Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

s z szaki tervezetben sürgősen helyre állitandónak jelzett s körülbelül 3000 frtíal költségeit mű­tárgyakat, haladéktalanul hozza helyre, hogy azok szeptember havában már átvehetők legyenek. Nagy Ákos főszolgabíró fegyelmi ügyében az iratokat kiadta a bizotlság véleményezésre a t. ügyészségnek. Elfogadta a bizottság az alispán az iránti előterjesztését, hogy amennyiben az évi közúti költségelőirányzatban engedélyezett 71300 frt értékű fedanyagból eddig csak 61090 frt értékű szállítás van biztosítva s a többit a vállalkozók a lekötött határidőre úgy sem szállíthatnák ki, az ekként még rendelkezésre álló 10209 frt 34 krból, a csenger vetési törv. közút kiépí­tése 300 méterrel tovább íolytattassék, oly feltétellel azonban, hogy a községek a fedanya- got szállítsák és a földmunkákat teljesítsék, továbbá köveztessék ki a lukácsfalu—n.-nyiresi törv. útvonalnak az ínséges állami segélylyel feltöltött szakasza. Luby Géza szóvá tette a Spitz Adolf tag­jában történt szeszfőzési visszaélést, s felszó­lalásában hangsúlyozta a vidék hangulatát, mely ismerve a viszonyokat, már előre békét- lenkedik, hogy a vizsgálat nem fogja az igaz­ságot kideríteni és bünbakkul egy olyan egyént fog állítani, ki semmi vagyonnal nem bírva, csak az igazságszolgáltatás kijátszására fog eszközül szolgálni. Ugyanekkor felhozta sére­lem gyanánt, hogy a fogyasztási adó kiadásá­nál a községek méltányos ajánlatai figyelmen kívül hagyatnak s egyes egyének a községe­kével egyenlő, vagy attól alig eltérő ajánlatai fogadtatnak el. E kérdéshez hozzászólott Ke­mény Alajos kir. pénzügyigazgató, Nagy László alispán, ifj. Böszörményi Sándor, Kende Zsig- mond és végül a bizottság elhatározta, hogy a szeszfőzési visszaélés vizsgálatának a pénz­ügyi közegek által leendő szigorú keresztülvi­tele érdekében annyival inkább felír a pénzügy- miniszterhez, mert a vizsgálat szigorú keresztül vitele a közönség előtt nagy erkölcsi sulylyal bir s bár a vizsgálattal szemben nincs oka bizalmatlansággal viseltetni, még is a minisz­ter figyelmét felhívni ez ügyre, a közérdekre vonatkozó kötelességének ismeri; végül a mi a községi fogyasztási adók kiadása körül felme­rült közérdeket illeti, mielőtt annak bővebb tárgyalásába bocsátkoznék, felhívja a kir. pénzügyigazgatót, hogy egy kimutatást terjesz- szen be, a melyből kitűnjék a községek és az egyesek ajánlati összege. A nagykárolyi postahivatal helyiségének építkezése tekintetében kitűzött árlejtésre Ilosvay Aladár főjegyzőt küldte ki a bi­zottság. A kir. államépitészeti hivatal főnökének havi jelentése szerint befolyt a múlt hóban 9382 frt útadó, hátralékban maradt 90,396 frt 76 kr. sokat, ily megdöbbentően sokat mondott s hallgatott el e pár szóban. Reménykedjünk abban, hogy akkor becsüljük majd meg, ha már nem él ? Hiú remény ábránd! Betegen, szegényen feküdt a nótafa San-Re- móban. Úgy volt akkor, hogy a m. kir. opera az ő dalaiból előadást rendez, Sipulusz felolvas s anyagiak­kal fogják segíteni a mellbeteg embert, ki Olaszország enyhe levegőjében keresett gyógyulást. A tél elmullott, az előadás elmaradt, s Dankónak a nedves, télies le­vegőben kell 12 óráig húznia nemzeti szalagokkal ékesitett színpadon a szívből jövő, de szívhez nem szóló nótáit. Budapest nem magyar. A magyar dalnak és zenének itt nincs becse, itt a kis özvegy, vagy a Komm Karlinchen! a bolygó planéta, a