Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-23 / 17. szám

17-ik szám. SZATMÁRMEQYEI HÍRMONDÓ. 5-ik oldal. katholikus hívövei. Az egyházmegye lelkészei közül 7 teljesít katorialelkészi minőségben szol­gálatot és 11 papnövendék szolgál aktív kato­naként. A még élő 10 aranymisés áldozópap közül az egyházmegye nesztora Frank József ugi'csai főesperes és a 10 közül hatan még ma is aktív munkásai az egyházmegyének. A papság összes száma 172. Az egyházmegye területén van 2 kir. kát. főgimnázium, 2 ke­gyesrendi gimnázium és 1 — 1 tanító-, tanítónő-, óvónő- és polgári iskolai tanitónőképző intézet, 4 fiú- és 3 leánykonviktussal. Az egyházmegye 192 római katolikus iskolájában 15.528 gyer­meket oktai 238 tanító, akiknek nagy többsége bevonult katonai szolgálatra. — Könyvet a katonáknak! E jelszó alatt megindult nemescélu mozgalomnak váro­sunkban az első kimagasló eredménye az a 272 méterm. küldemény, melyet ctr. Schőnpflug Béláné a nagykárolyi Nőegyesület i. alelnöknője a napokban küldött eredményes gyűjtése képen a katonák részére. Sokoldalú és fáradhatatlan tevékenységével lelkes vezetője és irányitója a városunkban megindított sokféle mozgalomnak, melyek közül csak nehányat említünk.• gyűjtés a tüdövészes katonák részére, az áldozatkész­ség szobrára, a magyar nők korona alapja ja­vára, szegény gyermekek felruházására, facipő mozgalom stb. — Könyvgyüjéséhe - könyveik beküldésével hozzájárultak : Debreczeni István, kir. tan polgármester, llosvay Aladárné, Péchy Lászlóné, Kacsó Károlyné, özv. Cservenyák Károlyné, Aáron Sándorné, Kleiner Dezsőné, dr. Sternberg Géza, bchőnfeld Lázár, Mikcsa János és mások. Az adakozókat kisérni fogja azoknak a katonáknak a hálája, akik a háború kegyetlen s a lelket elfásitó vérengzései és szenvedései után olvasmányaikban enyhülést találnak, a gyűjtő fáradozásáért pedig jutalom a szép eredmény, amely önfeláldozó buzgal­mát ily sikerre vezette. További könyvadomá­nyokat szívesen és köszönettel vesz át és juttat rendeltetési helyére dr. Schőnpflug Béláné, a Vörös Kereszt fiókegylet irodája, vagy lapunk kiadóhivatala. (Kölcsey-nyomda.) S ez utón ismételten is felkérjük olvasóinkat, hogy a gyűjtés előmozdításával, könyvadornányaikkai enyhítsék sokat szenvedett sebesült és beteg katonáink lelki felépülését, hiszen magunknak adjuk azt, ami jóban őket részesítjük. Hirdetmény. 3120—1916. k. szám. Ér­tesítem a város közönségét, hogy a harctéren elesett és a tábori egészségügyi intézetekben meghalt katonai egyének holttestének kiásása s szállítása valamint az eziránti kérelmezés sza­bályozása tárgyában m. kir. honvédelmi mi­niszter ur által 3056 —916. ein. 5. szám alatt kiadott körrendelet a „Belügyi közlöny“ 1916. évi 14 számában a 396-ik lapon a városi kö­zigazgatási kiadóhivatalban vagy rendörkapitá- nyi hivatalnál az érdeklődők megtekinthetik. Nagykároly, 1616. április 7-én Debreczeni polgármester. — Levelezés a hadifoglyokkal. A ha­difoglyoktól érkező hírek csaknem általános panaszképen hangoztatják, hogy a foglyok hoz­zátartozóiktól csak igen ritkán vagy egyáltalában nem kapnak értesítést. Az első hetekben a fog­ságba jutás után ez természetes dolog, amin segíteni nem lehet, a későbbi időben azonban, mikor fogságba esett katonáink valamely ellen­séges fogolytáborban állandóbb helyre jutottak, a lev. kézbesítését,sok tekintetben előmozdíthat­juk. A foglyokkal való levelezés nehézségei miatt ekkor is különböző rendszabályokat kei! fi­gyelembe vennünk, hogy a küldött levelező lapok kézhez jutását a lehetőségig biztosítsuk. Vörös Kereszt bélyegzővel jelzett fogoly lapon Írjunk és sohase levélben vagy zárt lapon, mert minden Írást, a mely tőlünk Oroszországba vagy más ellenséges országba megy, kétszer is megvizsgálnak. Megvizsgálják (vagyis cenzúráz­zák) nálunk is meg Oroszországban is. Most már elképzelhetjük, mennyi rengeteg munka jár azzel a cenzurálással. Hiszen csak minálunk kb. egymillió fogoly van. Azért kell rövid le­velezőlapot Írni. Azt könnyen átvizsgálják és küldik tovább. Ellenben levelet írni káros, mert az orosz cenzúra a hosszabb Írásbeli közlése­ket nem kézbesíti, tehát a levelek nagyrészét egyszerűen félredobja. Nem is érnek rá hosszú leveleket végigtanulmányozni. Második szabály. Az üzeneteket mindig tintával kell írni a lap­nak egyik oldalára, mert a ceruzával Írott szö­veg és cim könnyen elmosódik. Harmadik sza­bály. A levelezőlapon háborús vagy politikai híreket ne küldjünk, mert akkor egész bizo­nyosan nem adják át azt a fogoly katonának. Azonkívül a titkos ezélzások is veszedelmesek. Mert az ilyen titkos vagy burkolt üzenetek például az egyes betűknek pontokkal való megjelölése, ezélzások bizonyos eseményekre csak hadifogságban lévő katonáink helyzetét rontják. Ezek a főszabályok. Azonkívül hasz­nos még az egész levelezőlapot egy nyelven írni, de lehetőleg ne magyar nyelven, mert ak­kor soká kapja meg az illető. Mert a levelet előbb olyan helyre küldik, a hol magyarul is értenek és meg tudják vizsgálni a tartalmát. Azért a magyar nyelvű leveleket soká kapják meg. Sokszor meg soha. Kevert nyelvű levelet meg egyáltalán nem kézbesítenek, mert azt mindig gyanúsnak tartják. A levelet nem szük­séges semleges államok, pl. Románi közvetíté­sével küldeni. Mert ez csak újabb késedelmet okoz. Könyveket küldeni Oroszországba egyes személyeknek nem szabad és az orosz czen- zura csak kivételesen továbbítja az ilyen köny­veket. A nem személyekre, hanem a fogoly­táborok parancsnokaihoz címzett könyveket azonban kiosztják. Ki van zárva a történelmi, politikai müvek, rophatok és minden könyv, a meiy 1914. január elseje után jelentek meg. Olaszország egyes személyekre szóló könyvek küldését is megengedi, ha üzenetet vagy jel­zést nem tartalmaznak és nem újabb keletű könyvek. Romlandó ételnemüeket és szeszes italokat az ilyen csomagokban küldeni tilos. — Interurban távbeszélő. Kereskedele­mügyi m. kir. miniszter ur Őnagymélfósága megengedte, hogy az alább felsorolt távbeszélő hálózatok előfizetői egymás között mindenfaju tehát interurbán távbeszélgetéseket is válthas­sanak, ha a beszélgetések a felsorolt helyek közt rendelkezésre álló távbeszélő áramkörök u'tján lehetségesek. A kérdésbe jövő távbeszélő központok a következők: Budapest, Székes- fehérvár, Veszprém, Balatonftirdő, Tapolcza, Nagykanizsa, Siófok, Balatonboglár, Keszthely, Szombathely, Baiatonföldvár, Kaposvár, Vár­palota, Győr, Pápa, Czelid mölk, Szentgál, Veszprém, Csorna, Sopron, Zalaegerszeg, Sü­meg, Losoncz, Rimaszombat, Putnok, Miskolcz, Balassagyarmat, Ipolyság, Szeged, Makó, Püs­pökiedé, Mezőhegyes, Kiskunfélegyháza, Cson- grád, Szentes, Trencsén, Bán, Nagyíapoicsán, Pozsony, Nagyszombat, Nyiíra, Érsekújvár, Vácz, Rétság, Érsek vad kert, Esztergom, Léva, Igió, Lőcse, Pográd, Dobsina, Szeníiványi- csorbató, Táíralomnicz, Kassa, Sátoraljaújhely, Szatmárnémeti, Nagybánya, .Nagysomkút, Kis­koros, Kalocsa, Eperjes, Bártfa, Bártfafürdő, Debreczen, Nyíregyháza, Hatvan, Gyöngyös, Kál, Eger, Békéscsaba, Gyula, Kecskemét, Nagyvárad, Beregszász, Munkács, Hegyeshalom, Magyaróvár, Moson, Márkusfaiva, Besztercze- báuya, Rózsahegy, Nagykároly, Salgótarján, Fülek, Varazdiu, Csáktornya, Kiszotnbor, Czegléd, Szolnok, Abony. Nagykőrös, Kisvárba, Dunafökivár, Paks, Szegszárd. Bqnyhád, Pécs, Szabadka. Megjegyzendő, hogy ezen engedély kizárólag csak a távbeszélő előfizetői állomá­sokra vonatkozik ; a postahivataloknál beren­dezett nyilvános állomásokról, valamint a nyil­vános jellegű helyiségekről (kávéházak, ven­déglők stb.) berendezett távbeszélő állomások­ról ezután is kizárólag csak helyi és a vár­megye területén túl nem menő beszélgetések folyta-hatók. Naptáregyesiíés Magyarországon. Dr. Novák István eperjesi és Miklóssy István haj- dudorogi görög kath. püspökök e hó elején Ungvárott Papp Antal püspökkel tanácskozást folytattak a naptáregyesités tárgyában. A főbb pontokban úgy a püspökök, mint az ungvári kanonokok értekezlete megállapodott és a rész­leteket a legközelebbi, Nyíregyházán tartandó értekezleten beszélik meg. Hir szerint a nap- táregyesiíést a husvéíot követő legközelebbi ünneptől, Szent-János naptól kezdve viszik keresztül. — Tartalékos katonáknak nősülése. A m. kir. belügyminiszter az igazságügyi és honvédelmi miniszterekkel egyetértőleg kimon­j dotta, hogy azok a katonai személyek, akiknek ! a védőtörvény szerinti rendes szolgálati ideje már letelt, a kik azonban a háború miatt (a ! véptörvény 46. §-ának utolsó bekezdése alap­ján) tényleg a tartalékba át nem helyeztettek, hanem továbbra is a tényleges szolgálatban visszatartattak, a nősülés szempontjából ugya­noly elbírálás alá vonandók, mint a tényleges szolgálatra bevonult tartalékosok, vagyis nő­sülésükhöz a katonai hatóság engedélyre nincs szükségük. — Vas húsz filléresek. Az állami pénzverőben nagyban verik már az ujfajtáju ércpénzeket, amelyek legközelebb forgalomba kérülnek. A vas 20 filléresek kissé nagyobbak lesznek az eddigi nikkel pénznél, amennyiben átmérője 20 és fél milliméternyi, hátsó oldalu­kat pedig a monarkia kis cimere fogja disziteni. — Szállítási tiíalom kenderkoróra. A hivatalos lap egyik áprilisi száma rendeletet közül, mely a szállítási tilalmat a kenderkóróra is kiterjeszti. Az előbbi rendelkezések a len és kender, valamint a kenderkóró rekvirálására nézve épségben maradnak. A kendert feldol­gozó vállalatok a régi rendeletet megelőző időben kötött szerződésben meghatározott és a vételáron felüli kedvezményeket a kenderkóró- ért fizetendő árba beszámíthatják. — Tilos a tojás-festés. A ni. kir. mi­niszterelnök 1123/1916. M. E. sz. alatt rende­letet bocsátott ki, mely szerint tyúktojásnak husvétkor szokásos festése, vagy hasonló kikészítése továbbá az ilyen festett, vagy kiké­szített tyúktojás forgalomba hozatala az ország egész területén tiios. Aki ezen rendelkezést megszegi 2 hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — A festett tojás vagy elszokott romlani, vagy már jólakott gyermekek eszik meg. esetleg el dobálják. A mai háborús világ­ban az élelmi szerekre sokkal nagyobb szük­ség van s nem szabad elprédálni. Az Est hetedik évfolyamába lépett ja­nuár elsején. Az idő gyors rohanásában is meg keil állanunk, hogy Az Est elmúlt hat esztendejére visszatekintsünk. Mert ez az idő fordulópontot, korszakot jelent a magyar hir- lapirás történetében. Az Est megtízszerezte a magyar újságolvasóközönség számát, rálanitotta az országot arra, hogy mit keli követelni egy ó újságtól, hogy mit kell adni az újságnak. Az Esi bebizonyította, hogy a magyar szó élőit nyitva van az egész világ, csak attól függ, hogy ez a szó mit mond, mit jelent be. Az Est hirei nemcsak Magyarországnak, de az egész világ­nak szóianak és Németország, Anglia, Amerika a viiág minden újságolvasó állama Az Esi hirei keresztül jut pontos és megbízható értesülések bez. Az Est világlap, de a magyarság lapja Ez egyúttal programja is. Azt akarja, hogy a magyarság haladásával, elismerésével legyen tele a viiág, azt akarja, hogy a világ érdekes­ségeit, küzdelmeit, előretörését a magyar közön­ség Az Est hasábjain keresztül tudja meg. Az Esi tette azt, hogy a magyar hirlapiró ma ott­honos minden ország minden fővarosában.*Az Esi tette azt, hogy minden nagy külföldi ese­ményről elsőnek számol be, hogy munkatársai elsőnek jelennek meg mindenütt. Az Est önér­zetesebbé és függetlenebbé tette a magyar tár­sadalmat, a kisember kezébe épen úgy, mint a vezető osztályéba jó és becsületes, irodalmi nyelven megin t!, nemes törekvésekkel teli új­ságot adott és céltudatos munkával minden olvasóját részesévé tette Magyarország életének. A hat év elteltével fejlődése utján nem áliott meg, minden száma újabb bizonyítéka erejének és haladásának, bizonyítéka annak, hogy to­vább is bátor küzdője, harcosa marad minden magyar eszmének. Aki olvasóink közül előfi­zetője akar lenni ennek az újságnak, az kerje Az Est mutatványszámát a kiadóhivataltól. (Bu­dapest VII., Erzsébet-körut 20.) Kaplony-uícai házunkban (a j birtokossági malom tőszóm- jszédságában) I utcai 4 szobás lés 2 udvari lakás május i-ére j kiadó. Értekezhetni dr. Vetsá Idg tulajdonossal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom