Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-12 / 11. szám

11 -ik szám. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 3-ik oldal. A közgyűlés méltányolva a hazafias és nemes- célú szándékot, azt támogatásra méltónak ta­lálva 2003 koronát szavazott meg az alap gya­rapítására s Gáspár Pál vm. árvaszéki elnöknek nemescélu kezkeménvezésért s az annak érde­kében kifejtett fáradozásért legteljesebb elisme­rését fejezte ki. á belügyminiszter a községi jegyzőkről A Községi Jegyzők Országos Árva- ház-Egyesületének vezetősége most tisz­telgett Sándor János belügyminiszternél, hogy 10.000 korona állami segélyért köszönetét mondjon. A küldöttséget Dobos Gábor (Vág) elnök vezette és tagjai voltak: Kiss Gyula aleinök, Ligethy Béla főjegyző (Tárd), Petreka- nits Antal (Sajkásszentiván), Krenedics Sándor (Rákosszentiván), bicskei Komo- róczy Péter (Kapnikbrnya) egyesületi jegyzők, Papp János (Füzesabony) igaz­gatósági tag és Klimes Antal, a köz­ponti iroda igazgatója. A jegyzők árváinak nevében Dobos Gábor elnök mondott melegnangu szép beszédben köszönetét a belügyminiszter­nek, a lekötelező szívélyességgel fogadta a küldöttséget. Az elnök köszönő szavára adott vá­laszában a miniszter kiemelte, hogy nagy örömére szolgál, hogy a községi jegyzői kar nemes intézményének segít­ségére lehetett, annyival is inkább, mert hosszú közpályán alkalma volt közelről megismerni és megbecsülni a községi jegyző munkásságát, buzgalmát és haza- fiságát, Ezután a háborús helyzettel kapcsolatosan nagy elismeréssel emlé­kezett meg a miniszter a jegyzők oda­adó és önfeláldozó tevékenységéről. Be­széde további folyamán arra kérte a miniszter a jegyzőket, hogy ha pana­szuk volna, ne általánosítsanak, hiszen minden a viszonyok és vidékek szerint változik s amennyiben ő rajta múlnék, segíteni igyekszik minden bajon és tá­mogatni kíván minden jogos óhajt. A miniszternek viharos tettszéssel fogadott beszéde után Sándor János belügymi­niszter, még hosszasan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Ezután Terstyánszky Károly, a községi ügyosztályok vezetőjét kereste fel a küldöttség, hogy őt minisz­teri tanácsossá történt kinevezése alkal­mából üdvözölje. Itt is Dobos Gábor volt a szónok. Terstyánszky válaszában biztosította a jegyzőket rokonszenvérői és támogatásáról. A törvényhatósági gazdasági munka­bizottság tagjául a vármegye alispánja Szu- hányi Ferenc csenged, Madarassy Dezső pá- tyodi, dr. Falussy Árpád érendrédi, Jármi Ándor nagydobosi, dr. Böszörményi Emil szat- márnémetii, Kende Zsigmond turistvándii, Ré- bav Dezső erdődi, Tóth Mór patóházai, dr. Makray Mihály nagybányai, Farkas Jenő felső­bányái, Debreczeni István nagykárolyi, Péchy László nagykárolyi, Madarassy Gyula nagyká­rolyi és Domahidy Viktor angyalosi lakosokat nevezte ki. Hivatalból tagok: Tichy Gyula gazdasági felügyelő, Matusovits Péter erdőfel­ügyelő és Uray Jenő iparfelügyelő. Városunk hadi árvái javára 1916. április hó 8-án este a városi színházban rendes helyárak mellett Braneczky József kegyesrendi tanár ünnepet rendez. Ez' ünnepre sikerült megnyernie Greger Györgyné hegedű- és énekmüvésznőt, akinek gyönyörű énekében és mesteri játékában már volt alkalmunk gyönyör­ködni, továbbá Honigberger Zelma zon­goraművésznőt, Greger Györgyné, húgát, akinek művészetéről lapunk legközelebbi számában teszünk majd említést. Az ün­nepet Braneczky felkérésére városunk polgármestere: Debreczeni István kir. tanácsos fogja megnyitni. Az ünnepet négy kiváló műkedvelő (három hölgy és egy fé fi) fogja befejezni, akik Szávay Gyulának: Őrszem a táborban c. szín­padi aktuális .költeményét fogják előadni. Jegyek előjegyezhetők Braneczky József­nél. Az alsó páholyok már elkeltek és földszint az I. sor. Részletesebben jövő számunkban. Központi választmányi ülés. Szatmár- vármegye központi választmánya a múlt hó 26-án liosvay Aladár alispán elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak Debreczeni István, Madarassy Gyula, Jurcsek Béla, Dr. Adler Adolf választmányi tagok és dr. Mangu Gyula központi választmányi jegyző. Az ülés elején Jurcsek Béla választmányi tag, aki még esküt nem tett, letette a törvényben előirt esküt. Ez­után elnöklő alispán felkérte a választmányt azon törvényszerű intézkedések megtételére, melyek a választói névjegyzék összeállítása te­kintetében szükségesek. A központi választmány a vármegye nyolc választó kerületét harminc- nyolc ósszeirási szakaszra osztván fel, megala­kította az országgyűlési képviselőválasztók 1917. évre szóló névjegyzékének kiigazítására az ösz- szeiró küldöttségeket s megállapította műkö­dési helyüket. Jótékony adomány. A polgári leányis­kola fehérvarró kázirnunkatanfolyamának egyik neme.lelkű hallgatója: Weisz Jolán, egy szép kézimunkát sorsolt ki a hádi árVaház javára, összes bevétel 47 K 40 fillér volt, melyből levonva 6 K 74 fillér kiadást, az árvaház ré­szére 40 K 66 fillér jutott. Felhívás a könyv adakozásra. A há­ború forgatagában idegenbe vetődött fiaink, kiket a küzdő honfitársak köréből kiragad a betegség vagy a haza védelmében kapott se­besülés s idegen ajkú, meg rtem értő embe­rek köré sodor, esdő szóval fordulnak hozzánk, hogy magányukat népesítsük be magyar köny­vek szórakoztató és lételnemesitő olvasmányai­val. Az ő nevében kéri nagykároly város kö­zönségét a Vörös Kereszt-Egylet, hogy adja mindenki nélkülözhető könyveit a magyar fiuk számára olvasmányul, a tőlünk messze idegenbe szakadt és érettünk küzdő magyar fiukhoz küldjük el az édes otthon melegét a magyar irók magyar munkáiban. Az idegen kórházban levő katonák számára küldendő könyveket továbbküldésre elfogadja és összegyűjti a Vö­rös Kereszt-Egylet központi irodája (Vármegye­ház), ahova ac adakozók az egylet nyugtája ellenében küldhetik be a nemes célra szánt nélkülözhető könyveiket. A fémből készült háztartási cikkek requirálását Ausztriában már folyamatba lép­tették s rövid időn belül nálunk is megkezdik e tárgyak beszedését Célszerű, ha mindenki előbb szolgáltatja be fémkészleteit nemcsak, mert most magasabb árat kap érte, hanem mert a háztartási cikkek pótlása könnyebben eszkö­zölhető most, mint a kényszer beszolgáltatás után. A katonák husvétja. A hadügyminisz­térium kilátásba helyezi, hogy amennyiben a szolgálat megengedi, a keresztény katonák áp­rilis 21-én és 23-án szabadnapot kapnak. E rendelkezés ki fog terjedni a fogolytáborokra és a táborokon kívül dolgozókra is. A tavaszi szántás-vetést s más mun­kálatokat illetőleg kormányrendelet jelent meg a hivatalos lapban. A rendelet szerint minden I. fokú hatóság köteles működése kerületén külön mezőgazdasági intéző bizottságot alakí­tani. E bizottság, amely a községi elöljáróság­ból és két mezőgazdából áll, gondoskodni tar- : tpzik arról, hogy az összes rendelkezésre álló kézi és fogatos erő a szántás-vetési munkák teljesítésére fordittassék. A gazda nélkülözhető iga-erejét mások földjének szántás-vetésére ren­delkezésre bocsátja oly esetben is, amikor va­lakinek földje a talaj és időjárási viszonyok folytán egyelőre nem művelhető. Idegen földön végzett munkáért térítés jár. még pedig vagy természetben való visszaszolgáltatással, vagy napszám, illetve szakmány szerint és e díjazás hatvan százalékkal több, mint ugyanolyan mun­kának háború előtt való elvégzése volt. A je­lenlegi nehéz időkben mindenkinek hazafias szent kötelessége, hogy úgy szolgálja hazáját, ahogyan legjobban tudja, összeírják mindazo­kat, akik állami hadi segélyben részesülnek és gazdasági munkákra alkalmasok. A nép közt terjedőben levő különböző hamis hírekkel szem­ben, — mintha azok, akik napszámba állanak s ezzel elesnének a segélytől, — már most egészen nyomatékosan kijelentjük, hogy az, ki napszámba áll, megkapja teljes összegében a segélyt is és kap napszámbért is, ellenben azoktól, akik mezőgazdasági munkákra alkal­masak és még sem dolgoznak, a segélyt meg fogják vonni, esetleg csökkenteni. Első sorban a hadviselés érdekében szükséges ennek a ta­vaszi munkának előkészítése és sikeres befeje­zése. A kenyér, a .termés biztosítása olyan fon­tos, nélkülözhetetlen előfeltétele nemzetünk nagy küzdelme sikeres megvívásának, hogy a íöld- mivelésügyi miniszter minden eszközzel támo­gatni fogja a hatóságokat és a gazdatársadalom szerveit ennek elérésére irányuló munkájukban. Szükséges, hogy a rendelet értelmének, szelle­mének megfelelően a gazdák minél előbb ösz- szebivassanak a helyzet megbeszélésére és az intéző bizottság hamar megalakuljon. A beve­tetlen földek megmunkálásáról pedig kellő idő­ben történjék gondoskodás. Igen áldásos volna, ha keresztül lehetne vinni, hogy a város ideig­lenesen fogatokat szerezhetne be az arra szo­ruló gazdák földjeinek díjért való beszántására. Síelnünk kell, mert a nemzet jövője forog koc­kán etne gazdasági kérdéseken. Hólyagos himlőben újabban két meg­betegedést jelentettek be. A régebben megbe­tegedettek közül négyen még ápolás alatt vannak. Az iskolai év befejezéséről. Jankovics Béla v. és közokt. miniszternek a műit hónap elején kiadott körrendeleté az évi tananyag be­fejezéséről sok helyen azt a hitet keltette, hogy az iskolai évet április hó vége előtt befejezik. A miniszter az erre vonatkozólag hozzá intézett kérdésre azt a választ választ ad.a, hogy a jelen tanév, amennyiben azt némely vidék speciális viszonyai egyes intézeteknél meg nem kívánják, minden iskolában a rendes időben nyer befejezést. A tanulmányukat katonai kö­telezettségük teljesítése miatt félben hagyott tanulók számára módot fog keresni, hogy a lehető könnyítések mellett fejezzék be közép­fokú tanulmányaikat. Kávéházak és vendéglők zárórája. A belügyminiszter általában teljes elismeréssel nyilatkozik a nagy közönségnek a háborús időkben tanúsított magatartásáról, hivatkozva „egyesekének még a rendes idők mértékén is túlmenő s a jóérzésül közönség nemes maga­tartásával sértő ellentétben álló vigadozására, elrendeli, hogy 1916. március 16.-tól kezdőde- leg az összes kávéházakat, vendéglőket, szóra­kozó, elárusító és italmérő helyeket éjfél után egy óránál tovább nem szabad nyitva ta;tani. A rendelkezések megszegése kihágás, melynek büntetése két hónapig terjedő elzárás és hat­száz koronáig terjedhető pénzbírság. A gör. karh. a Gergely-naptárért. A gör. kath. hívők kérelemmel fordultak a haj- dudorogi gk. püspökhöz a naptáregyesitésért, illetve a Gergely-naptár használhatásáért. A püspök megnyugtatta őket, hogy a naptáregye- sités kérdése már a bíboros herczegprimás elnöklete alatt működő bizottság előtt van és rövid idő alatt megoldást is nyer. Ez nagyon jő lesz, legalább az összes. katholiicusok egy és ugyanazon napon fogják ünnepeiket tartani. A nagykárolyi polgári olvasókör f. hó 19-én délután 3 órakor tartja meg saját helyi­ségében évi közgyűlését. A tagoknak nyomta­tott meghívókat küldtek szét, mely a tárgyso­rozatott is tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom