Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-30 / 5. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYE! HÍRMONDÓ. 5-ik szám. A jó beosztással színre kerülő darabok mindig meghozzák a várt eredményt. Még mindig tartogat ugyan a direktor újdonságokat számunkra, közben azonban újra szinre hozza a már megismertetett müveket. A jó előadáson kivü! az ügyes beosztásnak tulajdonítható, hogy műiden es:e megkapja a maga közönségét. Szombaton Tiszavirág ment másodszor, sok tekintetben az elsőnél jobb előadásban. Nagyon sikerült volt a Kürthy Böske mimikája, ahogy a csárdás iránt, magyaros mulatás iránt érzékeden francia grófnő bájosan esetlen moz­dulatait érzékeltette. Takács színes játékával, hatásos dalaival tűnt ki. Árkossy jóizü öreg huszár volt. Nagyon ügyes mókái voltak Kürti Károiym.k. „A 'áros ruhás hölgy“ mérsékelj érdeklő­dés melled került szinre. Pedig kellemes ope­rett. Egy fiatal festő emlékezetből lefestett egy megcsodált s.-épségü piros ruhás hölgyet. A kép legszebb alkotása lett, amivel dijat is nyer a tarlaton. A lefestett milliomos leány meg­akarja venni a képet, hogy igy eltüntesse, a tárlatról, de az önérzetében megbántott, szerel­mes festő nem adja el semmiért sem, 'hanem hogy üssön vele, eladja egy arckenőcs gyáros­nak plakát céljára. Az igy kipellengézett leány menekülni kénytelen a városból. El akar utaz i. Ez azonban a festőt sújtja le, ki halálosan szerelmes a szép leányba. Az egymást ok nélkül kínzó szerelmeseket végül is egy török gavallér békiti össze, ki a nyugodt, józan ke­leti bölcseséget képviseli a túlfűtött levegőjű darabban. A piros ruhás hölgy elegáns alakját si­kerrel adta vissza Sz bó Mii . Minden mozdu­lata meggondolt, nyugodt és nagyúri volt, de az affektáltságnak nem volt híjával. ízlésesek voltak öltözékei. Egyes énekszámaival brillíro­zott. Takács Antal a temperamentumos festőt sok tűzzel, lendületesen játszotta. Szép ének­számait, — mint mindig, — nagy élvezettel hallgatta a közönség. Kürty Böske egy szí­nésznő sikkes alakját bravúrosan játszotta meg. Kellemes partnere volt Jávor Antal, ki diszkrét komikummal játszotta az ügyetlenkedő nemes urfit, ki egy fiuörökös biztosítására keres feleséget. Kürti Károlynak nagyon jó szerepe volt az arckenőcs gyárosé. Szokott ügyességével ki is aknázta. Várady Artur a török gavallér szertartásos jéghieeg alakját sok ügyességgel és gonddal dolgozta ki, de mégis kiérzett a mesterkéltség. Nagyon hibásan volt festve. Úgy jelentik be is, hogy Jnagbarnitott arcú és török nem is lehet más és olyan ve­res volt, mint egy angol. Hol a rendező ilyen­kor? * Vasárnap délután a LaigueLyér ügyes előadásban ment. Kürthy Böske és Takács nagyon tetszettek. Hétfőn majdnem telt ház előtt ment Zsuzsi kisasszony. A jókedvű, lelkes előadás­nak hálás közönsége volt. A szinés_ megérzi ezt s annál őszintébb kedvvel játszik. A kifogy­hatatlan jókedv, mely különösen kell e darab­hoz, kiválóvá tette az előadást, különösen a második felvonást. Az első finálé ugyan csú­nyán Összement a sok gixertől, a harmadik meg az unottságtól. Különös elismeréssel va- gyu ;k Jávorral szemben, ki súlyos torokfájása .ellenére is legjobb igyekezete szerint játszott Bálint érthetetlen volt. Kürthy Böske adta a legtöbb lelket az előadásba. Ő sohasem tud unalmas lenni. Árkosy bűnéül írjuk fel, hogy a zászlós, cntelési jelenetet összecsapta. A leg­kevesebb, amit a színésztől elvárhatunk, hogy a jeleneteket előírás szerint játsza meg. Kedden a Bájos ismeretlen ment a régi szereposztással. Neményi nagyszerűen raccsoló öreg ezredes volt. Kürti Károly bárgyú Bá- rány-a, Takács léha, hazardírozó főhadnagya találó szilieket adott az előadásnak. Kürthy Böske nagyon ügyes, nagyon sikkes, Szabó Mi!i közvetlen és kedves volt. Ezüst pille volt a neve egy szép táncos­nőnek, kivel 25 év előtt kalandja volt Baría ecetgyárosnak (Kürti K) A gyáros azóta állan­dóan fizet egy állítólag megszületett fiúért. Ugyancsak oda fizet Urbanovszky, a detektiv- őnök is (Endrődy) és ki tudja, hogy még hány balek. Bartáné, ki a csecsemővédő Egy­let elnöknője tudomást szerez az Ezüst pille gyerekéről s a detektivfőnökökkel nyomoztatja az apát. Gondolni lehet, hogy az milyen lelki- ismeretesen nyomoz. Piperke bácsi magára vál­lalja a gyereket, hogy megmentse jóbarátait, Annál is inkább lehet ilyen áldozatkész, mert az ő ügyetlenkedése pattintotta ki a titkot, sőt igy tudta meg Forgács ügyvéd is (Várady), ki most ezzel revolverezi a gyárost, hogy elkapja bájos leányát (Szabó M) feleségül. De a mama hallani sem akar Forgácsról, hanem egy bécsi kolleganőjének fiát, Cvillinger Hermant (Jávor) szemelte ki vejéül A szépreményii ifjú, ki esetlen szobatudós, assirologus, meg is érke­zik. A leendő menyasszony el búvik előle, ba­rátnője (Kürty Böske) vállalkozik rá, hogy fo­gadja és kivicceli. Ekkor találkozik vele For­gács is, a vetélytárs, ki a tréfa kedvéért arra tanítja, hogy e Szávákkal köszöntse Bartát, leendő apósát: „Pá, aranyos apuska, megjött már a babuska.“ (Ezt irta voH a táncosnő azon arckép hátára, melyet az újszülöttről küldött a gyárosnak.): Lehet képzelni a hatást, mikor kufferrel a keiében s ajakán e rigmus­sal belép a kis esetlen gavallér. A nagy kava­rodás vége az, hogy kilökik a kérőt. Hasonló sors éri mamáját, a bécsi csécsemővédő höl­gyet is, kiről azt hiszik, hogy az Ezüst pille. Végül kiderül a félreértés, de akkor sül ki az is, bog; a kis Cvillinger a gyáros leánya he­lyett a képviselőjét kérte meg. Ekkor, hogy a blamázs elsimuljon, odaadják Forgácsnak is imádottját, a gyáros leányát. Az ügvesen szőtt, mindvégig mulatságos darab kitűnő előadásban került szinre. Kürti Károly elsőrendű alakítása mellett is jól érvé­nyesült Endrödi pompás karikirozása. Nagyon sokat mulattatott Jávor. Stílusos táncai, ^nevet­tető esetlenkedései minduntalan élénk derült­séget keltettek.- Erősen megrójjuk azonban kupléjának két strófájáért, amelyik a zsírról és a sajtról szólt. Az igazgatótól várjuk, hogy ezt az ízléstelen moslékságot nem engedi töb­bet a közönség elé. Elvártuk volna, hogy ed­dig is meggátolja. A „színművészet“ szent ne­vében. Ságár József az öreg Piperke bácsi félszeg alakját sok ügyességgel játszotta. Ked­vesek voltak Szabó Mili és Kürthy Böske a lányok szerepében. Meglepő könnyedséggel és bájosan táncolt Szabó Mili. Még A. Szabó Irma, a mama és Árkossy Vilmos egv képvi­selő jellegzetes megjátszásával járult hozzá a sikerhez. A kisasszony férje egyike az újabb szín­müvek legélesebbjeinek. A hires szépségű és eszes Verebély-lányok legifjabbika Szelényi I. beleszeret a nagy Don Jüanba, Dorozsmay képviselőbe (Várady) „Sógorával, Gáthy Pál vidéki földbirtokossal (Kürthy K.) egy ügyes trükköt eszelnek ki a kemény agglegény meg­hódítására. Gáthy a kieszelt terv szerint azt adja be barátjának, Dorozsmayuak, hogy a vasúton egy szép leánnyal ismerkedett meg; bemutatkozott s beleszeretett. De hogy inkog­nitóban maradhasson, nem a maga, hanem a Dorozsmay nevét mondía be. Többször elment a lány szüleihez, a viszony melegedett, nem tudott kitérni a helyzet elől, megkérte a leány kezét és megesküdött. Mindezt a Dorozsmay nevében. Nászuton vallotta be a lánynak, hogy ő már nős, gyermekes ember. A lány megbocsát és felmennek Pestre Dorozsmayhoz az ügy kibogozása végett. Megegyeznek, hogy egy hét múlva elválnak. Addig a nő legénylakás hálószobáját foglalja el. A hét lefolyása alatt á képviselő halálosan beleszeret a névleges fele­ségébe és nem akar elválni. Unszolására a nő megígéri, hogy az egyház előtt is megesküszik vele. Bemegy a szobájába átöltözni és auto­mobilon megszökik Gáthyval. A képviselő le- utazik barátjához orvoslást keresni és ott hull le a lepel a dologról. Minden csak trükk volt. Végül is elveszi a halálosan megszeretett utolsó Verebély leányt, aki valóban megmutatta, hogy a VerebHy-lányok akárhogy is megfogják ma­guknak azt a férjet, akit akarnak. A darab bonyolítása mindvégig a legna­gyobb feszültségben tartja a néző figyelmét, ki sohasem sejti, hogy mi fog következhetni s egymás után érik a legcsattanósabb meglepe­tések. Drégely Gábor ezzel a darabbal is nagy színműírói képességeket árult el, különösen a cselekmény ügyes szövése tekintetében. Az előadás kiváló alakításokra adott al­kalmat. Nagyon hálás szerepe volt Jávornak, a mit ö bőséges siker mellett tudott ki is ak­názni. Kürti Károly közvetlenül, rokonszenve­sen alakított, de némely mozdulata operettbe illő volt. Várady gondosan alakította a képvi­selő szerepét. Szelényi Ilonkát, kit betegsége hosszabb idő óta távol tartott a színpadtól, zajos tapssal fogadta a közönség. Kifejező játékával szép sikert aratott. Még Endrödi jó vonásu kortesalakja Sándor Julia disztingvált játéka egészítették ki a teljes sikert, mit a da­rab aratott. Pénteken zónára került a Tiszavirág. A kedves, aktuális operett sikeres előadását biz­tosította a főszereplők : Kürty Böske és Ta­kács Antal odaadó szeretete, mellyel szerepeik iránt látszólag viseltetnek. Kürti Károly, Szabó Mili és Árkossy Vilmos osztoztak a sikerben. (Ss) Egy 3—4 középiskolát végzett ügyes, értelmes fiú tanulóul felvétetik a „Kölcsey-nyomda“ r.-t.-nál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom