Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-20 / 34. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

...Augusztusi verőfény ragyogása aranyozza be a menetet. Magyarország első emberei vannak ott együtt. Ott vannak ragyogó ornatusba ama katholikus egyház főpapjai, amelynek a szent király szerezte meg „Mária országát.“ És ott van a nép. Angusztusi napfény ragyogásában sárguló levelek hullnak a fákról. S az elmúlás, a hervadás diadalmas ellentéteképen ott van a soha el nem múló Szent Jobb kápráztató fényességben, vakító glóriában.

És a szent király jobbját körülhordozzák az ország fővárosában. Oh! nem puszta czere- mónia ez. Nem fitogtatása ezredéves dicsőségünknek. A sziveknek hatalmas ünnepe ez, mit lelkünk vágyódása teremtett meg. Küzdvén ezer bajjal és ezer ellenséggel, kell, kell, hogy lássa ez a nemzet évenként egyszer áldást hozó szent jobbját annak, aki prófétai ihlettel csaknem ezredéve immár — kiszabta nemzete pályafutását.

Bölcsebben nálánál senki sem szerette nemzetét. Mi hiszünk abban, hogy a magyar nemzetnek hivatása, rendeltetése van. Meg volt Írva, hogy idejöjjön és Attila hunjainak örökségét visszafoglalja. — Visszafoglalta És „a porba hullott Európa homlokán tombolt.“ De véres harczok viharaiban borzasztó veszedelem fenyegette, s a veszedelmet csak a szent király bölcsessége hárította el. 0 meg látta, hogy át kell alakulnia a nemzetnek, hogy ragaszkodnia kell ehhez a földhöz, hogy államot kell alkotnia.

...És Boleszló, a lengyel király hiába várta a koronát. Mert Magyarország felé hozták a koronát Szilveszter pápa küldöttei, ahol él egy király, aki valóban méltó az apostoli névre. És mikor István fejére tették a koronát Esztergomban — Írva vagyon hogy a nép örömmel szemlélte ezt.

És Magyarország első koronázott királya folytatta megkezdett dicső munkáját. Rövid idő múlva megtérítette egész nemzetét. És a röghöz kötötte, földmivelésre bírta, mert nomád nép államot nem alkothat. És iskolákat állított a szent király és templomokat. És iparosokat hozott be és földművelőket. És megvetette rendíthetetlen alapját annak a magyar államnak, amely immár kilencz szekulum óta daczol minden viharával keletnek.

A bölcsek légbőlcsebbike volt a szent király. Óh, azóta változott már Magyarország sokat. Földre sújtotta nem egy vihar, de felkelt újra, mert a szent király teremtette alap erős és rendíthetetlen.

Bizhatunk a jövőben is. Az az ország, amely kilenczszáz év viharait kiállotta diadalmasan, most erőssebb, mint volt valaha. A szent király bölcsessége nem csalatkozott meg. Ő tette egységessé ezt a nemzetet a szent korona kisugárzásában. A szent korona megvan még.............

versenyt, reggeli kávénkat szürcsölgetve örömmel gondolunk arra, hogy ime végre egy magyar nemzeti jellegű kereskedelmi vállalat! És ime a régi történet, mely mindig uj marad: a főpinczér, kinek ez idő szerinti rendeltetése abban összpontosul, hogy filléreinket felkezelje, barátságos megszólításunkra, melylyel egy tejes kávénak két kenyérrel történt elfogyasztását regisztráljuk, egy spleenes angolt megszégyenitő nyugalommal feleli; „Entschuldigen Sie, hier wird nur deutsch gesprochen.“

Mennyi mindent lehetne irni az Aldunáról. Ada- Kalehtől Báziásig mennyi látni való, mennyi változatosság! A Kazán, az Izlas, a Greben, a Tachtalia a valóságban, Ali Csorbadzsi, Noémi meg Timár Mihály a képzeletben! Világrenditő történelmi események és korszakot alkotó műszaki munkálatok eredményei határolva egyfelől a magyar part virágzó tájaitól, másfelől a félvad szerb vidéktől. Hogy kínálkozik az alkalom összehasonlításokat tenni Traján utjának romjai s a Széchényi ut között! Mennyi gloszszát lehetne ezekhez fűzni a világverő katonai hatalom, meg a békés polgári művelődés müveiről s azok sorsáról!

Olyan, de olyan sokat lehetne mindezekről irni, hogy betelnék vele az egész lap és kiszorulna még az árverési hirdetmények rovata is: a minek felette örvendeznének ugyan az alperesek, de sokkal ke- vésbbé a kiadóhivatal, ^hova a lap anyagi részét illető küldemények intézendők“.

Mivel azonban a kiadóhivatallal kikötni nem tanácsos s mivel a jogerősen elmarasztalt alpereseket álutakon kiszabadítani a végrehajtási törvény ölelő karjai közül, nem felel meg a modern jogszolgáltatás iránt tartozó tiszteletnek: az ellentétek hajhászását azzal fejezem be, hogy ellentétbe helyezkedem saját magammal és akár hiszi a mi szeretetreméltó olvasó közönségünk, akár nem, ezennel ünnepélyesen befejezem a granicsár dolgokat.

Faber Ferrarius.

...Szent István szelleme, bölcsessége volt azokkal, akik kilenczszáz év óta a nemzet javán dolgoznak. Jövőbe látó, prófétai látással az ő szelleme ihlette meg azokat, a kik a nemzetet a haladás ösvényén vitték előre. És az ő szelleme él, addig amig él Magyarország: mindörökké. Örökké világitó, fényeskedő fáklya ez a szellem. Bevilágít az eljövendő századok homályába és vezérli nemzetét a halhatatlanság utján.

Szelleme megmaradt a szent királynak és teste sem porladt el egészen. Tagadás hiába tagadja, a hivő hitnek ime világos, hogy csoda történt: a Szent Jobb megmaradt. És el nem múlik soha. A szent király jobbja, amely annyi áldást osztott, annyi könyet szárított fel, örök nagy szimbólumként megmaradt nemzetének. Mintha csak az üdv csillaghonából Ő nyújtaná felénk: kishitüek ne féljetek, ime én vezetlek a halhatatlanság csillagsugá- ros utján tulajdon Jobbommal . . .

Óh, csak mutassák meg minden évben ama Jobbot a magyar nemzetnek. Jövendő csatáiban szüksége van a hitre, amely eddig is megtartotta, amelynek örök dicső forrása a legendás Szent Jobb.

Csodatevő örök hatalmadat látjuk szent- séges Szent Jobb és reménykedünk benned most s a jövőben mind örökké.

Mentő állomások és első segély nyújtás.

ii.

A balesetek alkalmával szükséges első segélynyújtásról szóló szabályrendelet tervezet első szakaszában kimondja, hogy a törvényhatóság összes városaiban, valamint azon népesebb községeiben, hol járás esetleg községi s körorvos székel, a balesetek alkalmával nyújtandó első segély megadása czéljából a népesség arányához képest 4—8 esetleg több tagból álló mentőegyesület alkotandó, az orvos felügyelete alatt.

Gyári vagy más telepen legalább 2 mentő alkalmazandó. Mentőkül alkalmazandók kiszolgált katonák, tűzoltók esetleg az önként vállalkozók.

Minden városban és oly népesebb községekben, a hol orvos lakik, mentőállomás szervezendő. Rendezett tanácsú városokban legczélszerübben a rendőrségnél helyezendő el a mentő állomás. A mentő állomások kellő mennyiségű gyógy, kötszerekkel- és eszközökkel ellátott mentő szekrényekkel szere- lendők fel.

Minden gyári és ipar telepen mentő szekrénynek kell lenni. A mentő szekrény egyik kulcsa az orvosnál, a másik a napos mentőnél van.

A népesebb községekben és rendezett tanácsú városokban berendezett mentő szekrények teljesen felszerelve a szabályrendelet tervezet szerint mintegy lOÜ—150 frtba fog kerülni. Ez minden esetre tetemes terhet ró a községekre, de minthogy orvos mindenütt nincs, a költségek az orvosi körhöz tartozó községek közt fog megoszlani. Különben a tervezetnek ez az Achilles sarka, amennyiben kiadásokat involvál.

A tervezet harmadik fejezete szól a büntető jogi felelősségre vonható személyek kötelességeiről.

E szerint mindenki, a ki tudomást szerez valamely balesetről, tartozik arról gondoskodni, hogy a sérült felügyelet nélkül ne maradjon, sőt más alkalmas egyén hiányában maga köteles őrizni a beteget. Ugyancsak az illető köteles a balesetet a községi elöljáróságnak esetleg a mentő állomás orvosának, az inspekcziós mentőnek tudomására hozni és mindenki köteles a beteg őrzőjének felhívását teljesíteni. Hasonlólag köteles mindenki a községi elöljáróság, a mentő vagy bármely a mentést teljesítő orvosnak a segélynyújtás érdekében tett szóbeli felhívását haladéktalanul teljesíteni.

Minden orvos és minden önkéntes avagy községi alkalmazott mentő köteles az első segélyt nyújtani.

Ezen határozatok megszegői az 1876. évi XIV.

t.-cz. 7. §-a szerint büntetendők.

A tervezet negyedik fejezete a községi elöljáróság kötelességeit írja elő.

Az első szakasz szerint meghatározott népesebb községek és városok elöljárósága köteles gondoskodni arról, hogy mentő állomás legyen rendelkezésére a sérültnek vagy betegnek; köteles gondoskodni arról, hogy a mentő szekrény kellőleg felszerelve legyen, a fogyatékban levő felszerelések kiegészíttessenek, az önként jelentkező mentők kiképeztessenek.

Az elöljáróság minden hónap első vasárnapján közhírré teszi a mentők neveit, kijelöli minden napra azon mentőt, aki az állomáson tartózkodik, rendelkezik a betegnek lakására esetleg a mentő állomásra leendő szállításáról, értesíti táviratilag avagy küldöncz által a balesetről az elsőfokú egészségügyi hatóságot, gondoskodik, hogy a sérült leggyorsabban orvosi kezelés alá kerüljön, gondoskodik a beteg élelmezéséről és arról, hogy a közsegélyre szorult beteg az első segély nyújtása után a legközelebbi kórházba szállíttassák. Vagyontalan betegeknél, az egészségügyi törvény novellája szerint, de esetleg a vagyonosoknál is, a felmerült kiadásokat a községi szegény alap fedezi. Azok megtérítése iránt intézkedés teendő.

Ezen kívül a községi elöljáróság az első segély nyújtás után 24 óra alatt részletes jelentés kíséretébe n tényvázlatot terjeszt be az elsőfokú egészségügyi hatósághoz és végül köteles a legnagyobb körültekintéssel eljárni s mig egyrészről személyes felelősség terhe alatt mindent el kell követnie a megzavart egészség helyreállítása, a testi épség és élet megmentése czéljából, másrészt figyelemmel kell lenni az anyagi eszközök korlátolt voltára és óvakodni az indokolatlan kiadásoktól.

Az ötödik fejezet a hatósági orvosok kötelességeit írja elő. Ebből mint a közönséget érdeklő hatá- rozmányokat kiemeljük azt, hogy az orvos évnegye- denkint egyszer az első segély nyújtásáról népszerű modorban nyilvános oktatást tart, beoktatja a mentőket, gyakorlatot tart velük. A mentők szolgálat közben egy tenyérnyi széles fehér vászon karszallagot kötelesek viselni, a melynek közepén veres kereszt van bevarrva.

A következő fejezetek az elsőfokú egészségügyi hatóság kötelességeiről és a törvényhatóság első tisztviselőjének hatásköréről szólanak.

Az utolsó fejezet a kiadásokról intézkedik. A községek kötelesek költségelőirányzatokban gondoskodni a mentő szekrények időszakonkénti felszereléséről, a fuvar, orvosi dijakról, élelmezésről és házbérről.

E czélból igénybe vehető a községi szegény alap s ha az ily módon felmerült kiadások a szegény-alap nagymérvű csökkenését vonnák maguk után, igénybe vehetik a községek a t ö r v é n y ha t ó s ág esetleg az állam segélyét. A mentő szekrények felállításának költségeit a szegény-alap fedezi.

Végül a szabályrendelet tervezet függelékében felsorolja a leggyakrabban előforduló baleseteket és az ezeknél a mentők és laikusok által követendő eljárást.

Ezekben ismertettük a tervezetet oly czélból, hogy midőn az a vármegye közgyűlése elé kerül, ahhoz mindenki hozzá szólhasson, észrevételeit megtehesse.

Oly humánus czélja van a szabályrendeletnek, hogy annak elfogadása nagyon kívánatos volna. Mindenesetre e tekintetben kell tennünk valamit.

Van szerencsém a vm. egészségügyi bizottság t. tagjait a vm. t. főorvosi hivatalban f. évi augusztus hó 28-án délután 4 órakor tartandó ülésre tisztelettel meghívni.

Egyedüli tárgy a inéltóságos főispán urnák f. évi 1610. sz. átirata, az erdődi nyilvános jellegű kórház vezető orvosi állásának betöltése tárgyában hozandó vélemény.

Nagy-Károly, 1899. évi augusztus hó lö.

Nemestóti Szabó Antal,

a vm. egészségügyi bizottság elnöke.

HÍREK.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán f. hó 14-én elnökösködött Szatmár szab. kir. város közgyűlésén és este kömlődi birtokára utazott — Nagy László vármegyénk alispánja f. hó 17-én, szept. 28-ig terjedő szabadságra ment. — Görgey Arthur tábornok a napokban Nagy-Bányára utazott, a hol párnapig a Lovrics család vendége, volt. — Koz- mucza Kornélné festő művésznő vármegyénk szülötte jelenleg Tományán időzik rokonai látogatása czéljából, a hóimét Olaszországba utazik. — Kacsó Károly kir. főmérnök, a helybeli kir. államépitészeti hivatal főnöke 3 heti szabadságra ment s távollétében a miniszter a hivatalvezetésével Lichtschein Lajos kir. mérnököt bízta meg.

— Ö felsége a király születés napján f. hó 18-án ünnepélyes isteni tisztelet volt a helybeli róm. kat.h. templomban a melyen megjelentek az összes hatóságok tagjai. A honvéd tisztikar is ott volt s a legénység is kivonult Barkóczy Ferencz százados ve zénylete mellett és megtette mise alatt a szokásos disz lövéseket.

— Főispánunk Alcsuthon. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja f. hó. 16-án József főherczeg kegyes meghívása folytán ebéden volt Alcsuthon. A főispánnak, megérkezése után, a főherczeg meg mutogatta parkját és üvegházait. Az ebéd egész polgáriasán déli 12 órakor volt, a melyen csak a fő- herezegi család tagjai vettek részt. Ebéd után a vendégszerető főherczeg befogatott és megmutatta vendégének uradalma egyes majorságait, tehenészetét és uj szőlő telepét. iMikor a főispán búcsút vett a főherczegi családtól, a magas háziúr kikisérte egész a kocsiig s kegyes volt megígérni, hogy e hó vége felé esetleg a jővő hó elsején meglátogatja a főispánt kömlődi birtokán.

Kinevezés. A főispán ur ő méltósága Nagy- Károly város rendőrkapitányának Demidor Ignácz városi főszámvevőt nevezte ki. Azt hisszük hogy a kinevezés városszerte megelégedést kelt. A kinevezettnek sok szerencsét kívánunk uj állásához !

— Kölcsey sírjának megkoszorúzása. A helybeli Kölcsey-Egyesület négy — öt tagból álló küldöttsége augusztus 24-én mint Kölcsey halálának évforduló napján megkoszorúzza a csekei sirt.

— A mai népünnepélyre felhívjuk a közönség figyelmét. Ugyanis a népnevelési egyletnek, a mely az óvodát és gyermek menhelyeket tartja fenn, nagy szüksége van a népünnepély jövedelmére a mely tekintélyes összeggel szerepel évi költségvetésében, De a népünnepély, a mellett hogy jótékony