Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-23 / 4. szám

Nagykároly, 1916. január 23. Vasárnap. A „VARMEGYE“ Szatmármesjyei Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős gf szerkesztő címére — Érendréd — küldendők, -tg Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCA 20. SZ. 4„KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárváímegyei jegyzőegyesfiiet főjegyzője. Munkatársak : BOEOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kápnikbányai jző, e. jzö. Előfizetési árak: Egész évre . — ­Félévre — — — ­Nyilttér sora 40 fillér. — — — 8 korona — — — 4 korona Egyes szám 20 fillér. Megtért az első ellenségünk. Az első puskalö­vést Montenegró tette meg e háború­ban, Montenegró kérte az első békét. Érdekes találkozása az eseményeknek. A fejlődés egész sablont mutat. Bár csak tovább haladna a megkezdett irányban. Amikor elfoglalja lelkünket a jelen­nek eme nagyfontosságu, örvendetes eseménye, szemünk keresi a jövő Fej­tekében a fejlemV nyékét. Mert bizonyos, hogy Montenegró ’ elhatározása' lavina módjára fogja előidézni az eseményeket. Szövetségesei még próbálják lekicsiny- ieni á történteket,' ami valóban a leg­kisebb' állam meghódolása, de csak azt jelenti, -hogy mi vagyunk az erősebbek'. Ha bízhatnának a győzelmükben, ideig­lenesen-áldozatul veiheiték volna Mon­tenegró szabadságát, a békekötés úgy is felmentette volna. De ki hisz ebben ? Maga .az antant sem, Nikita még ke- vésbbé. ’ Mutatja az az'elhatározása,- hogy inkább 'ellenségei, mint szövetségesei kezébe tette le sorsát?--» = • ■' . . : Eliénségeibk szövetségének kedvenc eszméje volt, amit 1 szerződésbe is:>fog-’-' láttatták és fennen’ hirdették, ;’hogy/: kü­lön békét nem kötnek. Montenegró' fhttE felinohdtá á szerződést. ^Megvárv a le­hetősége'aú na k, hogy követői is lesZttek? Há Fsak még egy tagja lép ki tt’szltt;’ vetségnék; bizonyos- , hogy’ "szétfősz lőtt az*- együttes béké: 'léHHÖé'é^ TücfoY- íőgj'a ’ mindenik fél, hog^ az fizet leg-' többet, ■ aki ‘' legutölsófttík v békitl. Aki előbb " tér ?%ég, még’kihasználhatja a neliéz hel yzéte t s a zért a - ; szolga I at ért; hogy; érőink egy íéíszéf felszabadítja; előnyöket kaphat. Aki azonban hátul marad;- fizet a többi helyett is.! Olyan ti áz eset, mint azTí'’|tj^h‘öc cimborák ‘mulatósa. FogadkdZtíák, "glef- kesednék, hogy nem válnak szét, egyíitt- maradnak, reggelig 'mulatnák:; Közbe’ gyűl a kontó-S .közelédilttá leszáfnolás ideje'. KülülnbözŐ ökbkkáiffo 1 egyTk^ ttíöf másik tűnik el és akin'ek ^rriár nem^sfy kerül meglépnie? a? fizeti; a ceefief3^1 többi hélvett- is. '-“■ szövetkezésre való hajlandóság nagyon is kö­zeli rokonok. VoltáKépen egyik a másikat ki­segíti, megtermékenyíti. A fegyelmezett társa­dalom jobban hajlik a közös munkára. Már pe ig el, itázhatatlan tény, hogy a drágaság legfőbb t nyezőjét, a kapzsi közvetítő' uzsorást csak közös erővel — szövetkezéssel, lehet le­győzni, sőt mi több, kiirtani. Legfőbb ideje volna tehát fogasztás.L szövetkezeteket alkotni. (Sz. G.) Nehéz - lesz ónnak- bőkülnié, áktt legutoljára* békül. Montenegró már" ki-; vonta magát a*végsőpmágy fészámőlás^ ból. Bizöfipra' ölcsöbb’‘:1isz riéWWfé béke, mint a továbbttáféofőktiak. ÍVfiiBr ezt' béláfják ;a ‘többiek- Isj bfetejékétF lesz a bohllás.-*-jön a •; hagy jttsféómbfófe? é mámor oszladozik- --s a^pásaáö#» méh«*-3 külnek. te:. SZÍNHÁZ. Szííii szezonunk harmadik hetében örörp- mc! állapítjuk'' méjf“tars'úlatunkrgT,*‘hogy 'átián-' dőaTi*'a kézdetné'L'fápá,sz4ált‘ íétke^ ocfáadíjssaí játszik " miíkfénkÖr. *’A' 'közo’nse|f méltánylással vart é; helyes Á'\'iííiyái szelnbqn !|s ’ 'fiálá^iii' fo- gá'dfá^z^olfatT 'szíhészi' aki' nem fanyár'Igény­telenséggel játsza m.eg "hänéáj)4''!.fii^a­tása ihíetéi/éV‘:átl fo a'Íáitípill' elé! Ez^íifta sok siKerhe1< J Ä' í1okv Közölt I\ü[fy ‘ Bös^é, a férfiak köft:- javöf,' akik kitdjinelrLabl/Sn^b^l^a iég- IelkfíihréPáe sé^éh cfoigozzak ^i^jizeVbpfeikef ;és legtöbb göriddvil jatszakms-'jrfég. / '.'j " Ä pénteki zónáelőádás'ban Endrődy és* Kiirti Károly áráttaíT -legfőbb' sikert. Endrődy ,• ; , f . . - *'■ j - • ' ÍU > f -,.z »* I* , fi, y£-y.' ' . '/• ■ ügyijéért alakitó Színésznek és gröteszk riiozgár* sökbálf égésié akróbatának' Bizonyult. Kürti Ká­roly gonddal és 'fi'ágy köfrVikai érzékkér ajaki-” íófta á 'Hpacs^dfirektbr''númorós alakját.'Az est ^ ■' • •• 1$ •*»«'* ■: v • ■; • - ''i •<>'•' .• fii‘*i sikerében iiagy szerepe volt a'súgónak js.‘- - ■;t; Vaif-é babája ? Ez a kérdésé a vudéjíi apairák'-■lééndp vejéhez. A v^h jokä1 je'ljen akár lenül a Szakításnál, hogy így'férjen égy nagy-' világi'; nőhöz. A kétségbeesett'ifjú 'a .„baba,“ hiSnjjáfcan'‘ícíBlrei, égy hőt árrá,az* i(,ipré, inig" á'^íSzé.iyé^-''á^&ájKéNclvééft' ez a’ komédia lé- játsiÖdfk. Á’h'agy nő likasán aztán' szédületes mégfejré^'Sék alakulnák! ’Az öreg vidéki-ölt tá- 'gjobb barátjával, aki Tintuska ijéven Mj väH'béitéz^tve a Tarján; Biti . üzleti ;könyveibe, ^ nííhtájíáfldó/ barát" A~'talá|koíirás mindkét részről \ fisltajfetrérbeli történik; H^^di^átfbtöppan. bé‘ ?;á 'lé^ifÜő' \föj ki megirigyelve,, a kejiyelmes ír'löiféííytfláinílfl-’neki^étlé^. pkk'ör ;esik le a száraz égből a menykő. Egyszerre jelenik meg Éljünk takarékosan i Az uj esztendő elég kellemes meglepe­tést hozott: a kenyér és liszt utalványok alak­jában. Furcsa dolog is elképzelni egy vérbeli magyarnak, hogy bemegy a pékhez s pénze is van, vagy a vendéglőbe s oh kenyeret kér s azt addig nem adják oda1 neki, amig a ható­sági utalványt is át nem adja, A kenyér ára szinte másodrendűnek tűnik fel — a fő dolog a kényéi jegy .vagy liszt jegy. Erre van. szüksége, a grófnak és' napszámosnak egyaránt. Bőségesebb, termés esetén talán elkerül­hettük volna ezeketa kényelmetlen rendszabá­lyokat. Ámde ha m:r itt vannak, — nincs más segítség, -mint belcTIrőoiri- —• és levonni belőlük a tanulságokai. Mert mindennek meg van a ijiägä tanulsága s, külöpösen so,kát, ta­nulhatunk: karnagya: . -niv-ze::iek. gondolko­dásmódnak olyannyira szokatlan kenyér- gs lisztjegyekből. Az^egyj^ és |egföbb:jaijulsá|l hogy dakaréköSkodimUk kbll a Jegteíjesebb ii->ériékben,. A §zán lóföld. .termése mai viszom olt, közt némi.ei^ségtís 2 a " folytan szaporodó ig|^ ríyék kielégítésére. A háború méretei eddig folyton csak növekedtek s ki tudja meddig fognak nőni. Már pedig a háborúban mindéit és mozgó tényező — bízvást mondhatják bt- az/ úgynevezett központi hatalmak részért! eíso sorban a magyar föld termésére van rál Utá-lva. Az ésszerű, — sőt fösvénységig menő :t|garékos$Sgkívánatos. Ne egyék- ;s#ki tKÍ^airáte* kenyetet, há egygyél is job jSpbtt. o.nqib.' y . y:,ia ji # A m|siks nézetüjjjt szeri.q(, most már mifbé (f|áki élőit ígázságszámbaj menő tanulság am IfÖiy a hifezögázdaságnak még ke.IT adnT mi ál* dfi lehéiő'íáihógafástf itógy hábórhs' feladj tárnak meg- tudjon felélni. Aft imondj.Tk, hog| ay|nezőgaz(feság is tulajdonképpen ipar,-— mi a|[‘ mondjuk»;hqgy.a aiőzögazdaság kjyáltkéfHj -rfÖH háborús ip^í,. A^en^r.van, ,ojyan, tényező mint á araiín^ jMeg, .'kell,,tehát adni jal mezrffl gázdaságiiak is ’pénzbeu; 'munkaerőbéh, szálipr táii és ányagbeszéVzéki 'iéíö'nyökbe'ri^'nlindazt,, eÉh prodltköyváíöiéiíérb^'Óvá’ féjlodővé-' teszi;- /P^öld ő^r.^ya mag csiraképességé, az es^ eW és napfény nem elégségesek az eredményi iföz. W . a«*, .ss­A kenyér- és lisztjegyekbe bele foguiijr; sültén törődni, mint sok más háborús mizéy" rf^a és hasznunk is lesz belőle, főleg ha % távolságokat is levonjuk. — Hasznunk le§f? b§jőle azért is, mert bizonyos . fegyetrHe*fttsg|r tf|ulhItuÉe|^|#,f á^iylag kisebb készleteit mily pompásan ^ afFiyosan szét timjif ott a drágᥠ.sjjjj^ még ani^ra ^tud^^lfaj^i^int mi? í1 -aiibtibá^ésÉ- egyet említünk s ez az, hogy a fegyelem és a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom