Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-29 / 44. szám
44-ik szám. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 3-ik oldal. Burgonya-rekvirálás. Hivatalosan közük, hogy a kormány a burgonyakészletek rekvirálását határozta el. Okot erre az a körülmény adott, hogy önként nem ajánlottak fel elegendő burgonyát az Országos Burgonyaközvetitő Irodának s igy a katonaság és a közélelmezés szükségletét rekvi- rálás nélkül fedezni nem lehet. A rekvirálás november elsején történik s a kormányrendelet akként intézkedik, hogy nemcsak a termelőnél kel! rékvirálni, hanem mindenkinél, akinek burgonyakészlete van s a készletekből a háztartási szükségleten és a vetőmagon kivül. állattartásra a burgonyának csak a rendeletben megállapított kis részét szabad megtartani, a többit pedig a maximális árnál három koronával alacsonyabb árért be kell szolgáltatni. Ha az, akitől a burgonyát elrekvirálták, a rekvirált burgonyát a vasúti állomásra be nem szállítja, a burgonyát közerő kirendelésével szállítják be s a beszállítás költségét a burgonya árából levonják. A rekvirálás természetesen nemcsak a már kibocsátott burgonyára fog kiterjedni, hanem a még esetleg ki nem adott készleteket is rékvirálni f gják. A rekvirálás azért történik csak csak november elsején, mert a miniszter nem akar megfosztani senkit a 2983—1916. M. E. számú kormányrendeletben biztosított attól az előnytől, hogy aki burgonyakészletét október 31-éig az Országos Burgonyaközvetitő Irodának önként felajánlja, az önként felajánlott burgonyáért a maximális árnál métermázsánként két koronával, tehát a rekvirálási árnál négy koronával magasabb árat kap. Aki tehát a burgonyáért ezt a magasabb árat akarja biztosiiani, az burgonyakészletét akár közvetlenül, akár az elölj róság utján az Országos Burgonyaközvetitő Irodának (Budapest, Gerlócy-utca 11. szám), vagy az iroda vidéki megbízottjainak október 31-ig még felajánlhatja. SZÍNHÁZ. Az elmúlt színházi hét sikerei csak megerősítenek bennünket abban a hitünkben, hogy a Neményi idei társulata olyan színvonalon áll, mely kielégítheti a közönség igényeit. A mostoha r iszonyok ellenére is dicsekedhetik egy pár olyan elsőrendű erővel, amilyennel az idén nagy színházak sem rendelkeznek. Ezenkívül az előadások gondos kiállítása, helyes beosztása is előnyösen hatott a színházlátogatásra. Vasárnap délután zsúfolt ház előtt ment a Cigány a régi jó szereposztásban. Este „A derék Fridolin" énekes bohózat mulattatta a telt házat. A bohózat ötletei, lehetetlen fordulatai zajos jókedvet árasztanak egy-két felvonáson át, de a harmadikra már kissé laposodik a dolog, az ismétlődő fogások elvesztik hatásukat. Általában nagy sikere volt az újdonságnak, amiben oroszlánrésze volt Jávor AnGInak, ki Fridolin szerepében fáradhatatlanul, ötletesen játszott. Elsőrendű jóizü alak volt Neményi, mint após. Méltó partnere volt É. Lányi Szidi. Az anyós alakját erős komikai hatásokkal rajzolta meg. Jávor Ervin túlzásai jók voltas. Rövid szerepeikben nagyon jók voltak: Szelényi Ilonka, Béhr Matid és Thurzó Margit. Győry Gyula egy színész szerepében, ki Fridolin barátját hazudozásaiból úgy segíti ki, hogy a koholt tengerész nagybácsit megjátsza, — igen ügyes volt. Az öreg tengerészt bravúrosan alakította. Hétfőn Fogadjunk ment zónában. A szereplők a megszokott igyekezettel vitték sikerre a darabot. Kedden a Névtelen Asszony hatalmas drámaisága mozgatta meg a nagyszámú néző közönség lelkét. Íme egy újabb adat az ellen az oktalanul terjesztett felfogás ellen, hogy a közönségnek csak operett és hasonló könnyű dolgok kellenek. Amint hire ment a Névtelen Asszony megrázó történetének, mindenki igyekezett a nagyhatású drámát megnézni. Természetes is, hogy az embert mi sem érdekelheti komolyabban, mint a való emberi sors. Mig az emberekben szív lesz, mindig nagyobb hatása lesz egy anya megrendítő élettörténetének, mint akármilyen csilingelő operett-mesének. Sándor Julia hatalmas alakítása most is magával ragadta a közönséget. A többi szereplők is tudásuk legjavával igyekeztek hálásak lenni a szép háznak. A szerdai művész estély sok kellemes percet szerzett a közönségnek. Kár, hogy a mi publikumunk nem igen kedveli még az irodalmi nivón álló kabarét, ezt az újabb színházi változatot, mely nagyobb városok valódi szellemi csemegéje lett. Voltak szép dalok, kupiék, táncok, mókaságok. Kiemelendő Sándor Julia értékes szavalata, Szelényi Ilonka dalai, mik közül legnagyobb hatású volt Ernőd Tamás megzenésített verse: „Jönnek a honvédek“. Thurzó. Margit sikkes táncaival tűnt ki. Béhr Maílld és Jávor Antal kedves kupiéi, Marosi és Erdélyi jóhatásu dalai és két sikerrel előadott egyfelvonásos telték az est bő műsorát. Különösen bájos volt a „Visszaemlékezés“ c. egyfelvonásos, melynek szereplői kiválóan jók voltak. Csütörtökön A derék Fridolin ment igen jó ^előadásban. Pénteken szép közönség előtt a nálunk nagy sikert elért: Urasági inas kerestetik ment hangulatos, pompásan gördülő előadásban. Meghívás. 9935—1916. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestületét 1916. október 29-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1916. okt. 25. Debreczeni István polgármester. Tárgysorozat: 1. Polgármester jelentése arról, hogy a borital és hús fogyasztási adó kezelési joga 1917-1919. évekre megváltható nem volt s az nyilvános árverésen a szeszfogyasztási adópótlék szedésének jogával együtt évi 40.000 koronáért dr. Lőble László nagyváradi szeszgyár tulajdonosnak haszonbérbe adatott. 2. A legtöbb adót fizető képviselők 1917. évi névjegyzékének megállapítása. 3. A polgárrendőrségre vonatkozó szabályrendelet módosításának ügye. 4. Jelentés arról, hogy a vásárrendtartási szabályrendelet módosítása jóváhagyatott. 5. A városi közkórházi szabályrendelet módosításának kormfeny- hatósági jóváhagyása. 6. Tóth János kórházi felügyelő kérelme fizetés javítás és mosatási pótdij megállapitása iránt. 7. Szakáll Sándorné városi állatorvos nejének kérelme férje teljes illetményeinek folyósítása iránt. 8. A városi rendőr és szolgaszemélyzet kérelme téli csizma pénzének felemelése iránt. 9. Csorba Gyula rendöralkapitány kérelme ruhakártalanitás iránt. A folyó- évi szeptember havi pánztárvizsgálat eredményének bejelentése. Kitüntetés. 1916. évi augusztus 30-án Őfelsége a király legfelsőbb elhatározásával elrendelte, hogy városunk fiának, Fürth Mór a 12-ik h. gy.-ezredbeli tartalékos hadnagyának, aki jelenleg a helybeli vöröskereszt hórház- ban van ápolás alatt, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerés (Signum-Laudis) tudtul adassék. Fürth hadnagy, néhai Fürth Ferenc főrabbi egyetlen fia, a mozgósítás óta a harctéren volt, ahol számos nehéz ütközetben vett részt és kétszer súlyosan megsebesült. Megbízás. Nagy Károly m. kir. honvéd hadnagy helybeli állomás- és őrkülönitmény parancsnok a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt-Egylete helybeli fiókja áital fenntartott tartalék kórház katonai parancsnoki teendőivel megbizatott. Katonai kitüntetések. Kende György géppukás főhadnagyot, aki a háború kitörése óta a fronton van, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül a Signum- Laudisszal kitüntették. — Tarzsik Zoltán a szatmári városi adóhivatal fiatal tisztviselője, a Signum-Laudis tulajdonosa a szebeni harcok után elnyerte az első osztályú vaskeresztet. Falkenhain maga tűzte az érdemrendet a hős mellére. Uj udvari tanácsos. Ő felsége dr. Bihari Mór jónevü budapesti ügyvédet, a ki Erdengelegen született és középiskoláit városunkban végezte, udvari tanácsossá nevezte ki. Távozó igazgató. Gábor Armand, a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank igazgatója értesülésünk szerint nov. 5-én megválik állásától és a Szolnoki bank Takarékpénztár r.-t. vezér- igazgatója lesz. A távozó igazgató pár évi itt működése alatt bankkörökben vezető szerepet vívott ki magának s kiváló képességeivel intézetének nagy szolgálatokat tett. Távozása veszteség városunkra. Postautalvány-dijak. 10 K-ig 15 fillér, ezenfelül bármely utalványnál az alapdij 15 f. és minden megkezdett 50 K-ért 5—5 f. (tehát pl. 10^50 K-ig 20 f., 50—100 K-ig 25 f., 100—150 K-ig 30 f.) Ugyancsak a feladó által fizetendő postai értékjegyek felragasztásával lerovandó a külön kifizetési (kézbesítési) díj: 10 K-ig 5 f. s bármely más összeg után 10 fillér. Gyászeset. Sternberg Sándor magánzó a helybeli függetlenségi és 48-as párt egyik al- elnöke és oszlopos tagja, a Központi Takarék- pénztár Nagykárolyban rt. volt vezérigazgatója, városi legtöbb adóífizető bizottsági tag. f. hó 25-én reggel fél 7 órakor 62 éves korában rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Az elhunytban városunk egy müveit, széleslátkörü, inteligens kereskedőt veszített el, ki a város ügyei iránt a legmelegebb érdeklődést tanúsította Halála széles körben keltett nagy részvétet, temetésé f. hó 26-án d. u. 3 órakor nagy részvét mellett ment végbe a Kossuth-utcán levő gyászházböl. Sternberg Sándorné Weisz Gizella férjét, Sternberg Anikó Vajda Pálné a harctéren levő főhadnagy férjével és Sternberg Ottó a Hungária Biztosító-Társaság tisztviselője édes atyjukat, Sternberg Lipót magánzó test- véröccsét gyászolja az elhunytban. A vármegyei választott tisztviselők megbízásának tijabb meghosszabbítása. I A vármegyei választott tisztviselők megbízatásának ájabb meghosszabbításáról szóló 1914. 'XLIX. t.-k. rendelkezéseinek hatálya a békekötést követő naptári év végéig kiterjesztik. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a belügyminiszter hajtja végre. Szentesítést nyert 1916. okt. 3-án. Kihirdettetek az „Országos Törvénytár“ 1916. okt. 6-án. Tudomásul. Ismételten tudomásul hozom mindazoknak, kiknek a Vörös Kereszt Egylet helybeli fiókja pénztáránál valami teendőjük van, hogy úgy bevételek mint kifizetések csakis köznapokon, tehát vasár- és ünnepnapokat kivéve — és csakis délután 2 és 5 óra között eszközöltetnek. Miért is más órákban és nem köznapokon hiába keresnek fel, mert fáradozásuknak eredménye nem lehet. Nagykároly, 1916. j okíőbor hó 24-én. Dr. Adler Adolf, pénztárnok. Emlékezzünk elhunyt hőseinkről és szereíetteinkről. November 1-én d. e. 10 órakor a mesterrészi temetőben az itt eltemetett katonák lelkiüdvéért istentisztelet lesz. Az énekes szent misét a Vöröskereszt elnökségének felkérésére Braneczky József, kegyesrendi tanár fogja mondani. Mise alatt a főgimn. énekkara fog énekelni. A misén az összes itt lévő katonák részt vesznek. Mise végén a katonák sírjánál a kar éneke után a celebráns beszédet mond és szentelt vizzel meghinti a sirokat, az istentiszteleten mindenki részt vehet. D. u. 3 órákkor a főgimn. ifjúsága teljes számban, a tanárok vezetése mellett kivonul a temetőbe, ahol az énekkar éneke után (Lányi : Sirjunk, sirjunk) Török Endre Vili. oszt. tan. a piaristák sírhelyénél mond beszédet, amelynek vezetésével a kar újból énekel (Zsasskovssky : Tanár halálára). Ezután az ifjúság a katonák
