Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

s z

szaki tervezetben sürgősen helyre állitandónak jelzett s körülbelül 3000 frtíal költségeit műtárgyakat, haladéktalanul hozza helyre, hogy azok szeptember havában már átvehetők legyenek.

Nagy Ákos főszolgabíró fegyelmi ügyében az iratokat kiadta a bizotlság véleményezésre a t. ügyészségnek.

Elfogadta a bizottság az alispán az iránti előterjesztését, hogy amennyiben az évi közúti költségelőirányzatban engedélyezett 71300 frt értékű fedanyagból eddig csak 61090 frt értékű szállítás van biztosítva s a többit a vállalkozók a lekötött határidőre úgy sem szállíthatnák ki, az ekként még rendelkezésre álló 10209 frt 34 krból, a csenger vetési törv. közút kiépítése 300 méterrel tovább íolytattassék, oly feltétellel azonban, hogy a községek a fedanya- got szállítsák és a földmunkákat teljesítsék, továbbá köveztessék ki a lukácsfalu—n.-nyiresi törv. útvonalnak az ínséges állami segélylyel feltöltött szakasza.

Luby Géza szóvá tette a Spitz Adolf tagjában történt szeszfőzési visszaélést, s felszólalásában hangsúlyozta a vidék hangulatát, mely ismerve a viszonyokat, már előre békét- lenkedik, hogy a vizsgálat nem fogja az igazságot kideríteni és bünbakkul egy olyan egyént fog állítani, ki semmi vagyonnal nem bírva, csak az igazságszolgáltatás kijátszására fog eszközül szolgálni. Ugyanekkor felhozta sérelem gyanánt, hogy a fogyasztási adó kiadásánál a községek méltányos ajánlatai figyelmen kívül hagyatnak s egyes egyének a községekével egyenlő, vagy attól alig eltérő ajánlatai fogadtatnak el. E kérdéshez hozzászólott Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Nagy László alispán, ifj. Böszörményi Sándor, Kende Zsig- mond és végül a bizottság elhatározta, hogy a szeszfőzési visszaélés vizsgálatának a pénzügyi közegek által leendő szigorú keresztülvitele érdekében annyival inkább felír a pénzügy- miniszterhez, mert a vizsgálat szigorú keresztül vitele a közönség előtt nagy erkölcsi sulylyal bir s bár a vizsgálattal szemben nincs oka bizalmatlansággal viseltetni, még is a miniszter figyelmét felhívni ez ügyre, a közérdekre vonatkozó kötelességének ismeri; végül a mi a községi fogyasztási adók kiadása körül felmerült közérdeket illeti, mielőtt annak bővebb tárgyalásába bocsátkoznék, felhívja a kir. pénzügyigazgatót, hogy egy kimutatást terjesz- szen be, a melyből kitűnjék a községek és az egyesek ajánlati összege.

A nagykárolyi postahivatal helyiségének építkezése tekintetében kitűzött árlejtésre Ilosvay Aladár főjegyzőt küldte ki a bizottság.

A kir. államépitészeti hivatal főnökének havi jelentése szerint befolyt a múlt hóban 9382 frt útadó, hátralékban maradt 90,396 frt 76 kr.

sokat, ily megdöbbentően sokat mondott s hallgatott el e pár szóban. Reménykedjünk abban, hogy akkor becsüljük majd meg, ha már nem él ? Hiú remény ábránd! Betegen, szegényen feküdt a nótafa San-Re- móban. Úgy volt akkor, hogy a m. kir. opera az ő dalaiból előadást rendez, Sipulusz felolvas s anyagiakkal fogják segíteni a mellbeteg embert, ki Olaszország enyhe levegőjében keresett gyógyulást. A tél elmullott, az előadás elmaradt, s Dankónak a nedves, télies levegőben kell 12 óráig húznia nemzeti szalagokkal ékesitett színpadon a szívből jövő, de szívhez nem szóló nótáit. Budapest nem magyar. A magyar dalnak és zenének itt nincs becse, itt a kis özvegy, vagy a Komm Karlinchen! a bolygó planéta, a Parnasszust nem a magyar költő vagy zeneiró mássza meg, hanem Little Tich és Miss Charmion. Mily más az élet például Münchenben! Közös élet, jókedv, társulási szellem, a magas műélvezet iránti benső vágyakozás. Éjfél után még tolong a nép az utczákon, a lüktető élet ereiben. Nincs dáridó, nincs' kurjongatás. De egyik érzi, hogy a másikhoz tartozik. Nincs hazai daluk, s mégis összefűzi őket a nemzeti összetartozandóság érzete.

Ilyen nem vagy te, jó magyarom. Pedig dicső nemzet vagy, mely magadat tetted nagygyá !

Még jó, hogy csak a nyáron vagy ilyen, tán a télen jobban lelkesedek

Lenkei Zsigmond.

ATMARMEGYEI KÖZLŐN

A kir. tanfelügyelő havi jelentésében bejelentette, hogy Nagy-Bányán megindította a tárgyalásokat a községi iskola államosítása iránt s kiemelte, mint a kik a helyi vezetés által segélyére voltak: Balázsy József, Schwei- czer Gábor és Szeőke Kálmán megyei bizottsági tagok szives támogatását. Az államosítás iránti tárgyalások a vizsgálatok befejezte után ismét megindultak. Sajnos, hogy ezek útjába nemcsak a róm. kath. és gör. kalh. egyházi hatóságok emeltek akadályokat, de legújabban az ev. ref. egyházi főhatóságok is. így történt ez Irinyben és Nagy-Ecseden, a hol teljes megegyezésre jutott a helyi hatóságokkal s ezen megállapodásokat elvetették az egyházi főhatóságok.

Luby Béla panaszként tudomására hozta a bizottságnak Szatmár városának azon csendes rendeletét, a melyben a vidéki közönséget eltiltani akarja attól, hogy a város területén összegyűlt napszámosokat a vidékre munkára felfogadhassa. Minthogy pedig ezen kifüggesztett határozatot a vármegyei gazdasági egyesület megfelebbezte, írjon fel a bizottság a miniszterhez, a mely feliratban a felebbezést figyelmébe ajánlja a miniszternek. Miután Nagy László alispán is kifogásolta a város eljárását, ezen régi rósz szokás felújítását, a bizottság elhatározta, hogy a felebbe- zés pártolása czéljából felír.

A kir pénzügyigazgató havi jelentése szerint junius hóban befolyt 23615 írt 14 kr egyenes adó, hátralékban maradt 912807 frt 50 kr.

Kaufmann Jenő továbbá Kaufmann Jakab és fia, Kínál József és Weisz Lajos nagykárolyi lakosok a nagykárolyi vasúti állomásnál egy petroleum raktárnak a tüztávlaton belül építését kérték engedélyezni; a bizottság helyszíni tárgyalás tartását rendelte el s kiküldte erre a maga kebeléből dr. Schönptlug Richárd t. főügyészt.

A főorvos javaslatára meghagyta a közig, bizottság E.-Bánya városnak, hogy teleinlettel arra, miszerint minden város lakosságára nézve egy fürdő helyiség közegészségi tekintetből elengedhetlen szükséges, még a nyár folyamán egy fürdő házat létesítsen.

A slöjd a népoktatás szolgálatában.

A külföldi tanügybarátokat már régóta foglalkoztatja azon idea megvalósítása, hogy a népiskolában a szellemi nevelésen kívül a gyakorlati oktatásnak is tért nyissanak. Az eszme a külföldi államokban is nehezen tudott eddig érvényesülni, mert egyes államokat kivéve, csupán magánosok és társulatok által nyeri az ügy támogatást, a törvényhozás pedig a passzivitás álláspontján maradt.

A keze munkája után élő nép életviszonyainak megváltozása azonban ma már halasztást nem lürőleg követeli, hogy a törvényhozó testületek is komoly gondoskodásuk tárgyává tegyék a gyakorlati oktatásnak a népiskolába való bevitelét — annak törvényerőre emelését. A kezdő lépés e téren már nálunk is megtétetett; törvényhozásilag van gondoskodva arról, hogy népünk azon zöme, a melynek a földművelés képezi kizárólagos foglalkozását, szakképzett tanítók által oktattassék a népiskolában arra: miként kell okszerűen gazdálkodni, miként kell a föld intenzív kihasználásával a tisztességes megélhetés föltételét biztosítani.

Tény, hogy hazánkban — mint elsősorban földművelő államban — a gyakorlati oktatásnak ezen nemét kell főleg kultiválnunk, hanem a gyakorlati oktatásnak ezen kezdő lépésénél mégsem állhatunk meg. Nem állhatunk meg először azért: mert nemzet- gazdasági fejlődésünknek kulcsa a mezőgazdaság és iparfejlesztés közös felkarolásában található fel és ez utóbbinak a gazdasági ismétlő-iskola nem áll szolgálatában ; másodszor azért nem: mert a gazdasági ismétlő-iskola csak az ősszi és tavaszi hónapokban nyújt gyakorlati oktatást s akkor sem a népiskola valamennyi tanulójának. Több mellékkörülménytől eltekintve, ezen két főok az, a mely a gyakorlati oktatásnak szélesebb alapra fektetését sürgeti a slöjd-oktatás behozatala utján.

Mivel pedig a slöjd-oktatás az uj népiskolai tanterv életbeléptetésével már a közeli jövőben mint önálló tárgy fog a népiskolai tantárgyak keretébe szerepelni, azért helyénvalónak tartjuk a gyakorlati oktatásnak ezen nemét a tanügyi munkások körén kívül állókkal is megismertetni, mivel meggyőződésünk, hogy a törvényesités védelme alatt is csak úgy fogjuk ezen tárgygyal a kívánt czélt elérni, ha a társadalom külömböző rétegei egygyé olvadott erővel igyekszenek az intéző körök és tanügyi munkások törekvését e téren támogatni.

Népiskoláinkkal kapcsolatos slöjd-mühelyeinkben a fa, agyag és papír anyagok fognak egyelőre a helyi

Y

viszonyok figyelembe vételével feldolgoztatni. A slöjd- iskola bár ipari munkálatokkal foglalkozik, mégsem czélja a növendékekből mestereket képezni. Hanem czélja az általános iparfejlődést előmozdítani, a tanulókat munkaszeretetre nevelni s a testet lelket egyaránt fárasztó folytonos szellemi foglalkozást olyan gyakorlati munkálatokkal váltani fel, a melyet a népiskola valamennyi tanulója a mindennapi élet porondjára lépve úgy a föld mivelésben, mint az ipari foglalkozások összes nemeiben, sőt az értelmi pályákon is hasznosíthat.

Ezen említett czélok mellett az egyes vidékek specziális viszonyainak mérlegelésével arra törekszik a a slöjd-iskola, hogy a nép által felkarolt kézi munkálatokat (pl. a mi vármegyénkben Katona M. által meghonosított, de a helyi körülmények változása folytán végkép megszűnt „szatyor“ fonást) állandósítva, intenzivebbé tegye és uj kézimunka nemeket honosítson meg. És ezen czélokat kicsinyelnünk nem lehet.

Hogy hazánk mint földművelő állam a föld gyümölcse által nyújtott haszonra támaszkodó s folyton szaporodó földművelő nép nagy tömegének igényeit kielégíteni, a nép egyoldalú foglalkozása miatt a nemzeti vagyonosodás útjára lépni nem képes: az minda- nyiunk előtt villágos. Ezért, ha a földművelő munkások fölöslegét a slöjd utján az ipari foglalkozások terére vihetnők át, haszna a kézi munka tanításnak megbecsülhetetlen lenne. Nagy haszna lehet a kézi- munkatanitásbólanépiskolának a beiskolázások sikerére és a tanulók produktiv tehetségének fejlesztésére is. A technikai munkát végző gyermek mig valamit alkothat, többet gondolkozik, mint bármely más tárgy megtanulásánál. Hogy pedig a földművelő munkás ember a gyermeke által készített dolgot (pl. széna- gyűjtő gerebjét) többre becsüli összes könyvből szerzett ismereténél, az kétségkivüli. Ha pedig ez Így van, akkor az iskola iránti rokonszenvet a népben a slöjd-tanitás növeli, a rokon szenv megnyerése pedig a szellemi nevelés sikerét biztosítja.

Az értelmi pályákra lépő tanulók kézimunka tanulásának főkép abban nyilvánul haszna: hogy megtanulják becsülni a sok fáradsággal és verejték hullással készített ipari készítményeket s azoknak munkásait. Ez pedig a jelenben kibékit, lekötelez, a jövőre pedig egyengeti békés társadalmi fejlődésünknek útját.

Ember S.

H I R E K.

Ünnepeljük mi is Petőfit. Most, hogy julius 30-án, Petőfi halálának 50-ik évforduló napján, az egész ország ünnepelni fogja a nagyköltő emlékezetét s gyász emlék ünnepet rendeznek a vidék minden olyan helyén, a melyhez a nagy szellem emléke fűződik, illőnek tartanánk, ha a helybeli Kölcsey- Egyesület is leróná kegyelete adóját a vármegye területén. Hol tehetné pedig ezt legjobban, mint Erdődön, a melyhez fűződik a költő szerelmének legszebb idylje, a hol a világ legnagyobb lírikusa legragyogóbb szerelmi költeményeit irta meg az ő Júliája oldalán, a hol szerető szive átérezte a világ legszebb szerelmes költeményeit. Indítványozzuk azért, hogy vegye kezébe a terv megvalósítását a Kölcsey-Egyesület, élén lelkes elnökével Nagy Lászlóval s ott, az erdődi várkertben rendezze az ünnepélyt, annyival is inkább, mert a központi rendező bizottság is segélyükre lesz ebben és esetleg a fővárosból is részt vesznek mint kiküldöttek többen a helyi ünnepen, a mely azon jelentőségnél fogva, a melyet a költő szerelmének csendes tanyája ad annak, nem a legutolsó lesz a helyi ünnepek között. Szóval a költő által megénekelt Elpusztuló kert ott a vár alatt, Elpusztuló vár ott a kert felett . . . . legyen ünnepünk tanúja, a hol a költő szive annyit nyer t.

— A választók figyelmébe. A vármegye központi választmánya julius 1-én Nagy László alispán elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az ország- gyűlési képviselő választók ez évi ideiglenes névjegyzékét. Ezen ideiglenes névjegyzékek minden kerületben, városban, nagyközségben és a körjegyzőségek székhelyein julius 5-től 25-ig közszemlére vannak kitéve; felszólamlani lehet azok ellen jul. 5-től 15-ig és a felszólamlások ellen észrevételek tehetők juí. 16-tól 25-ig.

— A vármegyei gazdasági egyesület f. hó 12-én három-féle ülést is tart. Délelőtt 10 órakor igazgató választmányi ülés lesz, 11 órakor a kiállítási bizottság és d. u. 3 órakor a lóverseny bizottság tart ülést.

— Művész estély. Zilahi Gyula a nemzeti színház első rendit művésze körutat tett a vidéken oly czélból, hogy az országos tanítók Eötvös alapja javára művész előadásokat tartson. Ezt az előadást a művész, a ki előzőleg F.-Gyarmaton is volt, f. hó

4-én tartotta meg a régi kaszinó színkörében. Minthogy Zilahi régi kedvencze közönségünknek, a színkör ezúttal egészen megtelt intelligens közönséggel. — A műsor igen változatos volt. És bár nagyon nehéz egyetlen közreműködőnek egy egész estét betölteni monologszerü előadásokkal, Zilahinak ez mégis sikerült, mert a közönséget folytonos derültségbe tartotta s méltán Devezte el estélyeit kaczag- tató estélyeknek. A legsikerültebb száma mégis a fürdő orvos volt és a komikus. Ez utóbbiban Kürthy Emil Zilahiról, a kedvencz Zsülről ir, közvetlenül, a mit Zilahi nagyszerűen adott elő. A felolva-