Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-24 / 39. szám

zendő ottani ünnepélyre szóló szives meghivást, hi­vatalos elfoglaltságom, azonban — őszinte sajnála­tomra — megakadályoz abban, hogy azon személye­sen részt vegyek. De szellemileg ott leszek önök között, a midőn leróják a kegyelet adóját a magyar nemzet halhatatlan dalnokának és a magyar kultúra lánglelkü előharczosának. Rátót, 1899. szeptember 20. Kiváló tisztelettel: Széli. — A közoktatásügyi miniszter levele- Dr. Wlassits Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, a következő levélben mentette ki elmaradását az elnökségnél a Petőfi ünnepről. Hazafias örömmel értesültem arról, hogy a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület f. évi szeptember hó 24-én Petőfi-emlék-ünnepet rendez. A segesvári csatatéren a nagy költőt, mint a szabadság dalnokát ünnepeltük: bölcsen és szépen cselekszik a Nagy­károlyi Kölcsey-Egylet, mikor most Petőfi dalainak kincstárából azokat emeli ki s e költőt azokért ünnepli, a melyeket a lyrai költészet legremekebb alkotásainak ismerünk. Nagyon sajnálom, hogy egy­előre minden hosszabb utazástól tartózkodást paran­csoló egészségi állapotom miatt üdvözletemet Nagy- Károlyban személyesen is ki nem fejezhetem. Lel­kemben azonban a Kölcsey-Egylettel együtt fogom ünnepelni Petőfi Sándor emlékét, a kinek nagy ne­vével a szept. 24-iki ünnepélyt megnyitni fogják. Midőn még Nagyságodat arról értesítem, hogy az ünnepélyen való képviseletemre a szatmárvármegyei főispán urat kértem fel, szívből üdvözlöm Nagyságo­dat s a Petőfi-ünnepélyen egybegyült hazafias kö­zönséget. f landrisits János. Részvéttel vettük a hirt, hogy Jandrisits János szatmári apát-plebános, a vas­korona rend lovagja f. hó 21-én reggel hosszas szen­vedés után elhunyt. Vele a kath. klérus egyik leg­rokonszenvesebb alakja, arany szájú szónok, kedves társadalmi ember költözött el az élők sorából. Messze földön nem volt olyan népszerű pap, mint Jandrisits s a megyei körökben is annyira szerették, hogy a hol csak megjelent rajongással vették körül a megyei urak. Ezt előkelő kedves modorának, kellemes fel­lépésének, szónoki erejének köszönhette. Mint szónok nem volt mély és tartalmas, de szavainak bájt tudott kölcsönözni elragadó előadásával, csillogó színezésé­vel. 1837. deczember 18-án született Beregszászon és 1861-ben lett szatmári káplán. Majd a szatmári főgymnasiumhoz nevezték ki tanárnak, a hol 1884-ig működött, a mikor nyugalomba vonulva szatmári plébánosnak választották meg. Ebben a minőségben czimzetes apátnak nevezte ki a király és a vaskorona- renddel is kitüntette. Népszerűbb történelmi tanár nem volt nálánál az országban. Mert ékesen szóló és hazafias volt. Hogy minő hazafias tanár volt egy episodot említünk fel életéből. A provizóriumban Franki Vilmosnak a helytartótanács rendeletére és szájíze szerint aulikus szellemben megirt története volt elő­írva tankönyvnek. De ő mindjárt az első órán kije­lentette, hogy Horváth Mihályt fogja előadni. És azután az egész éven át ebből adta elő a történetet, hazafias lelkesedéssel, úgy hogy egészen elragadta hallgatóit. De aztán az év végén a vizsgálaton nem mert volna feltenni a világért sem egyetlen kérdést sem a Habsburgok korából, mert azonnal kitűnt volna az, hogy ő diákjaival összeesküdött a! hazafiat- lan tanrendszer háta megett. Azért egy egész nemze­dék, az élet prózai gondjai között is, még ősz fővel is, kegyelettel és szeretettel vette körül mindig Jand- risitsot, volt történelmi tanárát mikor csak találko­zott vele. És most már ő is elköltözött, a mi kedves papunk, ki bár nem tudott a hierarkia fokán addig emelkedni, a hová rokonszenves alakja, szép tulaj­donai méltóvá tették, de egész életén át az osztat­lan népszerűség és közbecsülés meleg napjai tették derülté életét. Temetése tegnap délután ment végbe olyan részvét mellett Szatmáron a minőt rég nem látott Szatmár. Áldja meg az isten a mi kedves pa­punkat még hamvaiban is! — Több fővárosi lap tudósítója is leuta­zott a Petőti-ünnepre így az Egyetértést Szat­mári Mór, a Budapesti Hírlapot Sebők Zsig- mond, a Magyarországot Sárkány Béla kép­viselték. — Meghívó. Van szerencsém a vármegyei egész­ségügyi bizottság tisztelt tagjait az őszi közgyűléshez beadott egészségügyi tárgyak letárgyalása czéljából a vármegyei székház t. főorvosi hivatalában f. évi október hó 2-án délután 4 órakor tartandó egészség- ügyi bizottsági ülésre tisztelettel meghívni. Nagy- Károly, 1899. szeptember hó 22. Nemestóthi Szabó Antal a vm. egészségügyi bizottság elnöke. —■ Lapunk mai számát, hogy a mai Petőfi ünnepély teljes leírását hozhassuk, reggel he­lyett csak késő este jelentettük meg. A 12 oldalra terjedő lapot a bálban a Petőfl-Társa- ság, a küldöttségek tagjai és a vidéki vendé­gek között kiosztottuk. — Kápolna szentelési ünnepély. A nagykárolyi gör. kath. temetőben Kirilla Tivadar nyug. miniszteri számtanácsos, városi adóügyi tanácsos és neje Ko- ezián Mária úrnő saját költségükön díszes, egészen modern kápolnát építettek, a mely alatt sírbolt is van. E kápolna felszentelése f. hó 20-án délelőtt volt. A román ajkú gör. kath. templomban reggel 8 órakor nagymisét mondott dr. Brán Feliczián fő­esperes, Lesán Vazul szentszéki ülnök, szentmiklósi, Darabánth Mihály, m.-teremi lelkész s Szabó Ignácz helybeli segédlelkész, gymnasiumi tanár segédlete mellett. Ugyanez időben az orosz ajkú gör. kath. templomban szintén misét mondott Pazuchanits lg­TMARMEGYEI KÖZLÖNY nácz esperes. Mise után a több mint ezerre menő hívek templomi zászlók alatt kivonultak a temetőbe, a hol dr. Brán Feliczián sikerült szent beszédet mondott s mint püspöki helynök felszentelte a ká­polnát és uj temetőt. Délben a bőkezű alapítók vendégszerető házánál 40 teritékü dús ebéd volt. Ebéd alatt csakhamar megeredtek a pohárfelköszöntők. dr. Brán Feliczián főesperes állott fel először éltetve a pápát és királyt, Pazuchanits Ignácz pedig a nagyváradi gör. kath. püspököt. Szabó János az egyházközség nevében Kirilla Tividarra, nejére és sógornéjára emelte poharát. Majd Pazuchanits a jelenlevő polgármesterért és Demidor Ignácz rendőr­kapitányért ivott. Ezután Papp István azon helybeli mesterembereket éltette, a kik a szép kápolna épí­tésében részt vettek. Végül Pazuchanits Ignácz Baudisz Jenőt, ez Kirilla Tivadar és nejét éltette. Az egész ünnepély szép és lélekemelő volt, a melyen a vidéki gör. kath. papság több tagja is részt vett és a helybeli román ajkú hitközség több előkelő tagja. Midőn a hitközség ily szép kápolnához jutott a nemesszivü házaspár bőkezűségéből, ne felejtsék el soha a helybeli gör. kath hívek azt, hogy az alapitó Kirilla Tivadar gör. kath. de lélekben igaz magyar ember és neje pedig debreczeni származású magyar nő s igy a kápolna falai között mindiga hazafiasság honoljon. — Áthelyezések. Főispán ur Öméltósága Péchy István szolgabirót a nagykárolyi járásból a sz.-váraljai főszolgabíró mellé helyezte át és Uosvay Gusztáv szolgabirót, önkéntesi évének leszolgálása után szol­gálattétel végett ismét a nagykárolyi főszolgabíró mellé osztotta be. — UJ doktor. Nemestóthi Szabó Albert ügyvéd- jelölt, N. Szabó Antal ügyvéd fia, f. hó 19-én letette a budapesti egyetemen a jogtudományi szigorlatot s doktorrá avatták. Gratulálunk! — Rendkívüli közgyűlést tartott vármegyénk közönsége f. hó 19-én gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A közgyűlésnek csak két tárgya volt, Nagy-Bánya és Felső-Bánya város fogyasztási adó­pótlék iránt alkotott szabályrendelete, a melyet jó­váhagyás végett felterjesztettek a kormányhoz. — Sajtó hiba A Bartók Lajos elnöki beszédébe egy pár sajtó hiba csúszott be. A hibás mondatokat ekként igazítjuk ki: a fényes múlt már csak igy érezte keblére borulva a népi, nemzeti költők költőjét, — mint János vitéz tündéri Iluskája a halhatat­lanság t a v áb ó 1. — megvalósulva látta : mind e rajongó lelkesedés, — Tudta ő, hogy csak ha a nők valódi nők, — A szabadság költője a nap volt, — szabadságunk legerősebb gárdáját ünneplitek mi nekik nyújtsunk min­dent, mint Petőfi szive nyújtaná! A ritkított betűkből szedett szavak nyernek itt kiigazítást. Különben megjegyezzük, hogy a kéziratokat oly későn vettük kézhez, hogy a lap nagy terjedelme mellett egy pár sajtó hiba kikerül- hetlen volt. — Számadás. A helybeli színtársulat által E. Kovács Gyula emlékszobor javára rendezett előadás­ból befolyt 9 frt 25 kr; felülfizettek: Nagy Sándor, Poór János és Huszty Zoltánná 1—1 frtot. Az összes jövedelem volt 12 frt 25 kr, a melyet az igazgató rendeltetési helyére juttatott. — Színészet. Lapunk tulhalmozottsága miatt a szini előadásokról csak röviden emlékezhetünk meg. Szeptember 16-án közkedveltséget szerzett prima­donnánk Csongory Mariska jutalomjátékául Verő operettéjét „A virág csatát“ adták elő zsúfolt ház előtt, s a jutalmazottat tisztelői számos díszes virág­csokorral és ajándékkal lepték meg. A jutalmazott elemében volt s bájos játékával elragadta a közön­séget. Huckstedt szép énekével, s a Kanaboka tár­saság tagjai élénk játékukkal jó hangulatba hozták a közönséget. Szept. 17-én két előadás volt és pedig délután népelöadásul Balogh István szinmüvét „Má­tyás király az igazságos“-t adták elő közepes ház előtt. Este fél ház előtt „A Gésák“-at ismételték harmadszor. Csongory sohsem játszott még úgy, mint ez este, s valósággal elbűvölte a közönséget. Szept. 18-an üres ház előtt Lecoqne bájos zenéjü operettéje „Nap és Hold“ került szilire. Csongory, Breznay, Huckstedt, Betuleni, Hunfalvi, Ráthonyi és Győré szép énekükkel és játékukkal jó előadásban részesítették a közönséget. Szept. 19-én „A Szabin- nők elrablása“ czimü bohózatot adták Győré Alajos jutalomjátékául, sajnos kis közönség előtt, pedig ez a használható színész telt házat is megérdemelt volna. Győré mint Rettegi sok tapsot aratott. Vihary és Breznay is kitűnők voltak. Szept. 20-án újdon­ságot láthattunk, a kik ott voltunk, de bizony keve­sen voltunk, a kik számot tettünk. Az egyetlen ma­gyar nyelvre átültetett spanyol operettet „Az unat­kozó király“-t hozták színre. Chappi operettéjében van egy nehány igen csinos zenei részlet és szép dal, azonban a franezia, angol és német operettek zenéjéhez szokott füleinknek eleinte kissé szokatlan volt az idegen zene. Az előadás jó volt. Bethleni kitünően alakította „Jeremiást“, s keserveit élethűen mutatta be. Csongory, Breznay, Huchstedt, mint mindig jók voltak. Szept. 21-én Offenbach víg ope­rettéje „Orpheus a pokolban“ adatott Hucksted Irén jutalomjátékául. A jutalmazandó, a ki több szép csokrot s ajándékot kapott, Hunfi is Breznayval egye­temben úgy ének mint játékban jó volt. Szept. 22-én „II. Rákóczy Ferencz fogsága“ eredeti törté­nelmi színmű 5 felvonásba. Közepes ház előtt az előadás eléggé jó volt, szereplők közzül Zrínyi Ilona (Keresztessy) Rákóczy Ferencz (Baghy) Páter Knite- lius (Breznay) és gróf Bercsényi Miklós (Győré) említendő fel. — Egy kis próza a versikék írójáról. Valakitől azt hallottuk, hogy Pósa Lajos megírta volna, hogy őt csak olyan heiyre szállásolják el városunkban a Petőfi-ünnep alkalmával, a hol nincs gyermek. Mikor meghallotta ezt egy több gyermekes apa, megütkö­zéssel felkiáltott: Hát Pósa bácsi is csak a mesék és versekben szereti a gyermekeket? Csak elméle­tileg? Erre egyik malicziozus tagja a társaságnak, a hol ez történt azt a megjegyzést tette, hogy Pósa azért fél a gyermekes háztól, hogy ott P ö s a féle versekkel fogják traktálni. Hát a gonosz élczelőnek igaza van, de nem olyan értelemben, mint ő gondolta, hanem akként, hogy a hová eleinte elszállásolni akarták Pósa bácsit, a gyermekek tény­leg már előre tanulták a versikéket, hogy felmond­hassák az aranyos bácsinak, a kit ők annyira szeret­nek. Már pedig bármilyen jó költő legyen is valaki, nem szeretheti ha örökké a saját verseit hallja csak, mint Pósa bácsi, a kinek ebből az ő kis publikuma részéről ugylátszik mindenütt kijut. — A nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút létesítésére alakult szervezőbizottság f. hó 19 én a vármegyeház nagytermében ülést tartott, melyen a bizottság elnöke Nagy László alispán bejelentette, hogy az ő vezetése alatt a kereskedelmi miniszter­nél f. hónap 12-én tisztelgett küldöttség sikerrel járt el, a mennynyiben a mátészalkai—csapi vonal- szakaszra is az előmunkálati engedély megadását a miniszter határozottan megígérte s az engedély tényleg már mégis érkezett. Örömmel jelzi tehát, hogy a vármegyénkre nézve oly fontos vasút létesí­tése most már biztosítottnak tekinthető, ha csak az érdekelt községek szükkeblüsége miatt a kellő hozzájárulás megszerezhető nem lenne. Szándéka a rendes őszi közgyűlés előtt az összes városi bizott­sági tagokat értekezletre összehívni, melyen alapos eszmecsere tárgyává óhajtja tenni a tervezett összes vármegyei vasutak segélyezési ügyét A fedezeti alap tekintetében közötte és a miniszter között levő csekély elvi eltérés — hiszi — könnyen elenyész- hetővé lesz, s ekkor a küszöbön levő 3 vármegyei uj vasút létesülésének útjában mi sem áll. Domahidy Elemér főszolírabiró jelenti, hogy Börvely községe 3000 frt, Kálmánd községe pedig 1500 frt hozzá­járulást már megszavazott, hogy a többi érdekelt községek közül azokat — melyek az ő járásához tartoznak — reményű, hogy megnyerheti. Dienes Lajos előterjeszti, hogy a mátészalkai járáshoz tar­tozó s a tervezett vasút által érintett községek átlag 2-3000 frt hozzájárulást szavaztak meg, hátra volna még Nagy-Ecsed és különösen Máté-Szalka, mely községektől nagyobb mérvű hozzájárulásokat joggal várnak, ezek azonban az alispán véleményét kérik ki elébb az összeg nagyságára nézve. Alispán megígérte, hogy a jövő hónap első napjaiban szemé­lyesen fogja a nevezett két községet felkeresni. A vasút ügye tehát a lehető legjobban áll, s úgyszól­ván ki van zárva, hogy még ez év folyamán ne létesüljön, különös tekintettel arra, hogy a legte­kintélyesebb és legbefolyásosabb egyének karolták fel az eszmét, melynek létesítése, egy nagy vidékre, de különösen a lápi birtokosságra életkérdés. — A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye f. hó 22-én tartotta rendes őszi közgyűlését Máté-Szalkán , esperes és Domahidy Elemér gondnok elnöklete alatt. Főbb tárgyak voltak: esperesi időközi jelentés, melyben kegyeletes megemlékezés történt Búzás Lajos ér-endrédi lelkész és Duna Teréz k.-jánost-i tanitőnő elhalálozásáról ; 21 tanitó és egy tanítónő tette le gyűlés előtt hivatalos esküjét, vallás és haza felvirágoztatására, a népnevelés atyai gondal való vitelére; az egyházi adózás reformjára követ­kező vélemény fogadtatott el: családadó 1 frt, családtalan önálló gyakornok személy adója 50 kr, ezen felül fizetendő egyházi szükségletre áz állami adó 10 százaléka, de ez 100 forinton felül nem mehet egy helyen; más községben lakók csak en­nek negyed részével róhatok meg; közalapi hozzá­járulás marad a régi: egyebekben a Ferenczy féle javaslat változatlanul helyeseltetett. A Szatmáron felállítandó női tauitóképezde előzőleg helyeselte­tett, de kétség támadt a felett, vájjon az érdekelt négy egyházmegye vállai megbirják-é az anyagi terheket. Az egyházmegyei gyámintézetről az elő­adói vélemény szomorú képet vázol, két év múlva évi 1000 frt deficittel fog működni, mi miatt a lel­készek kölcsönei 6 ról 8 százalékra emeltetnek, a lélekszám (adó pedig másfél krról két és fél krra növesztetik, de csak addig, mig ennek szüksége fenn forog. A segélyért folyamodók kérvényei ajánlólag terjesztettek fel. Esperesi segédlelkész fizetése 100 frttal javíttatott. Végül birsági ülés tartatván az összes egyházi adó elleni felszólamlások elutasittat- tak, kivéve a nagyecsedi belliivatalnokokét, kiknek perújítások elfogadtatott. A 2 órakor befejezett gyűlés után a központi vendéglőben mintegy 50-en vettek részt a közebéden, melyen, hogy több pohár­köszöntők is tartattak, talán felesleges is megem­líteni . — E. Kovács Gyula árvái javárá Ilosvay Endréné ő nagysága Máté-Szalkáról 45 frt 86 krt küldött be szerkesztőségünkhöz, és pedjg 29 frt 31 krt mint a f. hó 17-én Máté-Szalkán tartott iparos és polgári ifjúság báljának jövedelmét, és 16 frt 55 krt mint Rakodczay Pál színtársulata által adott előadás jöve­delmét. A beküldött összeget a gyűjtő bizottsághoz elküldtük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom