Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-15 / 42. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY alakjában hozza ő nagyrnéltóságának tudomására. Nagy-Károly, 1899. okt. 10. Nagy László, alispán. Az alispán szóbelileg is részletesen megokolta indítványát. Most midőn a pénzügyminiszter az adó reformok terére lépett, valóságos rendszer változásról van szó, illőnek látja, hogy a vármegye gazdaközönsége is foglalkozzék ez ügygyei és melegen üdvözölje a minisztert nagyszabású reform törekvésében. A közgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta az indítványt és feliratot, mely a következő : Nagyméltóságu Pénzügyminiszter! kegyelmes urunk! Nagyméltóságodnak az 1900. évi budget beterjesztése alkalmával mondott beszédének az adó reformra vonatkozó része örömteljes viszhangot keltett lelkünkban, mert mi, akik naponta érezzük, látjuk jelenlegi adó rendszerünk hatását, csak a legmélyebb hálát érezhetjük Nagyméltóságod iránt, midőn ezen rendszer megváltoztatását lehet remélenünk Nagyméltóságodtól. Ma már felesleges e változtatás indokait felsorolnunk Nagyméltóságod előtt, mert midőn nagyméltóságod beszéde tudomásunkra jött, abból meggyőződtünk, hogy Nagyméltóságod előtt a jelenlegi rendszer összes hiányai, fonákságai teljesen ismeretesek. Ismerve Nagyméltóságod jellemét nem is azon hitben fordulunk Nagyméltóságodhoz talán csekély értékű elismerésünkkel, mintha ez fokozná nagyméltóságod munkásságát, erősítené elhatározását, mert jól tudjuk, hogy meggyőződésének erejében még a támadás sem lan- kasztaná munkájában egy nemes czélt elérni, de nekünk esik jól, magunkat tiszteljük meg, ha nehéz feladatának teljesítésénél Nagyméltóságod előtt bebizonyíthatjuk, hogy a komoly és nehéz munkával küzdőnek érdemeit felfogni és méltányolni képesek vagyunk. A mi vármegyénk úgyszólván a mezőgazdaságból él, ez ép úgy mint az ipar és kereskedelem nehéz napokat él, nem akarjuk mi az ipar és kereskedelem rovására a mezőgazdaságot kiváltságos helyzetbe emelni, de nagyméltóságod tudhatja legjobban, hogy adó rendszerünk mily súlyosan nehezedik a földbirtokra, hogy sok adó van mely látszólag nem is terheli a földbirtokot, végeredményében arra esik vissza. Megnyugvással láttuk Nagy méltóságod beszédéből, hogy a földadó rendszerének igazságosabb alapon való rendezése a reform egyik főczélja s e tudatban fogadja Nagyméltóságod Szatmár vármegyének ősszinte köszönetét s elismerését azon ma már világosan kitűzött czélért, hogy adó rendszerünk igazságos és méltányos alapokra fektettessék. Maradunk Nagy-Károly 1899. okt. 12. Nagyméltóságodnak mély tisztelettel. A választók fuvardíja. A törvény értelmében a vármegyék szabályrendeletet kötelesek alkotni az országgyűlési képviselő választók fuvardíjáról. Az állandóválasztmány, a távolságokat négy zónaszerint beosztva, a fuvardíjakat a következőleg javasolta megállapítani: 7 kilométeren belül 2 frt, 2. 14 kim. 4 frt, 3. 20 klm.-ig 6 frt, 4. 20 kilométeren felül 8 frt. Ezzel szemben dr. Schönpflug Richárd azt az indítványt tette, hogy amennyiben ezeket a fuvardíjakat tulmagasnak találja, kilométerenként 10 krjával állapíttassanak meg akként, hogy a minimum 2 frt, a maximum 5 frt legyen. Élénk vita fejlődött ki e kérdés körül. Nagy László alispán azért pártolta az állandó választmány javaslatát nehogy olyan szabályrendeletet alkossanak, hogy a jelölt a csekély fuvardijak mellett képtelen lesz a választókat behozni, esetleg kijátszani kénytelen a szabályrendeletet. N. Szabó Antal, Kende Zsigmond, Böszörményi Sándor azt vitatták, hogy a választások tisztasága, a választók önérzetének emelése azt követeli, hogy a fuvardíjak ne Üzletszerű szempontból állapíttassanak meg. A‘ közgyűlés végül öt zónába osztotta be a távolságokat u. m.: 1. 7 klm.-ig 2 frt, 2. 14 klm.-ig 3 frt, 3. 20 klm.-ig 4 frt, 4. 28 klm.-ig 5 frt, 5. 28 kilométeren felül 6 írtban állapította meg a fuvardíjakat, oda és vissza három embert számítva egy fuvarra. A pénztárak megvizsgálása. A vármegye pénztárait a közgyűlés Domahidy Sándor, dr. Csánk István és Bródy Lajosból álló bizottság által megvizsgáltatta. A bizottság még a közgyűlés folyamán jelentést tett a vizsgálatról. A pénztárakat rendben találta. Egyéb ügyek. Vasvármegye közönsége átirt az állami kötelező tűz- és jégkár biztosítása iránt. A közgyűlés egy bizottságot küldött ki ez ügy tanulmányozása és javaslattétel végett. A balesetek alkalmával szükséges első segély nyújtásról szóló szabályrendeletet is bizottságnak adták ki újabb javaslattétel végett. Nagy-Károly város képviselőtestületének, a Nagy- Károly—Csapi h. é. vasút segélyezése tárgyában hozott határozatát jóváhagyta a közgyűlés. Felirt a közgyűlés a földmivelési miniszterhez az iránt, hogy a kir. erdőfelügyelőség székhelye Deb- reczenből Nagy-Károlyba helyeztessék át. Felírtak a kormányhoz, hogy Nagy-Bányán, Csengerben és Erdődön állatorvosi állás rendszere- sittessék és az erre szükséges 2100 frt költség állami pótjavadalmazással fedeztessék. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület egyt Kölcsey- szoba és egy vármegyei muzeum létesítésére kérte fel a vármegyét. Bizottságot küldött ki a közgyűlés ez ügy előkészítése és szabályrendeleti javaslat bemutatása czéljából. A szatmármegyei gazdasági egyesület azt kérte a megyétől, hogy az ez évről elmaradt kiállítás részére engedélyezett 1000 frt a legközelebb tartandó kiállítás segélyezésére fordittassék. A kérelmet teljesítették. A tisztviselői nyugdíj hátrálékok kifizethetése czéljából a szabályrendelet módosítása végett is bizottságot küldött ki a közgyűlés. Dr. Roóz Elemér nagykárolyi lakos orvostudor oklevelét kihirdették a közgyűlésen. Ezen kívül a közgyűlés letárgyalta a tárgysorozatban foglalt összes ügyeket és harmadnap közgyűlésiig hitelesítették a közgyűlési jegyzőkönyvet. A közgyűlés a főispán éltetésével ért véget. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13-án d. u. 3 órakor tartotta október havi ülését. Jelen voltak: gr. Hugonnai Béla főispán, Nagy László alispán, Kende Zsigmond. N. Szabó Antal, Szuhányi Ödön, Domahidy Sándor, Böszörményi Sándor Balázsy J. biz. tagok ; Ilosvay Aladár, Kováts Béla, dr. Serly Gusztáv, Ilosvay Ferencz, Szentandrássy Antal, Dienes Lajos, Nyárády László, Kacsó Károly, dr. Schönpflug Richárd szakelőadók; Jékey Zigmond, Isaák Dezső, Luby Géza elmaradásukat kimentették. Szuhányi Ödön elnézését kéri a bizottságnak, hogy a nyár folyamán betegsége miatt nem vehetett részt az üléseken. A főispán válaszolt erre, a bizottság nevében sajnálatának adva kifejezést a bizottsági tag betegsége felett. Az alispán havi jelentése szerint aug. hóról átjött hátralék 789, szept. hóban beérkezett 3019, összesen 3808 ügydarab, a melyből a múlt hóban elintéztek 2975 ügydarabot. Demidor ígnácz Nagy-Károly város rendőrkapitánya letette a bizottság előtt az elsőfokú erdei kihá- gási bírói esküt. Alispán felhívására a folyammérnöki hivatal főnöke Luby Gézának a tegnapi közgyűlésen a matolcsi komp áthelyezése ügyében tett interpellatiojára a közigazgatási bizottság részéről egyhangúlag tudomásul vett ama felvilágosítást nyújtja, — hogy a komp áthelyezve nincs, — az átvágás jelenlegi fejlődésénél fogva azonban annak mintegy 500 méterrel lejebb eső s már kifejlődött szakaszra való áthelyezése közérdekből is szükségesnek mutatkozik. Az áthelyezés ellen támasztható észrevételek megtétele iránt a hivatal a községi elöljáróságot megkereste s ha a mennyeiben az áthelyezés megtörténik, ezt csak a törvényben előirt eljárás illetve hatósági engedély alapján fog történni. A főispán megkereste a bizottságot az iránt, hogy Nagy Ákos főszolgabíró fegyelmi ügyének befejezését gyorsítsa. A bizottság minthogy Nagy Ákos főszolgabíró vette a bizottság azon határozatát, hogy a tiszti ügyészi véleményre 8 nap alatt észrevételeket tehet, kiadta az iratokat további eljárás végett a fegyelmi választmánynak. Kende Zsigmond ismét szóba hozta az istvándii fogyasztási adó kérdését. Ugyanis a julius havi ülésen Luby Géza említette fel a fogyasztási adók terén észlelt szabályellenességeket s erre a pénzügyigazgató az augusztus havi ülésben válaszolt s ugyan ekkor szóló felemlítette az istvándii ügyet. Minthogy pedig neki is a múlt ülésben adta meg a pénzügyigazgató a választ, a mikor ő távol volt, s nem helyettesíthette magát, mint a pénzügyigazgató, a helyettesnek fog most válaszolni alapban közlőitek alapján Három községbeli lakos bizonyítványával, a kik közül az egyik az ellenérdekű árverező volt, igazolja, azt, hogy igenis az istvándii fogyasztási adót rendes árlejtés utján biztosították, tehát hiába ígérte meg a község a kipuhatolt összeget, mégis árlejtést tartottak. Tehát nem hezitált a község önmagára és felszólalása nem volt alaptalan. A kir. pénzügyigazgató helyettese kijelentette, hogy meg fogja vizsgáltatni az ügyet. A kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint befolyt szeptember havában egyenes adó 143517 frt 68 kr, hátralékban maradt 913400 frt 04 kr. Összehasonlítva a múlt havi befizetéseket a múlt év szeptember havi eredményével a befizetés 11174 frt 08 krral kedvezőbb. A kir tanfelügyelő havi jelentése után felhozta az alispán azon tapasztalatból merített szomorú tényt, hogy olyan község lakossága, a mely az előtt magyar ajkú gór. kath. volt, jelenben egészen eloláhosodni kezd. A kir. tanfelügyelő magyarázatát adta a jelenségnek s e kérdés körül igazán lélekemelő diskusszio fejlődött ki, a melyben részt vettek az alispán, kir. tanfelügyelő, Kacsó Károly, és Böszörményi Sándor. A vita részleteit, épp a felvetett eszme érdekében, nem közölhetjük s csak is annyit említhetünk fel, hogy a közig, bizottság elhatározta, hogy e tárgyban még ez év folyamán felír a közoktatásügyi miniszterhez.« A memorandum szerkesztésével a kir. tanfelügyelőt bízták meg. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Károlyi István kerületünk országgyűlési képviselője és kedves neje a napokban haza érkeztek. Jelenleg a grófné édes anyja özv. gróf Csekonics Jánosné is vendége a kastélynak. — Ebéd. A közgyűlés első napján a főispánhoz körülbelül 40 bizottságitag volt hivatalos ebédre, leginkább vidékiek. A hangulat az ebéden igen kitűnő volt és számos pohárköszöntő hangzott el. így az alispán a főispánt, a főispán a véndégeket, Jékey Mór a főispánnét éltette. A főispánra emelt még poharat dr. Csánk, a főispánnéra Papp Sándor és Isaák Dezső Az alispánt éltették a főispán és Domahdy Sándor, az alispánnét Gellért Endre, Jékey Mórt Stoll Béla és Nagy-Bánya városát Jékey Mór. — Dr. Chorin Ferencz Szatmár város országgyűlési képviselője a múlt szerdán Szatmárra érkezett, hogy megbeszélje az intéző körökkel a város pangó iparának fellendítését. A képviselő egy hétig lesz választói körében, mi alatt látogatásokat is tesz a városban. — A Kölcsey-Egyesület irodalmi bizottsága f. hó 20-án pétiteken d. u. 6 órakor a vármegyeház kis termében ülést tart, a téli felolvasások megállapítása ügyében. — Nagy László Haynauról Herczeg Ferecz „Uj- idők“-je október hatodikéról érdekes czikket közöl, a melyből közöljük a minket érdeklő részt: A nagykárolyi emlékünnepen sokat veszekedtünk Bodnár Zsigmonddal, aki azt állította, hogy Haynau volt kora legnagyobb ideálistája. Megborzadtunk. Hogyan ? Haynau V A bresciai hiéna, az aradi hóhér ideálista? Volt a társaságban nehány katonatiszt is, erre még azok is megcsóválták a fejüket. Bodnár makacsul ragaszkodott nézetéhez, melyet ő maga filozófiai rendszeréből szűrt le. Haynau, — szerinte — ideálista volt, mert ő a tekintély elvét képviselte s ez elvért képes volt akár az egész világot legyilkolni és elpusztítani. Ilyenek az elvek, az ideálok fanatikusai. E cinikus magyarázattól szinte megborzadva ültünk helyünkön, mikor közénk telepedett Nagy László, Szatmármegye tudós alispánja. — Azon nem vitatkozom, — mondta — ideálista volt Haynau, vagy sem, de az bizonyos, hogy két emberből állott. Az egyik volt a vérengző fenevad, a másik, egészen más, érzelgős, előzékeny, szinte szives ember, ha ugyan szívről lehet beszélni vele szemben. Mikor bukása után közénk jött birtokosnak, itt egészen úgy viselkedett, mintha amit tett, az egészen természetes, szinte nemes cselekedet lett volna, amiért minden magyar hálával tartozik neki. A szomszéd birtokosokat egy ízben meghívta ebédre, köztük apámat s anyámat is. Mindenki borzongott ettől az ebédtőli, de nem lehetett visszautasítani, mert Haynau még mindig befolyásos volt és az elmaradást politikai demonstrációnak vették volna. Haynau kordiális módon fogadta vendégeit, az asszonyokat karján vezette a főhelyre, aztán tréfálkozva mondotta: — Az urak oda ülnek a hol helyet találnak ! Ebédközben lóvásárlásról volt szó. Az én apám panaszkodott, hogy nem tud lóhoz jutni. — Hát miért nem szól! kiáltott föl Haynau. Van nekem elég lovam. Tüstént küldetek önnek kettőt. A szomszédaitól csak nem tagad meg az ember ilyen csekélységet! Csak egyben nem ismert tréfát. Mikor a katonai kötelmekről, a császárról, a birodalomról volt szó, egyszerre átváltozott Brescia, Arad bakójává. No, de hát ezt a tárgyat kerülték az ő szomorú lelkű, étvágygyal bizony nem rendelkező vendégei. — A politika nézetei — folytatta az alispán — egézsen különösek voltak. Az ember alig hinné : az ó-konzervativeket gyűlölte. Apám is, a ki különben konzervatív s Debreczenben a békepárt hive volt, Haynau elébe czitáltatott, mikor még hatalma tetőpontján állt. Jó emberei megmondták neki: Nehogy ó-konzervativnak valljad magadat! Haynau első kérdése ez volt: — Milyen pártállásu? — Konzervatív, — felelt atyám. — Alt-konservativ ? kérdezte Haynau sötéten. — Nem, csak konzervatív. Haynau arcza kiderült; meg volt elégedve a felelettel. Neki az ó-konzervativek sem kellettek, mert azok a régi alkotmányhoz ragaszkodtak, mely ellentétben volt az ő ideáljával: a birodalmi egységgel, a császár fogalmával. — Emlékeztetés pályázatra. A Kölcsey-Egyesület részéről kitűzött pályázatok határideje f. évi deczem- ber hó végével jár le. A zárt jeligés levéllel ellátott dolgozatok az egyesület titkárához dr. Sehönpflug Béla orvos úrhoz küldendők, a kitűzött kérdések : Kölcsey philozophiája és egy Kölcseyvel vonatkozásban álló vers. — Meghivás. A képviselőtestület tagjait folyó évi október hó 15-ik napjának délelőtti 10 órájára a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli gyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. október 11. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 22,015|I. 899. szám alatt kelt leirata a kövezetvám szedésijog engedélyezése iránt beadott kérvényre, ennek alapján a vámtárgyak megjelölése, azokra szükséges költségek megállapítása, a 150,000 forintos költsön felvételének elhatározása, —■ végre a vám- dijtételek megállapítása. — A kath. legényegyesület új elnökévé Meszlényi Gyula szatmári püspök Tietz Sándor kegyesrendi áldozárt, helybeli segédlelkészt nevezte ki. A szépen fejlődő egyesület uj elnökének szerencsét kívánunk szép hivatásához! — Tanári gyűlés. A Szatmárvármegyei Tanári Kör a múlt vasárnap tartotta rendes őszi gyűlését Szatmáron, a kir. kath. főgimnáziumban. A szatmári tagokon kívül jelenvoltak: Nagy-Károlyból Hám József igazgató, Holczinger Imre és Poór János, Nagy-Bányáról Kiss Gábor. Ratkovszki Pál elnök az ülést megnyitván üdvözli az egybegyült tagokat s néhány kisebb fontosságú előterjesztés után fölkérte dr. Schőber Emil tanárt, hogy „A természetrajz revidiált tananyagának ismertetése s nevelő értéke“ czimü értekezését tartsa meg. A rendkívül érdekes és fontos értekezést nagy figyelemmel kisérték s a jelenvoltak közül hozzá szóltak, Kurtz Sándor dr. a ki egyrészt védi a philogia mai módszerét az ósdiság vádja ellen. Poór János teljes mértékben elfogadta a Schőber álláspontját. Ratkovszki Pál elnök szerint nincs a felolvasásban semmi polemikus elem a mely kihívná az ellenvéleményt. Kívánja, hogy minden tanárban legyen meg azon ügyszeretet tárgya iránt, mint meg van az értekezőben. Ä pénztáros számadása tudomásul vétetett. A központi választmányba Orosz Alajos és Poór János tanárok választattak meg. A tisztikar következőleg alakíttatott meg : Elnök Ratkovszky Pál, alelnök Jaskovics Ferencz, titkár Orosz Alajos, pénztáros dr. Kurtz Sándor. Gyűlés után a társaság a
