Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-05 / 45. szám

45-ik szám. SZATMÁRMEGYE! HÍRMONDÓ. 3-ií< oldal. az itt eltemetett katonák sírját is. Ünnepeltünk, könnyel a szemünkben, fájdalommal a szivünk­ben és forró imádságban kértük az Egek Urát, hogy adjon irt sebeinkre és szüntesse be már a halál aratását. Úgyis olyan rövid az élet s ezt a rövid időt csak keserűségben, fájdalom­ban töltsük ? Nincs már jogunk megnyugvásra, nincs jussunk pihenésre? Csak ott lent, ahol minden értéktelenné zsugorodik .össze és csak a jó cselekedetek világítják be a sötét zugot ? Csak az a kiszabott sorsunk, hogy bölcsőnktől . a koporsóig küzdjünk, küzdelmlinben elbukjunk, reményünkben csalódjunk s ezt az eredmény­telen harcot folytonosan ismételjük ? . . . Kapunk irt sebünkre, megtaláljuk lelkünk nyugalmát, küzdelmünket a győzelem fogja koronázni, reményünk is beteljesedik, csak j helyen kopogtassunk. E hely Krisztus keresztji Itt kapunk irt sebünkre, ha meggondoljul hogy az ő szenvedése mennyivel nagyobb vol mint a mieink, itt megtaláljuk lelkünk nyugal mát, küzdelmünkben a győzelmet és reményűn teljesültét, ha meggondoljuk, hogy Őneki ner volt hová fejét lehajtania, ha meggondoljuk hogy csak élete árán tudott a halálon győze delmeskedni s ha meggondoljuk, hogy a nép amelyet boldogítani remélt, ezt kiáltotta feléji eltorzult arccal: Feszítsd meg! Nincs nyugvá sunk, nincs menekvésünk, nincs örömünk é: nincs győzelmünk csak az Ur keresztje alatt Eddig a világnak éltünk, szolgáljunk ezentu az Istennek! Az itt elhalt és eltemetett hősök leik; üdvéért Mindenszentek napján d. e. 10 őrakoi a mesterrészi temető kápolnájában Braneczky Jőszef, kegyesrendi tanár ünnepi szí. misét mondott, amely alatt a tanulóifjúság énekkara szebbnél-szebb egyházi énekeket énekelt. A kápolnát zsúfolásig töltötte meg az ájtatoskodó, előkelő közönség, inig a kivonult katonaság a kápolna előtt foglalt helyet. A szt. mise után a celebráns az ifjúsággal és a hívekkel a katonák sírjához vonult, ahol az énekkar a himnuszt énekelte. Ennek szép akkordjai után a celebráns beszédet intézett a katonákhoz és a közönséghez. Az erősen átérzett beszéd alatt sok embernek könny csordult ki szeméből. (A beszédet lapunk vezető helyén hozzuk.) A beszéd után a kar egy szép gyászdalt énekelt, mire a délelőtti gyászünnepség véget ért. D. u. 3 órakor a főgimnázium ifjúsága a tanári kar vezetése alatt kivonult a temetőbe, hogy kegyelete» megemlékezéssel adózzék az itt eltemetett piari ta tanárok emlékének. Először az énekkar előadta Lányi Ernő szép gyászdalát, („Sírjunk, Sírjunk . . .“) majd Török Endre VI!!. oszt. tanuló ügyesen kidolgozott beszédben méltatta az elhunytak érdemeit és társait az; általuk mutatott ut követésére buzdította. A kar harmonikus éneke (Zsasskovszky: Isten, jóság s irgalom . . .) után a gyászünnep ezen része bevégződött. Innen az ifjúság és a közön­ség a katonák sírjához vonult. A Vöröskereszt katonái újból teljes számban vonultak ki. Itt az ifjúság elénekelte a Himnuszt, majd Riítli Ferenc, Vili. oszt. tanuló szép beszédben festette az elhunyt hősök érdemeit és a mi kötelességeinket. A beszéd után Vidákovich Dániel, a főgimnázium igazgatója egy pár szót intézett az ifjúsághoz és a közönséghez, hogy ezen kegyeletes ünneplés nemcsak az ebben a temetőben e!hantolt hősöknek szól, hanem az összes felekezetek hősi halottainak. Az együttes j ünneplést azonban csak akkor tudja az ifjúság . megvalósítani, ha a nemzet halottjait közös : helyre, a hősök temetőjébe temetjük el. Ezután ; jó példával előljárva az igazgató letérdepeit és egy miatyánkot mondott el az elhunyt katonák , lelki üdvéért. Nyugodjanak békében! I j£jL JLJtTü! Juk* • hogy igy a férj csempészkedéseít felfedje, fl férj megtudja a csendőr tervét és ráveszi a; asszonyt, hogy ámítsa a csendőrt s vigye valami olyan dologba, ami által állását veszíti Az asszony viselkedését egyrészt a bosszú gondolata, másrészt az érzékies szerelem irá­nyítja, amiből sajátságos leiki harcot lehetne kihozni, de ez csak mint szövevényes ingadozás sikerül az írónak. A fordulatok mesterkéltek és a következmények indokolatlanok. Furcsa, hogy a csendőr az asszony uszítására sem öli meg a boldogságuknak útjában álló vén embert, beletörődik áthelyeztetésébe s miután a leg­közönyösebben elbúcsúzott, pusztán a bor hatása alatt megöli a vén csempészt, i A darab súlypontja Sándor Júliára nehe i zedett, ki a váltakozó indulatu némber leli . állapotait bravúrosan érzékeltette. Erede , azonban nem tudott lenni. Az utolsó felvonás ban, a mulatási jelenetben túlzott, ami ner állott neki jói. Marosi Sándor a határcsendői különös ambícióval és plasztikusan játszott meg. Korai Győző főleg hűségre és eredet ségre törekedett, ami jórészt sikerült is nek Vasárnap d. u. Fogadjunk ment. Es Mágnás Miska zsuffolt ház előtt igen elevei lelkes előadásban. Szelényi Ilonka és Jávt Antal igen kedvesen, nagy tetszés mellett já szóltak. Thurzó Margit rokonszenves, benső séges alakítása, Neményi sikerült öreg grófj érdemel még említést. Hétfőn a Derék Fridolin jókedvű előadás ban került szinre. Jávor Antal, Győri Gyűli Szelényi Ilonka, Neményi és Béhr Matild voltak a legjobbak. Kedden minimális érdeklődés melle1 ment a szezon piros darabja, Egy finom család Tehetségtelen, szimpla darab. Sok ízléstelenség még több rossz vicc van benne feltalálva Igazán nem rejt magában semmi veszélyt am nézve, hogy vonzó lehessen, ami a darabnak kiváló erkölcsi értéke. Az előadás igen el vol nagyolva. Gondosság és kedv nélkül játszottak a szereplők. Szerdán meleg sikere volt Jávor Antalnak, ki a tragikus sorsú Palikát rokonszenvesen, meginditóan tudja megjátszani. A főszereplők a tavalyiak voltak, kiknek játéka még biztosabb és szebb lett. A mamát É. Lányi Szidi sok természetességgel alakította. Béhr Matild a Rizácska szerepében sokkal jobb és kedvesebb volt, mint a tavalyi naivánk. Az özvegy kisasszony egy férjhez me- íendő lány ügyes trükkje, mellyel sikerül is erjet fognia. Égy lezuhant pilóta özvegyének idja ki magát, ami érdekessé teszi a férfiak :!ötí. Mikor már felfedezné, hogy voltaképen ány, váratlanul megjelenik a pilóta voltaképeni eleségével együtt, ami igen mulatságossá teszi a leiyzetet. Rendkívül kedvesen játszott Thurzó áargit, Béhr Matild és Jávor Antal, Pénteken este Grün Lili ment. Sok szép s ("szinte alakítást láttunk e darab keretében, íeményi és Győri nagyon igazak, Jávor Antal gyéni és kedves, Érckövi, Jávor Ervin íipiku- ak, Béhr Matild pedig főképen bájos. ÍS3h Színházi iroda hírei, A jövő hét műsorát csak csütörtökig ter- jedőieg íudía megállapítani az igazgatóság. Addig is meglehetünk elégedve, ined ha újdon­ságot nem is, de jó darabokat igenis találunk a műsorban. Hétfőn például ismét a nagysikert aratott „Névtelen asszonyt“ tűzte ki az igazgatóság. Megint gyönyörködhetünk tehát Sándor Julia és Jávor Antal művészi játékában. Kár azon­ban, hogy ilyen hamar lezónázzák ezt az értékes darabot. Kedden megint művész, estély iesz., amelynek a műsora temérdek újdonságot tartalmaz. Szerdán a tavalyi szezonba nagy sikert aratott „Ciklámen“ kerül ismét szinre, remél­jük megint kitűnő előadásban. Az asszony és a színésznő kettős szerepét annak tavalyi kreálója Sándor Julia játsza. Lehotai bárót Jávor Ervin, a „kegyelmes urat“ Marosi (Szendreiné), Paula szerepét Béhr Matyi és végül a Szendrei színész szerepét Győri Gyula játsza. Minden jogunk megvan tehát ahoz, hogy kitűnő előadást várjunk. Ö »_/ Z, k. J 1 1J .( I • Ív 1 . i flj'U J *■* * or törvényszékünk elnöke járásbíróságunk megvizs­gálása céljából okt. hó 25-én, szerdán városunk- e~ ban időzött. A törvényszéki elnök napok óta leg- k! kisebb aprólékcsságig megvizsgálta az ügy- és j pénzkezelést, meghallgatta a különböző osztá- s"! Ivóknál a szóbeli tárgyalásokat és a tapasz- m : faltak fölött megelégedésének adott kifejezést rt; Dániel Sándor vezető járásbiró előtt. Az elnök [a ; a vizsgálat befejezése után szombat este vissza- j utazott székhelyére. . ’;! Meghívó. 10140—1916. k. sz. Nagykároly 0 r. f. város képviselőtestülete által 1916. évi ’’j november hó 5-ik napján d. e. 10 órakor a. ’r városháza tanácstermében tartandó rendkívüli “ közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: “íl. M. kir. Belügyminiszter ur 164,065—1916. a sz. leirata a városi közigazgatási alkalmazottak j tijabbi háborús segélyének megállapítása tár- ”; gyában. 2. A gimnáziumi és polgári leányiskolái ’ szolga, városi kőműves és városi ács részére ' ujabbi háborús segély megállapítása. 3. A j városi villamos mű némely alkalmazottja részére r újabb háborús segély megállapítása. 4. Neményi • Lipót színigazgató kérelme f évi december ■! 10-től még egy hónapi időtartamra a színház ■I átengedése és fűtése iránt. Nagykároly, 1916. l! október 31. Debreczeni, polgármester. Kinevezés. Báró Vécsei Bélát a haditer­mény részvénytársaság helybeli kirendeltsége helyettes főnökét az ungvári kirendeltség főnö­kévé nevezték ki. A szimpatikus hivatalnok távozását sajnálják mindazok, kiknek vele hi- j vatalosan érintkezni alkalmuk volt. Gyászeset. Váratlanul nagy veszteség 1 érte a közkedveltségnek örvendő Gorzó családot. Bilkei Gorzó Bertalan vármegyei levéltáros neje: szül. Pellionis Julia f. hó 1-én életének 51-ik évében rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Megboldogultat f. hó 3-án d. u. 3 órakor nagy gyászoló közönség részvétele ; mellett helyezték örök nyugalomra. Nemes adomány. Kálnay Gyula főis- páni titkár 10 K-t adott át a helybeli polg. fiúiskola igazgatójának azon céllal, hogy az a j magyar nyelvben legjobb IV. o. tanulónak az ; iskolai év végén jutalomdijul átadassák. Uj telekkönyvek vármegyénkben. Bojánháza község telekkönyvi betétei elkészül­tek és a nyilvánosságnak átadattak. Keresetek, ellentmondások, felszólamlások, 1917. évi ápr. hó 15-ik napjáig adandók be a szinérváraljai kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak akik végtelen nagy. fájdalmunkat részvétükkel eny­híteni igyekeztek és jó feleségem temetésén megjelenni szívesek voltak ez utcn mond hálás köszönetét: bilkei Gorzó Bertalan és családja. Adomány a hadiárvák javára. Petz Jánosné a helybeli hadi árvák javára 10 K-át küldött szerkesztőségünkhöz. Az adományt ezennel köszönettel nyugtatjuk és rendeltetési helyére juttattuk. Változás a Vörös Kereszt-Egylet helybeli fiókjánál. Dr. Vetzák Ede ügyvezető alelnök betegeskedése folytán a Vörös Kereszt- Egylet helybeli fiókja ügyei intézésében gyen­gélkedő alelnök teendőit ideiglenesen dr. Adler Adolf pénztárnok vette át, mellé Vida Károly a Vörös Kereszt központi irodájához vezényelt őrvezető, a civil életben járási számvevő lett beosztva. A pénztárnoki teendőket Hetey Ábrahám nyugalmazott városi főjegyző fogja végezni, ki a vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap délelőtt 9 órától 12 óráig a laktanya helyiségében az irodában hivatalos órát tart. Az utalványozásokat dr. Adler Adolf délután 2—5 között eszközli. Éjjeli kacsa-vásár. Október 29-én éjjel feltűnt a szolgálatot teljesítő rendőrnek, hogy SZÍNHÁZ. Az elmúlt színházi hét bővelkedett a jó darabokban és sikerült előadásokban. A hires „Nőstény ördög“ előadása elé mérsékelt érdeklődéssel nézett a közönség. Alig félházatt hozott a szenzációsnak Ígérkező darab, mely valóban nem is mestermti, vagy pláne csoda a szinmüirás terén. Az egész a nyers erő aposztrofálása. A fiatal, erős asszony, ki egy vén, beteges emberhez kötötte az életét, szere­lemre gyulád a robusztus fital határcsendőr ránt, aki pedig számításból udvarol neki, Csütörtökön újra fölelevenitik a „Bájos ismeretlen“ cimii bájos operettet, a szereplők itt is legtöbbnyire újak, de jók lesznek. Végül elárulhatjuk, hogy az igazgatóság i már megszerezte egy pár fővárosi újdonság: ! „Bernét Bácsi“, „Keringő“ és „Szerelem“ cimü ! njdonságok előadási jogát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom