Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-09 / 28. szám
SZATMAR MEGYEI KÖZLÖNY 2124. 1899. / szám. Az „Eesedi-Iáp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitő és belviz- szabályozó társulatinak az ideiglenes kirovási kulcs módosítása tárgyában az 1899. évi június hó 20-ik napján Nagy-Károlyban tartott közgyűlésén hozott 9. számú határozata. Az 1898. évi deczember hó 4-én tartott társulati közgyűlés 31. sz. a. hozott határozata folytán az ideiglenes kirovási kulcs módosítása tekintetében a választmány 1899. ápril 8-iki ülése 3. sz. határozatával kiküldött bizottság javaslata: Minthogy az ideiglenes kirovási kulcs ellen benyújtott fe- lebbezések ügyében hozott 76240—1898. sz. földmivelésügyi m. kir. miniszteri határozat 4. pontja a 111/b—A) és a Ill/b—B) osztályokba sorozott (a tagosításkor lápi, illetve nem lápi illetőségnek nyilvánított) területek közti határvonal meg nem állapit- hatása miatt ezen két alosztályt egyesíteni s az ezen két alosztályra külön-külön megállapított arányszámok egyesítéséből egy aránykulcs kiszámítását rendelte; minthogy a bizottság tagjai előző tapasztalataik, a felszó- lamlási eljárás során, a helyszínén szerzett meggyőződésük,végül a köztudomás szerint is úgy a szatmár-zsadányi határ alsó ártérbe sorozott 2389-1443/i6oo hold területe, mint a Kocsordon aluli, a III/c. osztályba sorozott területek minden árvíz alkalmával any- nyit, sőt többet szenvedtek az áradások miatt, mint az általánosságban nagy lápnak nevezett alsó ártér, tehát ezen területeknek egyenlő megterhelését a tényleges állapot igazolja: mindezeknél fogva a bizottság a Szatmár—szatmárzsadányi határtól Olcsváig terjedő alsó ártért (számításon kívül hagyván a Kraszna-csatorna balparti töltése mögötti s a Szamosszeg—nagydobosi úttól Naményig terjedő, u. n. Ill/d. osztályt) olykép találta a bizottság egy osztályba sorozni a viszonyoknak leginkább megfelelőleg, hogy ezen egy osztály a jelenben érvényben levő kataszterben megállapított művelési ágak szerint négy alcsoportra osztassák. Ezen megállapítást találta a bizottság olyannak, mely a méltányosság és igazságosság elvét a lehetőségig eléri. A most említett és javasolt művelési ágankénti csoportosítás a következő: 1. szántó és kert, 2. rét (kaszáló), 3. legelő, nádas, 4. terméketlen és vízállás. Ezen most javasolt módosítás a felső és alsó-szamosi és a Szamosszeg—nagydobosi úttól V.-Naményig elterülő árteret nem érinti, a Homoród árterét azonban annyiban érinti, hogy az előbb említett 76240/1898. sz. miniszteri rendelettel az alsószamosi ártérhez csatolni rendelt 2389'1443/ieoo holdat a fentebb kifejtett indokoknál fogva a mély ártérbe helyezi. A bizottság által javaslatba hozott ideiglenes kirovási kulcs alkalmazása mellett az arányszámok a következők lesznek : Elosztandó az összes árterületre 291,560 frt kölcsön- törlesztési és 54,400 frt fentartási s igazgatási költség. A kölcsön törlesztésből az I., II. és III/d) főosztályok nem módosított részére esik a jelenleg érvényben levő kivetés szerint 39,626 frt 38 kr, ennek levonásával marad a 83,592'1245/ieoo holdat tevő mély ártérre 251,933 frt 62 kr kölcsön-törlesztési összeg. Ezen összeg az ösz- szes mély ártér 22'70°/o-ját tevő szántó és kertre, 27'80%-ját tevő rét és kaszálóra, 25'20%-ját tevő legelő, erdő és nádasra, 24'30%-ját tevő vízállás és terméketlen területre elosztva, lesz a kölcsön-törlesztési arányszám: az I. ártéri főosztálynál ...................................................... 3'25 a I I. ártéri főosztálynál...................................................... 4'05 a I II. ártéri főosztálynál és pedig: a III/1. csoportnál (vagyis a mély ártérbe eső szántó és kertnél).................'. . . •...................................... 1217 a I II/2. csoportnál (vagyis a mély ártérbe eső rét és kaszálónál) .....................•............................................. 19'20 a I II/3. csoportnál (vagyis a mély ártérbe eső legelő, erdő és nádasnál)...................................................... 24'82 a III/4. csoportnál (vagyis a mély ártérbe eső vízállás és terméketlen területeknél...................................... 28'34 a III/d. főosztálynál........................................................... 5'25 A fentartási és igazgatási költségeknél az arányszám maradna a már megállapított, t. i.: az I. főosztályban..........................................1, a II. főosztályban..........................................2, a 111. főosztályban mind az 5 csoportban . 3. Ezek szerint évi 291,560 frt kölcsön-törlesztési és 54,400 frt igazgatási s fentartási költséget, továbbá 152,761 kát. hold jelenlegi árterületet véve az ideiglenes kirovási kulcs alapjául, továbbá figyelembe véve, hogy a felső és alsó szamosi, meg a Szamosszeg—nagydobosi úttól V.-Naményig terjedő ártér,valamint a Homoród ártérnek a Szatmár—szatmárzsadányi határtól felfelé (keletre) eső része a jelen javaslat által nincs érintve, a következő egységek volnának kát. holdankint fizetendők, és pedig: fizetne holdanként: kölcsönre fgazg^tásraS összesen az I. ártéri főosztályba eső 1931-793/i6oo hold............................. 46 krt 14krt 60 krt va gyis 888 frt 49 krt, a II. ártéri főosztályba eső 65,925'1334/igoo hold......................... 58 „ 28 „ 86 „ va gyis 38,236 frt 92 kr, a III. ártéri főosztályban: az 1-ső csoportba eső 19,041'535/ieoo hold szántó.................................1 frt 73 „ 42 „ 2 frt 15 „ va gyis 32,940 frt 93 krt, a 2-ik csoportba eső 23,313'136/iooo hold rét és kaszáló.................................2 „ 73 „ 42 „ 3 „ 15 „ va gyis 63,644 frt 49 krt, a 3. csoportba eső 21,072'1530/i6oo hold legelő, erdő és nádas.................3 „ 53 „ 42 „ 3 „ 95 „ va gyis 74,382 frt 16 krt, a 4. csoportba eső 20,165'e44/ieoo hold vízállás és terméketlen terület . 4 „ 03 „ 42 „ 4 „ 45 „ vagyis 81,264 frt 95 krt, a Jll/d. ártéri főosztályba eső 1314'1211/i6oo hold 75 „ 42 „ 1 „ 17 „ vagyis 986 frt 07 krt. Nagy-Károly, 1899. junius 9. ^édevj. 2>jicj,WKmcI, £>. H. 'á/owialVcl'Lj. SáncLot, o. Ü. bizottsági tag. bizottsági tag. áSecívtj^ iuxózfó, ö. H. igazgató-főmérnök. A választmány által előterjesztett javaslat hosszabb megvitatás tárgyát képezte. Gróf Tisza István ama nézetének adott kifejezést, hogy ne tévesztessék össze a láp területe már a szabályozás előtt is hasznosítható területekkel; mert mig a szabályozás előtt lápi birtokot holdanként 8, 10, 15 írtjával lehetett vásárolni, addig a Mátészalka—győrteleki úttól északra fekvő földek ugyanazon időben 150—200 irtot értek holdanként, tehát mig amazok értéknövekedésüket kizárólag a szabályozásnak köszönik, addig az utóbb említett területek értéknövekedése csak részben tulajdonítható a szabályozás eredményének. Figyelembe veendő a Mátészalka győrteleki úttól északra fekvő területeknél azon körülmény is, hogy a vízborítás időtartama s mértéke jelentékenyen kisebb volt, mint az ugyanazon úttól délre fekvő területeken. Kétségtelen tehát, hogy a szabályozási költségek kirovásában kifejezést kell adni azon körülménynek, hogy azok a várható értéknövekedésnek arányában vettessenek ki. Az előterjesztett javaslat ettől eltérően egyenlőnek veszi az egész az ez időszerint érvényben levő ideiglenes kirovási kulcs szerint III/b. és III/c. osztályba sorozott mély ártért s a javasolt művelési ágak szerinti megterhelésnél nincs tekintettel a szántó és mocsár közti területek nagy értékkülönbözetére. — Nézete szerint legke- vésbbé terhelendő a jelenben érvényben levő kataszterben ilyen-
