Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-30 / 5. szám

Nagykároly, 1916. január 30. Vasárnap. !V. évfolyam. — 5. szám. A „VÁRMEGYE“ Szatmármcöyei Ifi Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. = SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. = A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős & szerkesztő cimére — Érendréd — küldendők. -45 Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Háborús munkakör jut most mindenkinek, mert valamiképen minden összefügg a háborúval. A hiva­talokban, műhelyekben másféle munka folyik most mint máskor. Direkt a had­viselés mutat fel olyan igényeket, melyek egészen lefoglalnak egyes munkaköröket. A háború hatása alatt kialakult uj helyzetnek becsületes alapon való kiak­názása s ilyen módon a hadviselés által támasztott igényeknek minél töké­letesebben való kielégítése hazafias kö­telességünk. Minden munkakörnek köte­lessége a reá háramló feladatokat betöl­tenie. Mindenkinek kötelessége munká­jával hozzájárulni a közszükséglet kielé­gítéséhez. Az állam a hadviseléshez igénybe­veszi a nemzet erőit. Hogy ezért adandó ellenszolgáltatásai minél szélesebbb ré­tegben oszoljanak el a nép között, le­hetőség szerint közvetlenül fordul a ter­melőkhöz, ipari munkák előállítóihoz. Ezért hangsúlyoztuk mi már a háború megkezdésekor, hogy a hadsereg részére szükséges lábbelik készítésére alakítsa­nak cipész és csizmadia mestereink alkalmi szövetkezetei. Lapunk, az Észak­keleti Újság múlt évi szeptember 18-iki számában a szabókat hívtuk fel, hogy tömörüljenek alkalmi szövetkezetbe ka­tonai szálíitás vállalására. Szatmáron úgy a szabók, mint a cipészek alkalmi szö­vetkezetei alakítottak. A cipész és csiz­madia alkalmi szövetkezet f. hó 22-én este tartotta közgyűlését az ipartestület tanács szobájában dr. Lenárd István h. főkapitány elnökiése mellett. A bejelen­tés mellett szerint a VI. hadi szükséglet részére rendelt 1000 pár bakkancs el­készült. Elfogadták a Vili, és IX. hadi szükséglet fedezésére vonatkozó meg­rendelést is. A szövetkezet az ipartestület szék­házénak emeletén van elhelyezve, hol 40 önálló vállalkozó dolgozik nagy se­gédszemélyzettel. A nagytömegű munka méltán dicsérheti a szatmári kéziipar élelmességét. Nem tudjuk eléggé rosszallani ipa­rosaink nemtörődömségét, mely talán legfőbb oka, hogy nálunk ilyenféle vál­lalkozás eddig nem volt lehetséges. Nem tudjuk, vajon nem fog-e még nálunk is jobb, egészségesebb szellem lábra kapni iparosainkban. A vezetőség agilitása, a tagok helyes belátása kellene hozzá és bizonyos, hogy városunkban, ahol olyan sok cipésziparos él, hatalmas alkalmi szövetkezet létesülhetne, aminek a jövőre nézve is nagy kihatása lenne, mert na­Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárvármegyei jegyzőegyesüiet főjegyzője. Munkatársak: BODOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kisinajtényi körjegyző. kapnikbányai jző, e. jző. Képviselőtestületi közgyűlés. A képviselőtestület f. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott. Dehreczerii István, kir. tanácsos, polgár- mester üdvözli a megjelent tagokat és a gyű­lést megnyitja. A közgyűlés első pontjában a polgár- mester előterjeszti a város közigazgatási alkal­mazottai számára megállapított hadi segélyt. A belügyminiszter ugyanis ez ügyben rendeletet adott ki, amelynek értelmében mindazok, akik rendszeresített állásban 1916. január 1-én tény­leges szolgálatban voltak, fi_ütésük 20 °/o-át hadi segély gyanánt kapják. Ezen összeg 200 koronánál kisebb nem lehet. Varosunk közi­gazgatási alkalmazottai számára a tanács név- szerint megállapította ezen hadi segélyt, amely összeg 28,352 koronát tesz ki. Ezen határoza­tot a tanács jóváhagyás végett a belügyminiszter­hez felterjeszti. Amíg a jóváhagyás megjön, a tanácsot a képviselőtestület feljogosítja, hogy ezen célra a házi pénztár pénzét felhasznál­hassa. A határozatot a képviselőtestület egy­hangúlag elfogadta. Braneczky József képviselőtestületi tag a főgimnázium és polgáriskolai szolga érdekében szólal fel. Első sorban — úgymond — a fő- gimn.-i szolga érdekében óhajt felszó­lalni, mert a polgáriskolai szolga fizetését nemrégen havi 10 koronával emeltük. A fő­gimnáziumban 40 tanulóval több van mint tavaly; a megszaporodott teendőt a szolga fe­leségével nem tudja elvégezni, amiért kisegítő asszonyt kellett fogadnia, akinek hónaponkint Előfizetési árak: Egész évre — — — — — — — 3 korona Félévre — — — — — — — — 4 korona Nyilttér sora 40 fillér. Egyes szám 20 fillér. 24 koronát fizet. Fizetése megmaradt részéből a mai nehéz körülmények között nem tud meg­élni. Kérem a közgyűlést, hogy 400 korona segélyt szavazzon meg a főgimn.-i szolgának. — A polgármester válaszában kiemeli, hogy ezeknek segélyezéséről a februári évnegyedes rendes közgyűlés fog határozni. A mai drága­ság mellett őket sem hagyjuk segély nélkül. Ezután a közvágóhíd kibővítéséről volt szó, amelyet a miniszter rendelt el. A képvi­selőtestület elhatározza, hogy uj közvágóhidat most nem épit, mert a város anyagi viszonyai ezt nem engedik meg és a háborús körülmé­nyek miatt úgyis most kevés a vágás. Legföl- jebn 3000 korona költséggel átalakítja. Polgármester bejelenti, hogy a város ta­nácsa megváltotta erre az évre a bor- és hús fogyasztási adót 25,000 koronáén. Ebből az összegből 18,000 korona be a és 7000 korona húsra esik. A képviselőivé e. ezt tudomásul veszi, jóllehet annak idéj.vi csak 20,t00 koro­nát volt hajlandó fizetni. , árosnak kára ezen adók megváltásából éknek ratólag nem lesz, amiért a képviselőtestület fogadta el Kun István és Róth Mátyás m. iitát, hogy 3000 koronát ők fizetnek, ha a varos a 25,000 ko­ronán felüli nyereség felét nekik adja. A közgyűlés tudom tani veszi a törvény- hatósági bizottság jóváhagyja, hogy a várds tüzelő anyag beszerzésére 80,000 korona vál­tóhitelt igénybe vehessen. Hoffmann József szilágycsehi és Grosz. József helybeli lakosnak tűzifa eladására vo­natkozó ajánlatát a közgyűlés nem fogadta el. A „Magyar város és községfejlesztési r.-t.- nak“ azon ajánlatai, hogy előnyös feltételek mellett három éven át 1000—1000 mm. porosz kőszenet szállít, elfogadta. A képviselőtestület elhatározza, hogy Sei­ler Magdolna, helybeli illetöségő vak leány kiképzéséhez három éven át 300—300 koro­nával járul hozzá. A népkonyhának 600 korona segélyt sza­vaz meg. Timkó József tüzoltó-szakaszparancsnok ruha általányát 120 koronáról 180 koronára emeli fel. A múltkori színházi élte ások alkalmából felmerült költségeket a köigy.lés a rendezők­nek elengedi, illetve úgy határoz hogy ezen összeg (483 K) a szegény gyermekek felruhá­zására forditassék. Ezután a polgármester közgyűlés jegy­zőkönyvének hitelesítésére aneczky József, Fézer János, Juhász Imre, Lőrincz Lajos, Sin­ger Lipót és Weinberger Ferevc képviselőtes­tületi tagokat felkérvén, a közgyűlést bezárta. Br. gyón valószinő, hogy az ilyen csoportok háború után is bentmaradnának a had- seregszálliíási viszonyban, ami nagy előny lenne a békés évek egyszer-más- kor pangó időszakaiban, állandó és hatalmas fogyasztót jelent a hadsereg, melynek szükségleti cikkeit szállítani a iegbiztosabb, a. leghatékonyabb vállal­kozás. Iparosaink rövidlátósága, igény­telensége talán az oka, hogy nem igyek­szik újabb piacot teremteni magának, mihelyst látja, hogy az ő mindennapi kis forgalma elég jövedelmet hoz a máról-hoJnapra' való éidegélésre. A ma­gyar ember élhetetlensége tűnik ki eb­ben a formájában is. Pedig hazánk ér­deke is, hogy gazdasági erejét a had- séregszáliitások lehető lefoglalásával is növelje. A kisipar előtt nyílt meg most a legjobb alkalom, hogy amikor a ható­ságok, a hadvezetőség is oly jóakarat­tal támogatják ragadja meg a munkát, keresetet nyújtó alkalmat, mely különö­sen becses lesz neki a jövőre nézve is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom