Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-21 / 21. szám

SZATMARMEGYEI KÖZlÖNY

Killer Nándor, N. N. és X—y 50—50 krt; összesen 34 frt. Jegyekből: 103 frt. Az ünnepély tiszta jövedelme, mely felerészben az oly szépen működő zene egylet, felerészben pedig a segélyző egyesület alapjához esatoltatik, 125 frt. Az ünnepélyen megjelenteknek és a szives felülfizetőknek hálás köszönetét mond az intézet igazgatósága.

— Megégett.Dávid Róza helybeli 12 éves leánykát szülei f. hó 12-én otthon hagyták, hogy kis testvéreinek ebédet főzzön. A nyílt konyhán behatoló lég- huzam a lángot kicsapta, a mely a kis leány ruhájába kapott s mikorára a leány a szomszédba át szaladt segítségért, ez alatt anyira összeégett, hogy f. hó 15-én nagy kínok között meghalt.

— A főváros látványossága. Mindazok, akik Budapestre utaznak, ne mulaszák el a monarchia páratlan legnagyobb áruházát, a fényesen berendezett Párizsi Nagy Áruházát Kerepesi—ut 38. a Népszínházzal szemben megtekinteni. E csodaszép áruházban hol száz meg száz villamos lámpa szórja a fényt, valóságos tündérkertté varázsolva át a kimondhatatlan sok csillogó tárgygyal felhalmozott áruházat, óriási a választék a külon-külön osztályokba beosztott háztartási czikkek, teljes konyha berendezések, vasbutorok miiipar és díszműáruk, nász- és alkalmi ajándékok, női- és férfi ruhanemüekből, egyátalán mindenfele czikkekből, melyek itt jobban és olcsóbban szerezhetők be, mint bárhol. Az árak szabottak, miáltal tulkövetelés ki vau zárva. A Párizsi Nagy Áruház kívánatra ingyen és bérmentve küldi nagy képes diszárjegyzékét, mely az összes czikkek nagy részét magában foglalja. A megrendelések naponta pontosan és lelkismeretesen teljesittetnek és meg nem felelő árukért a pénz visszaadatik.

A debreczeni kereskedelmi és iparkamara beküldte szerkesztőségünkhöz közlés végett a következő miniszteri rendeletet: Másolat. 23286—1899. sz. M. kir. pénzügyminiszter. A gyárakban és iparos-műhelyekben alkalmazott egyének adójának kivetése és beszedése tárgyában múlt évi október hó 27-én 76785. sz. a. kiadott és a Pénzügyi Közlöny 1898 évi 28. számában közzétett körrendeletemet következőleg egészítem ki, illetve módosítom: A darabszámra dolgozó segédek és segédmunkások 1. oszt. kereseti adójának szavatossága alól a munkaadókat felmentem és elrendelem, hogy ezek a munkások, amennyiben az alábbiak értelmében adókötelesek volnának, önállóan adóztassanak meg, a kivetett adó pedig közvetlenül tőlük szedessék be. A napszámosok adó mentességéről szóló 1883 X. t. ez. a darabszámra dolgozó munkásokra nézve is alkalmazandó lévén, elrendelem, hogy a gyárak és iparosműhelyek tulajdonosai által alkalmazottjaikról beszolgáltatandó névjegyzék alapján csak azok a darabszámra dolgozó segédek és segéd munkások adóztassanak meg, akiknek átlagos napi keresete a lakhelyükön szokásos közönséges napszámot felül haladja. Ennek a körülménynek elbírálására 1883. x. t. ez. 4. §-a értelmében-közsé- gekben a községi elöljáró, városokban pedig a polgármester lévén hivatva, e feladatukra a névjegyzéknek az adókivetés czéljából való kiadása alkalmával az I. oszt. kereseti adó kivetésére illetékes közegek a kir pénzügyigazgatóság által különösen is figyelmeztetendők. Meghagyom a pénzügyigazgatóságnak, hogy amennyiben a gyárakban és iparosműhelyekben alkalmazott egyének adójának kivetése a folyó évre már megtörtént, a darabszámra dolgozó segédek és segédmunkások megadóztatáza tekintetében az adó kivetési munkálatoknak e rendele(Harangszó. A bizottság a pénzügyőri szemlészek és vigyázok zenekarának hangjai mellett ebédre indul.)

IV. FELVONÁS.

(Szabadon Madách után.)

(A pénzügyi menyországban. Az Ur [a pénzügyminiszter] pénzügyőröktől környezetten trónján. Adókivető bizottsági tagok serege térden. A pénzügyigazgatók és bizottsági elnökök kivont lángpallossal a trón mellett állanak.)

A pénzügyőrök kara :

Dicsőség nagy, dicső miniszterünknek,

Dicsérje őt a föld és a nagy ég.

Ki egy szavával az adót ki rójja S pillantásától függ az emelés.

Ő a finánczi tudomány egésze,

Részünk csak az árny, melyet ránk vetett, Imádjuk őt a végtelen kegyért, hogy Fényében ily osztályrészt engedett. Megtestesült az örökös nagy eszme, lm az emelés befejezve már S az ur mindentől, mit szuszogni enged Méltó adót szent zsámolyára vár.

Az ur:

Be van fejezve a nagy mü, igen A gép forog, a miniszter pihen.

Uj három évig eljár tengelyén De azután ismét emelni kell.

Fel hát bizottságom elnöki, fel,

Folytatva népszerű pályátokat, Gyönyörködjem még sokszor bennetek A jövendő kivetések alatt.

(A pénzügyigazgatók és'bizottsági elnökök diszmenetben vonulnak el a trón előtt. A kiválóbb elnökök maroquinba foglalt diszkardo- kat kapnak és az utókor elrettentő példájára elevenen érezbe öntetnek.)

Faber Ferrarius.

tem értelmében leendő helyesbítése iránt haladéktalanul intézkedjék. — Budapest, 1899. márczius 19. Lukács s. k.

— Egy 1867-ben alapított hírneves fővárosi ezég további fennállása. Az országszerte előnyösen ismert Benedek Gábor és Testvére ékszerész-ezég (Budapest IV. Kossuth Lajos-utcza 17.) tulajdonosa házlebontás miatt üzletét felakarja oszlatni, minthogy azonban ezidő szerint a házat nem rombolják le, az üzlet továbbra is megmarad és azt eddigi vezetője Fekete Ignácz ur, Dobó Ernő úrral Benedek Gábor és Testvére Utódai ezég alatt folytatják. Az uj tulajdonosok raktárukat a legmodernebb ékszerdarabokkal újra dúsan felszerelték és igy az igényeknek fokozotabb mértékben is megfelelhetnek. A mi pedig az árakat illeti, mint modern emberek a „kevés haszon — nagy forgalom“ elvét tűzték ki jelszavukul.

— A szatmár ugocsamegyei róm. kath. néptanító egyesület, folyó évi rendes közgyűlését május 25.-én csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja meg Szatmáron „Czeczil-egylet“ helyiségéljen, A közgyűlés tárgyai

1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Titkári jelentés a múlt évi egyesületi életről. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése a pénztár állapotáról és a felmentvények megadása. 4. A bíráló bizottság jelentése a pályázat eredményéről. 5. A gazdasági ismétlő iskoláról és a gyümölcsfatenyésztés. Előadja: Bodnár Alajos szatmári tanító. 6. A magyar kath. tanítók országos bizottsága által kitűzött tételek megvitatása, a) A tanítóképző- intézetek tanterve. Előadó: Bodnár Gáspár kép. tanár

b) A polgári iskolák reformja. Előadó: Bagossy Bertalan kép. tanár, c) A kath. tanítók és kántor- tanitók nyugdíj-sérelmei. Előadó: Plank Károly csoma- közi kántor-tanító, d) Az állami tanképesitéssel szemben a kath. álláspont kifejtése. Előadó: Lengyel József kép. tanár, e) A népiskolai záróvizsgálatok mai rendszerének reformálása időszerü-e? S ha igen, mily alapelvek szerint volnának reformálandók a vizsgálatok? Előadó: Moűdik Endre szatmári tanító, f) A magyar közgazdasági életet újabban veszélyeztető szoczialistikus törekvésekkel szemben milyen munkát, magatartást várhat a magyar kath. tanítótól az egyház? Előadó: Bodnár Gáspár kép. tanár. 7. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 8. Indítványok.

9. A közgyűlést a székegyházban 9 órakor sz. mise előzi meg. Közgyűlés után ebéd a kath. kaszinóban. A jelenlevők Püspök ur Öméltóságának szívesen látott vendégei. Kelt a szatmár-ugocsamegyei róm. kath. néptanító-egyesület nagy választmányának 1899. évi április hó 12.-én tartott gyűléséből.

— Kun István helybeli előnyösen ismert vendéglősnek lapunk mai számában foglalt hirdetésére felhívjuk a nagyérdemű közönség figyelmét.

— Igen fontos betegeknek. Felhívjuk t. olvasóink figyelmét egy rendkívül áldásos és hatásban páratlan uj gyógymódra a hameompatiára, melynek megalapítója és egyedüli képviselője Dr. Kovács J. haemopata. Rendelő-intézetében Budapest, V. Váczi körút 18. napról-napra a lepfényesebb eredményeket éri el súlyos idegbajoknál, — különösen neurast heniánál — szív — és gyomorbajoknál, asthma— és köszvénynél. Bőr— és vérbetegségeknél minden vegyi szer alkalmazása nélkül az általa feltalált párolgási és belégzési rendszere által a legrövidebb idő alatt teljes gyógyulást ér el, anélkül, hogy a beteget hivatásában megzavarhatná. Mindeii betegnek ajánljuk forduljon mielőtt fürdőhelyet felkeresne Dr. Kovács J. orvos úrhoz, mert ezáltal sok időt és pénzt takaríthat meg. 2—3

— Chrysanthéme asszonyság Szenzácziós mű hagyta el most a sajtót, a franczia irodalom egyik fényes tehetsége, Pierre Loti uj regénye, a Chrysanthéme asszonyság. Pierre Lotit alig ismeri a magyar közönség a munkáiból, jóformán csak külföldi lapok lelkes magasztalásai keltették meg iránta eddig a mi közönségünk érdeklődését is. A most megjelent regényben Pierre Loti megvesztegető, bűbájos talentuma ebben a munkájában felülmulhatatlant produkált. Végtelen finom mese köré szemfényvesztő művészettel csudás szinpompát varázsolt. A „Diadal“ hadihajó tisztjei hosszabb tartózkodásra kikötnek a japánpartokon. Japán szokás szerint valamennyi tengerész tiszt az ott tartózkodás tartalmára — megházasodik. Ennek a próbaházasságnak az apró szenzáczióit, a poetikus idilljeit mondja el a regény, melynek soraiból kicsap a virágillat, kizeng a tea-házak gitárpengetése, kiárad ennek az idegenszerü világnak minden sejtelmes színe, haragos-zöld levegője. Csupa plain air szin az egész, melynek hátterében árnyképek gyanánt emelkednek égnek a tarka papiros-játék- házikók. Japán titokzatos, különös és mégis egyszerű világa. A Chrysanthéme asszonyság temérdek csillogását müvészkézzel, kristálytiszta nyelven ültette át ifj Lónyay Sándorné. A regény, a mely bizonyára óriási sikert ér el a magyar könyvpiaczon, hisz eredetiben, rövid mejelenése óta most adták közre a nyolezvanhetedik kiadást, Sachs és Pollák budapesti könyvkereskedő-ezég kiadásában jelent meg fényes kiállításban. Bolti ára 1 frt 20 kr.

— Sömör betegséget száraz, vizenyős, pikkelyes sömört (flechten) s az e bajjal együtt járó, kiállha- tatlan „bőrviszketeget“ jótállás mellett gyógyít, sőt azokat is, kik gyógyulást sehol sem találtak a „Dr.

Hebra sömörirtó“-ja. Külső használatra való, nem ártalmas. Ára 6 frt o. é. vám-és postadijmentesen (levéljegyekben is) utánvéttel 50 krral több. Kapható : St. Marien-Drogueril Danzig. (Deutschland.) 5—5

CSARNOK.

A fogak ápolása.

Közli: Dr. Székely K. fogorvos.

Egy világlap nem rég meginterjuholta korunk jeleseit a 19fik század elnevezése iránt. Az egyik Napoleon, a másik Bismarck századjának óhajtja nevezni; volt olyan, aki Edison, más ismét, aki Pasteur nevéről kereszteli el, pedig szerintem legtalálóbban a „rósz fogak“ századának lehetne nevezni. Sirleletek bizonyítják, hogy a múlt századbeli ember alig ismerte a fogfájást, mig ma ritka embereinek egészséges fogai lennének. A folyton kuttató tudomány, nem elégedvén meg ezen tény egyszerű cnstatálásával, ma már ennek is okát tudja adni. Nem egyéb ez, mint a fogaknak egyrészt helytelen táplálása, másrészt elhanyagolt ápolása. Túl vagyunk azon az időn, melyben azt hittük, hogy az egyszer kifejlődött fog anyaga állandó, ma már tudjuk, hogy az anyagcsere törvényei épp úgy érvényesülnek a fogban, mint a test egyéb szerveiben.

A fogak túlnyomó alkotó részét ugyanis mész- sók képezik, melyeket a bekebelezett tápszerekkel viszünk a szervezetbe. Egészséges fogazat tehát csak akkor képződhetik, ha tápszereink elegendő mész-só- kat tartalmaznak s azokat a szervezet feldolgozni tudja.

Az ember legelső tápláléka az anyatej — megfelelő mennyiségben tartalmaz phosphort — s szénsavas meszet Ámde mig nagyanyánk dicsekedve említi, hogy mind a 12 gyermekét maga táplálta, addig a mai „fin- de-siécle.“ anyák sokszor egyetlen gyermeküktől is megvonják a természetes táplálás forrását, pótolván azt mesterséges tápszerekkel, melyek a fogképzéshez szükséges mész-sókat vagy egyáltalában nem, vagy csak elégtelen mennyiségben tartalmazzák. A gyermekek mesterséges táplálása tehát alapoka a későbbi fogbetegségeknek. Egy másik fontos okát a müma- lom-ipar fellendülésében találjuk meg. Mig ugyanis hajdan száraz s vizi malmokból nyert liszt nagy mennyiségben tartalmazta a mész-sókban bővelkedő korpát, ma a mümalmok azt teljesen elkülönítik a liszttől s igy sem mindennapi kenyerünk, sem tésztás eledelünk nem tartalmazza a fogképzéshez nélkülözhetlen anyagokat. Ha ezen czélszerütlen táplálkozási visszo- nyok mellett még figyelembe vesszük még az intelligens elemeknél is tapasztalható hanyag fogápolást, megtaláljuk a fogbetegségek nagy kiterjedtségének okait. Mindenki tudja, hogy afogállomány legnagyobb ellenségei a savak, melyek a fog mész-sóit feloldják s igy a fogat meg puhítva elrothasztják, megszuvasitják. De mert elkerülhetetlen, hogy mindennapi eledelünkkel savakat ne vigyünk szánkba, a természet eleve gondoskodott ezen' savak ártalmatlanná tételéről, adván a nyálban oly anyagot, mely a savakat neutralizálja.

Hisz elég csak rágondolni valami savanyúra, hogy „összefusson a nyál a szánkban". Az étellel a szájba jutott savak részint mert csak rövid ideig tartózkodnak a szájban, részint mert a nyál által közöm- bösittetnek, alig ártanak a fogaknak. Az ártalmas savak a fogak között visszamaradt ételmaradék bomlása folytán keletkeznek.

Ezek mert soká érintkeznek a fogakkal s folyton fejlődvén, a nyál által teljesen nem közömbösittetnek, képezik a fog ellágyulásának s rodhadásának okát. S ezen romboló hatásukat sietteti az, ha a fogzo- máncza a forró s hideg gyors váltakozása, vagy fémeszközzel való vájkálás által meg van repedezve. A szájűr s fogak hanyag tisztítása nem csak helybeli bajokat okoznak, milyenek a fogszu, csonthártya — s foghusgyuladás, csontelhalás, bűzös lehelet, arezsipoly stb. hanem távolabbi, sőt általános megbetegedést is okoznak. Ilyenek az „arcz-szaggatás; rágóizom-görcs, arezhüdés, epiletikus rohamok stb. Ezek ritkább kísérői a fogbetegségeknek. A fegfontosabb és soha ki nem maradó következményt a gyomor megbetegedése képezi. A gyomor feladata — tudvalevőleg — a tápszereket a szervezet által leendő feldolgozásra előkészíteni. Erre azonban csak úgy képes, ha az étel a szájban jól megrágva s nyállal kevere lesz. A roszul megrágott s igy nyállal sem elegendően kevert étel emésztése oly súlyos feladat, melylyel a külömben egészséges gyomor csak rövid időn át, a beteg gyomor pedig egyáltalában nem képes megküzdeni. Oly körülmény ez, mely mihamar az öszszervezet megbetegedésére vezet.

Nem kisebb veszélyt rejtenek magukban az od- vas fogak a tüdőre nézve amennyiben a szájnak bomlási terményekkel telített levegője belelégeztetve, könnyen tüdőgyuladást okozhat. Sőt arra is volt eset, hogy a genyedő fog halált is okozott.

Mit tegyünk tehát, hogy fogaink épségét megóvjuk ? Fordítsunk gondot fogaink czélszerü táplálására s megfelelő ápolására. S ez már az élet első szakában vegye kezdetét. A gyermeket lehetőleg maga az anya táplálja, vagy ha ez lehetetlen, oly mesterséges táplálást alkalmazzunk, mely a fog táplálásának is megfelel. Egészséges dajka vagy tehéntej lehet csak az anyatej pótszere. Később barna lisztből készült pép tojás, hús, hüvelyes főzelékek. Inkább barna mint fehér inkább kemény mint puha kenyeret, mert az min mechanikus fogtisztitó szer is hat. Az újszülött szájá minden táplálás után, de legalább egyszer napont