Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
T r JH SZATMARMEGYEI Ö Z L 0 N Y szépen elparentálták az egészet, legördül a függöny és a fontos ügy egy hosszú esztendőre ismét a feledés homályába merül. És megkezdődik a hosszú, az állandó, a keserves munka. A kanyaró, a vörheny a typhus és diphtheritis dämonjai eszeveszett tánczra kerekednek és megkezdődik a kitartó aknamunka, mely annyi remény- teljes virágszálat szakit le és végzetes csapást mér sok bánatos családra. És szaporodnak az apró sirdombok a temetőkben szomorú fejfáikkal és készül az ország legfájóbb, a gyermek halálozás megdöbbentő statisztikája ! Sőt, hogy az újság ingere is hasson, uj betegségek is jelentkeznek, mint pl. a pellagra. E helyütt nem lesz érdektelen megjegyeznem, hogy vármegyénk egy jeles orvosa, dr. Takáts Nagy- Somkutról volt az, ki a 80-as években az illetékes köröket ezen betegségre figyelmeztette, de a pestiek egyszerűen letagadták. Mig végre az utóbbi időkben idegen részről tett felhívásra kutatni kezdték és e betegséget nálunk tényleg megtalálták. Tekintve, hogy a pellagra évek hosszú sora óta fejlődő betegség, világos, hogy Dr. Takátsnak igaza volt. Hogy pedig miért czáfolták le az időtájban, annak egyszerű oka abban keresendő, hogy nálunk a tudományt a falu tornyának a magassága szerint mérik, mivel pedig Nagy-Somkutnak nincsen olyan magas tornya, mint teszem azt, a pesti basilika: ergo Dr. Takács nem lehetett olyan megfigyelő tehetség, mint a pesti szakértők. Csakhogy az idő lassankint kideríti az igazságot. Egészségügyi miseriáink egyik legfőbb oka abban keresendő, hogy népünknél az u. n. egészségügyi érzék teljesen hiányzik. Mig a vallásosság és erkölcsi érték fejlesztése jeles tanítókat talál magában a családban és egyházakban, addig az egészségügyi alapfogalmak tanitója még mindig távol van. Odahaza e tekintetben a gyermek semmi üdvösét nem lát, hiszen a nép nem hisz egyes betegségek fertőző voltában és a ház falára kiragasztott piros czédulától azt várja, hogy a betegeket meggyógyítsa. Nem tudja mire való a friss levegő a lakó házban, nem érti a naponta való szellőzés fontos voltát; én legalább évek óta mindig várom, hogy községeinkben mikor nyílnak már meg a muskátlis ablakok szellőzése, de sajnos hiába várom. Az iskola ismét nem teljesítheti mai viszonyaink között feladatát, hiszen iskoláinkban olyan túlzsúfoltság uralkodik, hogy az ember elbámul azon, miként képes egy szegény tantó 100—150 sőt 200 gyermeket az irás s olvasásra megtanítani ?! Világos dolog tehát, hogy az állam legfőbb érdeke odahatni, hogy a nép a legszükségesebb egészségügyi alapfogalmakat elsajátítsa, mert csak igy lesz képes egészségét megvédeni és a betegségek nagy részét elkerülni. Angliának azért van a világon legrendezet- tebb egészségügye, mert a nép elég intelligentiával bír arra, hogy az ebbeli intézkedéseket megértse. Orvosok és hatóság csak akkor fognak hasznosat tehetni, ha maga a nép fogja munkájukban segíteni. Dr. Rosenberg Ignácz. Egy jövedelmezi) növénytermelési ág. Sokszor megénekelt igazság az, hogy a magyar gazda helyzete nem a legirigylésre méltóbb, sőt többet mondunk, annyiszor ismételt, hogy ezt a kérdést feszegetni már nem érdemes ; s ha mégis ezzel az igazmondással kezdjük el alábbi rövid értekezésünket tesszük azért, mert abban egy oly tanácsot nyújtunk gazdáinknak, mely megszivlelésre méltó már csak azért is, hogy annak követésével nem egy gazda segített némileg nyomorúságos helyzetén. A fűmag termelésről akarunk egyet mást elmondani, tehát a növénytermelés egy oly ágáról, mély nálunk nem igen ismeretes. Tudjuk jól, hogy valahányszor egy szép pázsitot, vagy jó kaszálót akarunk létesiteni, az ehhez szükséges magvak kiválasztásával mindig meggyűlik a bajunk, mert vagy nem tudunk egyáltalán fűmagot beszerezni, vagy ha tudunk is, az oly rossz minőségű, hogy elvetése alig érdemes Magkereskedőink ugyanis fűmag szükségletüket jórészt külföldről fedezik, már pedig ez a mag a melyért oly rengeteg pénzt kell kiadnunk, a legtöbb esetben, úgy jő mihozzánk, hogy legjobb volna — úgy a mint jött visszaküldeni; nem egyéb az, silány, értéktelen csiraképtelen magvak gyűjteményénél, mely csak arra való, hogy a kereskedők zsebeit tömje meg az érette hiába kidobott pénzzel. Hogy minő nagy károsodást szenved a gazda ily magvak vásárlásával, arra nézve feleletet csak az adhat, ki már egyszer megpróbálta. Nem hangsúlyozható tehát eléggé, hogy a gazda a kaszáló létesítéséhez szükséges vetőmagvat maga termelje; igaz ugyan hogy nem minden fűmagra nézve állhat meg e tanács, de legtöbbjére és pedig különösen azokra, melyek a mi viszonyaink között legjobban diszlenek, mint pl. az éVelő és olasz vadócz, a közönséges üres zab, vagy franczia perje, a réti perje, a réti komócsin és ecsetpázsit, a csomós ebir stb. minden nehézség nélkül keresztülvihető. A szabályok, melyek e tekintetbe figyelembe veendők: először is válasszunk a termelésre megfelelő jóminőségü, kedvező fizikai tulajdonságokkal biró talajt, olyant, mely a gyomoktól teljesen ment, mely jó kulturáilapotban, jótermő erőben van. Különösen fontos a gyommentesség, mert a fűtermészettől nagyon bajos az apró gyomokat eltávolítani; ép azért a fűvetésnek előveteményét oly növény képezze,mely a talajt gyommentesen hagyja vissza pl. mely kapás növény. Egy további kellék, hogy ne szenvedjen a talaj hiányt növényi tápanyagokban. Ezt elérendő, az elővetemény alá istállótrágyát adunk, a fűmagvak vetését megelőzőleg pedig nitrogén és foszforsav tartalmú műtrágyát. A talaj legyen gondosan előkészítve akként, hogy a gyönge csirával biró növénykéknek semmi rög sem álljon útjában. A vetést sorbavetőgéppel, lehetőleg széles sortávolban úgy eszközöljük, hogy a gyomlálás czéljából szükséges hozzá- férhetés könnyű legyen. A kikelt vetés ápolására nagy gond (orditandó s álljon ezen ápolás a szükséges fogasolás, boronálás, hengerezés és különösen gyakori gyomlálásból. Az aratás idejének megválasztása a legnehezebb feladat, mert legtöbbnyire nem egy időben következik be az érés. Leghelyesebb akkor aratni, ha a bugák legnagyobb részének magvai az u. n. sárga, vagy viaszérésben vannak, mert ha előbb aratnánk le akkor a magvak egy jó része éretlen marad, ha pedig később, akkor a java érett mag még az aratás előtt de legalább az aratáskor a sarló vagy kasza munkája alatt elpereg. Az aratás után a füvet marokba szedve szárítjuk, hogy felesleges víztartalmát elveszítse, azután kis kévékben kötjük s utóérésnek tesszük ki. Kedvező időjárás mellett ezen utóérés néhány nap alatt következik be, mikor is a füvet ponyvázott szekérre rakva; a területről elvitetjük és kazalozzuk. A cséplést hadaróval végezvén, a nyert magot szelelő rostán megtisztítjuk, hogy azzal az üres, léha szemeket, továbbá a törekek és polyvát eltávolitsuk. A kicsépelt magot lehetőleg száraz, szellős helyen kell tartani.______________________________ HÍREK. — A Széchenyi Társulat a minisztereknél. Közművelődési egyesületünk küldöttsége f. hó 6-án tisztelgett a képviselőház miniszteri termében a miniszterelnöknél, vallás- és közoktatási és pénzügy- miniszternél. Báró Vécsey József akadályozva lévén a küldöttség vezetésében, annak Nagy László alispán, mint alelnök volt a szónoka. A küldöttségben részt vettek: gr. Hugonnai Béla, Szuhányi Ödön igazgató, Böszörményi Sándor, Majos Károly aligazgatók, Dr. Chorin Ferenez, Szuhányi Ferencz, Kende Béla és Domahidy Viktor képviselők, Sarmaságh Géza titkár, dr. Steinberger Ferencz, Szerdahelyi Ágoston, Hérmán Mihály,'PappGéza és Antal Dániel választmányi tagok. — Széli Kálmánnál csak azért tisztelgett a küldöttség, hogy őt mint miniszterelnököt üdvözölje. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy ismeri a Széchenyi Társulat működését mert épp ez adott neki impulsust a Dunántúli Magyar Közművelődési Egylet megalakítására. ígérte a társulat támogatását. Wlasics miniszternél hangsúlyozta a küldöttség vezetője, hogy a társulat, a melynek működéséről a miniszter is már előzőleg elismerőleg nyilatkozott, működési terét kiakarja terjeszteni. S épp ezért állami segélyt kér. A miniszter azt válaszolta, hogy a mennyiben neki terve a vidéki szellemi központok megerősítése, szívesen fogja támogatni a társulatot. Minthogy azonban az e czélra rendelkezésére álló alap már igénybe van véve, ha nem is nagy mérvben, de tőle telhetőleg támogatni fogja már a legközelebbi időben. A pénzügyminiszternél a küldöttség azt kérte, hogy részeltesse a társulatot a legközelebbi jótékonyczélu állami sorsjáték nyereményében. A miniszter válaszában megígérte, hogy mihelyt nem lesz a sorsjáték egész jövedelme már kijelölve jótékony czélokra, ajánlani fogja ő Felségének a társulat kérelmének megadását. Ezután a küldöttség az országos kaszinóban gyűlt össze ebédre. — Közgyűlés. A helybeli Kölcsey-Egyesület f. hó 11-én d. u. 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését a régi kaszinó dísztermében, a következő programmal: 1. Hymnusz, Kölcseytől, énekli: a helybeli dalárda. 2. Élnöki megnyitó beszéd, tartja Nagy László egyleti elnök. 3. Titkári jelentés a múlt évi működésről. 4. A múlt évi számadás és a folyó évi költségvetés. 5. Inditványok. 6. Költemény Irta. Nagy László. Szavalja: Jászy Alice k. a. 7. Népdal egyveleg énekli a dalárda. A közgyűlés után társas vacsora lesz a régi kaszinóban, a melyen nők is szívesen láttatnak. Égy teríték ára 1 frt 20 kr. A vacsora kezdete este 8 órakor. Jelentkezni lehet a vacsorára ápril 11-én déli 12 óráig a Kudla-testvéreknél. — Búcsú estély. Schuszterits Ignácz tiszteletére, a ki távozik városunkból, barátai f. hó 3-án búcsú lakomát rendeztek a régi kaszinó nagytermében. Körülbelül 100-an jöttek össze s ezek között képviselve volt a társadalmi élet minden eleme. Nagy László alispán, mert vendégei voltak, szívélyes sorokban mentette ki elmaradását. A vacsora alatt, a mely dicséretére vált a Kudla-testvéreknek, csakhamar megeredtek a pohárköszöntők. Első volt Debreezeni István polgármester, a ki Schuszte- ritset, mint elődjét éltette, a kinek alkotásai túl fogják élni őt, mert neve a város történetében megörökítve lesz. Schuszterits Ignácz az ünnepelt emelkedett fel ezután s meghatottan éltette szeretett vármegyéjét, városát, az összes hatóságok fejeit. Ilosvay Aladár a vármegye nevében éltette a távozót, kívánva, hogy a jó barát mennél többször jöjjön közénk vissza. Ezután Hám József főgymn. igazgató Schuszteritsért, mint olyan férfiúért ürített poharat, a kinek köszönni lehet azt, hogy díszes gymnasiuma van a városnak. Schuszterits Szabó Pálra és Hám Józsefre emelt poharat. Majd dr. Adler Adolf a kereskedelmi bank, Kacsó Károly a régi kaszinó nevében éltették a távozót, valamint érte ürített poharat Baudisz Jenő is. Ezután Schuszterits Ignácz a helybeli két szerkesztőt éltette, Kemény Alajos pedig a távozónak mint uj kollegájának nem isten veledet, de isten hozottat mondott. Majd Makay százados a honvédség, Orosz Árpád a vidék, Simkó Géza a kaláber kompánia, és Bródy Lajos a függetlenségi párt nevében éltették az ünnepeltet. Miután közben Baudisz Jenő Debreczenit éltette Pazuchanits Ignácz, Csilléry Dávid és dr. Jászy Viktor is Schuszteritscsel szemben fejezték ki jó kívánságaikat. Ezenkívül Schuszterits Ignácz Pazu- hanitsot éltette, Bródy Lajos pedig az ügyvédek nevében a távozóra emelt poharat, valamint Papp Béla is mint legjobb barátjától búcsúzott tőle. A pohárköszöntők általában véve olyan feltűnően közvetlenek voltak, hogy magas színvonalra emelték a búcsú-estélyt, a melyről el lehet mondani, hogy rég nem volt városunkban ilyen szép búcsú lakoma. Mert nem az a hivatalos bucsu-estély volt ez, hanem olyan házias jellegű lakoma, a melyen az igaz barátok búcsúznak a távozó baráttól. Azért ez is beigazolta azt, hogy Schuszterits Ignáczot mindenki tisztelte, becsülte s ép azért, a mennyire örvend előhaladásán, ép annyira fájlalja a kedves ember távozását. Adjon az ég neki boldogságot uj pályáján, uj otthonában! — A helybeli régi kaszinó ma d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a melynek tárgyai lesznek: 1. Az önkéntes kölcsön tárgyában a jogügyi bizottság javaslatának tárgyalása. 2. Az acetylén világítás ügyében indítvány. 3. A megüresedett választmányi tagsági hely betöltése. — Eljegyzés. Antalóczy Aladár nagybányai m. kir. posta- és távirdatiszt, folyó évi ápril hó 2-án eljegyezte Hetey Ábrahám városi főjegyző kedves és szép leányát Margitot. Boldogságot , kívánunk a kötendő frigyhez! — Hazafias ünnepély. A nagykárolyi rom. kath. főgimnázium ifjúsága f. hó 11-én d. e. 10 órakor az 1848. évi századokra szóló reformok szentesítésének évforduló napján, egybekötve a Kölcsey-szobor leleplezésének emlékével a tornacsarnokban, hazafias ünnepélyt rendez, melyre a tanügy barátait ez utón hívja meg a főgimnázium igazgatósága. Az ünnepély műsora: 1. Induló, előadja a főgymn, zenekar. 2. Kölcsey szelleméhez, Poór Jánostól, szavalja: Szintay Lajos V. o. t. 3. Hymnusz, Kölcseytől előadja a főgymn. énekkar. 4. Kölcsey mint költő. Irta: Soós Zoltán Vili. o. t., felolvassa Szintay Gábor VIII. o. t. 5. Magyar népdalegyveleg előadja a főgymn. zenekar. 6. Mi a haza, Ábrányi Emiltől, szavalja: Makoldy Sándor VII. o. t. 8. Tavaszi dal Schuhmantól, előadja a főgymn énekkar. 8. Alkalmi beszéd, tartja a főgymn. igazgatója. 9. Rákóczy-induló, előadja a főgymn. zenekar. Ezen igen élvezetesnek Ígérkező ünnepélyt melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe, mely különben mindenkor annyi érdeklődéssel kiséri az ifjúság ünnepélyeit. — Eljegyzés. Lengyel Károly állam vasúti hivatalnok f. hó 2-án váltott jegyet Tóth Kornélia kisasz- szonynyal, Tóth Kálmán helybeli állomásfőnök kedves és szép leányával. Boldogság kisérje frigyüket! — Meghívás, a képviselőtestület tagjait a folyó évi ápril 9-ik napjának délelőtti 10 órakor kezdődő, szükség esetén délután 3 órakor folytatva tartandó rendes képviselőtestületi gyűlésre a városháza tanácstermében tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. április hó 1-én. Debreezeni István, polgármester. Tárgyszorozat: 1. Polgármesteri jelentés. 2. Az 1898. évi házipénztári zárszámadás,, mely magában foglalja a szegény intézeti alap, Ágoston alapítványi, kórházi és gróf Károlyi György alapítványi, pénztárak számadásait. 3. az 1898. évi gyámpénztári számadás. 4. Városi árvaszék jelentése a gyá- moltak és gondnokoltak tőke pénze után 1899-ik évre megállapított kamatláb iránt. 5. A város kezelése alatt levő pénzek elhelyezése iránti intézkedés. 6. ld. Tóth Antal nagykárolyi 483. sz. tjk. 1553/b, 1553/c. hr. továbbá a nagykárolyi 1909. sz. tjkvben 1552/c. hrsz. a. felvett ingatlanai megvételére kiállított szerződése. 7. Schnébli Károly nagykárolyi 224. házszámu ingatlanához csatolt terület telekkönyvi átírására kiállított szerződés jóváhagyása. 8. A nagy- méltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur leirata, melyben a mezőgazdasági ismétlőiskolára kért segélyt megadja. 9. Marcsa Béni városi kertész kérelme költözési költségei és január havi fizetésének kiutalványozása iránt. 10. Egészségügyi, gazdasági és pénzügyi, jogügyi és építészeti szakbizottságok megalakítása. 11. Rendőrkapitány javaslata Krizbai István rendőr részére 30 frt végkielégítési összeg megállapítása iránt. 12. Herskovits Adolf kérvénye a Kalmándi-utczán az építkezés idejére egy 3 méter széles 3 méter hosszú fabódé felállításának engedélyezése iránt. 13. 24 órával előbb beadható inditványok tárgyalása. — Eljegyzés. Kassovitz J. Tivadar a Lord és társa ezég gilváesi gőzfürésztelep pénztárnoka eljegyezte Kis-Várdáról Meisels Samu kedves leányát Rezsinkét. — A Széchenyi Társulat igazgatósága a jelen nyári idényre az alábbiakban állapittotta meg a menhelyeksegélyét s nevezte ki a menhely vezetőnőket. Alsó-Fernezely 100 frt, Gébéi Ilona. Angyalos 60 frt, Kovács Jolán. Apa 60 frt, Szoboszlai Szeréna Av.-felső-falu 180 frt, Pálinkás Mária. Bot-Palád 60 frt, és 28 frt, építkezésre, Nagy Ida. Börvely 40 frt, Molnár Gizella. Csegöld 50 frt, Sepsi F.-né. Cseke 60 frt, s 40 frt, építésre Bene Kálmánná. Csenger 100 . frt, Bohutinszky Irma Csomaköz 100 frt, Jurácskó Rózsa. Dengeleg 80 frt, Reményi Erzsébet. Cs-Ujfalu 100 frt, Tar Róza. Dobra 80 frt, Brézsák Jánosné. Er-Endréd 80 frt, özv. Kántor K.-né. Ér- Körtvélyes 100 frt, Keresztes Erzsébet. Erdőd 100 frt, Papp Farkas Ilona. Fábiánháza 100 frt, Molnár Teréz. Gebe 60 frt, Ványa Vilma. Genes 90 frt, Mangu Irma. Győrtelek 80 frt, Ferenczy Karolin. Géres 100 frt, s 50 frt építésre Bónéné. Gyöngy
