Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-27 / 9. szám

nül játszottak az első felvonásban. Talán de­rogált a gatya? Pedig régi nagy színészeink mind a népszínművek révén jutottak olyan magaslatra, ahova sohasem fogják követhetni őket a mai kor operett bohócai. Különösen rossz néven lehet venni a színmüvektől való kifejezett idegenkedést vidéki színészektől, kik a magyar nemzeti kultúra egyik főtényezőjének szeretik magukat tartani. Hogy alaptalan volt a húzódás azt mu­tatja az elért óriási siker. A szezonban egyet­len eset volt, hogy valakit hétszer hívjanak lámpák elé, mint tették Sándor Júliával, a nagy kifejező erővel megjátszott őrülési jelenete után. Lassan felmelegedett az egész társaság és lélekből játszott. Neményi nagy hűséggel alakította az öreg cigányt. A szénfekete, an­golosra vágott bajusz nagyon helytelen volt. Jávor szimpatikus volt az ábrándos, mindég utrákész czigány legény szerepében. Takács nagyon helyre parasztlegény volt és különösen jól érvényesül ilyen szerepekben. A Sándor Julia alakítása magával ragadó hatású volt a második felvonástól kezdve, mikor drámaivá kezd lenni a levegő. Az első felvonásban nem tudott beleilleszkedni az egyszerű cigánylány házias, igénytelen viszonyaiba. Ügyes volt Várady a hetyke hajdú szerepében, Mihály Mariska kedvesen játszotta a szerelmes falusi leányt. Kürti Károly részeges parasztalakja, Horváth nyugodt, előkelő földesura igen jó alakítások voltak. Különös, hogy Árkossv, ki a népi alakok leghivatottabb, kiváló megszemé- lyesitője, nem jutott szerephez a darabban. Oly ritkán volt alkalmunk őt a szezon alatt teijesen ráülő szerepekben látni, hogy szívesen vettük volna ha a cigányt ő jáísza, noha Neményi is kiváló volt benne. Hétfőn Piros ruhás hölgy ment zónában. Srabó Mili torokfájása miatt csak mondta a dalok szövegét, remek énekét írem élvezhettük. Azonban a közönség hálás volt kidolgozott és kellemes alakításáért, is. Takács Antal átérzett, őszinte alakítása tűnt ki. Várady szertartásos török gavallérja nagyon jó. Kürti Károly és Jávor nagy sikerrel képviselték a darabban a komikumot. Eudrödy túlzott, de jól tette. A doktor ur másodszor került színre kedden. Az ötletekben pazar vígjáték nivós előadásban szórakoztatta a közönséget. Kürti Károly a nagystílű betörőt sok helyes meg­figyeléssel nagy rutinnal alakította. Endrödy érdekes alakítása jó volt. Sándor Julia elegáus ügyvédnője, Szabó Irma tipikus házvezetője, Filó Jolán, Jávor és Várady ügyes alakításai méltó keretet adtak a darabnak. Szerdán a sokoldalú de főképen jó ko­mikusnak, Kürthy Károlynak volt jutalomjátéka, j Nem az érdeklődés volt csekély, hanem a da- j hab volt rosszul megválasztva, illetve két fő­szereplő betegsége miatt nem lehetett más da­rabot elővenni, mely neki méltó szerepet adjon. Az igaz, hogy legkiválóbb alakítása Falsetti énekes, melynek lehetetlen, bolondos alakját Oly sok találékonysággal, egyéni zamattal fű­szerezve tudja elfogadhatóvá és a legkelleme­sebben mulattatóvá tenni, hogy ezzel az ala­kítással bárhol dicsőséget aratna. Tisztán az ő vonzó ereje hozott össze e darabnak ötödik előadására is meglehetős publikumot, mely lelkesen tapsolta az ünnepeltet. Kürthy Böske kedves, naiv Zuzsikája, Árkossy utólérhetetlenül kárikirozott, jó vidéki tűzoltója, Dinnye (Jávor) bohém és kedves alakja kimagaslóan jók vol­tak. Mulattató és igen rokonszenves Szabó Irma. Csütörtökön a tavalyi szezon legsikerül­tebb aktuális színmüvét adták: Fészek a vihar­ban. Sándor Julia ismét gondos, részletekig kidolgozott, nagyhatású alakítást produkált. 9-ik szám. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 3-ik oldal. [jávor ambícióval és szép sikerrel játszotta meg I a főhadnagyot. Árkossy kemény, férfias orga- I numa, alapos játéka, Neményi hűséges alaki- ' tása és Kürti érdekes önkéntese egésszé tették I a sikert. A cigány zónában még nagyobb sikerrel lés összevágóbb-előadásban ment.. (Ss) Soltész Imre temetése. Soltész Imre címzetes kanonok, kálmándi plébános aranymisés áldozár keresztényi türe­lemmel viselt szenvedés és a halotti szentségek gyakori felvétele után életének 83-ik, áldozár- ságának 60-ik, kálmándi lelkészkedésének 38-ik évében f. év február 17-én este 10 órakor — mint már lapunkban röviden megemlítettük — Káhnándon az Urban csendesen elhunyt. Te­metése f. év február hó 19.-én d. e. 9 órakor volt, amikor is holttestét érckoporsóban laká­sáról a templomban elhelyezett ravatalra vitték, koporsójára helyezve papi és kanonoki jel- [ vényeit. A szertartás nagy, ünnepélyes gyász mi­sével kezdődött. A szent misét Hehelein Károly praelátus kanonok végezte nifulával (püspöki föveggel) és Récsei Ede nagykárolyi kegyes­rendi házfőnök, Székely Gyula mérki, Láng Gyula vállaji, Török Lajos szaniszlói, dr. Sei­ler János szatmári lelkészek segédletével. A „Liberás“ gyá«zmise végeztével a ravatalnál volt a temetés. Ennek végeztével Hehelein praelátus kanonok búcsúbeszédet mondott a szószékről. Visszaemlékezett a majdnem 10 év előtti szent beszédre, melyei az elhunyt tb. ka- j nonokká történt kineveztetésekor tartott ünne­pélyes szent misén mondott el. Most is ő be­szél hozzátok, — úgymond a szónok — általam. Búcsúzik tőletek, szép a földi élet ; a csillagos égbolt, a madárdalos erdő, a kalászos mező szemlélése folytán ragaszkodik az ember az I élethez, annak szépségéhez. Azonban vannak j az életben bajok is. Irigység, torzsalkodás, be­tegség, községi és országos bajok. Ezekre gon­dolva, a földi életet felcserélni a mennyeivel : nyereség. Szem könny nélkül nem igen ma­radt a zsúfolásig megtelt templomban a búcsú beszéd alatt. A beszéd végeztével paptársai vitték Sol­tész kanonok holttestét az utcáig, a hol a hívei vették át. Megható volt a ragaszkodás a hívek részéről. Nem engedték a gyászkocsira tenni, az üresen hajtott a temetőig. Szerető hívei vitték a koporsót a temetői kápolnáig, melynek az elhunyt által épített sírboltjába helyezték el Soltász Imre tb. kanonok holttestét. A sírnál énekelték azt a búcsúztatót, amelyet az elhunyt maga készített betegeske­dése utolsó heteiben. A kripta nyílását egy vörös márványlap zárja el, rajta a fölfeszitett Üdvözítő. A márványlapra az elhunyt plébános még életében pzt a feliratot vésette: Itt várom a föltáinadást; S liogy viszontláthassuk egymást, Kérd értem az Isten fiát, Mondj el egy Ave Máriát. A temetőben a beszentelést Pajor Endre csomaközi esperes végezte. Lux perpetue luceat ei. Requiescat in pace: Amen. Mikcsa János. Vaskereszt. A király megengedte, hogy Tanárky Béla vezérőrnagy — egykor a helybeli honvédzászlóalj parancsnoka — a német csá­szár által adományozott 2 osztályú vaskeresztet elfogadhassa és viselhesse. — Kitüntetés. Őfelsége Kind Béla a 12. honvéd gyalogezred 18 éves népfölkelője, Kind Ede kaplonyi gazdálkodó fiának, az orosz harc­téren tanúsított kiváló vitéz magatartásáért az arany érdemkeresztet adományozta. — Kitüntetés. Elek István pósta-távirda szolgának, aki a helybeli posta és távirda hi­vataltól vonult be tábori postai szolgálatra, mint tábori postakalauz, az ellenség előtt tel­jesített különösen kötelességhü szolgálatának elismeréséül, őfelsége az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. — Pásztory Árkád meghalt. Egy nem mindennapi, szinte megmagyarázhatlan életnek lángja aludt ki az ő egyéniségében. Oly össze­tett és mégis szétbontó oly közelfekvő és mé­gis távlatokba vesző perspektívát mutat ennek az embernek élete folyása, hogy lélekismerő búvár legyen az, aki lelkének kohójába bele­tekinteni akar. Gyönyörű cselekedetével, hogy óriási vagyonát a magyar gör. kath. püspök­ségnek hagyta, örök emléket állított magának. Életében is rengeteget áldozott jótékony cé­lokra. — A kormány köszöneté a fémado­mányokért. A miniszterelnök Csaba Adorján főispánhoz meleghangú átíratott intézett, mely­ben köszönetét fejezi ki a központi helyi bizottságoknak, lelkészeknek, tanítóknak, jegy­zőknek, tanulókn ik, egyszóval mindazoknak, a kik a fémgyütés sikerét előmozdították. Kéri a főispánt, hogy közölje ezen átiratot mindazok­kal, a kiket illet. — Uj igazgató A zilahi ref. Vesáelényi kollégium uj igazgatója, Kincs Gyula váratlan halála után, Kerekes Érnő tanár lett. A Vörös Kereszt közgyűlése Az or­szágos Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi fiókja f. hő 27-én déli l/212 órakor a polgármesteri hivatalos helyiségben tartja évi rendes közgyű­lését melynek tárgysorozatában elnöki meg­nyitó, elnöki és pénztári jelentés és tisztujitás szerepelnek. — A Nagykárolyi Takarékpénztár I Egyesület 47-?k évi rendes közgyűlését f. hó 20-án tartotta meg saját hivatalos helyisé­ben ; jelen volt 2 ) részvényes 188 részvény képviseletében. Elnök Vetzák Ede megállapít­ván az alapszabályszerü határozatképességet üdvözölve a megjelenteket, a közgyűlést meg­nyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Pénzéi Mihály és Serly György részvényeseket s a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére pedig dr. Vetzák Sándor igazgatósági jegyzőt kérte ■ fel, a mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A zárszámadás és mérleg a részvényeseknek amennyiben nyomtatásban megkiildeteít. azt a közgyűlés felolvasottnak tekintette s változta­tás nélkül elfogadván az Igazgatóság és fel­ügyelőség részére a felmentvényt megadta. A közgyűlést megelőzőleg 8 nappal indítvány be nem adatott s igy több tárgy nem lévén elnök a közgyűlést berekeszíette. Az elfogadott igazgatósági jelentés szerint az intézet 1916. febr. 22-tol részvényenként 40 korona osztalé­kot fizet. Az intézet mérlegéből kiemeljük a következő lényegesebb adatokat: Válíóíárcza : 1782 917 6 á, jelzálogkölcsön: 2684.91953. Értékpapír: 511.43353. Ingatlanok 315.632 35. Folyószámla adósok : 233.446 08. Pénzintéze­teknél elhelyezett betét 232.440 78. Részvényes tartaléktőke 700.000 K. Betétek 5.414,809'70 K. Az intézetnek viszleszámitoiási tartozása nincsen. Az évi nyeremény 35 786 K 69 f, melynek felosztását a következőleg fogadta el közgyűlés : Tartaléktökére 800.) K, 600 rész­vény után á 40 K 24000 K, Jótékony ado­mányra 200 K, Jövő évre átvitel 3586 K f összesen 35786 K 69 f. Az intézet ezévi nye­reménye csak pár ezer koronával több az előző évinél, ami abban leli magyarázatát, hogy a háború okozta hátralékos anyag a legszigorúbb elbírálás után vétetett föl s ezen kivül értékpapír árfolyam különbözet címén 8000 K, Váltótárasból pedig 8551 K 01 f. íratott le. — A hadicélokra igénybevett sárga­rézért járó térítési dijat kilónként 2 K 50 fiiér­ben állapította meg a hon védet mi miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom