Szatmármegyei Hírmondó, 1917 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1917-01-28 / 4. szám

Nagykároly 1917. január 28. Vasárnap. VII. évfolyam. — 4. szám. „A VARMEGYE“ Szatmármeíyei Hirmon Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős &■ szerkesztő címére — Érendréd — küldendők. & Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárvármegyei jeg/zöegyesület főjegyzője. Munkatársak: BODOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kapnikbanyai jző, e. jzö. Előfizetési árak: Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — —■' — — 4 koröna. Nyilttér sora 40 fillér. Egyes szám 20 fillér. Egy képviselőtestületi üatarozai fölött kell néhány szói ejtenünk. Előze- j tesen nem volt módunkban, mert niég nem is tudhattak a határozat tarlalmat. Hogy utólag tesszük, az nem jelenti azt, hogy későn. És szere,nők hinni, hogy semmi esetre sem fölöslegesen. Nem hisszük, hogy képviselőtestületünk­nek nem lenne annyi hivatottsága, hogy belátva a helyzetet, ne igyekezne azt a város hasznára kiaknázni. Városunk képviselőtestülete f. hó 12-én tartott gyűlésén tárgyalás alá vette egy központi szeszfőzde felállítá­sának tervét. A tárgyalás azzal végző­dött, hogy a közgyűlés elvetette az eszmét. Azt mondotta ki, hogy egyrészt a gyártásra alkalmas anyagok hiánya, illetve csekély mennyisége miatt, más- íészt a berendezéshez szükséges tőke hiánya miatt nem tartja célravezetőnek a szeszfőzde felállítását. Egyidejűleg tárgyalt ugyanilyen kérdést Szatmár város törvényhatósági bizottsága is. És hogyan ? Úgy, hogy a polgármester „mint igen fontos közgaz­dasági tényt, bejelentette a bizottságnak, hogy a város közönsége nevében a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz térvényt nyújtott be egy központi szeszfőzde felállítása iránt. A kérvényt abban a reményben nyújtotta be, hogy a tekin­tetes bizottsági közgyűlés ahoz örömmel hozzájárul“. — És hozzá is járult. Lehet-e megdöbbenés nélkül fogadni ezt a két egymás mellé állított tényt. Megdöbben az ember, mert megint ami képviselőtestületünk és ami vezetőségünk hozott olyan határozatot, amellyel járat­lanságát dokumentálja. A központi szeszfőzdék felállítására vonatkozó rendelkezések szerint a főz- dékben a városoknak és községeknek elsőbbségi igényük van. Egy ilyen jogo­sítvány megér vagy százezer koronát és jövedelme a pótadót jelentékeny per- centtei szállítaná le. A mi pótadónk már szépen felment. 130% körül jár. Ha a város nem lát egyéb jövedelmi források után, egyedüli jövedelem forrása marad a pótadó emelés. Ez bizony a legkényel­mesebb bevétel szaporítás, de a polgár­ságnak a legkeservesebb. Ezért kell a városoknak más irányú bevételi források után nézni. Ezt az elvet hangoztattuk mindig, de persze hiába. Hogy mennyire nincsen képviselőtestületünk hivatása tudatában és mennyire nem gyakorlatias gondol­kodású, szomorúan mutatja ez az eset is. Másutt a vállalkozás pénzügyi sike­rekkel b ztat, nálunk sikertelennek ítélik. Más város a közterhek könnyítését teszi általa lehetővé, nálunk erre gondolni sem mernek. Azt mondja képvisélőiestülettink indokolása, hogy nálunk nincs termény. Az nem igaz. Annyi van n int Szatmá- ron. Ha ott értelme van a .szeszfőzésnek, akkor itt még inkább. Az sem magára, hanem a környékre támaszkodott. A városon kívül az avasi, szinérváraijai, erdődi és fehérgyarmati járás területére ké­relmezte a jogot házi üzemben kezelendő gyárához. Nagykároly város megkérhetné az erdődi, nagykároiyi, szálkái és ha lehetséges, mint közlekedésilejg ide utalt vidéket, a tasnádi járást. Hogy a központi szeszfőzde felállí­tása igen jó üzlet, az már abból is ki­tűnik, hogy két pénzintézet is kérte. Azok pedig nem uágrí>'• olyan váilalaiba, amelyik jövedelemmel nem kecsegtet.! Ha pedig egy nyerészkedésre alapított vállalat megcsinálhatja, mennyivel inkább meg a város. Épen ezért, a terhek csökkentése céljából adja a miniszter az elsőbbségi jogot a városoknak. Hogy valamilyen pénzintézet foglalkozik a fel­ál 1 Iitás tervével, az onnan is látszik, I hogy a Szamos éles hangon ir egy i alapszabály nyomtatványról, mit a Szat- márhegyen terjesz enek s amelyben egy I Nagykárolyban alapítandó „termelők pálinka és szeszfőző szövetkezetébe“ gyűjtenek tagokat. Természetes, hogy valamelyik nagykárolyi pénzintézetet gyanúsítja meg a gründolással. Központi szeszfőzde lesz Nagykároly városában, az bizonyos. Mert ha a város nem kéri, megszerzi valamelyik bank. De mit ér ezzel a pótadóval gyötrött lakosság, ha egy pár részvényes több osztalékot kap. A lakosság terhein a pótadó csökkentésével kell könnyíteni. A város fejlődésének is ez az alapja, mert ha a pótadó igy marad, föltétlenül óriási visszaesés lesz a következménye. Nagykároly város eldobott magától egy nagy jövedelmi forrást, mert a kép­viselőtestületet készületlenül találta az indítvány, amit kellő felvilágosítás után kész örömmel tett volna magáévá. Ter­mészetes dolog, hogy szakértő ember kell a keresztülvitelhez. Nem is kíván­hatjuk, hogy akik jók városi tisztvise­lőknek, jók legyenek szakszerű vállalatok vezetésére is. Ezért kiváló szakemberről kell gondoskodni. Hogy nagy tőke kell hozzá az is bizonyos, de sohasem kell megijedni, Rendkívüli közigazgatási bizottsági üiés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 20-án d. e. 10 órakor Csaba Adorján főis­pán elnöklése alatt rendkívüli ülést tartott. Elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent tagokat és az ülés megnyitása után bejelentette, hogy a rendkívüli ülés összehívására egy szo­morú eset adott okot. Ugyanis az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke, Ilosvay Aladár alispánt állásától felfüggesztette. E felfüggesztés éppen akkor történt, mi­kor a rekvirálás a legjobb kilátással a befeje­zéshez közeledik, téves információ alapján a múlt évi rekviráiás úgy van föltüntetve a köz- I élelmezési hivatal előtt, mintha vármegyénkben [csak 150 waggon kenyérmag szedetett volna össze s mintha itt óriási mulasztások lettek volna. Kívánatosnak tartja ezért, miszerint álla­píttassák meg, vájjon történt-e mulasztás? Óhajtandó az ügy sürgős tisztázása a közrend s maga a hírlapokban pellengére állí­tott tisztviselő szempontjából is. Azt azonban megjegyzi, hogy a felfüg­gesztésnek sem Kostyál, sem Majthényi kiküldött rekviráló biztosok nem voltak előidézői, mert ennek előzményei még a múlt évi október és j november hónapokban eszközölt rekvirálásoknál tapasztalt mulasztásokra vezethető vissza. Jólehet, nevezettek is megállapították, hogy mulasztás történt, de olyan természetűek, hogy azok könnyen pótolhatók. ha 5—6°/o-ra lehet egy tőkét kapni, amelyik 30—40'Vo-ot jövedelmezhet. Lehet, hogy kertiI olyan pénzcsoport, amelyik maga akarná megvalósítani a tervet, ellene agitál továbbra is a városi központi szeszfőzdének, de amellett, hogy a képviselőtestületnek nem szabad magát befolyásoltaíni mikor a város érdekeiről van szó, a városi vezetőség­nek is van módjában az érdekelt cso­portokat a tanácskozásoktól távol tartani. Tudomásunk van róla, hogy már alakulóban is van az uj nagyszabású részvénytársaság a központi szeszfőzde felállítására. Csodálatos, hogy a képvi­selőtestület nem tudott erről! Se a város vezetősége! Megírtuk e cikkket, hogy a talán- észre sem veit körülményekre felhívjuk a városi képviselők figyelmét, remélve hogy valaki magáévá teszi az ügyet és újból indítványt ad be újabb tárgyalás végett, hogy a jól értesült képviselő- testület megkérje azt, amit a rosszul informált képviselőtestület megkérni elmulasztott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom