhez. A férfiszereplők közt Manyák Károlyt (Misot) kell első sorban emlí­tenünk, ki nehéz komikummal telt szerepét még színészeknél is ritka ügyességgel adta. Sallay Lajos (Gyarmaty) nehéz szerepét jó alakítással és ügyes játékkal töltötte be. Jó volt Kosztka Antal (Brbolya), Belley József (Bandi), Luczay Mihály (Kospál), Tempfli János (Lipták), valamint a többi apróbb szerepek betöltői is. Szóval a legény egyesület ezút­tal is tanujelét adta annak, hogy megérdemli a közönség nagy pártolását, mely ezúttal is oly szép számban kereste fel az egyesület előadását, hogy a később jövők hely nélkül maradtak. A rendezők a teremben nem tudtak a legnagyobb igyekezett mel­lett sem a közönség kívánalmának eleget tenni s igy megtörtént az, hogy a ki ülőhelyet váltott állva volt kénytelen az előadást végig nézni, a minek a közönség az a része az oka, a mely a más helyét elfoglalta. — Mulatság Erdődön. Folyó hó 5-ikén szépen sikerült nyári tánczmulatságnak színhelye volt az erdődiPannónia vendéglő udvarán felállított lombsá­tor, mely az Erdődön létesített kórház javára rendez­tetek. A környék intelligentiája csaknem teljes számban vett részt ezen nemes czélu mulatságon. A csinosan feldíszített tánezhelyiség szép képet mutatott, a melyet a nagy számban megjelent höl­gyek bájos csoportja még festőibbé tett. Jókedv­ben nem volt hiány, mely a késő reggeli órákig tar­tott, midőn is a nagy közönség a legnagyobb mege­légedéssel hagyta ei a táncz helyiséget. Végül meg­említésre méltó özv. Nonn Józsefné vendéglősné ki­tűnő magyar konyhája s kiszolgáltatása. Felül fizet­tek. Demeter József 1 frf, Dr. Böszörményi Emil 1 frt, Dr. Harcsár Géza 1 frt, Uray Gáspár 1 frt, Borbola Dezső 1 frt, Donovák Sándor 1 frf, Suhajda János 1 frt, Márton Béla 80 kr, Dr. Róth Sándor 2 frt, Taináskovits Géza 1 frt, Guttman Gyula 40 kr, Rébay Dezső 1 frt 2o kr, Tóth Béla 1 frt, Papp József 1 frt, Mailáth Ferencz 1 frt, Hirli József 2 frt, Lauzicz József 20 kr, Koiner Sámuel 20 kr, Szilágyi Gyula 1 frt, Gödelle József 40 kr, Balázs Zoltán 1 frt, Balás Pál 1 frt, Henter főhadnagy 1 frt Dr. Nádai Lipót 1 frt Dr. Csuka Mihály 2 frt. — A szatmar vármegyei függetlenségi párt aug. 29 én Nagy-Károlyban a Polgári Olvasókör helyisé­gében reggel 9 órakor párt gyűlést tart a Henczi ügyben teendő lépések megbeszélése tárgyában. A párt minden tagját pontos megjelenésre kéri Lnby Géza, m. párt elnök. — Gyászeset. Bendess Jánosné sz. Praznovszky Janka, Bendess János volt kataszteri biztos kedves neje f. hó 14-én Sárközujlakon elhunyt. Kovács Dezső árvapénztári könyvelő anyósát vesztete el benne. A család a következő gyászjelentésben tudatta nagy veszteségét: Alantirottak mélyen megszomorodott szívvel tudatják a legjobb nő, édes anya, nagyanya, testvér, anyós és rokonnak Bendess Jánosné szül. Praznovszky Jankának, folyó hó 14-én, délután fél 4 órakor, életének 03 ik, boldog házasságának 42-ik évében történt gyászos elhunytét. Kedves halottunk földi részei folyó hó 15-én délután 4 órakor fognak Sárközujlakon, a róm. kath egyház szertartása szerint a közös sirkertbe öröknyugalomra tétetni.Sárközujlak, 1899. augusztus 15-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Bendess János mint férj. Bendess Gizella férj. berenczei Kováts Dezsőné, Bendess Dezső gyermekei. Kováts Dezső mint vő. Kováts László, Kováts Gizella, Kováts Dezső, Kováts Magda unokái, özv. Dr. Csikányi Károlyné szül. Praznovszky Julia mint testvére. — Hadgyakorlat. A helybeli honvéd zászlóalj, körölbelül 500 ember és 17 tiszt f. hó 24-én indul Kassára az őszi hadgyakorlatokra. — Jövő heti műsor. Ma Vasárnap : bérlet 4-ik számban Aranylakodalom, történelmi színmű 8 képben; irta Beöthy László és RákosiViktor, itt elő­ször ; hétfőn, bérlet 5-ik számban; Gyurkovics lá­nyok, itt először; kedden, bérlet 6-ik számban: Varázsgyürü operette Planquette-től, itt először, szerdán, bérlet 7-ik számban; Fekete vér, dráma Jókai Mórtól, itt először, csütörtökön bérlet 8-ik számban Háló kocsik ellenőre, a Vígszínház műsor darabja, itt először, pénteken, népies előadás: Czigány báró, operette, szombaton Csókáné Almássy Julia jutalomjátékául: „Magdolna“ Vasárnap d. u. fél négy órakor gyermek előadás félárakkal Hófehérke, este: Az édes, népszínmű, itt először. A mint látszik a műsorból, a társulat mind újdonság­gal áll elő. Ajánljuk a szülők figyelmébe a vasárnap délutáni „gyermek előadást. — Öngyilkosság. Kaimovics Ignácz helybeli házaló f. ho 14-én a Somos erdő mellett levő kút­hoz vezető járdán szivén lőtte magát és azonnal meghalt. A szerencsétlen embert a kínzó betegség vitte a halálba. Özvegye és hét gyermeke siratja elhunytét. — Gyászeset. Józsefházáról írják: Folyó hó U-én adatott át az anya földnek Kissárosi Balázs Sándor hült teteme, ki Szatmár vármegyében létező Szamostelek községben — elvonulva a világzajától szerény egyszerűségben élt, mindazon által alig van ur a megyében, ki a megboldogultat nem is­merte volna. Nem ő kereste a nagyok barátságát hanem ezek keresték föl őt, hogy élvezhessék azon eredeti adomákat, vadász élményeket, melyek költé­sében, zamatos előadásában Balázs Sándor utólérhet- len volt. Atyja, jó tanács adója volt a községnek, jóltevője a szegényeknek kikről élte utolsó perczei- ben sem feledkezett meg s takarékossága által gyűj­tött szép hagyatékából, — nemcsak a községbeli hanem a környékbeli szegényebb egyházaknak u. m. a józsefházai róm. kath. és h. hv. egyházaknak, az aranyos-megyesi gör. kath. és h. hv. és a szinyér- váraljai gör. kath. egyházaknak — szép összeget hagyományozott. Az örök világosság fényeskedjék neki! A rokonság által kiadott gyászjelentés igy szól: Alantirottak valamint az összes rokonság nevé­ben is fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a felejt- hetlen nevelő apa, nagy apa és nagybátyának Kis­sárosi Balázs Sándor földbirtokos, vármegyei bizott­sági tag és 48-as honvédnek f. hó 9-én reggel 10 órakor életének 72-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A kedves halott hült tetemei f. hó 11-én d. u. 3 órakor fognak a a róm. kath. egyház szertartásai szerint a számos- teleki sirkertben örök nyugalomra tétetni. A meg­boldogultnak lelki üdvéért az engesztelő szent mise­áldozat f. hó 12-én d. e. 9 órakor a szinyérváraljai róm. kath. templomban fog az Egek Urának bemut- tattatni. Örök Béke legyen hamvai felett. Kelt Szamostelek, 1899. augusztus 10-én Blazsek Terézia férj. Szilágyi Istvánná nevelő leánya, Szilágyi Stefiké unokája. Blazsek Antal, Blazsek Zsigmond, Blazsek Sándor, Blazsek Lajos, unokaöcsék, özv. Blazsek Endréné szül. Péterffy Juliána és fia ifj. Blazsek Lajos rokonok. — Jutalomjáték. Folyó hó 26-án vagyis jövő szombaton lesz az igazgatónő Csókáné Almássy Julia jutalomjátéka, a melyre felhívjuk a közönség figyelmét. Színre kerül Rákosi Jenő jeles darabja Magdolna. Csókáné jeles tragika és Magdolna legjobb szerepei közé tartozik. — Gyászeset. Mint részvéttel értesülünk Ger­gely Károly, nagybányai ev. ref. lelkész, egyház- megyei főjegyző, jeles egyházi szónok és kedves társadalmi ember, f. hó 17-én Nagy-Bányán elhunyt. — Vendég szereplés. Még nem befejezett tény, de kilátásba van helyezve, hogy a helybeli társulat­nál Bakó László esetleg Maróthy Margit a nemzeti színház tagja fog vendégszerepelni. — Szülök figyelmébe ajánljuk Rőser tan- és nevelőintézetét Budapesten, alapittatott 1853-ban. E kitűnő hírnévnek örvendő intézet magában foglal 3 osztályú felső keresk. iskolát, mely teljesen egyen­rangú a keresk. akadémiákkal és 4 osztályú polgári iskolát. Bizonyítványai államérvényesek és az egy­éves önkéntességre jogosítanak. Vidéki tanulók kívánatra az iskolákkal kapcsolatos nevelőinternátusba is felvétetnek. Bővebb értesítést készséggelküld Rőser János igazgató. — Számadás. A Protestáns Társaskör által f. hó 6 án tartott tánczmulatság alkalmával a bevétel 86 frt 25 kr, a kiadás 63 frt 90 kr, lévén, maradvány mint tiszta jövedelem 22 frt 35 kr volt. Felülfizettek : Koritsáuszky László 2 frt 20 kr, Asztalos György, Róth Károly 2—2 frt, Kubinyi Bertalan, Dankó Pál (Nyir-Acsád), Harász Pál, ifj. Némethi Sándor, Bodoky Gyula (Börvely), Jancsó Gyuláné, Varga Imre, Lukács Mihály, Komódy Lajos, Asztay István, ifj. Nagy Antal, Strohmájer Ferencz, Janitzky Albert 1—1 frt, Letlinger Béla, Fejes István, ifj. Buday József, Barancsy János­né, Zaják Antal, Tömpe Károly, Kerekes Bertalan, id. Turóczy Károly, Tóth Eulália, Tóth Ferencz 50—50 kr, Luczay Mihály 45 kr. Bekker Orbán, özv. Koszorús Lajosné, Bordás Imre, Szikszay Kálmán, ifj. Juhász Sámuelné, Szűcs Andrásné 40—40 kr. Sass Lajos, Kovács Mihály (Érmihályfalva), Győri Bertalan, Tyukodi Ferencz, Nagy Lajos,ifj.Kovács József, Veress Gusztáv, N. N., N. N., N. N., Pucser Károly, Luczay János, Blum József, ifj. Bérezik Bertalan, Asztalos Kálmán, Csipkés Jenő 20—20 kr. — Fogadják úgy a szives felülfizetők, mint a megjelentek a Társaskör hálás köszönetét. Nagy-Károlyban, 1899. auguszt. 12. Komódy Lajos, pénztáros. Tömpe Károly, ellenőr. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A U D I S Z JENŐ. Lap tulajdonos: ROTH KAROLY. HIRDETÉSEK: „Henneberg-selyem“ 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — csak akkor valódi, ha köz­vetlen gyáraimból rendeltetnek, — fekete, fehér és színes, — a legdivatosabb szövés, szín és mintázatban. Privát-fogyasz­tóknak póstabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultával küldenek Heneberg G. selyemgyárai(cs. és t. udv. szállító) Zürichben Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom