Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
Nagy-Károly, 1899. január 8. 2_ szám. XXY. évfolyam SZATMÄR VARMEGYE IHIEGJELEN Ml HIVATALOS KÖZLÖNYE. NDEN VASÁRNAP. ^ SZERKESZTŐSÉG ós KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Károly ban, meyyeh áz-utcza 40. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 4 frt. Félévre 2 írt. Negyedévre I írt. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 2 frt 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyiltter“ sora 20 kr Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele zőktől fogadtatnak el HIVATALOS RÉSZ 304 — 1899. sz. Alispáni meghagyás. Felhívom, hogy a folyó évi községi pénzkezelés és számvitelhez szükségelt s meghatározott mennyiségű nyomtatványokat (a nagykárolyi, mátészalkai, fehér- gyarmati, erdődi és szinyérváraljai járás községei és városai részére Róth Károly nyomdatulajdonos nagykárolyi lakos, — mig a nagybányai, nagysomkuti, csengeri és szatmári járás községei és várpsai részére Lövi Miksa könyvkereskedő szatmári lakos, jelen ren- deletem vételétől számított 3 nap alatt körjegyzőségenként küldje el. Nagy-Károly, 1899. évi január hó 4-én. Nagy László, alispán. 37870—1898. sz. Freidman Hersch kolczéri lakosnak udvarán levő szabad csürjéből f. évi november hó 29-én egy 10 hónapos fehérszőrü jegytelen ökörborju elbitangolt. Nagy-Károly, 1898. deczember 23. 37269—1898. sz. Bűje György magosfalusi lakosnál tartott motozás alkalmával egy sötét pej 7 éves magas jóltáplált, lopott kancza ló találtatott. A mennyi ben ezen ló gazdája mind ez ideig kipuhatolható nem volt, felhivatik ez utón annak jogos tulajdonosa, hogy annak átvétele végett a nagysomkuti főszolgabírói hivatalnál jelentkezzék. üigy-Karolv, 1,398. évi deczember 2u. Nagy László, alispán. A Szatmár vármegyében alakított borellenőrző bizottságok szervezeti szabályai és ügyrendje. 1. § A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXlil. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53850. sz. a. kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet alapján alakított borellenőrző bizottságok feladata a borforgalomnak az 1893. XXIII. t.-cz. szempontjából való megfigyelése, az elkövetett kihágások tekintetében az illetékes hatóságok nyomravezetése, s akíhágások kiderítésére irányuló eljárások megkönyitése. 2. §. A bizottságok elnökeit és tagjainak felét (a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselő- testületek tagjainak sorából) a főispán nevezi ki, a tagok másik felét pedig (szintén a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselőtestületek tagjainak sorából) a törvényhatósági közgyűlés választja. 3. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok kinevezése, illetőleg megválasztása három-három évre terjed, ugyanazok az egyének azonban újra kinevez- hetők, illetőleg megválaszthatok. Ha valamelyik bizottsági tag ezen állásáról lemond, továbbAj^ meghal, vagy más ok miatt a bizottsági tagokra bízott teendők ellátására képtelenné válik, a bizottság elnöke vagy helyettese tartozik ezen körü.ményt a törvényhatóság első tisztviselőjének, (alispán, polgármester) azonnal bejelenteni. 4. §. A bizottsági élnek és a bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehá- sem fizetéssel, sem díjazással (napidijakkal utazási, vagy ügyviteli költség megtérítésével stb) nem jár. 5. §. A borellenőrző bizottság megalakuló ülését ezen szervezeti szabályzat és ügyrend megállapításától számítandó 30 napon belül tartozik megtartani, s azon elnökhelyettest választani. Ezenkívül a bizottság negyedévenként legalább egy ülést tartozik tartani, melyen az elnök vagy helyettese a bortörvénybe ütköző kihágások gyanúja miatt tett feljelentésekről, az ezen kihágási ügyekben hozott Ítéletekről, az ezek ellen történt felebbezésekről jelentést tesz, s az elnök, valamint az egyes bizottsági tagok általában előadják a bortörvény végrehajtása körül szerzett tapasztalataikat és erre vonatkozó eset - leges javaslataikat. 6. §. Az 5. §-ban említett negyedéves üléseken kívül a borellenőrző bizottság annyiszor tart ülést a hányszor ennek szüksége vtcrlll. Az ülések napját az elnök, vagy helyettese tűzi ki, s az ülést ő hívja egybe. Két bizottsági tag kívánság áru az elnök vagy helyettese köteles ülést egybehívni. 7. §. Az üléseket az elnök vagy helyettese, ezeknek akadályoztatása esetén pedig a jelenlevők által maguk közül erre felkért bizottsági tag vezeti. A bizottsági ülés határozatképes, ha azon az elnökön kívül legalább két tag van jelen. A határozatok szótöbbséggel hozatnak és jegyzőkönyvbe foglalandók. Szavazatok egyenlősége esetén az a vélemény tekintetik a bizottság határozatának, a mely mellett az elnök szavazott. 8. §. A borellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladata azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérni a bortermelési és borforgalmi viszonyokat, abból a szempontból, hogy vajon ott nem készittetnek-e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, a melyek az 1893. XXIII. t.-cz. illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53.850. sz. a. kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet rendelkezéseibe ütköznek. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos ^gyanúra okot szolgáltatható körülményeket észlel, väg^Jaßelf^valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, tartozik erre a bizottság elnökét, vagy ennek helyettesit figyelmeztetni. Ha az elnök vagy helyettese -a bizottsági taggal egy véleményen van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzájárul, ezt az illetékes elsőfokú hatóságnak akár szóval, akár írásban azonnal bejelenteni köteles. Ha az elnök a bizottsági taggal az ettől vett figyelmeztetésre nézve nem értene egyet, tartozik erről az illető bizottsági tagot azonnal értesíteni. Ellenben ha ily figyelmeztetést nem valamelyik bizottsági tag egy magában, hanem legalább két bizottsági tag együttes megállapodása alapján tesz, akkor az elnök a bejelentést az illetékes első fokú hatóságnak azonnal, még akkor is megtenni tartozik, ha a figyelmeztetéssel nem is értene egyet. 9. §. A 8. §. második bekezdésében említett feljelentéseket előzetesen a bizottsági ülés elé terjeszteni nem szükséges, sőt a dolog gyorsabb elintézhetése végett, valamint azért is hogy a gyanúsított felek az ellenök indítandó eljárásnak neszét ne vehessék, a feljelentés rendszerint bizottsági ülés összehívása nélkül, a 8. §-ban előirt módon haladéktalanul megteendő az illetékes hatóságnál; utólagosan azonban a feljelentések a legközelebbi bizottsági ülésen bejelentendők. (Vége köv.) Munkáslakások. (K.^ Égető és fájó seb a nemzet testén. Hatalmas és nagy érdekek fűződnek a munkásügy rendezéséhez, s éppen azért nemcsak indokolt, hanem követelő szükség, hogy szem elől ne tévesszük, s vele foglalkozzunk. Nemcsak arról van szó, hogy a munkás erejét, — mely elvégre is nemzeti vagyon, — megvédelmezzük, sőt fejlesszük, hanem különösen arról, hogy őket a nemzetközi szocziáldemokT Á r< C Z A. A teremtés titka. Iita; Flamm árion Kamill. Fordította: Károssá Ödön. — (Folyt és vége.) Ezeket a kifejezéseket eddig a kétkedés egyes kitöréseinek tekintettem, akár csak a nápolyi lázáron „Chi lo sa“ („Ki tudja?“) mondását. De a hangsúly melylyel e szavakat kiejté, a rám szegzett tekintet s talán az éles ellentét, mely a keblemben lakozó szerelem, az oly friss visszaemlékezés, mely még egész valómat megremegtette és az oly ünnepélyes felelet közt létezett, — mindez úgy hatott rám, hogy gyorsan, bár kissé szomorúan hozzátettem : — Sohasem voltam oly pompás hangulatban komoly társalgást- folytatni, mint ma este. — Legyen tehát óhajod szerint, rögtön a tanárod leszek. Ne félj, nem lesz hosszú .... de még ez is! talán nagyon is sok lesz. Felhajtott egy pohár champagneit, s elkezdett beszélni. Mily fenséges szép az ég, mikor teljesen tiszta! Mily végtelen kék ! Milyen átlátszó, nyugodt fenség! De csak egy hideg lehelet, egy könnyű lehűlés, egy semmi, végighúzódik az átlátszó atmoszférán és az eddig láthatatlan gőz láthatóvá lesz, felhő alakul; semmivel se több, mint előbb volt. Csupán az időjárás változott. A nagyszerű tisztaság helyett ott vannak a felhők. Tudod e, mi a teremtés ? Egy felhő, egy ködképlet, egy zavaros átmenet az örökkévalóságban. Semmiféle tudományos megfigyelés nem jogosít fel arra az állításra, hogy a természet öröktől fogva létezik és örökké tartand. Ellenkezőleg : minden azt látszik bizonyítani, hogy kezdődött és végződni fog. Föld, viz, felhő, nap, csillag, mező, sziget, hold, ország, bolygók, mind, amit csak a világegyetemben látunk, csupán egy kivételes átmeneti állapotban vannak, illetőleg egy más, felsőbb állapot kifolyásai, mint a felhő az ég kékjén. Minden test, a melyet látunk, a mit érintünk, láthatatlan és megfoghatatlan ótomokból áll. A látható világrend nem más, mint futó képe a láthatatlan, a végtelen világegyetemnek. A bolygó megteremtette az ásványokat, a növényeket, virágokat, fákat, rovarokat, a lényeket. A földi életnek fokozatos és haladó fejlődése: életet adott az emberi nemnek. Az emberek élve, gondolkodva, küzdve tanulva, elemezve, kiásták az okokat, megDecsülték a természetet és iparkodtak logikus rendbe hozni azt, a mit láttak. Ha mi nem léteznénk, a föld ép úgy forogna a nap körül, mint most. Hogy ha az ember spekulál, küzd, fárad, vagy pedig egészen tétlenül él, az a földgömbnek, a világegyetemnek teljesen mindegy. Gondolkozol, vagy nem ; szeretsz, vagy nem ; élsz-e, vagy nem; légy széllemdus, vagy hülye; jó vagy rossz; szép vagy csúnya; fiatal, vagy öreg ; küzdesz e nyilvánosság terén, vagy pedig a temető árnyában pihensz: az mind nem tesz ki semmit. A teremtés csak egy pillantásig tart az örökkévalóságban, kezdet és vég nélkül. Létezett oly idő is, a mikor nem volt semmi. És visszajön az a perez, amikor ismét nem lesz semmi. De ma nincs több, ha csak nem egy látszat, egy felhő, egy kis zavar az isteni kéken, a melynek makulátlannak kellene lennie. így tehát ne kutass semmit. A teremtésnek nem éppen kellett lennie. Másképen is lehetett volna. Ne kínozd magadat, hisz nem vagy egyéb, mint egy zavaros ephémer, a rendeltetés egy lehelletével, alkotva a végtelenségbe. Múló láz. De még annyi sem. —- És az Isten rendeltetése megfoghatatlan ? — Íme miért nincs logika a dolgokban, a miért minden oly bizar az összefüggésben, a miért az anyák elvesztik gyermekeiket, amiért árvák léteznek, a miért az ártatlanok és erényesek a nyomorban nyögnek, ez még nem is abszurd, ez megmagyarázhatatlan, mert nincs értelme. így beszélt a magános csillagász oly meggyőződéssel, a mely semmi ellenmondást nem engedett meg. Olyan uj és meglepő volt ez e theória, hogy mint egy rettentő kalapácsütés, egész valómat megrendítette. Az az eszme, hogy a jelen állapotnak semmi értéke, semmi értelme nincs, nem annyira kellemetlennek, mint elviselhetetlennek tűnt fel. Az a gondolat, hogy a dolgok jelen állapota egy baleset, egy hiba, egy zavar az égen, mely azelőtt tiszta volt és ismét tiszta lesz, s hogy azután nem lesz semmi, egész bensőmet fellázította. Nem bírtam azonban semmiféle komoly, tudományos észrevételt tenni a theoria ellen. — Tehát, kiáltotta fel, semmi sem volt előbb, semmi sem lesz ezután, semmi nincs most?! Mert végre is, ha ez a zavar elmúlik, a legkitűnőbb szem se lát semmit, az atumok kozmikus sűrűsödése megszűnvén, beáll a föltétien átlátszóság. Semmi! ismételtem. Lehet-e a semmit egyáltalán föltételezni ? — De hiszen, feleié a csillagász, ez a semmi: ez minden. Ne Ítélj a testi szemeddel! — Ha a természet a szemünk helyett más szerveket adott volna! a világosság iránt érzékteleneket, de más benyomások iránt fogékonyakat, egészen más fogalmunk lenne a világegyetemről. Ne higy sem a kezed, sem pedig a te szemed tanúságának. A látható világ is csupán láthatatlan elemekből van formálva, a melyek magukban véve mérhetetlenek. Csupán csak anyagtalan erő létezik. „Anyag“ : ez a puszta szó. — De hát mi ?. . . '. — Mi egész egyszerűen szellemek vagyunk, isteni állomány.
