Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-07 / 19. szám

Nagy-Károly, 1899. május 7. ±o. szám. XXY. évfolyam. Szatmármeövei TÁPSAT1AT.MT SÍZTÍ'PTUnn A T.A/TT l. __ ______________________ . ;at már YiRMieii hivatalos közlöny] VEGYE STABT ALMU HETILAP-m MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ^ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Károly ban, megyeház-utcza 4 6. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 4 frt. Félévre 2 írt. Negyedévre I írt. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés be­küldése mellett 2 frt 50 kr.-=ü ügyes szám ára 10 kr. K=­Hirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 20 kr Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele zőktől fogadtatnak el. HIVATALOS RÉSZ. 978—1890. sz. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém az állandó választmány tagjait a folyó év május hó 12-én délelőtt 972 órakor a vármegye székházának kis tanácster­mében tartandó ■0. 1 é s r e tisztelettel meghívni. Nagy-Károly, 1899. május 3. Gróf Hugonnai Béla, főispán. 979 _ Szatmár vármegye főispánja. T8997 -------------------------------------­Meghívó. Van szerencsém a vármegye törvényható­ságának bizottsági tagjait a folyó évi május hó 12-én délelőtt 10 órakor a vármegye székházá­nak nagy termében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. Nagy-Károly, 1899. május 3. Gróf Hugonnai Béla, főispán. Tárgyak: Máté-Szalka nagy község 50,000 frtos kölcsön ügyeben kiállított pótnyilatkozat jóvá­hagyása I. Máté-Szalka nagy község 8000 írtos kölcsön ügyében kiállított pótnyilatkozat jóvá­hagyása. I. Máté-Szalka nagy községnek a hús, bor, szesz, szeszes italok és szeszes folyadékok után fizetendő községi fogyasztási pótadó behozatala tárgyában hozott határozata. IV. Tartolcz község képviselő-testületének posta-felállitás tárgyában kelt határozata. I. 1409—1899. szám. Körözvény. Mester László fehér-gyarmati lakos, Fehér-Gyarmat község elöljáró­ságától 1460—1898. szám alatt nyert, 118468—1898 törvényhatósági számú marhalevelét elvesztette. Fehér- Gyarmat, 1899. ápril 8-án. Jékey, főszolgabiró. 1340—1899. szám. Körözés, özv. Szentpétery Zsigmondné m.-szalkai lakos, Uszka község elöljáró­sága által 25—1899. jegyzőkönyvi szám alatt kiadott 03527—1899. törvényhatósági számú marha levelét, a folyó évi márczius 15-én Tisza-Ujlakon tartott orszá­gos vásáron elvesztette. Fehér-Gyarmat, 1899. márczius 24-én.Főszolgabiró helyett Szabó Zsigmond, szolgabiró. 1823—1899. szám. Hirdetmény. Póti József vámos-oroszii lakos által, folyó hó 14-én egy sárga szőrű, egy éves, kan, vizsla kutya, első bal lába nyomorék, nyaka alatt kis fehér esik, bitangságból felfogatott. Igazolt tulajdonosa által a községi elöljáró­ságnál átvehető. Fehér-Gyarmat, 1899. ápril 20-án. Jékey, főszolgabiró. Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye közönsége folyó hó 4-én tartotta rendes tavaszi közgyűlését gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A közgyűlés elég népes volt, a mit annak is lehet tulajdonítani, hogy pótadó megszava­zása is volt napirendre tűzve. A főispán, a kit a terembe léptekor meg­éljeneztek,' a következő szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Tisztelt Közgyűlés! A társadalom alap- — sőt mondhatni — létfölté­tele, hogy működéseit összhangjai, teljes egyetértés ve­zérelje. E nélkül ha nem is teljesen megszűntnek te­kinthető a kitűzött nemes czél elérése, de mindenesetre annak elérhetése sokkal távolabb időbe tolatik ki. Mindannyian tudjuk, hogy ezen összhangzat, ezen egyetértés jelenlétét a társadalom legkisebb fo­galma, a család is megkívánja, mert azon család, amely evvel nem bir, már magában hordja a meg- hasonlás magvát, a mely végkimenetelében a család elégedetlenségét, sőt legtöbb esetben annak romlását idézi elő. Ha ez igy van a társadalomban, ha ez igy van a családhan, nem lehet másként,— sőt még lehető nagyobb mérvben meg kell, hogy legyen — azoknál, a kik a közügy terén működnek. A megyei életben a közgyűlés azon hely, a hol az elnökség a megye szine-javát, a megye érdekeit szivén hordó igen tisztelt és nagyrabecsült bizottsági tag urakat együttesen üdvözölheti, a közgyűlés azon hely, a hol az elnökség szerzett tapasztalatairól és vizsgálati eredményeiről nyilatkozhatik. Ezen helyről tehát tisztelt közgyűlés szivem me­legével üdvözlöm az általam nagyrabecsült bizottsági tag urakat és fölötte nagy örömömre szolgál kijelent­hetnem, hogy kedvelt megyénk boldogsága, gazdago­dása és jó adminisztrátiója érdekében a vármegye első tisztviselője, az én igen tisztelt barátom, az alispán úrral teljes összhangban és egyetértésben mű­ködöm, minden igyekezetünk az, hogy egyesült erő­vel vállvetve, kedvelt megyénket a mennyire csak lehet — a teljes megelégedé" várva-várt kikötőjébe vezessük. Az alispán urnák nagy tudás és alapossággal ösz- szeállitott időszaki jelentése elénk tárja a megye álla­potát és a gépezet működését. Magam megvizsgálván a központot, az összes fő­szolgabírói hivatalokat és rendezett tanácsú városokat, vizsgálataim és a hivatalos jelentések alapján, végre a számonkérőszéken, — eltekintve egyes lassú elintézé­sektől, — minden téren dicsérendő buzgalmat és ügy­szeretetét észleltem a tisztviselők és községi elöljárók részéről, ami annál inkább örvendetesebb, mert tuda­tában vagyok a munka halmazának és az ügydarabok napról-napra szaporodásának. Szóval a javulás, a hala­dás utján vagyunk. Ezen örvendetes eredményben azonban igen je­lentékeny részük van az igen tisztelt bizottsági tag uraknak is, a kik odaadó teljes működésűkért és szi­ves támogatásukért fogadják hálás köszönetemet, és midőn újból üdvözlöm a közgyűlés igen tisztelt tag­jait, van szerencsém a tanácskozást ezennel meg­nyitnom. Napirend előtt több felszólalás történt. így ifj. Böszörményi Sándor reflektálva a főispán megnyitó beszédére, azt adta elő, hogy a főispánhoz a felek panaszaikkal nem járul­hatnak oly szabadon, mintha a főispán közöt­tünk élne, mert megtörtént az, hogy afőispáni titkár elutasított egy ügyes-bajos embert, illetve válaszadásra sem érdemesítette abbeli kérdését, hogy mikor beszélhetne a főispán úrral. így aztán az illető panaszával egyenesen a belügy­miniszterhez járult, s ott nagy dolgot csináltak belőle, a mi pedig itt lent könnyen elintézhető lett volna, minthogy pedig szóló szerint mi szükségét érezzük annak, hogy meghallgassanak bennünket, arra kéri a főispánt, hogy legyen szives intézkedni az iránt, hogy a titkárja mó­dot nyújtson arra nézve, hogy a felek a főis­pánhoz juthassanak. A főispán válaszában ki­jelentette, hogy neki hivatása minden előforduló bajról tudomást szerezni és ha lehetséges azt orvosolni, tehát a felek egész bizalommal for­dulhatnak hozzá, a szóló által felhozott eset csak most jutott tudomására. Végül megnyug­tatja felszólalót, hogy kellőleg intézkedni fog oly irányban, hogy a felek megközelíthes­sék őt. A másik felszólaló Luby Géza volt, aki a törvényenkivűli állapotot és az akkor aBánffy- kormány által kibocsátott röpiratot tette szóvá, a melyből egy részt fel is olvasott, mely szerinte valóságos lázitást foglalt magában, kifogásolta azért a főispán azon eljárását, hogy a vármegye választott tisztviselőivel terjesztette a röpiratot, holott pedig a főispán székfoglaló programm- beszédében kijelentette, hogy főispáni hatalmá­val politikai tekintetben visszaélni nem fog. Kérdi azért, hogy a főispán ezen eljárását hogy tudja összeegyeztetni adott programmjával. — A fői )án adott válaszában kijelentette, hogy a törve leien állapotról nem hogy beszélni kel­lene, :ue örvendeni azon, hogy végre elmúlt. Különben abban a zavaros időben nemcsak a szabadelvü-párt, de a függetlenségi pári is bo­csátott ki röpiratokat. Minthogy pedig most már béke van, használjuk fel azt békés, egyet­értő munkálkodásra a közügyek javára. — N. Szabó Antal is hozzászólott e kérdéshez, nem tartja politikus dolognak azt, hogy e kérdés bolygatásával a politikai összeolvadás procedú­ráját megzavarják, mindenesetre erkölcsi tekin­tetből a felszólalás jogosult volt, s azért óhajt­ja, hogy jövőre a központban azt a politikai elvet alkalmazzák, hogy a tisztviselő ne le­gyen felhasználható politikai czélokra. E kis inczidens után a közgyűlés hozzá­fogott a tárgysorozat letárgyalásához. Az alispáni jelentést, a melyet különben a bizottsági tagok előzetesen is kézhez vettek, felolvasottnak tekintették. Ezzel kapcsolatosan ismét felemlítette Jé­key Mór a fegyelmi ügyek nagy számát, mert félti a vármegye jóhirnevét. E kérdéshez hozzá szóltak még : Böszörményi Sándor, Dr. Csánk István, Kende Zsigmond és az alispán is, a ki a fegyelmi ügyek nagy számában azt látja bebizonyitottnak, hogy szigorú ellenőrzést gya­korolnak. Végül elhatározták, hogy jövőre az alispáni jelentésben a befejezett és be nem fe­jezett fegyelmi ügyek külön-külön lesznek fel- emlitendők a könnyebb áttekinthetés czél- jából. A főispán indítványára Jékey Mór, Doma- hidy Sándor és Kölcsey Antal tagokból álló bizottságot küldött ki a közgyűlés a pénztárak megvizsgálására, mely hivatásában eljárván, a közgyűlésen jelentést tett arról, hogy a pénztá­rak rendben találtattak. A miniszter a Czégény -matolcsi Számos- átmetszésen létesítendő hid ügyében azt tudatta a közgyűléssel, hogy ha az érdekeltség vagy a vármegye ott hidat létesít, 35 ezer frt állam­segélyt utalványoz. A közgyűlés felhívta az alispán urat, hogy az érdekeltekkel a szüksé­ges tárgyalásokat inditsa meg. A 4°/o-os betegápolási pótadó kérdésénél is több felszólalás történt s a közgyűlés a 4°/o-os pótadót 68 szavazattal 45 ellenében meg nem szavazta. Szabolcs vármegye meghívta a vármegye közönségét a folyó hó 9-én Nyíregyházán végbemenendő Bessenyei-szobor leleplezési ün­nepélyére. A közgyűlés a következő bizottság­gal fogja a vármegyét képviseltetni: Domahidy István, Domahidy Viktor, Domahidy Elemér, Ilosvay Aladár, N. Szabó Antal, Dessewffy Béla, Újhelyi Mihály, Ilosvay Endre, Földváry Sándor, Rába László és Budaházy István és ezenkívül még azok, a kik esetleg jelentkezni fognak. A közgyűlés kimondta, hogy a n.-bányai szolgabirói hivatalhoz egy dijnoki állást rend­szeresít és felír a belügyminisztériumhoz,hogy annak javadalmazását saját tárczája terhére vállalja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom