Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-05 / 10. szám

10-ik szám. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 3-ik oldal. s kisérjen továbbra is tiszta, önzetlen purita­nizmusa. Hozza el a sok áldozat azt a boldo­gabb békés jövőt, melyért ő vért és életet ál­dozott s melynek életében csendes és fáradha­tatlanul buzgómunkás a volt. Legyen neve fiók­egyletünk történetében a mutató oszlop, mely kijelöli az irányt a nemes és nagy célok meg­valósítására: legyen élete példa, hogy meddig kell küzdeni. A jelentés ezután a kórházak működésé­ről s a fiókegylet többi intézményéről: a vasúti konyháról, betegnyugvó állomásról em­lékezik meg. Az év elején 3 kórház fogadta be a betegeket. A gróf Károlyi kastélybeli kór­ház, fennállott a háború kitörésétől a múlt év szeptember 30-ig a Grófnő Öméltóságának kegyes jótékonyságából s ez idő alatt ápolás­ban részesült itt 14 tiszt, 764 betegnapon és 131 közlegény 4918 ápolási napon. Az I. és II. számú kisegítő kórházakban (kereskedők házában és a Matolcsy-házban) az elmúlt évben ápolásban volt 4 tiszt 98 és 632 köz­legény 26262 ápolási napon. A március hó végén megnyílt honvédlaktanyai tartalék kór­házban a megnyitástól az év végéig volt 6 tiszti 92 és 1896, legénységi ápolt 46116 be­tegnapon. E számok melyek szerint összesen 24 tiszt 654 és 2659 legénységi egyén 77296 napon át részesült orvosi ápolásban és ellá­tásban, mutatják legjobban azon teljesítmény nagyságát, melyre az egylet büszkén tekinthet vissza. Az állomási konyha naponta 20—30 ka­tonát látott el élelemmel s 15—20 ember vette igénybe átlag a betegnyugvó állomás jótéte­ményeit. Beszámol az elnökség arról, hogy a vár­megyei választmány megalakítása ügyében a lépéseket megtette, a választmány rövid időn belül meg fog alakulni. Az egylettől indított gyűjtések szép eredményén kívül, hatalmas támogatói voltak az egyletnek az iskolák és a város kulturális intézményei, melyek ünnepélyek rendezésének bevételeivel segítették az anyagi eszközök meg­teremtésében s az ünnepélyekkel siettek egyút­tal a katonák szórakoztatására is. Az egylet sokat tett a rokkant katonák érdekében megalakítva a vármegyei rokkant választmányt és előkészítve egy 1916. március havában megkezdendő kosár és gyékényfonó tanfolyamot a rokkant katonák számára, de felkarolni kívánja a hadiárvák ügyét is egy létesítendő hadiárvaház felállításának a tervé­vel. A jelentés vonatkozó része a következő : A Vörös Kereszt-Egylet jótékonysági cél­ját akarta az elnökség betölteni azzal, hogy gondoskodni kívánva a háborúban elesett har- czosok árviról, mozgalmat indított meg egy hadiárvaház felállitási érdekében. Hiszen az egy évnél hosszabb idő óta folyó véres küzdelemben egész Európát áztatja a mi fiaink érettünk hulló vére s hősi küzdel­meik nyomában könnyek fakadnak az itthon- maradottak szemeiből. A szülő siratja a fiút, a feleség a férjet, de legégetőbbek azok a köny- nyek, melyeket a gondozó apa halála fakaszt az árván maradt gyermekek szemeiből. A nem­zet árváinak sorsa azok segítségét kívánja, akikre szent örökségekéoen marad a dicső halált halt hösök emberfeletti küzdelmeinek minden gyümölcse, akiket a múlt idők legendás hőseit elhomályosító küzdelmekben megmentet­tek ők a háború minden borzalmaitól, feltar­tóztatva az ellenség reánk özönlő hadainak mindent lángba és pusztulásba boritó betörését Hogy a nemzet árváinak jövőt biztosít­hassunk, kérő szavunkkal fordultunk a vár­megye közönséghez s a megyei jegyzői kart kértük fel arra, hogy segítsenek azon szent kötelesség befejezésében bennünket, melyet íz elesett apa szent kötelességképen hagyott re­ánk : a községekben megindított gyűjtés pár­tolásával járuljanak hozzá a hadiárvák Jfelneve- léséről való gondoskodáshoz. „Szatmármegyeí hadiárvaház“ nevet aka­runk adni annak az intézménynek, melynek felállítását egyletünk háború utáni céljául tüztük ki, kifejezésre juttatva ezzel azt, hogy Árvahá­zunk nemcsupán városunkban, hanem a vár­megyében a háború következtében elárvult gyermekekre kívánja kiterjeszteni gondoskodását. A gyűjtések már folynak s a községekből begyült összegeket pénztárunk külön kezeli. A legszebb reményekkel eltelve várjuk a napot, melyen az nj intézmény megnyitja ka­puit a hős apák gondozás nélkül maradt gyer­mekei előtt. Végigtekintve egy év, egy nehéz és fele­lőségteljes és eseményekben gazdag év emlé­kein, azzal a jól eső tudattal zárjuk le ez év történetének lapjait, hogy ha talán nem is vé­geztünk igen sokat, ez év reánk nézve nem tűnt el nyomtalanul s sok helyen hozott egye­sületünk segítséget. S amit tettünk, amit ten­nünk sikerült, mindabban mellettünk volt a nagyközönség megértő szeretete, körül tekintő gondossága s páratlan áldozatkészsége, mellyel mindenütt megkönnyítette a mi munkánkat fela- lajánlott munkájával és adakozásával. Nem mulaszthatjuk el, hogy őszinte há­lánknak és köszönetünknek kifejezést ne ad­junk, mindazoknak akik lelkes támogatói vol­tak egyletünknek s itt elsősorban kell említe­nünk a helyi és vármegyei kulturális és jóté­kony intézmények vezetőit, az iskolák igazgatóit és tanárkarát, mindazon hivatalok vezetőségét, amelyekkel sokféle dolgaink összehoztak, akik­nek jóindulatú készsége minden akadalyt elhá­rítani iparkodott útjainkról és mindenkinek, aki a nagy cél érdekében velünk küzdött, fáradozott és áldozott cs ipán azért, hogy majdan a jól teljesített nemes és hazafias munka öntudata legyen jutalma. S bizva-bizunk egy jobb egy szebb jövő közelségében, melynek biztosítéka azon pará- nyokból épül fel, melyeket az ellenség előtti harctéren küzdő hőseinknek és az itthonmara- dottak csöndben küzdő munkásainak kitartása hord össze. Az évi jelentés felolvasása után a köz­gyűlés elhatározta, hogy azt kinyomatja s a tagoknak megküldi s hogy az egylet háborús működésének emléket biztosítson, az egészség- ügyi intézmények képeit fogja abban közzétenni. Ezután Nemestóthy Szabó Antal kir. köz­jegyző mondott köszönetét az elnökségnek, körültekintő s fáradhatatlan tevékenységéért, mellyel lehetővé tette, hogy oly szép eredmény­nyel állott a fiókegylet a hadegészség ügy szolgálatában s további kitartásra buzdítja egy szebb, egy jobb jövő reményében. Meghatot- tan mondott köszönetét a megemlékezésért, mellyel a vezetőség az évi jelentésben hősi háláit halt fia, Nemestóthy Szabó Albert, volt titkár emlékének adózott. A pénztárosi jelentést; a közgyűlés nagy terjedelme és nagy tételei miatt nem vizs­gálhatta felül s ezért számvizsgáló bizottságot küld ki, melynek tagjai Péchy László műszaki tanácsos és Obholczer Gyula pénzügyi taná­csos választmányi tagok. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét sza­vaz a Takarékpénztár Egyesületnek, az egylet­nek nyújtott kamatmentes kölcsönökért, me­lyekkel mindenkor szives készséggel állott a fiókegylet rendelkezésére. Az ezután megejtett tisztujitáson a tiszt- ujitáson a tisztviselőket választották meg. Az újonnan megválasztott tisztikar: Elnök: Pécsujfalussi Péchy István dr. Női társelnök : özv. gróf Károlyi Istvánná. Al- elnök: Dr. Vetzák Ede, női társelnök: Dr. Serly Móricz Ilka, titkár: Dr. Schuszterisch Béla, Pénztáros : dr. Adler Adolf; jegyző : Berger Jenő; orvos dr. Schönpflug Béla. Választmányi tagok : dr. Adler Adolfné, özv. Áldor Adolfné, Báthory Miklósné, Berger Jenőné, Csaba Adorjánná, özv. dr. Cservenyák Károlyné, Debreczeni Istvánné, Hahn Jánosné, llosvay Áladárné, Jurcsek Béláné, Kacsó Ká­rolyné, özv. Kaufmann Izidorné, özv. Kovács Sándorné, Madarassy Istvánné, özv. Mosony Györgyné, dr. Péchy Istvánné, Péchy Lászlóné, Pellet Gyuláné, özv. Roóz Samuné, Róth Ká­rolyné, dr. Schőnpflup Béláné, dr. Sternberg Zoltánná, Sternberg Sándorné, dr. Vetzák Edéné. Dr. Adler Adolf, dr. Blum József, Csaba Adorján, dr. Czukor Lajos, Debreczeni István, Gulácsy Tibor, Hahn János, llosvay Aladár, dr. Jékel László, gróf Károlyi György, dr. Kölcsey Ferencz, Madarassy István, Madarassy Gyula, Nonn Gyula, Péchy László, Plachy Gyula, Récsey Ede, Schönfeld Lázár, dr. Sternberg Géza, N. Szabó Antal, Vetzák Ede. * HÍREK. Kamarási eskütétel. Berenczei Kovács Sándor és berenczei Kovács Miklós szatmári röldbirtokosok a múlt héten tették le a kama- fási esküt s kapták meg a kamarási kulcsot. Kitüntetés. Nagy József határrendörségi fogalmazót, városunk fiát, hivatali működésében szerzett érdemeiért a Ferencz József-rend lo­vag keresztjét kapta. Körorvos választás. Az üresedésben volt nagysomkuti körorvosi állásra egyhangúlag Kovács Mórt választották meg. | n, . „ . , I Rónai István csaná­Ronai Mariska. | ]osj p|ebános közsze­retetben állott húga szerdán este jobblétre szenderült. Az elhunyt a szegények angyali jóságu jóltevője volt, akik szerető szívvel min­denütt segíteni iparkodott s akinek élete a jó­tettek szakadatlan láncolata volt. A kedves halottat hozzátartozói Szatmárra szállították, hol csütörtökön délután a gyászoló rokonság s a nagyszámú ismerős őszinte részvéte kísérte el utolsó útjára, hogy még egv utolsó Isten Hozzád-ot mondjon, mielőtt magába zárná a családi sírbolt örökre a drága halott tetemeit. Temetésére városunkból is sokan jelentek meg azok közül, akik életében ismerték és szerették őt. A gyászoló család az alábbi gyászjelentést adta ki: Szivünk mérhetetlen fájdalmával tu­datjuk, hogy a legjobb gyermek, legszeretőbb testvér és rokon Rónai Mariska Csanáloson, 1916. március 1-én este fél 10 órakor angyali türelemmel viselt hosszas szenvedés és a rneg- igazulásunkra rendelt szentségek többszöri áhi- tatos felvétele után, ahova hőn epedve vágyott: Jézushoz, az Égbe költözött. A felejthetetlen drága halott porhüvelye Csanáloson, a plébá­nián március 2-án délután 3 órakor történendő beszentelés után Szatmárnémetibe szállittatik, hol március 3-án délután 4 órakor a Bercsé­nyi-utca 30. sz. gyászháztól a hidontuli sir- kertben levő családi sírboltban fog a feltáma­dás vigasztaló reményében elhelyeztetni. Az engesztelő gyászmise Csanáloson március 2-án, Szatmáron március 4-én reggel 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Elmúlt mint a mezők virága ; reggel egész kellemében diszlett, este elszáradva láttuk öt! Adj Uram örök bol­dogságot neki! Anyja : özv. Rónai (Rein) Ist­vánné sz. keresztúri Tóth Mária. Testvére : Rónai István. Nagynénjei: özv. Harasztkó Jó- zsefné, keresztúri Tóth Borbála, keresztúri Tóth Iréné, keresztúri Tóth Terézia. Unokaöcscsei: keresztúri Tóth József dr., keresztúri Tóth Kál­mán (orosz fogságban). A Tarnai-ünepély jövedelmének el­számolása. A fébruár hó 29-én a vármegye­ház dísztermében a rokkant katonák javára ren­dezett estélyen jegyek eladásából begyült 575’20 korona, felülfizetésből 67 korona 90 fillér, a művész autogrammjával ellátott műsorok ela­dásából 31 korona. Összes bevétel 674 korona 10 fillér. Összes kiadás volt 74 korona 10 fillér, tehát a rokkantak javára juttatott összeg 600 korona. Felülfizettek Jurcsek Béla Demidor Ignác 12—12 korona, Palcer Ernő Sing:r Mór 5—5 korona, Weisz Lajos és Lévai Béla 4—4 koro­na, Schnell Imréné Schönpflug Viktor Szabó Pál Sarkadi Sándor Brandsch Gyula 3—3 ko­rona, Braneczky József Bárdos Őszkár Schön­feld Lázár Matolcsy Sándor 2—2 korona, Récsey Ede 1 K 90 fillér, Kindris József 1 korona. Fogadják a jószivü adakozók a rokkant választ­mánynak s a rendezőségnek hálás köszönetét. A hadifogoly munkások kirendelésére a hadügyminisztérium egy a vármegyei alispán elnöklete alatt álló „törvényhatósági bizottság“ megalakítását lendelte el, mely március hó 1-től a foglyok kirendelésében és minden ez­zel kapcsolatos ügyben intézkedik. A vármegye területére kiterjedő hatáskörrel a hadifoglyok é6 a munkásosztag felügyelőjéül a kassai katonai parancsnokság Papp Gábor tartalékos hadna­gyot vezényelte városunkba, aki a megyeházá­nál berendezett hivatalos helyiségében műkö­dését már meg is kezdte. Csalás a szállítási igazolványokkal. A zsibói főszolgabíró a múlt héten táviratilag kereste meg a nagykárolyi főszolgabírói hiva­talt, hogy „a tévesen kiállított“ szállítási igazol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom