Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-18 / 25. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 25-ik szám. getlen és az élelmi főbb cikkek árának figye­lembe vétele mellett kalkulált napi és személyen- kinti segély egység alapján lenne a segély megállapítandó. Ma a minimális segély kicsiny, egy magányos, de nem keresőképes nő napi segélye megyénkbe 62 f. a maximális segély pedig a bevonult utolsó keresetén, mint bi­zonytalan, az itthonmaradt eltartási szükségle­tével össze nem igen függő megszabott összeg. Tapasztalatunk szerint a 8 éven aluli különö­sen az állandó házi gondozás felügyelet alatt álló 3 éven aluli gyermekek eltartása nagyobb fizikai és materális teher mint egy 8—12 évesé. Tehát a diszinkció helytelen, amikor a 8 éven alóli gyermek 1/2 segélyt élvez. Szerintünk te­kintettel az anya dolgozó képességét korlátozó állapotára a 3 éves korig levő gyermekek egész segélyre, mig a 12 éven felüli egészségesek, munkaidőben főleg legfeljebb 1/2 segélyre ér­demesek 14 éves korig. Nehézkes és felesleges munkatöbbletet okoz a segélyezés ügyvitele és pénzkezelése. Temérdek írásbeli munkát okoz főleg az egyen­kénti s esetenkénti külön nyugták kiállítása és kezelése. Az ellenőrzés, mert ezért van hasonló sőt áttekinthetőbb és könnyebb lenne ha min­den fizetési napról egy a nyugták adatait és az aláírásokat tartalmazó egy rovatos jegyzék ve­zettetnék s amely egyszersmind leszámodás róla 1000000—1914. Pm. utasítás 16. §-a sze­rint készítendő névjegyzék is lenne. A félhavonkinti kifizetés nem hasznos és felesleges munkatöbblet. Az érdekelt általános véleménye ez. mert a havi egyösszegben kapott segéllyel jobban mehetnek, kivált a messzebbi városokba járók, bevásárlásaikra. A mai rend­szer mellett egy 1000 lakosságú községbe a segély kiosztása egy napi irodai munkája ha­vonta. Kivált az utóbbi időben a számvevőségi! alkalmazottak hiánya miatt nagyon lassú az összeírások érvényesítése. Mindazonáltal ezek soronkivüli intézésére nagyobb gond lenne! fordítandó, mert egyik oka ez is a panaszoknak. Az ideiglenes évi segélyezés ellen nagyobb panaszok nincsenek. Igen kevés az 1915. évi! 15. t.-c, 7. §-ában 6 pont alatt a rokkant apja! anyja részre s az elesetteknél a 12. pontban í ugyanazoknaK megállapított 60 K évi segély,! holott a rendes segélyezéskor egy személy (napi j 62 f-s alapon) havi 18 K 80 fillért kapott. A háború okozta nagy drágaságban igen kevés.! A rokkantsági nyugdijak eddigi rövid ía-! pasztalataink szerint nagyon szűkösek, külö- j nősen a teljes munkaképteleneknél Bizonyára j a későbbi fejlemények során az niiam és tár-j sadalmunk a megfelelő orvoslást megadja, I fölemeli. Az ellátási nyugdijak tűrhető összegűek. ! Folyósításunk igen lassú. A késedelem rend-! szerint a katonai hatóságok hibájából ered, j mert az intézkedéshez szükséges haláleset ér­tesítések csak hézagosán s legtöbbször ismételt sz rgalmazásra érkeznek be. Sok panaszt szüntet meg az előleg adás ! rendezése. 3. Mezőgazdák felmentése. Főbb panaszok különösen a miniszteri fölmentések lassúsága ellen van. Ausztriában a mezőgazdák bevárhatják kérelmük elintézését. I Legalább a főispán adhatna az iratok áttanui- j mányozása után. nálunk is a kérelem minisz-; téri elintézésének bevárására engedélyt. Másik nehézményünk, hogy különösen ! már a .szolgálatban álló felmentettek a csapat-j parancsnokságok által igen későn szabadsá­goltatnak, holott az ilyenek épen sürgős _ okok alapján kérték és kapták felmentésüket. Érvény lenne szerzendő éppen az elmondottak miatti is azon rendeletnek, hogy a meghatározott s j rendesen rövidebb időre (6—8, 12 hétre)] szóló felmentések a szabadságolás napjától j számítandók. 4. Katonák szabadságolása és munkás- osztagok kivezénylése. Mindkét intézkedés a nagy munkáshiány- nyal küzdő, különösen nagy mezőgazdasággal bírók érdekében célszerű és előnyös. Azonban az egyenkénti szabadságolás a kis gazdák ér­dekében és pedig hosszabb időre feltétlenül szükséges. A munkásosztagokba olyanok lennének beosztandók, akiknek saját ingatlanuk nincs. A 7100. ein.—1916. Hm. rendelet a rö­vid szabadság engedélyezése iránti kérelmek szerkesztését és községi bizonyítványok kiállí­tását ismételten tiltja, holott egyes póttest pa­rancsnokságok a kihalgatáson jelentkezőktől otthoni viszonyaik igazolását feltétlenül meg­követelik. Tehát ezek is megfelelően utasitan- dók volnának, noha véleményünk szerint ezen igazolás sokszor igenis szükséges, mert több mezőgazdasági munkával soha nem foglalko­zóit katonát és népfelkelőt látunk mezőgazda- sági címen szabadságolva. A munkásosztagok kivezén^ lése, eddigi rövid tapasztalatunk szerint igen lassú. Remél­jük, hogy az csak a kezdet nehézségeikül ered. 5. Hadi foglyok. Hadifogoly, amiről kis községeinkben annyit Írunk s a mit alig látunk. Óvadékaink hónapok óta hevernek letétben, de még biz­tató szót sem haliunk. Nem irigylésként, de a mezőgazdasági érdekek óvása szempontjából mondjuk, hogy többször látunk uradalmi kocsikon, magán vá­rosi fogatokon rrosz foglyokat hajtani: ipar­telepeken, városok utcáin, vasutállamásokon majd-majd -semmit sem dolgozni s bizony ilyenkor némi keserűséggel látjuk kaszálóinkat, vetéseinket munkáskéz nélkül, elgazasodva,i munkátianul kaszálatlanul állani. Általában s főleg csak junius, szeptember hónapokban a mezőgazdaság pártolása és; munka erővel kisegítése a legelsőbb feladat s némely, nem feltétlen sürgős ipari munka mel­lőzésével is pártolandó. Megfontolandónak tartanánk, hogy első­sorban a kisgazdák feltétlen megkapják a kért foglyokat. Egyébként a fentálló szabályzatok alkal­mazásukban szerencsések. 6. Községek rendelkeznek-e kováccsal, bognárra! és kerékgyártóval ? Általában azt mondhatjuk, hogy szűkösen több község van, ahol egyáltalán nincs sem kerékgyártó, sem kovács, pedig a mezei mun­kák időszaka alatt minden 10U0 lakosra iega-j lább egy kovács és kerékgyártó teljesen né!-j külözhetetlen. Némelykor megtörténik, hogy a községi egyetlen kovácsa csak rövid (2—3 hó) időre j javasoMatik f«lo»cntéfl» s- a legtöbb esetben | vagy egyáltalában nem mentik fel, vagy pedig j csak par iiétre szabadságolják, holott minden­napi ióvassalás, eke éiezés, kasza, kapa javítás ’ s tnás állandó munkák egy kovács és egy j kerékgyártó állandó felmentését követelik. Az ipari szakmunkások hadiszolgálatra, kirendelését az általunk készített összeírás alapján j a népfelkelő parancsnokságok eszközük. E parancsnokságok tehát utasitandók volnának aj kirendelésnél a kovácslétszám figyelembe véte-1 léve! s az elöljáróság megkérdezésére, a minisz-1 terium részéről pedig oly értelmű intézkedési volna sürgősen kiadandó, hogy a hadvezetőség is tartaná és venné figyelembe, hog> ottan, | ahol kovács és kerékgyártó iparos felmentéséről, j vagy szabadságolásáról fordul elő kérelem, | azok elől ne zárkóznának el, még az esetben j sem ha harctéri szolgálatot teljesít is. j 7. A gazdasági munkák szervezéséhez és j irányításához a községi jegyzői irodák rendel- j keznek-e megfelelő személyzettel ? Nem rendelkeznek, a segédjegyzők s más állandó alkalmazottak behívása, fel nem j mentése és pótolhatatiansága miatt. Általában az egész ügykör ellátása rend­kívül nehéz s felsőbb segítséget nem sokáig nélkülözhetünk. A rendszeresített aljegyzői állást betöltő okleveles jegyzők feltétlenül szabadságolandók lennének. Megfontolandónak tartjuk a rokkant, segédszolgálatos és irodában dolgozott katonák szabadságolását, akik a falusi levegő, mozgás, élelmezés mellett egészségi állapotuk veszélyez­tetése nélkől dolgozhatnának. 8. A mezőgazdasági intéző bizottságok teendőiket miként látják el és mik az esetleges akadályok? Általában s főleg kis községekben az intéző bizottság teendőit kizárólag a jegyző végzi, még az esetben is, ha nem tagja a bizottságnak. Meg kell állapítanunk, hogy a nem hivatalnoki osztályból kinevezett elnök és tag az első pillanatban, mikor arról van szó, hogy tenni kell, ezen megbízatásról lemond. Nincs más, aki átvehetné és lelkiismeretesen végezné ezen tisztséggel járó teendőket, mint a falu jegyzője. 1 9. Esetleges javaslatok. Javaslatunkat a az egyes pontoknál külön megtettük. Végül csak két dologra akarunk még kitérni s javaslatunkat megtenni. A községi alkalmazottak, a jegyző kivé­telével felmentésre nem számíthatnak. Teljes határozottsággal állítjuk, hogy a jegyző műkö­dése, tekintettel a mindennapi kézbesítésekre, behívásokra, hirdetményekre, küldöncszolgála­tokra, lehetetlen megfelelő személyzet (kisbiró vagy hajdú, kézbesítő síb.) nélkül. Kérjük ala­pos megfontolását, hogy megfelelő egyének hiányában s a viszonyok alapos indoklása foly­tán egy ilyen személy felmentése is kérelmez­hető legyen. Másik javaslatunk, hogy a megyei jegyző egyesületek kiküldöttje a megyei munkabizott­ságokba (vagy más alkalmi bizottságokba ta­nácskozásokig stb. meghivassék. Nem kell bővebben fejtegetnünk, hogy gyakorlati tapasz­talataink, ismereteink s kartársaink információja alapján nagyon sok kérdésben tudnánk megfe­lelő felvilágosítást adni. Szatmár vármegye közs. és körjegyzőinek egyesülete. Kelt Györteleken, 1916. év junius 9. Komoróczy Jenő, egyesületi elnök. Pályázati hirdetmény. A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének czinkotai leánynevelőintézeténél községi és körjegyzők leánygyermekei számára létesített állami alapítványi helyek közül az 1916—1917. tanévre 7 ingyenes és 11 féldijas hely üresedik meg. A megüresedett alapítványi helyekre ezennel pályázatot hirdetek. Pályázni községi kör- és segéd jegyzők oly gyermekei, illetőleg árvái érdekében lehet, akik legalább négy elemi iskolai osztályt sikerrel végeztek. Az elemi osztályok valamelyikébe való fölvételnek csak teljesén árva gyermekeknél, egészen kivételes körülmények között lehet helye. A kérvényhez csatolandó: g) a gyermek születési’anyakönyvi kivo- ' nata; b) utolsó iskolai bizonyítványa; c) himlő oltási bizonyítványa és az arról szóló hatósági orvosi bizonyítvány, hogy a gyermek egészséges; d) az apa közszolgálatát, valamint gyer­mekeinek életkorát, számát és nemét, továbbá az apa, illetőleg árváknál az anya s a gyerme­kek vagyoni viszonyait igazóló, a járás főszolgabíró által láttamozott községi bizonyít­vány. Ebben a bizonyítványban azt is meg keli jelölni, hogy a gyermekek közül hány áli iskoláztatás alatt s ezek közül élvez e valame­lyik s mily ösztöndíjat élvez, vagy alapítványi helyen van-e ? e) azokra a gyermekekre vonatkozólag, akiknek atyja a háborúban hősi halált halt, vagy szolgálatképteienné vált, ezt a körülményt hatósági bizonyítvánnyal igazolni kell. Az alapítványi hely élvezete teljes ellátás­ra és tandijmeníeségre terjed ki. Ruhanemüekről és taneszközökről a szü­lők (gyám) tartoznak gondoskobni, illetőleg az e dinen felmerülő költségeket fedezni. Az ingyenes alapítványi helyre pályázók jelöljék meg kérvényükben azt is, hogy amennyiben ingyenes helyet nem nyerhetnének, félfizetéses helyet hajlandók-e elfogadni. A pályázati kérvényt 1916. junius 30-ig bezárólag a pályázó lakóhelye szerint illetékes vármegyei, illetőleg városi főispánnál kell benyújtani, illetőleg beküldeni. Budapest, 1916. évi május hó 31-én. A miniszter helyett: báró Perényi Zsigmond államtitkár. 510/1916. sz jző. árva Pályázati hirdetmény. A Községi és Körjegyzők Erzsébet király­néról nevezett Országos Árvaháza és Segítő Egyesülete ezennel pályázatot hirdet: Abaujtorna vm. csereháti járás jegyzői karának 1, Alsófehér vm. jegyzőegyletének 2,

Next

/
Oldalképek
Tartalom