Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-10 / 37. szám

SZATMARMEGYEI KÖZlÖNY Szinyér-Váralja, Bujánháza, Vámfalu, Mózes- falu, Kányaháza, Fehér-Gyarmat, Terep és Bikszád községek elöljáróságai ellen a felelős­ség alkalmazását kimondta. Színészet Szombaton szept. hó 2-án Breznay Géza jutalom­játéka volt. Herczeg Ferencz mulattató bohózatát a „Három testőrt“ adták, szép számú közönség előtt. A jutalmazott Pollacsekben remek alakítást nyúj­tott. Breznay olyan kitűnő e darabban mintha csak neki írták volna Pollacsek szerepét. Breznay alakításán és a darab tréfáin sokat és jó izüt nevettünk. A jutalma- zottat virágcsokorral, ajándékkal lepték meg és több­ször a lámpák elé hívták. Baghy Gyula mint Rátky, lapszerkesztő igen ügyes, csalódásig életrevaló volt, vezette az egész darabot. Markovits Margit (Róza) és Abonyi Aranka (Liza) összevágó játékukkal elősegí­tették a sikert. Hunfy is kitűnő Latorka volt. Vasárnap szept. 3-án két előadás is volt. Délután, félhelyárakkal „Az elbűvölt nők és a repülő csizmadia“ ment. Breznay mint czizmadia utólér- hetlen volt. Este Bokor József népszínművét „Mária bátyját“ adták. Csongori Mariska remekül játszott nemkülönben Markovits Margit és Huchstedt Irén pedig szépen énekelt. A férfiak közül Baghy, Bethleni, Brez­nay, Győré is jók voltak. Daczára, hogy vasárnap volt, a közönség mégis közepes volt. Hétfőn szept. 4-én Prém Józsefnek a nemzeti színház Porzsolt pályázatán 1000 koronát nyert szín­müve „Adorján báró“ került színre üres ház előtt, összevágó, kitűnő előadásban. Baghy Gyula e napon egyikét mutatta be legkitűnőbb alakításainak, s gróf Midszenthy szerepében a szenvedő szerelmest, a diva­tos századvégi betegség, a morfinista kóros állapotát annyi realizmussal, oly élethűen jellemezte, hogy szinte megdöbbentett. Markovits Margit „Szidóniája“ egyike legjobb alakításainak, s különösen az első felvonásban elragadó volt természetes játékával. Abonyi Aranka a kis bakfis leány „Irén“ szerepében elbájoló volt. Ráthonyi Stefiké, Tharasszovits Margit, Breznay és Győré kitünően egészitették ki az összhangot. Molnár Gyula „Adorján báró“-ja oly merev volt, hogy teljesen hidegen hagyta a közönséget. Kedden szept. 5-én Louis Varney fülbe mászó zenéjü operettéjét „A kék asszony“-! ismét üres ház fogadta, pedig ez operette egyike volt a legsike­rültebbeknek. Csongory Mariska a kikapós menyecske szerepében csupa tűz, csupa elevenség volt. Ráthonyi Stefiké ennivaló falusi liba volt s „Mariolle“-t szépen alakította. Huckstedt Irén gyönyörű hangját szépen érvényesítette, Breznay, Tharasszovits, Győré mint mindig kitünően oldták meg feladatukat. Bethleni szé­pen énekelt. A közönség nem volt tapsoló kedvében, s általában megjegyeztük, hogy az üres ház még a néző közönség kedély hangulatára is felette nyomasz­tólag hat. Szerdán szept. 6-án „Himfy dalait“ ismétel­ték meg, szép számú közönség előtt. Az előadás épp oly jó volt mint először, sőt összevágóbb. Kisfaludy Sándort Baghy személyesítette szép, értelmes alakítás­ban. Markovits Margit és Abonyi Aranka teljesen megfeleltek szerepüknek valamint Tharasszovits Mari is. A többi szereplő is mind közrehatott arra, hogy jó előadást nyújtsanak. Csütörtökön szept. 7-én kellemes műélvezetben részesültünk. Markovits Margit, közönségünk kedvencze, e nagy tehetségű és ambicziózus színésznő Shakes­peare örökszép vígjátékét „A makranczos hölgy“-et választotta jutalomjátékául. Félig telt ház volt csak, de a színházban csaknem teljes számban ott láttuk városunk előkelőségét. A súgónak az előadáson kevés mel, hogy idejhozza a bank kárát megtéríteni vele, remélve, hogy ezzel férje sorsán enyhít. A divatárusnak ebből a pénzből fizetett összeget, persze pótolni kell. S honnan pótolná azt ? Hát csak a máséból, a bankéból, a melynél időközben előlépett, pénztárnok lett. A többi folyik a maga megszokott utján Csodálatos elvakultság az a sikasztásnál, mely mindig azt hiszi, hogy végre mégis pótolhatni fogja egyik hi­ányt a másikkal. Vagy talán nem is hiszi, csak úgy akarná elhitetni magával és mással. Olyan ez mint a szegény hivatalnokember a ki adósságot csinál mert nem tud kijönni a fizetésből. Nem tud kijönni s megfoghatlan módon azt reméli mégis, hogy ugyanabból a szűkös jövedelméből majd jobban telik ha még ezzel a terhelő adóssággal is számolnia kell. A ki pedig bűnt vet, félelmet arat. A sikkasztó retteg a fölfedezéstől, borzad minden véletlen pillantás­tól s az elődjére, a sikkasztó pénztárnokra mondott Ítélet őt is végleg megtöri. Nem bir többé vakmerő arczával helyt állni; úgy tesz mint a többi tolvaj : megszökik. A dráma be van fejezve. Nem úgy mint a szín­pad, de úgy mint az élet szokta befejezni a hasonló történetet. Eddig szoktunk olvasni minden ilyes ese­tet. A következmények, a szökés útja, az elfogatás, a vizsgálat, alig érdekel már valakit. A dráma pedig ne is legyen több mint egy lelki evolutiónak lélekfestő képe. Ezt megkaptuk a maga teljes egészében s csak érzelgős regények által elron­tott ízlésünk békétlenkedik, mert nem kapta meg azt a megszokott gyerekességet, a mit „költői igazságszol­gáltatásnak“ neveznek. De hát nézzünk csak körül az életben s lássuk meg, hogy nincsen benne költői igazságszolgáltatás. Mi is lehetne az ? Két lat ólom táján ? Igaz hogy akad sikkasztó a ki ehez fordul sőt „A becstelenek“ szerepe volt. Színészeink ajkáról folyékonyan gördül­tek Shakespeare szép versei. Hiába Shakespearet tudni kell. Markovitsot tisztelői több szép virágcsokorral és ajándékkal lepték meg. Markovits Margit a makran­czos „Katalin“-t s Baghy Gyula a makrancz szelídítő „Petruchio“-t mesterien játszták és a hálás közönség nem győzött betelni a tapssal, úgy hogy minden szín­változás után kétszer háromszor hívták ki a főszerep­lőket. Az összes közreműködő személyzet hozzájárult az est sikeréhez. Mi pedig örömmel győződtünk meg, hogy a közönségből sem halt még ki teljesen a klaszi- kusok iránti érzék. Pénteken szept. 8-án népelőadásul Verő György hazafias darabja „1848. Hadak u tj á“-t hozták színre zsúfolt ház előtt. A hazafias darab, a jó előadás folytonosan izgalomban tartotta a hálás közönséget s a tapsviharnak, újrázásoknak vége-hossza nem volt. Csongory Mariska, Baghy, Tharasszovits, Breznay, Markovits Margit voltak az est hősei. Az előadások a társulatnál általában jók, sőt a legtöbb esetben kifo­gástalanok, azonban ezt a karra nem mondhatjuk el, mert például ez este is a kar nem felelt meg felada­tának. HÍREK. — Szomorú évforduló. Holnap szept. ll-én lesz egy éve, hogy Erzsébet királyné, a magyarok véd­asszonya, gyilkos merénylet áldozata lett. Most midőn már mélyebbre vonult a legjobb királyasszony elvesz­tése miatt vérző seb, hazafias kegyeletünknek e napon azzal adhatunk a legméltóban kifejezést, ha felkeressük ma és holnap az istenházát és filléreinkkel elősegítjük a királyné emlékére emelendő örökimádás templomá­nak létrejöttét. A nemzet, jóságos védangyala szobrá­nak létesítését, már biztosította adományaival, hátra van még az emlékére emelendő templom megalkotása, hogy emléke jelképileg is örökké köztünk éljen. — Országos ünnep Nagy-Károlyban A városunk­ban rendezendő Petőfi ünnep napról-napra nagyobb arányúnak ígérkezik.Mint tudva van már, a Petőfi-Tarsa- ság kezdeményezte az ünnepet, hogy itt a szerelem dalnokának emlékét ünnepelhesse meg, a segesvári ünnepség után, a mely a szabadság költőjének szólt. A programmra nézve már megállapodás jött létre a Petőfi-Társaság és a helybeli Kölcsey-Egyesület kö­zött, a mely készségesen elvállalta az ünnep rendezé­sét. E czélból f. hó 7-én az egyesület Nagy László elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Meghívják az ünnepélyre a szatmári Kölcsey-Kört, a melynek a Programm keretében egy számot tartanak fenn. Ezen­kívül meghívják a szatmári Széchenyi-Társulatot, az Aradi Kölcsey-Egvesületet, Zilahi Wesselényi Egyletet, a máramarosi közművelődési egyletet, a Debreczeni Csokonai-Kört, a beregvármegyei közművelődési egy­letet, a nyíregyházai Bessenyey-Kört. Az ünnepély programmja a kölcsönös megállapodások szerint a következő. A vendégek egy része f. hó 23-án este, másik része 24-én reggel érkezik. A vendégek foga­dásáról és elszállásolásáról gondoskodva lesz, miért is megalakította a választmány a szükséges bizottságokat u. m.: A vendég fogadó és elszállásoló bizottságot. Elnöke : Debreczeni István, tagjai r Demidor Ignácz, Domahidy Elemér, Hetey Abrahám, Norm Gyula, Czukor Márton, Papp Béla, Kacsó Károly, Róth Károly és Vaday Menyhért; a bankettet rendező bizottságot: elnök: Ilosvay Aladár, tagok. Baudisz Jenő, Gőnyei István, Nagy Sándor, Nonn János, Mangu Béla, Nonn Ferencz, Szoboszlay József, Kozma Gerő, Kovássy Illés, Gáspár Pál, Mező Károly és Jenser Mihály; az emeléktábla előkészítő bizottságot: elnök: Kacsó Károly, tagok : Debreczeni István, Demidor Ignácz, Baudisz Jenő, Nagy Sándor, Poór János, Papp Béla és Holléczy egy régebbi magyar fordítója is jónak látta ilyenformán „megjavítani“ a drámát. így persze csattanós lett a vége, legalább is annyira a mennyire egy színpadi játék — pisztoly ravasza csattanni tud. Ez azonban nem megoldás és nem elégtétel. Az hal meg, a ki g3ráva a vezeklésre. Gondolkodó em­ber még csak bünhödésnek se tekintheti a meghalást. A halál közös sors. Meg hal a szép is mint a rut, meg a jó mint a gonosz, meg a jámbor mint az elkár- hozott. Isten és természeti törvény szabta végzete mindnyájunknak, hogy lehetne bünhödése az egyes­nek. Az árva pénze, az özvegy fillére, annyi becsüle­tes ember nehéz szerzeménye a tolvajnak halálából meg nem térül. Általában hallatlan eset, hogy magánál a sikkasz- tónál térüljön meg a lopott vagj’on. Néha, nagy rit­kán, megfizetik helyette mások, becsületes emberek a kik bíztak benne. De hát mért kell, hogy az ilyenek szenvedjenek, miért kell, hogy egyáltalában megtörtén­hessék az eset, miért kell, hogy lehessenek sikkasztok ? „Senki se születik becstelennek“ jajdul fel Moretti. Miért vállik tehát mégis azzá? Azért mert veszendőbe jutott a belső támasz, a lelki erő, melynek neve férfi számára „becsület“, asszony részére „erkölcs.“ Ez a jellem. Üres polyva az emberek becsülése, melyet elfu egy lehellet, csak a tiszta önbecsülés a szikla, mely aranyat rejt. Önbecsülés, jellem, erkölcs, rokonszavak egyet­len fogalomra. Mind benn van ez egyben : „Erő.“ Lelki erőt keressetek a férfinál, lelki erőt neveljetek fiatoknál. A ki erős az meg se tárntorul soha, ahhoz hozzá sem fér a kisértés. Azok a kik erősek, meg­maradnak igazak és hívek mindhalálig s nem válnak belőlük soh se „Becstelenek.“ Somossy Miklósné. Gyula; a kirándulást rendező bizottságot: elnök: dr. Schönpflug Richárd, tagok : Bornemissza Géza, Poór János, Szoboszlay József, Andrássy Jenő, Holléczy Gyula, Lichtschein Lajos, Brandsch Mihály, Tóth Kálmán, Szentandrássy Antal és Nagy Gábor. Megkér­dezik a Petőfi-Társaságot, hogy kivánja-e a Kölcsey szobrot megkoszorúzni, a mikor is ezt is felveszik a programúiba, a mely a következő: A diszgyülés d. e. 11 órakor lesz a városház nagytermében a következő műsorral: 1. A nagykárolyi dalárda énekli a Hym- nuszt. 2. Elnöki megn^itg, t mondja Nagy László a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elnöke. 2. Válaszol Bartók Lajos a Petőfi-Társaság alelnöke. 3. Petőfi és Kölcsey (irodalmi tanulmány) Bodnár Zsigmondtól, a Petőfi-Társaság r. tagjától. 4. Költemény Pósa Lajos­tól, a Petőfi-Társaság r. tagjától. 5. Prózai felolvasás, Jókai Mórtól a Petőfi-Társaság elnökétől. 6. a szatmári Kölcsey-Kör részére fentartott szám. 7. Felolvasás Rákosi Viktortól a Petőfi-Társaság r. tagjától. 8. A Szózat, énekli a nagykárolyi dalárda. Ezután követke­zik a Petőfi-Társaság által a Kölcsey szobor megko­szorúzása és végül a három emléktábla leleplezése. A városházán elhelyezett emléktáblánál a leleplező be­szédet tartja a szatmári Kölcsey-Kör tagja, a Térey- féle háznál a Petőfi-Társaság kijelölendő tagja, a régi kaszinónál Baudisz Jenő. Délben 1 órakor társas ebéd lessz a vármegyeház nagytermében. Este díszelőadás a szinkörben, ezután tánczmulatság a vármegyei székház nagytermében. A tánczmulatság jövedelmét a Petőfi ház alapja javára fordítják. Az ebédre jelentkezni lehet szept. 21-ig Nagy Sándor aljegyzőnél. A választmány megkereste a város polgármesterét is városi rendező­bizottság alakítása iránt. A tánczmulatságot rendező bizottság a napokban már ülést tartott Péchy Péter elnöklete alatt. A tánczmulatság belépő dija lesz 2 korona, családjegy 5 korona, karzatjegy 2 korona. A választmány nagy hölgy bizottságot választott oly czél­ból, hogy a városban és megyében propagandát csi­náljanak az ünnepélynek. Hir szerint Jókai Mór, a nemzet ünnepelt írója is lejön az ünnepélyre. Másnap vagyis szept. 25-én kirándulnak a jelentkezők Erdődre, a hol Lauka Gusztáv és Bársony István tartanak be­szédet. A költői kirándulás részletei még nincsenek megállapítva. Mint ezekből látjuk, az ünnepély orszá­gos jellegű lesz. — Gyűjtés a templomban. Említettük már lapunk múlt számában, hogy a központi bizottság felhívása folytan vármegyénk főispánjának neje gr. Hugonnai Béláné gyűjtést rendeztet urinők által az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás temploma javára f. hó 10-én és ll-én a helybeli róm. kath. templomban. Múlt számunkban közöltük már a grófné felhívását is az adakozásra s most felemlítjük azon nők névsorát, a kik szívesek voltak a gyűjtést elvál­lalni. Szept. 10-én a reggeli 6 és fél órakor tartandó misén : Serly Gusztávné, Mórent Györgyné. Kováts Zanathy Emma és Bele Józsefné, 8 órakor özv. Witt Károlyné, Balogh Bertalanná, ifj. Gindele Já- nosné és Vetzák Edéné, 9 órakor Báthory Istvánná, Papp Béláné, Nonn Gyuláné és Posz Vendelné, 11 órakor Balogh Terka, ifj. Hahn Jánosné, Farkas Rezsőné és Tóth Sándorné eszközük a gyűjtést. Szept. ll-én pedig a királyné halálának évfordulója alkalmából d. e. 10 órakor tartandó gyászmisén Domahidy Elemérné, Debreczeni Istvánné, Péchy Istvánná és Szuhányi Fereuczué vállalták el a gyűj­tést. Ismételjük, hogy minden adakozó a királyné arczképével ellátott emléklapot kap s a ki legalább egy koronát adományoz díszesebb elméklapot kap emlékül. A róm. kath valláshoz nem tartozó más felekezetbeliektől is elfogadtatnak az adományok, tekintettel arra, hogy a mi elhunyt védasszonyunk emlékére emelendő templomnak hazafias czélja is van. — A tánczestélyre, a melyet a Petőfi ünnepkor rendeznek, kibocsátották már a meghívót, a mely a követezőleg szól: A „Nagy-Károlyi Kölcsey-Egyesület“ a létesítendő „Petőfi-ház“ javára a vármegyei székház nagytermében 1899. évi szeptember hó 24-én, este 9 óraitor tánczestélyt rendez. Belépti-dij: Személyen- kint 2 korona, család-jegy 5 korona, karzat-jegy 2 korona. Jegyek előre válthatók Nonn János kereske­désében Nagy-Kárölyban. Rendező-bizottság: Dr. Péchy Péter, a rend. biz. elnöke. Kállay Ödön, alelnök. Dr. Schönpflug Béla, alelnök. Nonn Endre, pénztárnok. Vagács János, ellenőr. Bay Miklós, Baudisz Jenő, Bernáth István, Dr. Blum József, Bodnár Károly, Böszörményi Emil, Bubregh Béla, Bródi Miklós, Damo- kos Ferencz, Dessewffy Béla, Domahidy Pál, Elbel Béla, Eötvös Róbert, Fábrv Lajos, Gallasz Ödön, Helmeczy Pál, Dr. Isaák Elemér, Ifj. Isaák Dezső, Izik Vilmos, Jakó Endre, Jámbor Géza, Jármy István, Jármy Béla, Jékey István, Kállay Szabolcs, Kaufmann Jenő, Kaufmann Izidor, Kelen Jenő, Kerekes Zsigmond, Kovássy Illés, Kováts Miklós, Kováts Sándor, dr. Kősszeghy Ándor, Luby Gyula, Nagy Sándor, N. Szabó Antal, N. Szabó Tibor, Papp Kálmán, br. Perényi Péter, Ifj. Péchy László, Péchy László, Péchy Szabolcs, Róth Lajos István, dr. Schönpflug Richárd, dr. Sereghy Béla, Szeőke Ödön, gróf Teleki Jenő, gróf Teleki Pál, Wagner István, Ifj. Vetzák Ede. rendező-bizottsági tagok. A rendezőség felkéri mind­azokat, a kik tévedésből meghívót nem kaptak volna, és arra igényt tartanak, hogy ez iránt forduljanak a rendezőség bármelyikéhez — A vármegye állandó választmánya a tegnapi napon d. u. 4 órakor Nagy László alispán elnökiette alatt ülést tartott, a melyen tárgyalta és elfogadta a vármegye 1900. évi költségvetését 129939 frt 66 kr szükséglettel, 123389 frt 09 kr fedezettel s igy 6550 frt 57 kr hiánynyal a mely hiányt állami javadalma­zással javasol fedezni. A költségvetés közszemlére lesz kitéve. — Felhívás a nőkhöz. A nagykárolyi Petőfi ünnep sikere érdekében, a megválasztott hölgy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom