Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-04 / 23. szám
Nagy-Károly, 1899. junius 4. 23. szám. XXV. évfolyam. Szatmármegyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI Ac TTK’.rwir.K'r ATí.TALMTT HETTT.AP. és VEGYESTARTALMU HETILAP. K> g>- « MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. mSZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: X agy-Károly ban, megy eh úz-uteza 4(i. sz. H IV A T A LOS RÉSZ 1(3750—1899. sz. Hirdetmény. A marosvásárhelyi Kossuth-szobor leleplezési ünnepélyének rendező-bizottsága vármegyénk közönségét meghiván a leleplezési ünnepélyre, az idő rövidsége miatt ezúton hozom a küldött meghívót a tisztelt bizottsági tag urak tudomására és felkérem, hogy a résztvenni óhajtók ebbeli szándékukat legkésőbb junius hó 7-ikéig szíveskedjenek közölni velem. Nagy-Károly, 1899. junius 2. llosvuy Aladár vm. főjegyző. 369—1899. szám. Szatmárvármegye Tekintetes Törvényhatóságának Nagy-Károly. A „Székely Főváros“ hálája érezben örökítette meg Kossuth Lajos alakját. A. hazafias kegyelet által emelt, s Köllő Miklós kiváló szobrászunk által alkotott emlékművet junius hó 11-én leplezzük le, hogy legyen örök időkön át nagy hazánkfia iránt mindenha érzett hódolatunknak külső kifejezője. Midőn ezt a Tekintetes Törvényhatóság szives tudomására hozzuk, egyben van szerencsénk hazafias ünnepélyünkre meghívni. Marosvásárhely, 1899. május hó 23-án. A végrehajtó- bizottság áltál kiküldött rendezőség: Lázár Benedek elnök. Szentgyörgyi Dénes titkár. Az ünnepségek sorrendje: I. Junius 10-én délután fél 6 órakor az érkezők fogadtatása az alsó városi indóháznál. 11. Junius 10-én este 8 órakor ismerkedési estély a László György vendéglőjében. 111. Junius 11-én reggel 5 órakor az „Önkéntes Tűzöl:ó Egylet“ zenekara ébresztővel járja be a váiost. IV. Junius 11-én d. e. fél 10-kor a Kossuth- család ünnepélyes fogadtatása az alsó városi indóháznál. V. Junius 11-én d. e. fel 12 órakor a leleplezési ünnepély kezdete: 1. Hymnus, éneklik az egyesitett dalárdák, a) „Marosvásárhelyi Dalkör“, b) „Iparos Önképző Egylet Dalkara“, c) Krecsányi I. színházi dalkara. 2. Ünnepi beszéd s a szobor leleplezése Dr. Kábdebó Ferencz által. 3. Alkalmi költemény, irta és előadja: Szabolcska Mihály. 4. Játszik az „Önkéntes Tűzoltó Egylet“ zenekara. 5. Ünnepi beszéd, tartja Bedőházi János. 6. „Éljen ős magyar hazánk“, előadja a szt-gcriczei vegyes székely dalárda. 7. Alkalmi költemény, irta és előadja: Pósa Lajos. 8. A szobor megkoszorúzása a küldöttségek által. 9. A szobrot a város közönségének gondozásába, — a végrehajtóbizottság nevében, — átadja Oroszlány István. 10. A szobor átvétele a városi hatóság által. 11. Szózat, előadják az egyesitett dalárdák. VI. Junius 11-én délután 2 órakor közebéd a Letzter Samu kerthelyiségében. Egy teríték ára 3 frt. VII. Junius 11-én d. u. fél 5 órakor sétazene „Erzsébet Ligetiben. Beléptidij személyenként 30 kr. Vili. Junius 11-én este fél 8 órakor díszelőadás Krecsányi ignácz színtársulata által a „Transsyivania“ szintermében, a rendes helyárak mellett. — Ugyanekkor tánczestély az „Erzsébet Ligetiben. Beléptidij személyenként 60 kr. Tudnivalók : 1. A kik koszorút szándékoznak a szobor talapzatára elhelyezni kéretnek, hogy azt a leleplezési ünnepély napján d. e. 9 óráig a városi tanácsház nagytermében székelő bizottságnak átadni szíveskedjenek. 2. Az ünnepélyre vonatkozó mindennemű tudakozódás és értesítés a rendező-bizottság elnökségéhez intézendő. 3. A megjelenni szándékozókat kérjük, miszerint ezt mielőbb hozzák a rendezőség tudomására, hogy a megfelelő elhelyezésről idejében gondoskodhassunk. 4. A kik az elszállásolásra igényt tartanak, mielőbb jelentsék be s a rendező-bizottság készséggel gondoskodik arról. A szállás-jegyek a megérkezéskor a vasúti állomásnál fognak kiosztatni. 5. A közebéden résztvenni szándékozók ezt előre jelentsék a rendezőségnek. 6. A díszelőadáson a vendégek részére fön- tartott helyek lesznek, kik tehát azon résztvenni óhajtanak, tudassák a rendezőséggel. 7. A díszelőadás után (este 10 órakor) az ott résztvevők az „Erzsébet Liget“-ben rendezett tánczestélyre mennek. 1909—-1899. kig. sz. Tyúkod község ménesébe folyó évi május hó 21-én egy darab 2 éves, világos pej, alacsony, zömök kancza csikó, két első lába vasalt, homlokán deres szőr — becsapódott. Igazolt tulajdonosa folyó évi junius 8-ig átveheti, ellenesetben junius hó 8-án d. e. 8 órakor Tyúkod község házánál el fog árvereztetni. Csenger, 1899. május 28. Böszörményi, főszolgabíró. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 4 frt. Félévre £ frt. Negyedévre I frt. Megyéi községek, egyházak és iskolák észére egész évi előfizetés beküldése mellett 2 frt 50 kr.-5* Egyes szám ara ÍO kr. *§==1867—1899. sz. Angyalos község határán egy drb 6 vagy 7 évesnek látszó pejszőrü kancza ló bi- tangságból felfogatott s a községben fogva tartatik. Csenger, 18997 mllj>is 24-én. Böszörményi, főszolgabíró. 16340—1899 sz. Hirdetmény. A faiskolákról alkotott módosított vármegyei szabályrendeletet azon figyelmeztetéssel teszem közhírré, hogy az elleni netaláni felebbezések az 1886. évi XXL t.-cz. 7. §-a értelmében a hirlapbani közzététel napjától számítva 30 nap alatt hozzám nyújtandók be. Nagy-Károly, 1899. május hó 26. Alispán helyett: llosvay Aladár, vm. főjegyző. Szabályrendelet a faiskolákról és fásításokról. I. a községi faiskolákról. 1. §. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-cz. 43. §-a értelmében minden község köteles a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő egy év alatt legalább 400 □ öl területen az alábbi határozmányok szerint berendezendő és fentar- tandó faiskolát létesíteni. A mennyiben a tagosítás alkalmával kihasított községi faiskolai területek nagysága a fenti határozmánvoknak, talajuk, fekvésük a faiskola czéljainak meg nem felelő volna, a községek kötelesek megfelelő területek megszerzéséről a jelen szabályrendelet hatályba lépésétől számított egy év alatt gondoskodni. Mennyiben menthetők fel egyes községek a faiskola területé k kijelölése és a faiskola berendezése alól, vagy mely esetekben köteles a község más szomszédos községgel vagy községekkel egy faiskola létesítésére és fentartására szövetkezni, azt az 1894. XII. t.-cz. 43. §-a értelmében a törvény- hatóság határozza meg. 2. §. Az 1894. XII. t.-cz. 46. §-a értelmében a községi faiskolákban tenyésztendő gyümölcsfajtákul a következők állapíttatnak meg: u. m, alma, dió, cseresznye, megy, körte, szilva, szeder, gesztenye. A faiskolákban a nagybányai járás-községei kivételével, — mindaddig, a mig a selyemtenyésztés meghonosítására elegendő szederfa nem lesz, a faiskola területének kétharmad részében szederfa tenyésztendő, területük egyhirmad részében pedig gyümölcs és a közutak befásitására (viz mosások, futóhomok-területek megkötésére) alkalmas fák tenyésztendők. A nagybányai járás községeiben lévő faiskolákban területük felében gyümölcs, másik felében pedig a közutak befásitására vízmosások megkötésére alkalmas fák tenyésztendők. 3. §. A faiskolák részletes üzemtervét, a 2. §-ban foglalt határozmányok, valamint az 1894. XII. t.-cz. 47. §-ának szemmeltartásával minden kis és nagyközségi elöljáróság köteles a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő egy év alatt elkészíteni s átvizsgálás végett a járási főszolgabíró utján a járási mezőgazdasági bizottság elé terjeszteni. A járási mező- gazdasági bizottság az üzemterveken a jelen szabály- rendelet határozmányai, valamint a gazdasági czélsze- rüség szempontjából átvizsgálván, a megfelelőket jóvá hagyja, a meg nem felelőket pedig intézkedés végett a járási főszolgabírónak adja át. A járási főszolgabíró intézkedései ellen az 1894. XII. t.-cz. 102. §-ában említett hatóságokhoz felebbezésnek van helye. Az üzemtervek készítésénél érvényesítendő általános szakszerű útmutatásokat az orsz. gyümölcsészeti egylet leirata és a hol szederfa tenyésztés is van, az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség adja meg. 4. §. A községi képviselőtestületek felelősek azért, hogy a megfelelő faiskolák berendezésére és kezelésére, a faiskolákban szükséges munkálatok rendes végzése czéljából egy állandó munkás alkalmazására szükséges költségek a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő évre szóló községi költségvetésben előirányoztassanak. A mely község ezt elmulasztaná, a szükséges költségeket az 1886. XXII. t.-cz. 126. §-a értelmében, a költségvetésbe a törvényhatóság állítja be. 5. §. A községi faiskoláknak a jelen szabályrendelet határozmányai szerint való berendezése, fentar- tartása és kezeléséért az 1894.XII. t.-cz. 48. §-a értelmében, a községi elöljáróság felelős. 6. §. A faiskola a helyi körülményeknek megfelelő, a nyulak ellen védelmet nyújtó kerítéssel veendő körül. Ha a faiskolák közelében öntözésre szükséges viz a kellő mennyiségben nem volna: az illető közséHirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 20 kr Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen Levelek, csak rendes levele zőktől fogadtatnak el. gek kutak vagy víztartó medenezék létesítéséről kötelesek gondoskodni. II. A községi faiskolák kezelése. 7. §. A faiskola kezelőjét a helybeli szakértők néptanítók vagy egyéb alkalmas egyének sorából a községi képviselőtestület alkalmazza. A községi faiskola kezelője állásától szabálytalan működése vagy kötelességének nem megfelelően teljesítése esetén, ugyancsak a községi képviselőtestület által bármikor felmenthető. A képviselő-testületnek ilyen írásban keltétől számított 8 nap alatt kézbesítendő felmentő határozata ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt az illetékes jár. főszolgabíróhoz a faiskola kezelő jogorvoslattal élhet, a járási hatóság határozata ellen pedig ugyanannyi idő alatt a vármegye alispánjához, ki végérvényesen dönt. 8. §. A faiskola kezelője köteles : a) a faiskolát az üzemterv s az illetékes hatóságoktól nyert utasítások, valamint a jelen szabályrendelet vonatkozó határozmányai értelmében kezelni, jó karban tartani s a kezelési számadásokat, a melyek a községi számadás keretében tartoznak vezetni. b) a községi tanköteles gyermekeket, az iskolák tanrendjében megállapítandó időben és az 1894. XII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1894. évi 48000 sz. a. kelt földmivelésügyi miniszteri rendelet G. mellékletében foglalt utasítás szerint a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni. A faiskola kezelő néptanítók ezen hatáskörükben elkövetett mulasztásaikért a néptanítókra vonatkozó fegyelmi szabályok értelmében felelősök. Más faiskola l^zelők fegyelmi tekintetben a községi alkalmazottakra vonatkozó szabályok alá esnek 9. §. Az 1894. XII. t.-cz. 47. §-a értelmében szabadon elárusítható, illetőleg az üzemtervben meghatározott számon túl termelt csemeték eladásából a faiskola kezelők részeltethetők. A részesedés mérvét a számadás beterjesztése után a községi képvisető-testü- let évről-évre állapítja meg. Folyt. köv. A biztosítás államosítása. Az elemi csapások elhárítására emberi hatalom nem képes; ez elemi csapások okozta anyagi károk c iökkentésére, vagy éppenséggel elenyésztetésére azonban már kielégítő mód, illetve, eszköz áll rendelkezésünkre, t. i. a biztosítás. Ennek az eszköznek olyannak kell lenni, hogy mindenki igénybe vehesse, anékül, hogy a vele járó terhek bénitólag hassanak a vagyoni viszonyok egésszéges fejlődésére, vagyis más szóval, hogy a biztosítási díjtételek ne legyenek olyan magasak, melvek a kár megtörténte nélkül, érezhető hiányt okoznának az egyesek vagy a köz anyagi helyzetében. Az egyesek összesített tulajdona képezi a nemzeti vagyont. Az egyesek kára tehát a nemzeti vagyon kára, is egyúttal amiből önként következik, hogy azoknak az intézkedéseknek, — jelen specziális esetben a biztosításnak, — sem szabad üzletszerüleg kezeltetni, melyek az esetleges károk elhárítására, csökkentésére vagy elenyésztetésére vannak hivatva. A biztosítási intézmény csupán nyerészkedési vállalat nem lehet. Ezt minden nemzetgazda mint változhatlan tantételt tekinti, a gazda, meg általán, aki igénybe veszi, tudja, tapasztalja gyakorlatból. Ezzel szemben — fájdalom — arra a meggyőződésre jutunk, hogy a biztosítási intézmény nálunk lassankint kivetőzik eredeti, a nemzeti jólét szempontjából tekintett —- rendeltetéséből, s lassan-lassan egyszerű nyerészkedési vállalattá alakul át. A szakadatlan díjemelést azzal indokolják, hogy a rósz évek az üzleti mérleget nagyon is megrongálják. Ez a szánalmas mentegetődzés még élesebb fényt
