Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

SZATMAR MEGYEI T T ív 0 Z L 0 M Y számítja ki, mekkora területe van a pizai görbe torony árnyékának déli tizenkét órakor. Elismeréssel adózunk az ambicziozus diáknak, aki egy szuszra elmondja Vergilius valamelyik háromszáz soros énekét. De kérdezzük a kis­asszonytól : mi a nő rendeltetése ? kérdezzük a diáktól: mit akarnak a szocziaüsták ? A válasz kétségbeejtő tudatlanságot fog elárulni. Gyermekeinkre, ha majdan férfiakká és asszonyokká nőnek, óriási feladat vár. A jövő nemzedék idejében alakul ki az ember joga és egymáshoz való viszonya s ezt a kialakulást századok vajúdása és forrongása teremti meg. A jövő nemzedék idejében alakul a világ s ez az átalakulás talán évezredekre szabja meg az emberiség fejlődésének irányát. Politika, társa­dalom, egyén: minden más külső és belső formát fog felvenni a jövő nemzedék idejében. Az események rohamosan torlódnak egymásra és készítik elő az óriási krízist. Micsoda erős és öntudatos népnek kell lennie annak, mely diadalmasan megállja helyét az általános válságban ! Mely fel tudja fogni és át tudja érezni az újat, mely jönni fog, ha jönni kell! A mely ki tudja venni a maga részét az emberiség újjászületésének munkájában! Ó, azoknak más embereknek kell lennie, mert mi vagyunk és őseink voltak ! Most van itt az ideje annak, hogy az ál­lam és társadalom karöltve fogjon hozzá a nagy munkához a jövő nemzedek felnevelé­séhez. Magas szempont vezesse azokat, akik a reformot a nevelés terén megteremtik. A búza minőségének javítása. Hazánkban, hol a búza termelése 5.2 millió katasztrális holdon űzetik, nem lehet jelentéktelen azon kérdésnek minél gyakoribb felvetése, hogy mily módon, milyen eszközökkel lehetne búzánknak minősé­gét javítani. Évi 35.8 millió métermázsa termésünkből körülbelül 6 millió métermázsa jut kivitelre, s igy mindenesetre érdekünkben áll oly árat prudukálni, mely a versenyt a többi államok terményeivel kiállja. A nyugoti piaczokon 1888-ig volt képes hazánk mono­polt élvezni a finomabb liszt fajokban, mert a nyűgöt európai malom ipar, mely a sima őrlést alkalmazta, nem volt képes a lisztes törésű nyűgöt európai búzá­ból oly finom lisztet őrölni, mint a mi aczélos búzánk­ból saját malom iparunk. — Csakhamar elsajátították azonban a magyar őrlést, s ennek következménye lett az, hogy ma már csakis a legkiválóbb minőségű búzánk illetve lisztünk bir kelendőséggel. — Miután pedig ily minőségű búzát sajnos nem sokat állít­hatunk elő, elérkezettnek vélhetjük az időt, hogy bú­zánk minőségének javításával minél többet foglal­kozzunk. Szükségtelen itt bizonyítanunk, hogy természeti viszonyaink, jelesül a talaj és kiima a búza termelé­Az uj, a még nem látott a mániákus utazót még akkor is vonzza, ha csak uj specziest lát is a száz­szor látott géniuszban. Épen azért inkább inductiv, mint deductiv észjárású. Meglát minden fát, minden házat, s ez a sok-sok benyomás úgy összekeveredik a fejében, hogy végre is nem veszi észre az erdőt meg a várost. Mint minden typus, úgy a mániákus utazó is folyton megközeliteni igyekszik egy soha el nem ér­hető ideát, a mely szerint az utazás neki tulajdonké­pen önczél lenne. íme : utazónk bebarangolva Érmihályfalva utczáit, — tovább utazik s végre megérkezik Nagy-Ká- rolyba. A vonat megérkezésekor valóságos felhőszakadás van, de ez legtávolabbról sem akadályozza a mániákus utazót abban, hogy megfigyeléseit folytassa. A többi utazók fázósan húzódnak be a fiaker sarkába, a má­niákus utazó pedig a kocsis minden tiltakozása elle­nére leereszti a kocsi fedelét és a zuhogó eső daczára konstatálja, hogy milyen szépen illik a baloldali asphalt járdához a jobboldali smaragdszinü tó, és hogy az utszéli árkokat környező zöld pázsit árnyában olyan heroikus nyugalommal stagnál a felgyülemlett esőviz, hogy egy egész kultúrmérnöki hivatal kevés volna a lebocsátására. Arról nem is szólva, hogy a sármen­tes aszphalton délczegen lépkedő lakkczipős gentleman milyen kínos helyzetbe jut, midőn ezen feneketlen át­járónál a menni vagy nem menni problémája áll előtte. Azonban megállás ! A mániákus utazó ugylátszik az Írásban is má­niákus. íme, egy negyedórái olvasókinzás után, annak daczára, hogy granicsár dolgokat ígértem, még mindig itthol vagyok Károlyban. De talán jól is van igy. Bemutatkozásom bár hosszú volt, de alapos s igy mindenki fogja tudni, kezébe vegye-e a jövő heti számot, melyben komolyan Ígéri, hogy granicsár dolgokat fog írni, hacsak megint el nem terelődik a tárgytól sének igen kedvezőek, mégis nem hagyhatjuk emlí­tés nélkül, hogy e kedvező jelenség daczára is az ország sok helyéről oly nyers anyag kerül a malom­iparba, mely alig képes a kritikát kiállani. E körül­mény első oka abban keresendő, hogy a fajták megválasztására gazdaközönségünk nem helyez kellő sújt. — Az okszerű növénytermelésnek első és fő­szabálya az, hogy oly fajtákat és varietásokat termel­jünk, melyek gazdaságunk klimatikus és talaj viszo­nyai közzé legjobban beillenek. — Igen természetes tehát, hogy magának a termelőnek feladatát képezi legjobban megfelelő fajtának, varietásnak kiválasztása. És e tekintetben a magyar gazdaközönségnél egy nagyon téves felfogással találkozunk. — Nagyon sokan vannak, kik azt hiszik, hogy csak idegen, külfödi gabonafajtáknak behozatalaival lehet e kérdést megoldani. — Úgy is hozatják azt drága pénzen, elve­tik s az eredmény: csalódás. Szakítani kell az eljá­rással ; — s lehet annál is inkább, mert hazai gaz­daságaink nagy részében találkozhatunk oly fajtákkal, melyek a kivánalmaknak teljesen megfelelővé tehetők, okszerű termelési eljárás mellett. Az okszerűségnek egyik első feltétele az, mit már előbb is említettünk, hogy mindig csak oly vidék­ről hozassunk magot, melynek természeti viszonyai a mienktől feltűnően el nem ütnek. Egy további feltétel a talajnak kellő előkészítése s ezzel kapcsolatban a helyes vetés váltó. Ha a talaj előkészítés ideje alatt szemlét tartunk az ország külömböző gazdaságaiban, szinte megütköz­tünk azon hanyagságon, melyet e tekintetben észlel­hetünk. Igen sok nagykiterjedésü gazdaságban nem­csak, hogy halvány fogalmával netn bírnak a helyes talajkészitő rendszereknek, hanem ennek első feltételét: a jó talajművelő eszközt nem ismerik s még kevésbbé uralják. — Egy-két rossz szerkezetű régi faeke, egy-egy tüskeborona, ebből áll az egész instruktió már most kérdjük, hogy lehessen ily eszközökkel a földnek oly munkát adni, mint a minőt a növény megkíván. De ez még nem minden. Elvetik a magot rossz, kiált, tápanyagokban szűkölködő földbe s várják az Isten áldását; a mi természetesen be nem következik, mert ily előzmények után be sem következhet, s ek­kor elő áll a gazda azon tudományával, melyben az összes nemzetek között első helyen áll: sorra veszi a szenteket, nem a leghizelgőbb epitethonok kíséretében. Bizony tisztelt gazdálkodónk, ily módon sikeresen gazdálkodni nem lehet. Jó földművelő eszköz, jól elkészített talaj, helyes vetés-forgó, jó vetőmag és gondos ápolás az, a melylyel terményeink minőségét javíthatjuk. Nézzük csak a németeket, nem kiméinek fáradságot s áldozatot a czél megvalósítása érdekében, s a siker nem is marad el. Buzájok például minőség tekintetében határozottan versenyezhet a miénkkel s miért ? mert a fenti feltételekhez szigorúan ragaszkod­nak. Megadják a földnek azt, a mi a földé; vásárol­ják a műtrágyát waggon számra s még a legkisebb birtokos sem mulasztaná el azt, hogy búzája alá foszforsav trágyát ne használna, mert tudja, hogy emeli az a termés mennyiségét, javítja annak minősé­gét és gyorsítja érését. De ezenkívül a vetőmag ter­melésére is gondot fordítanak s igy mi sem természe­tesebb, hogy az eredmény einem maradhat. HÍREK. Az erdödi Petöfi-ünnepély. Örömmel tudatjuk, hogy az Erdődön tartandó Petőfi-ün- nepély sikere biztosítva van. A tisztelt aláírók ebédjegyeiket a napokban meg kapják. Akik eddig meg elő nem jegyeztették magukat, a Nonn János ur üzletében kitett ivén hétfőtől kezdve csütörtökig eszközölhetik, hol az ebédre szóló jegyet is 2 írtért kiválthatják. Különösen felhívjuk a hölgyeket, minél nagyobb számban vegyenek részt, a családapákat pedig figyelmeztetjük, hogy hozzák el gyermekeiket is ezen hazafias és semmi kellemetlenséggel nem járó kirándulásra. A rendezőség. — Kinevezés. Főispán ur ő méltósága Kállay Ödön keérsemjéni lakost dijjas közigazgatási gyakor­nokká nevezte ki. — A Kölcsey-Egyesület választmányi ülése. A Kölcsey-Egyesület igazgató választmánya julius 22-én, szombaton gyűlést tartott a Petőfi-ünnepély ügyében. Elnök Nagy László alispán örömmel konstatálta, hogy a kirándulásra szükséges aláírás begyült. Elhatározta­tott, hogy Kalocsai Zsigmond szatmári vendéglőssel a szerződés megköttetik a már előzetesen megbeszélt föltételek mellett. A rendezésre egy bizottság választa­tott, melynek tagjai helyben Bornemissza Géza, Demi dor Ignácz, Erdődön Rébay Dezső, Damokos Ferencz. E rendezőség fog a vasúti menet dolgában és az em­léktábla ügyében intézkedni. Innen vasárnap, 30-án reggel a Szatmár-felé menő vonattal indulunk. Gilvács- tól külön vonaton megyünk. A programm a következő lesz: l. A dalárda éneke. 2. Elnöki megnyitó tartja Nagy László. 3. Baudisz Jenő felolvasása Szendrey Júliáról. 4. Poór János költeménye „Gondolatok az erdődi várban“ szavalja Andrássy Ilona kisasszony. 5. Nagy Sándor felolvasása Petőfiről. 6. Demidor Ignácz szavalja Petőfinek egy költeményét. 7. A dalárda éneke. Ezután jön az emléktábla leleplezése. A felolvasások lehető rövidre lesznek szabva. A már beérkezett ive­ken előjegyzettek neveit és a szerdáig érkezőkét csü­törtökön a „Nagy-Károly és Vidékéiben közölni fogjuk. — Jandrasics János Szatmár város plébánosa még mindig beteg, helyetteséül Tóth József segéd­lelkészt nevezte ki a megyés püspök. — A szatmári Kölcsey kör is tart Petőfi ünnepet julius 30-án délelőtt a sétatéren. Rákosi Viktort mint a Petőfi társaság küldöttét várják. — Kinevezés. Szálkái Gyula mátészalkai gyár- tulajdonos a pénzügyminiszter által a sör, szesz, ásványolaj és czukortermelés megadóztatására ala­kított fogyasztási szaktanácskozmányba rendes tagul kineveztetett a debreczeni keresk. és iparkamara felterjesztése alapján. — Lányi Géza czimbalom művész daltársulatával f. hó 16. és 17-én két estén át nyújtott közönsé­günknek műélvezetet a régi kaszinó színkörében. Nagy érdeme Lányinak és társulatának, hogy jó erő­vel és változatos műsorával kiszoritni van hivatva a trágárságon tengődő német daltársulatokat. Lányi mint Dankó, szebbnél-szebb népdal szerzeményeit ismerteti meg a vidéki közönséggel és ha mást nem hallanánk mint az ő művészi czimbalomjátékát, már az is teljesen kielégítené müizlésiiuket. Pedig a többi tagok mind megállják helyüket és gyönyörű össz­hanggal énekelnek. Szép hangja van Thurzó Ilonának valamint Baj Lászlónak is. Sziuégh Viola és Krofta Rózsika énekszámai is szépek voltak. Nánássi Géza, a vigszinház tagja pedig jeles alakitó s ezenfelül szép hanggal is rendelkezik. Nánássi Géza magán jeleneteivel folytonos derültségbe tartotta a közön­séget és megadja a daltársulatnak a komikus elemet. Bokaj Jenő művészien kezeli a hegedűt. Legjobban tetszett Lányitól a Honvéddal, a melyet megismétel­tek. A közönség kitünően mulatott és folytonosan tapsolt és éljenzett. — Lapunk szerkesztője f. hó 18-án fürdőbe uta­zott. Távolléte alatt Poór János kegyesrendi tanár, lapunk munkatársa volt szives a szerkesztést elvállalni. — Uj virilista doktor. Örömmel értesülünk, hogy báró Perényi Péter, megyénk szülöttje, a múlt hó vé­gén utolsó szigorlatát kitüntetéssel letette; az „Össze­férhetetlenség a magyar képviselőházban“ czimü di­cséretesnek' jelzett dissertatiója után e hó elején államtudományi doktorrá avattatott. Hallottuk mindig, hogy kitűnő tanuló, és nem is vagyunk meglepve, hogy utolsó szigorlatát is példás szorgalmával, tehet­ségével ily szép sikerrel végezte. Szívesen üdvözöljük őt mint megyénk legfiatalabb doktorát, mert alig 22 éves; és örömmel, bizalommal várjuk munkálkodását megyei közéletünkben, hol neki tere jut születésével, készültségével is. Es midőn mi azt hireszteljük fele­venedik lelkűnkben az őszinte gvász, mely nehány év előtt elhalt atyjának koporsóját egész megyénkből körülvette; eszünkbe jut az özvegynek fájdalmas vesz­tesége, mely a legfáradhatlanabb, legszeretőbb hitvesi ápolás után érte —- önkéntelenül is felszakad keblünk­ből a sóhaj, hogv a férje halálában érzett veszteséget múlja felül sokszorosan fiában nyert öröme. — A városi rendörkapitányi állásra ujjabban pályáztak : Benitzky Sándor nyug. honvéd-százados, nagyváradi lakos. Chirisztó Miklós nyug. árvaszéki ülnök, szeghalmi lakos. Hegedűs Sándor nyug. hon­véd-huszár , százados, tn.-szigeti rendőrül kapitány. Mihálovics Árpád nyug. honvéd-főhadnagy, ungvári lakos. Markovszky Sándor ungvári rendőr-tanácsos. Dunai József czeczei jegyző. Reméljük hogy a kinevezés a napokban meg fog történi. — Közutak államosítása. Az állami úthálózat ujabbi megállapítása alkalmából közelben várható, hogy a Duna-Földvár—Szolnok—Debreczen—mára- maros-szigeti (técsői) közút állami kezelésbe fog vétetni, mivel ezen közutnak a szükségelt előtanul­mányok megtétele végett a kereskedelemügyi miniszterinmból Hartig Sándor műszaki tanácsos ki­küldetett, ki a fenti közutból vármegyénk területén Ér-Mihályfalván—Nagy-Károly—Szatmár—Avas-Ujvá- ros—Mózesfalun átvonuló szakaszát augusztus hó 3-án és 4-én fogja beutazni. — Gyászeset. Id. Gruber Márton nagyiuajtényi birtokos folyó hó 29-én élte 72-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 20-án ment végbe nagy részvét mellett. A család következő gyászjelentésben tudatta nagy veszteségét: „Alantirottak fájdalomtelt szívvel tudatják a felejthetetlen jó apa, após, nagyapa és dédapának id. Gruber Márton birtokosnak élte 72-ik évében, folyó hó 19-én reggel 2 órakor, rövid szenve­dés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt csendes elhunytát. A megboldogult földi része folyó hó 20-án délután 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó évi julius hó 21-én regggel 7 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Nagy- Majtény, 1899. julius 19. Áldás emlékére! Gruber Mária férj. Radetzky Károlyné, Gruber Emma férj. Kornhoffer Józsefné, ifj. Gruber Márton mint gyerme­kei. Radetzky Károly Hauler János, Kornhoffer József mint vejei. Fescher Mária mint menye. Radetzky Hermina s férje Hinterleitner Gusztáv, Radetzky Dezső, Radetzky Károly, Radetzky László, Radetzky Márton, Radetzky Mitild, Radetzky József, Hauler Gizella s férje Veres Lajos, Hauler Veronka, Hauler János, Hauler Erzsébet, Hauler Pál, Hauler Hermina, Kornhoffer Gusztáv, Kornhoffer József, Kornhoffer Emma. Kornhoffer Károly, Gruber Béla, Gruber László, Gruber György, • Gruber Márton, mint unokái. Hinterleitner Gusztáv, Hinterleitner Károly mint dédunokái.“ — A kir. tanfelügyelöség értesíti azon tanítókat, kik a gazdasági tanfolyamra való felvétel ükét kérel­mezték, de ez ideig kérvényükre választ nem kap­Faber Ferrarins.

Next

/
Oldalképek
Tartalom