Parnasszust nem a magyar költő vagy zeneiró mássza meg, hanem Little Tich és Miss Charmion. Mily más az élet például Münchenben! Közös élet, jókedv, társulási szellem, a magas műélvezet iránti benső vágyakozás. Éjfél után még tolong a nép az utczákon, a lüktető élet ereiben. Nincs dáridó, nincs' kurjongatás. De egyik érzi, hogy a másikhoz tartozik. Nincs hazai daluk, s mégis összefűzi őket a nemzeti összetartozandóság ér­zete. Ilyen nem vagy te, jó magyarom. Pedig dicső nemzet vagy, mely magadat tetted nagygyá ! Még jó, hogy csak a nyáron vagy ilyen, tán a télen jobban lelkesedek Lenkei Zsigmond. ATMARMEGYEI KÖZLŐN A kir. tanfelügyelő havi jelentésében be­jelentette, hogy Nagy-Bányán megindította a tárgyalásokat a községi iskola államosítása iránt s kiemelte, mint a kik a helyi vezetés által segélyére voltak: Balázsy József, Schwei- czer Gábor és Szeőke Kálmán megyei bizott­sági tagok szives támogatását. Az államosítás iránti tárgyalások a vizsgálatok befejezte után ismét megindultak. Sajnos, hogy ezek útjába nemcsak a róm. kath. és gör. kalh. egyházi hatóságok emeltek akadályokat, de legújabban az ev. ref. egyházi főhatóságok is. így történt ez Irinyben és Nagy-Ecseden, a hol teljes megegyezésre jutott a helyi hatóságokkal s ezen megállapodásokat elvetették az egyházi főhatóságok. Luby Béla panaszként tudomására hozta a bizottságnak Szatmár városának azon csen­des rendeletét, a melyben a vidéki közönsé­get eltiltani akarja attól, hogy a város terüle­tén összegyűlt napszámosokat a vidékre mun­kára felfogadhassa. Minthogy pedig ezen kifüggesztett határozatot a vármegyei gazda­sági egyesület megfelebbezte, írjon fel a bi­zottság a miniszterhez, a mely feliratban a felebbezést figyelmébe ajánlja a miniszternek. Miután Nagy László alispán is kifogásolta a város eljárását, ezen régi rósz szokás felújí­tását, a bizottság elhatározta, hogy a felebbe- zés pártolása czéljából felír. A kir pénzügyigazgató havi jelentése sze­rint junius hóban befolyt 23615 írt 14 kr egyenes adó, hátralékban maradt 912807 frt 50 kr. Kaufmann Jenő továbbá Kaufmann Jakab és fia, Kínál József és Weisz Lajos nagyká­rolyi lakosok a nagykárolyi vasúti állomásnál egy petroleum raktárnak a tüztávlaton belül építését kérték engedélyezni; a bizottság hely­színi tárgyalás tartását rendelte el s kiküldte erre a maga kebeléből dr. Schönptlug Richárd t. főügyészt. A főorvos javaslatára meghagyta a közig, bizottság E.-Bánya városnak, hogy teleinlettel arra, miszerint minden város lakosságára nézve egy fürdő helyiség közegészségi tekintetből elengedhetlen szükséges, még a nyár folyamán egy fürdő házat létesítsen. A slöjd a népoktatás szolgálatában. A külföldi tanügybarátokat már régóta foglalkoz­tatja azon idea megvalósítása, hogy a népiskolában a szellemi nevelésen kívül a gyakorlati oktatásnak is tért nyissanak. Az eszme a külföldi államokban is nehezen tudott eddig érvényesülni, mert egyes államo­kat kivéve, csupán magánosok és társulatok által nyeri az ügy támogatást, a törvényhozás pedig a passzi­vitás álláspontján maradt. A keze munkája után élő nép életviszonyainak megváltozása azonban ma már halasztást nem lürőleg követeli, hogy a törvényhozó testületek is komoly gondoskodásuk tárgyává tegyék a gyakorlati oktatás­nak a népiskolába való bevitelét — annak törvény­erőre emelését. A kezdő lépés e téren már nálunk is megtétetett; törvényhozásilag van gondoskodva arról, hogy népünk azon zöme, a melynek a földművelés képezi kizárólagos foglalkozását, szakképzett tanítók által oktattassék a népiskolában arra: miként kell okszerűen gazdálkodni, miként kell a föld intenzív kihasználásával a tisztességes megélhetés föltételét biztosítani. Tény, hogy hazánkban — mint elsősorban föld­művelő államban — a gyakorlati oktatásnak ezen nemét kell főleg kultiválnunk, hanem a gyakorlati oktatásnak ezen kezdő lépésénél mégsem állhatunk meg. Nem állhatunk meg először azért: mert nemzet- gazdasági fejlődésünknek kulcsa a mezőgazdaság és iparfejlesztés közös felkarolásában található fel és ez utóbbinak a gazdasági ismétlő-iskola nem áll szolgála­tában ; másodszor azért nem: mert a gazdasági ismétlő-iskola csak az ősszi és tavaszi hónapokban nyújt gyakorlati oktatást s akkor sem a népiskola valamennyi tanulójának. Több mellékkörülménytől elte­kintve, ezen két főok az, a mely a gyakorlati oktatás­nak szélesebb alapra fektetését sürgeti a slöjd-oktatás behozatala utján. Mivel pedig a slöjd-oktatás az uj népiskolai tanterv életbeléptetésével már a közeli jövőben mint önálló tárgy fog a népiskolai tantárgyak keretébe szerepelni, azért helyénvalónak tartjuk a gyakorlati oktatásnak ezen nemét a tanügyi munkások körén kívül állókkal is megismertetni, mivel meggyőződésünk, hogy a törvényesités védelme alatt is csak úgy fogjuk ezen tárgygyal a kívánt czélt elérni, ha a társadalom külömböző rétegei egygyé olvadott erővel igyeksze­nek az intéző körök és tanügyi munkások törekvését e téren támogatni. Népiskoláinkkal kapcsolatos slöjd-mühelyeinkben a fa, agyag és papír anyagok fognak egyelőre a helyi Y viszonyok figyelembe vételével feldolgoztatni. A slöjd- iskola bár ipari munkálatokkal foglalkozik, mégsem czélja a növendékekből mestereket képezni. Hanem czélja az általános iparfejlődést előmozdítani, a tanuló­kat munkaszeretetre nevelni s a testet lelket egyaránt fárasztó folytonos szellemi foglalkozást olyan gyakor­lati munkálatokkal váltani fel, a melyet a népiskola valamennyi tanulója a mindennapi élet porondjára lépve úgy a föld mivelésben, mint az ipari foglalko­zások összes nemeiben, sőt az értelmi pályákon is hasznosíthat. Ezen említett czélok mellett az egyes vidékek specziális viszonyainak mérlegelésével arra törekszik a a slöjd-iskola, hogy a nép által felkarolt kézi munká­latokat (pl. a mi vármegyénkben Katona M. által meghonosított, de a helyi körülmények változása foly­tán végkép megszűnt „szatyor“ fonást) állandósítva, intenzivebbé tegye és uj kézimunka nemeket honosít­son meg. És ezen czélokat kicsinyelnünk nem lehet. Hogy hazánk mint földművelő állam a föld gyü­mölcse által nyújtott haszonra támaszkodó s folyton szaporodó földművelő nép nagy tömegének igényeit kielégíteni, a nép egyoldalú foglalkozása miatt a nem­zeti vagyonosodás útjára lépni nem képes: az minda- nyiunk előtt villágos. Ezért, ha a földművelő munká­sok fölöslegét a slöjd utján az ipari foglalkozások te­rére vihetnők át, haszna a kézi munka tanításnak megbecsülhetetlen lenne. Nagy haszna lehet a kézi- munkatanitásbólanépiskolának a beiskolázások sikerére és a tanulók produktiv tehetségének fejlesztésére is. A technikai munkát végző gyermek mig valamit al­kothat, többet gondolkozik, mint bármely más tárgy megtanulásánál. Hogy pedig a földművelő munkás ember a gyermeke által készített dolgot (pl. széna- gyűjtő gerebjét) többre becsüli összes könyvből szer­zett ismereténél, az kétségkivüli. Ha pedig ez Így van, akkor az iskola iránti rokonszenvet a népben a slöjd-tanitás növeli, a rokon szenv megnyerése pedig a szellemi nevelés sikerét biztosítja. Az értelmi pályákra lépő tanulók kézimunka tanulásának főkép abban nyilvánul haszna: hogy megtanulják becsülni a sok fáradsággal és verejték hullással készített ipari készítményeket s azoknak munkásait. Ez pedig a jelenben kibékit, lekötelez, a jövőre pedig egyengeti békés társadalmi fejlődésünk­nek útját. Ember S. H I R E K. Ünnepeljük mi is Petőfit. Most, hogy julius 30-án, Petőfi halálának 50-ik évforduló napján, az egész ország ünnepelni fogja a nagyköltő emlékeze­tét s gyász emlék ünnepet rendeznek a vidék min­den olyan helyén, a melyhez a nagy szellem emléke fűződik, illőnek tartanánk, ha a helybeli Kölcsey- Egyesület is leróná kegyelete adóját a vármegye területén. Hol tehetné pedig ezt legjobban, mint Erdődön, a melyhez fűződik a költő szerelmének legszebb idylje, a hol a világ legnagyobb lírikusa legragyogóbb szerelmi költeményeit irta meg az ő Júliája oldalán, a hol szerető szive átérezte a világ legszebb szerelmes költeményeit. Indítványozzuk azért, hogy vegye kezébe a terv megvalósítását a Kölcsey-Egyesület, élén lelkes elnökével Nagy Lász­lóval s ott, az erdődi várkertben rendezze az ünne­pélyt, annyival is inkább, mert a központi rendező bizottság is segélyükre lesz ebben és esetleg a fő­városból is részt vesznek mint kiküldöttek többen a helyi ünnepen, a mely azon jelentőségnél fogva, a melyet a költő szerelmének csendes tanyája ad annak, nem a legutolsó lesz a helyi ünnepek között. Szóval a költő által megénekelt Elpusztuló kert ott a vár alatt, Elpusztuló vár ott a kert felett . . . . legyen ünnepünk tanúja, a hol a költő szive annyit nyer t. — A választók figyelmébe. A vármegye központi választmánya julius 1-én Nagy László alispán elnök­lete alatt tartott ülésében megállapította az ország- gyűlési képviselő választók ez évi ideiglenes névjegy­zékét. Ezen ideiglenes névjegyzékek minden kerület­ben, városban, nagyközségben és a körjegyzőségek székhelyein julius 5-től 25-ig közszemlére vannak kitéve; felszólamlani lehet azok ellen jul. 5-től 15-ig és a felszólamlások ellen észrevételek tehetők juí. 16-tól 25-ig. — A vármegyei gazdasági egyesület f. hó 12-én három-féle ülést is tart. Délelőtt 10 órakor igazgató választmányi ülés lesz, 11 órakor a kiállítási bizottság és d. u. 3 órakor a lóverseny bizottság tart ülést. — Művész estély. Zilahi Gyula a nemzeti szín­ház első rendit művésze körutat tett a vidéken oly czélból, hogy az országos tanítók Eötvös alapja ja­vára művész előadásokat tartson. Ezt az előadást a művész, a ki előzőleg F.-Gyarmaton is volt, f. hó 4-én tartotta meg a régi kaszinó színkörében. Mint­hogy Zilahi régi kedvencze közönségünknek, a színkör ezúttal egészen megtelt intelligens közön­séggel. — A műsor igen változatos volt. És bár nagyon nehéz egyetlen közreműködőnek egy egész estét betölteni monologszerü előadásokkal, Zilahinak ez mégis sikerült, mert a közönséget folytonos derült­ségbe tartotta s méltán Devezte el estélyeit kaczag- tató estélyeknek. A legsikerültebb száma mégis a fürdő orvos volt és a komikus. Ez utóbbiban Kürthy Emil Zilahiról, a kedvencz Zsülről ir, közvet­lenül, a mit Zilahi nagyszerűen adott elő. A felolva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom