Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-13 / 33. szám

33-ik szám. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 3-ik oldal. nácsos, árvaszéki elnök és pénzügyigazgató jelentése nem tartalmazott érdekesebb adatokat. A 19—31 éves népfelkelők bevonulá­sa. A hivatalos lap pénteki száma rendeletet közöl, mely szerint a legutóbbi szemlén alkal­masnak osztályozott 1885—1897. évi születésű B) alosztályu népfölkelők igazolványi lapjaikon feltüntetett honvéd, illetve hadkiegészítő parancs­noksághoz augusztus hó 28 napján bevonulni tartoznak. Képviselőtestületi ülés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete 1916. évi augusztus hó 13-ikán délelőtt 10 órakor a városháza ta­nácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1 Jelentés a képviselő- testületben beállott változásról. 2 Jelentés arról hogy a város közönsége részére 400 drb. ser- téshizlaiására vonalkozó 82/016 kgy. sz. vég­határozat a that. bizottság által jóváhagyatott. 3 Jelentés arról, hogy a város közönsége íüzi- faszíikségietének biztosítására vonatKozólag hozott 25—916, kgy. sz. véghatározat a törv- haí. bizottság által jóváhagyatott. 4. Polgármester javaslata a városi alkalmazottak részére búza beszerzésére fizetési előleg engedélyezése iránt. 5. Polgármester javaslata a városi alkalmazottak­nak tűzifával leendő ellátása iránt. 6. A városi fő­mérnök javaslata városi közmunkával foglalkoz­tatott hadifoglyok körül a rendes munkaidőn túl igénybe vett egyes városi alkalmazottak élel­mezési pótléka iránt. 7. Debrecen város átirata a vasúti második vágánynak Püspökladánytól— Kőrösmezőig leendő sürgős kiépítésének kérel­mezése iránt. 8. Az iparíestület kérelme anyagi támogatás iránt. 9. Vidasiís István volt városi utkaparó kérelme végkielégítés iránt. 10 Nagy József kérelme házbérének mérséklés iránt. 11. A 4 év előtt települtek nagykárolyi illető­ségének elismerése és telepedési díjjal megro­vása. 12. Néhai Kó'hri Mór és családja illető­ségi ügye. 13. Néhai Szerán János és családja illetőségi ügye. 14. Szilágyi György és családja illetőségi ügye. 15. Tóth jános és családja ille­tőségi ügye. 36. Csíki József né sz. Heicz Mária illetőségi ügye. 17. Szilágyi György és családja illetőségi ügye. 38. Rácz Mária és törvénytelen gyermeke illetőségi ügye. 39. A folyó év junius és julius havi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. Nagykároly, 1916. augusztus 8-án. Debreczeni polgármester. Rokkantak a jegyzői pályán. A bel­ügyminiszter a hivatalos lap mai számában rendeleíeí közöl, a mely szerint a községi közigazgatási tanfolyamokra felvehetők azok a hadi rokkantak, akik középiskolát végeztek, ha nincs is jegyzői gyakorlatuk. A ki hat polgárit hat középiskolát vagy két kereskedelmi osztályt végzett, szintén felvehető a jegyzői tanfolyamra ha legalább egy évig dolgozott jegyzői, vágy- két évig más közigazgatási hivatalban. Halálozás. Táby Elek ügyvéd Nagy­károlyban f. hó 9-én 71 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. A gyászesetről a család a következő jelentést adta ki: Özv. homonnai Tábi Elekné szül. iiosvai Bornemissza Ilona, úgy a maga, mint gyermekei és rokonai nevé­ben is mély fájdalommal, de Isten szent aka­ratában való vallásos megnyugvással jelenti, hogy hőn szeretett férje TÁBY ELEK ügyvéd életének 71-ik, boldog házasságának 41-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szent­ségek felvétele után f. hó 9-én esti 9 órakor megszűnt élni. A drága halott f. hó 11-én d. u. fél 6 órakor fog a Nagyhajduváros-utca 27. házszám alatti gyázházból a róm. kath. vallás szertartása szerint a mesterrészi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent- miseáldozat f. hó 12-én reggeli 6 órakor fog az Urnák bemutatfatni. Nagykároly, 1916. évi augusztus hó 10. Áldás emlékére! Táby Géza, Táby Ervin, Táby Fedora férj. dr. Hetey Zol­tánná, Táby Mária Magdolna férj. Fejér Józsefné gyermekei; Táby Ilonka, Ervin, Géza, Katóka, Ilonka, Andor, Hetey Magduska, Sárika, Hetey Sándor György, Fejér Dórika, Andor unokái; Táby Gézáné szül. Kertész Berta, Táby Ervinné szül. Winkler Miczike, Táby Andorné szül. Gergelyffy Anna, Dr. Hetey Zoltán, Fejér József menyei, illetve vejei. Lesz-e törvény a fölmentettek adó­járól ? A parlament legutóbbi ülésszakában tudvalevőleg Farkas Pál képviselő vetette föl azt a tetszetős eszmét, hogy adóztassák meg a fölmentetteket. A pénzügyminiszter azt mondta Farkas Pálnak, hogy dolgozza ki ő a konkrét javaslatot. A képviselő ezt meg is tette s a részletes javaslatot átadta a belügyminiszternek. Persze nem bizonyos, hogy lesz-e belőle tör­vény, mert ennek az volna a föltétele, hogy Ausztriában is hozzanak ilyen törvényt, ott is lévén legalább annyi fölmentett, mint nálunk. Arról pedig semmi hir sincs, hogy Ausztriában is készülnének ilyen adót behozni. Hadifogoly. A „Hadifoglyokat Gyámolitó és Tudósitó Hivatal“ 69,405. sz. átiratában arról értesíti a Vöröskereszt irodát, hogy Csilik János 12. h. gy.-e. katona oroszfogságba esett. Tartózkodási helye Tobloske, 12 Rotte. Köze­lebbi felvilágosításéit a hozzátartozói fordul­janak a nagykárolyi Vörös-kereszt fiókegylet irodájához. A közönség figyelmébe! Az utazó- közönség részéről mind sűrűbben merül fel az a panasz, hogy az egyes vasúti állomásokon a vonatnál az árusítást végző közegeknél egyes napilapok nem kaphatók. Miután az árusító közeg tartozik az összes napilapokat egyenlő elbánásbán részesíteni és egyúttal tilos neki az egyes napilapokat más lapok rovására előnyben részesíteni, kérünk mindenkit, aki e tekintetben visszaélést tapasztal, szíveskedjék szóban, vagy írásban a Budapesti Napilapok Szindikátusát (Budapest, V!.. Teréz-körut 30.) értesíteni, hogy a kellő eljárást az elárusítók ellen megindíthassuk. Élelmiszer uzsorások. Baumii Jánosné kálmándi lakost rendőrségünk a tejfel literjének 2 koronáért való árusítása miatt 20 korona pénzbírságra, behajthatatlanság esetén 2 napi elzárásra ítélte. — Ugyancsak Veres Károlyné herei lakost is elitélte a rendőrség burgonyának íulmagas áron való árusítása miatt 50 K fő és ugyancsak 50 K mellékbüntetésre, behajthatat­lanság esetén pedig 3—3 napi elzárásra. — Óbis Lajosué börvelyi lakos’ellen maximális ár fuihágási miatt kihágás! eljárás indíttatott, mert a hétfői hetivásáron 20 kg. burgonyát 8 koronáért adott el. Még egy jóslat a háború végéről. Annyi jóslat volt már a háborúról és békéről, liogv minden napra esik belőle néhány. Eddig egyik sem teljesült, de ártatlan, ha közöljük, ha egyé­bért nem is egy pillanat reménységéért: hátha . . . A párisi Pithia, Mademe Thébes asszony legújabban még azt jósolja, hogy még ez év­ben véget fog érni a háború A kopenhágai Berliner Tidende párisi munkatársa előtt mondta el békejósiataií — Tudhatja — mondta a párisi jósnő,. — hogy én még erre az évre jósoltam meg abbékét. Szavaimért most is helyt állok. A háború 1916. évben véget ér! Sőt téli há­borúra se kerül a sor. Egy teljesen jelenték­telen esemény fog vetni a világ tusakodásának. Egy homokszemcse fogja az ágyukat és a fegyvereket elhallgatatni. A sors már a puskák ravaszán tartja kezét, hogy uíolszor süsse el őket. Elelmiszerárusiíási engedély megvo­nása. A főszolgabírói hivatal Weisz Vilmos Benjámin, Buzgány Pálné, Darabos János és Szabó Lajosné nagykárolyi lakosoktól az élel- miszerárusitási engedélyt megvonta, mivel a járás területén bevásárolt élelmiszereket nem Nagykároly város közönségének adták el maxi­mális áron, hanem a vármegye területén kívül eső helyen értékesítették s azokat maximális áron felül is vásárolták, miáltal az élelmicikkek árának nap-nap utáni emelkedését idézték elő. Rendőrségünk ezúton is felhívja a nagyközön­séget, hogy nevezett élelmiszerárusokat kisérjék figyelemmel, s ha a járás területén mégis vásá­rolnának, azonnal jelentsék fel őket dr. Faltissy Alajos alkapitány hivatalában. Mégis jó a becsület. Kevés Ítélet kel­tett olyan általános megnyugvást, mint a posztócsalókat sújtó és a 10—15 éveket bő­kezűen adagoló szentencia. Valahogy nem éreztük soha egészen embernek ezt a csaló­fajtát, embernek, aki a hiba és a bűn torzságában is mutatja Isten képét és inig minden más bűnösök, sőt a hadsereg csalói is ha ilyen keményen rájuk jár a rúd, bizonyos szánalmat mégis ébreszthetnek, ezek a posztó­sok csak azt az érzést hagyják maguk után, amit egy mérges féreg kiirtásakor érez az em­ber inkáb undor, ez mint emberi sorson való szánakozás. Ezek közvetlenül katonáinkat ron­tották meg és nem pénzt, hanem magyar hő­sök életét rabolták. Ezeknek nincs pardon a közvélemény előtt és még ilyen nekrológra sem lennének érdemesek, ha sorsukban nem mu­tatkoznék az az egyetlen emberi momentum, hogy az erkölcs ellen támadván, buktak ilyen kegyetlenül. A bűn btinhödése mindig erősíti a becsület öntudatát és ilyen Ítéletek idején látni, hogy mégis a legjobb üzlet a becsület, mert a legnagyobb kincset, az emberi mél­tóságot kamatozza. Most ezen a gyönyörű nyáron különösen eleven lehet a becsületes emberek hálaérzete a tulajdon becsületességük iránt, mert elképzelni is szörnyű, hogy ne szabadjon kimenni a mezőkre és lehelni az élet illatát és elviselhetetlen gondolatnak is most, hogy mostantól fogva 15 esztendeig ember ne lásson egyebet egyforma hideg kö­veknél. Aranyzuhatagban omlik le az áldott, szabad világosság es Isten ingyen kegyelme melegen süt le a szabad emberekre és az aki becsületes, most megállhat szemközt a mosolygó éggel, kitárhatja karjait a végtelen felé és egy boldog, megnyugodott, bajokban vigasztaló és lemondásokért jutalmazó sóhajjal köszöntheti a szép, szabad, kerek világot; oh Istenem, mégis jó becsületesnek lenni. Általános nösülési engedély a katona­ságnál. Az „Őrszem“ cirnü katonai lap uj száma írja : A hadvetezőség mindazok számára akik a háború alatt tényleges szolgálati kö­telezettségeknek megfeleltek, vagy pedig mint póttartalékosok első katonai kiképeztetésüket elnyerték, a törvényes szolgálati idő, illetve a nyolc heti első katonai kiképzés leteltével, — általános házassági engedélyt adott ki. Az említett időpont után tehát a házasságot meg lehet kötni kért katonai engedély nélkül is. Ez időpont letelte előtt azonban a házasság­kötéshez minden egyes esetben a felső pa­rancsnokság engedélye szükséges. E rendel­kezések nem vonatkoznak azokra az altisztekre akik továbbszolgálatra jelentkeztek. Ezekre nézve az eddigi intézkedés az irányadó. Éjszakai esküvő a vasúti állomáson. Nagyváradról írják: Kaienda Dániel 37. gy. e -beli káplár még a háború előtt jegyben járt Pénzes Rozáliával. Néhány nappal ezelőtt Kaienda megtudta, hogy a budapesti személy- vonattal, mint száilitmányvezető Nagyváradra fog érkezni, berendelte tehát Biharkeresztesről mátkáját és annak szüleit és megírta, hogy hozzanak magukkal anyakönyvezetőt, mert isten tudja, mikor kerül megint errefelé, hát megakar házasodni. Tegnapelőtt éjjel meg is érkezett Kaienda is, a menyasszony is az egész násznéppel és megjelent az állomáson Keiepecz Dezső anyakönyvvezető is, aki készséggel tett eleget a furcsa, de kedves kérésnek. A buda­pesti vonat késéssel érkezett be és Keiepecz anyakönyvvezető összeadta az ezüstérmes vitézt a menyasszonyával. Az esküvőnek óriási pub­likuma volt. Tanuképen Lakos György íiszí- helyetes, a katona szakaszparancsnoka és Kiss Lajos bíró szerepeltek. Fél óra múlva elindult a vonat. A vitéz kezet szorított menyasszonyá­val és átölelte. Minden különösebb fellángolá­sok nélkül ment. Egy szőke kis kabaréleány csalódottan szólt: — Még csak ki sem beszélhették magukat. Így nem is érdemes. Mire egy öreg biharkereszíesi néni meg­jegyezte : — Dehogy nem, mán a hadisegéd miatt is. Korszerű étlap. Egy fővárosi nagy bőr­gyár tulajdonosa néhány festőművészt hivott meg ebédre magához. Az ételek összeváiogatása a mai drágaságos időben sem okozott nagy- gondot, de annál többet töprengett a háziasz- szony, hogy a divathoz híven micsoda ötletes menükártyával lepje meg vendégeit. Holmi rajz, akvarell-festmény szóba se jöhetett, tekintve, hogy a meghívottak festők és igy maguk raj­zolnak ilyesmit, ha vágyuk támad rá. De aztán a háziasszony megtalálta azt az ötletet, a mely igazán örvendetes meglepetéssel szolgált a meghívottaknak. Az ételek nevét ugyanis cipő- talpbőrökre irta rá és pedig minden egyes fogást külön bőrre. Előzékenyen arra is gondja volt, hogy ne páratlan legyen a fogások száma. Az ebéd hat fogásból állott és igy minden vendég három pár cipőtalpat kapott az ebédje mellé. És ez volt az első eset, a mikor egyetlen szórakozott vendég se felejtette ott a menü­kártyát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom