Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1916-09-03 / 36. szám
36-ik szám. SZATMÁRMEGYEI HIRMÖNDÓ. 3-ik oldal. hangulat húzódott végig a diskurzuson, éreztük, hogy holnap nagy napunk lesz. A Biró megjegyezte, „akkor nekünk, mint tartaléknak nem lesz irigylendő dolgunk 1 Ezen az estén láttuk egymást utoljára. Biró a kis ezüst, Hegedűs a bronz vitézségi érem tulajdonosa, és én. Az ágyuk pedig tőlünk délre félelmetesen pergőtűzé fokozódva dörögtek. I. város mellett sikerült a muszkának ezen az éjjel frontunk egy kisebb részén átjutniok. Ilyenkor az ellentámadás segit. — A tartalék munkába lép. — Dr. Biró és Hegedűs zászlóalja indul ellentámadásra. — Hideg nyugalommal, okosan rendelkezik mindkettő. — Bakák mondták el, mert ugyanakkor én ben voltam az állásban. A keskeny résen rengeteg muszka jött át az éjszakában, — mire Biró és Hegedűs zászlóalja megjött, már csak a szurony segített. Tájékozódni nem lehet, nincs összefügő rajvonal, házak mögött muszka, erdőben, völgyekben muszka, — mindenütt muszka. De Helvey alezredes, az öreg jó Berci bácsi, az ötösök bálványa, a zászlóalj vezetője. Nem én mondom, a hadosztályparancsnok mondta: — „minden ötös oroszlán!“ Lehet-e akkor túlerő! Mindenki legelői akar lenni. Ez volt annyi ember veszte. Szegény Helvey alezredes is mindjárt az ütközet elején súlyosan megsebesült. A zászlóalj édes apját vesztette el, meg kell bosszulni, uj erőre kap a támadás. Bakák elhagyott ágyukból lőnek, elhagyott orosz gépfegyvereket fordítanak az ellenség ellen. Egy nap hat szuronyrohamot vívnak, verik, üldözik az ellenséget, éhesen, szomjasan, kimerültén, de győzelemittasan foglalják vissza és tartják meg az állásukat. Kihallgatott bakák, altisztek mondogatták el, onnan tudom, hogy a harcokban oroszlán- bátorságu volt a két leányarcu zászlós: dr. Biró és Hegedűs. E napon bajuk nem esett. De másnap ujult erővel indul meg az orosz támadás. A zászlóalj rendületlenül áll, de egy helyen mégis benyomul az orosz, a völgyben megkerüli Biró és Hegedűs szakaszait, körbe zárja, ahonnan nincs menekvés. A két fiú nem adja meg magát. Tüzel minden irányban s mikor minden egyes embert külön egyenként fog karon az óriási túlerő, két muszka karon fogja Biró zászlóst és viszik hátrafelé. Egy őrizetlen pillanatban Biró megszökik, rohan vissza, de a muszkák a kimerült gyönge zászlóst gyöngéden, megbecsülve a hőst viszik messze Kelet felé. Ekkor került fogságba Hegedűs zászlós is. Közelebbi részleteket róla nem sikerült megtudnom. Megírtam fogságba jutásukat a megadott címre. Pár nap múlva rólam is jött az értesítés, egy barátom irta: „ne türelmetlenkedjenek, bal "térdét egy golyó furta át, a seb nem veszélyes!“ Vittek engem is — de haza — Nyugat felé. Ki tudja mikor leszünk ismét együtt a három „ügyetlenek.“ Dr. B. J. Talán az újságírónak van a legnehezebb szerepe a háború alatt. Szegény már maga sem tudja, mit szabad megírnia, mit nem. Ezenkívül a közönségnek is meg van a maga különleges kívánsága a lappal szemben. A publikum egy része haragosan követeli, hogy az újság huzza nyársra, törje karóba s vesse máglyára a termelőket, akik kiuzsorázzák a népet. A termelő előfizetők viszont haragos leveleket irkáinak a szerkesztőségekhez : „Miért bántanak bennünket folyton ? Drága a munkás, drága a csizma, drága a takarmány, mi nem adhatjnk olcsóbban a portékánkat.“ A szabó magából kikelve követeli a szerkesztőtől, hogy leplezze le a susztert, aki 30 koronáért talpal. A suszter összeszornlt kézzel beszél a szabó uzsorájáról, aki 200 koronát kér egy rend ruháért. A szentimentális aggszüz novellákat követel, mert őt nem érdekli a háború. A kávéházi stratéga megharagszik, ha a tárca rovatot látja, mert szerinte nem volna szabad limonádét csurgatni az újságnak, mikor vérfolyik a világon mindenfelé. A régi hü előfizető azt követeli, hogy több romániai hírrel szolgáljon a lap. A másik régi előfizető ellenben mérgesen kérdi, hogy mit bolygatja az újság Romániát? Majd meglássák, hogy még az újságok csinálják meg a román háborút is. Az sem ritkaság, hogy az előfizető lemond, mert a lap rosszul van szerkesztve, nem hoz se békekötést, se győzelmeket. S az újságíró maga is elhiszi néha, hogy ő az oka, amiért nincs béke, nincs szenzációs házasságtörés, hajmeresztő^ rablógyilkosság, érdekes égi tünemény, még egy gor- licei áttörés se, hogy ö a hibás, amiért nincs elég szedő, aki kiszedje a tárcát s hogy mulasztás terheli a papirelőállitás körül is. És töri a fejét, hogy miről Írjon hát ? Végre talál egy témát, de épp akkor hozzák az egymillió háromszázezredik miniszteri rendeletet, hogy arról sem szabad irni. És végül a lap mégis megjelenik, amin sokszor az újságíró csodálkozik a legjobban. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete 1916. évi szept. hó 3-án, vasárnap d. e. 10 órai kezdettel a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A gazdasági és pénzügyi bizottság kiegészítése. 2. Az építési bizottság kiegészítése. 3. A mező- gazdasági bizottság kiegészítése. 4. A villamosfelügyelő bizottság tagjainak megválasztása. 5. A gyermekvédő telep bizottság tagjainak megválasztása. 6. A nyugdijügyi bizottság tagjainak megválasztása. 7. Jelentés arról, hogy az 1917. évi költségvetési előirányzat elkészíthető nem volt. 8. A városi hatóság kezelése alatt álló pénzkészlet gyümölcsöző kezelése tárgyában határozathozatal. 9. A városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző kezelése tárgyában határozathozatal. 10. Jelentés arról, hogy a villamosúm elhasznált két gépjének eladása eddig nem sikerült. 11. Szakáll Sándorné városi állatorvos neje kérelme férje illetményeinek egészben leendő folyósítása iránt. 12. A rendőrkapitány előterjesztése a polgárőri szolgálatról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. 13. Vadnay Etelka Könyök-utcai telkéről utcaterülethez csatolt telekterület kártalanítási árának megállapítása 14. Intézkedés törölt állami adók után a városi pótadó törlése iránt. 15. Az augusztus havi pénzíárvizsgálat eredményének bejelentése. 16. A közgyűlést 24 órával megelőzőleg beadott indítványok tárgyalása. Személyi hír. Dr. Róth Ferenc budapesti kir. táblai tanácselnök szabadságidejének lejártával városunkból a napokban Budapestre utazott. Kitüntetett képviselő. Dr. Károlyi József gróf választókerületünk országgyűlési képviselője, aki mint népfelkelő hadnagy egy honvédlovas hadosztályhoz van beosztva, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a napokban a legfelsőbb dicsérő elismerésben részesült. Orosz fogságban. Fiizesséry György nagykárolyi kir. járásbiró, ki önként jelentkezett katonai szolgálatra, a napokban érkezett értesítés szerint, orosz fogságba esett. Katonai előléptetések. Dr. Tóth Ernő a 12-ik h. gy. ezred és Figlár Andor a 85-ik közös gy. ezred zászlósai az augusztusi kinevezések alkalmával hadnaggyá léptek elő. Bizottsági ülések. Városunk gazdasági, jog- és pénzügyi bizottsága a vasárnapi közgyűlés tárgysorozatának előkészítése céljából szeptember hó 1-én ülést tartott. — A vármegyei közigazgatási bizottság szokásos szeptember havi ülését f. hó 9-én tartja meg. A közélelmezés kérdése. A belügyminiszter tegnap értesítette a vármegyét, hogy a bejelentésre kötelezett gabonamennyiségek megítélésénél a döntés a községi elöljáróságokat, illetőleg a polgármestert illeti. A kormány legújabban ismételten figyelmeztette a szolgabirá- kat, hogy különös szigorral járjanak el a közélelmezés és az állattakarmányozás megszabásánál, mert a cséplés eredménye nem igazolta a várt és remélt termésprodukciót, ezenkívül a hadsereg abrakszükséglete is óriási. Szatmármegyei huszárok előléptetése. Az augusztusi előléptetések során a cs. és kir. 14-ik huszárezredben Csaba István, Jékel Ferenc, Madarassy Béla dr. Madarassy Géza és gróf Teleky István hadnagyokká, Dienes és ifj. Jékey Sándor pedig zászlósokká léptek elő. A liszt és kenyérárak. Debreceni István polgármester hirdetményben közli a lakossággal, hogy további intézkedésig a liszt és kenyér árát a következőkben állapította meg: 1. nullás liszt kilója 1 K 06 f., 2. főző liszt kilója 69 f., 3. rozsliszt kilója 54 f., 4. búzaliszt kilója 50 f., 5. egy kilogramm kenyér ára 56 fillér. Aki a fenti áraknál többet kér, vagy ad, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetetik. Lisztet és kenyeret csakis a városi hatóság által kiállított „liszt- és kenyérjegy“ ellenében szabad a fogyasztás céljára eladni. Közgyűlés. A Nagykárolyi Építő- és Ingatlanforgalmi r. t. rendes évi közgyűlését f. hó 11-én d. u. 3 órai kezdettel a Nagykárolyi Kereskedelmiés Iparbankhelyiségében tartja meg. Választás. Bara Zsuzsánnát, a nagykárolyi Vörös-Kereszt Egylet által fenntartott Hajduváros utcai kórház főápolónőjét, aki a háború kitörésekor tanítónői állását önként hagyta ott, csakhogy a szenvedők segítségére siessen, a kocsordi református egyház a napokban tanítónőjévé választotta. Gyermekáldás. Csomaközről írja tudósítónk : Három ikergyermeknek adott életet Csik György csomaközi zsellér felesége, (egy fiú és két leány.) Úgy az anya, mint az újszülöttek a körülményekhez képest egészségesek. Atyjok a harctéren van. Ily ritka gyermekáldás Csomaközön 64 év előtt "volt: 1852-ben, midőn egy munkás felesége szintén hármas ikret (2 fiút és 1 lányt) hozott a világra. Tüzek. Augusztus hó 25-tn esti 3A10 órakor tiiz ütött ki a gróf Károlyi István utcában levő Kaufmann Ignác-féle udvarban. A tüzet a szomszédok még a tűzoltóság beavatkozása előtt elfojtották. — Augusztus hó 27-én este pedig Matolcsy Sándor pedig Fény-utcai telkén ütött ki tűz. Ez a tűz már nagyobb méretű volt. Dicséret azonban a kevésszámú tűzoltóságnak a tűz idejekorán elfojtatott. Az oltási munkálatokat Demidor Ignác tűzoltó főparancsnok személyesen vezette. Beiratások az iparos tanonciskolába. Az iparos tanonciskolában a beiratások szept. hó 7, 8. 9. 10. 11. 12. 13-án, d. u. 4—6 óra között eszközöltetnek az állami elemi iskola épületében levő ipariskolai igazgatói irodában. A tanítás szept. 14-én, d. u.-5 órakor veszi kezdetét. Fölkérem azért a tanonctartó iparosokat, hogy tinoncaikat ez idő alatt múlhatatlanul Írassák be, mivel a szept. 14-ig be nem iratkozott tanoncok mesterei— büntetés végett haladéktalanul a hatósághoz jelentendők be. Köteles minden tanonc a behatáskor magán ellenőrző—^és olvasókönyvvel, valamint iró—és rajzeszközökkel ellátni. Nagykároly, 1916. aug. 28. Lukács Mihály iparos tanoncisk. igazgató. Neményi uj szintársulata. Neményi László teljesen újonnan szervezett társulatával f. hó 1-jén kezdette meg a sziniszezont Zilahon. A társulat névsora a következő : Műszaki vezetőség: Neményi Lipót müvvezető igazgató és főrendező, Jávor Ervin titkár és rendező, W Szűcs Mariska sugónő Sz. Tóth Lajos karmester, Kiss Tivadar ügyelő és tánctanitó, özv. Papp Gyuláné pénztárosnő, Szakái Lajosné kellékes Béresi Gizi könyvtáros, Szakái Lajos diszmes- ter, Szakái Sándor szabó. Előadó személyzet. Hölgyek. Liszt Teri op. szubrett, Erdélyi Lili koloratur énekesnő N Szelényi Ilona op. és vigj. szubrett Lányi Szidi drámai és vigj. anya, Sándor Julia szende és fiatal hősnő, Béhr Matild énekes naiva és társalgási színésznő. Urak. Neményi Lipót jellem és szalon komikus, Korai Győző buffó komikus, Marossy Sándor énekes bonvivánt Győry Gyula táncos komikus, Jávor Antal siheder és szerelmes színész Jávor Ervin jellem és hős színész Gerő Imre apa. Nőikar. Mihály Mariska, Jávor Ervinné, Vaios Frida, Béresi Gizi, Koldai Lola Váradi Irma. Férfikar. Kiss Tivadar, Szilágyi Sándor, Kovách Mihály, Nagy József. Megszűnt az Avasban a hólyagos himlő. Az avasi járvány-betegség ügyében a múlt héten kiszállott a helyszínére dr. Poszvék
