Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-02 / 1. szám
SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 1-ső szám. katona volt. Ahol föltornyosult a veszély, ahol ütni kellett, oda magyar katona ment. Ha eljön a béke ideje, az elvégzett dicső munka jutalmául a megelégedettségnek kell honolnia e földön. A kiontott drága vér, az elsirt sok igaz köny nem hozhat kárhozatot. Szent harcunkból csak boldogság fakadhat. Ezért üdvözöljük feltörő lelkesedéssel, szentséges áhítattal a reményekkel meg- terhelten közeledő uj esztendői. A terhet gondot vessük le az ó évvel és az idő nagyszerű perceiben megfiatalodva, ujult erővel, uj munkakedvvel fogjunk az uj esztendő munkáihoz. Nagy fHadatok várnak megoldásra. Élese.t testvéreink, fiaink kiomlott vére arra kötelez* hogy amit ők vérrel megváltottak, azt mi munkával valóra váltsuk. Azokat a nagy értékeket, miket ők részünkre megszereztek, mi munkával megtartsuk kamatoztassuk. Járassuk a „Szatmármegpi Hírmondóit, latonál karácsonya. Még mindnyájunk élénk emlékezetében élnek a tavalyi karácsonyi kedves emlékek arról a kis ünnepélyről; melyet akkor a katonák karácsonyi szórakoztatására rendeztek közönségünk lelkes tagjai. A szeretet ünnepének méltó megünneplése az idén se maradt a tavak. i mögött. A közönség nem feledkezett meg az idén se hős katonáinkr a és adományaival lehetővé tette, hogy á‘ családjuktól elszakadt emberek feledjék helyzetüket s tudjanak örülni, amikor mindenki örül. Szent estén a hon-védláktanya egyik tágas termében a begyülekezett katonák előtt meg lett ismételve a várrnegyeháza nagytermében előző napon nagy sikerrel lefolyt előadás, melynek végeztével az ünnepséget rendező Branec/.ky József kegyesrendi tanár nagyhatású beszédet mondott a katonákhoz, kik könybelábadt szemekkel hallgatták a vallásos és hazafias szavakat. Az ünnepély végeztével dr. Pécliy István a Vöröskereszt elnöke hálás köszönetét fejezte ki Braneczky tanár előtt a katonákéit kifejtett fáradozásaiért. Díszes karácsonyfa adta meg az ünnepi, meghitt hangulatot. Minden katona egy pénztárcát, benne a Vöröskereszt Egylet által adott 1 — 1 K-val. ! Minden katona kapott egy csomag (20 darab) I cigarillos szivart és egy félkilogrammos ka- j lácsot. Ünnep első napján az ebédhez szüksé- Iges pecsenye, tészta, bor és cigaretta szoígál- j tatását az Oltáregyesüleí vállalta magára. A pompás ebédhez, a laktanya egyik nagytermében volt felieritve. A kiosztásnál segédkezni szívesek voltak: Özv. Báthory Istvánná elnöknő, Pellet Gyuláné, Szűcs Józsefné, özv. Kovács Sándorné. özv. Gigássyné, Recsey Ede kr. házfönok magyar és néniét nyelven üdvözölte a jelenlevő katonákat, kikre a szép beszédben való megemlékezés látható jó hatást tett. Ezután kiosztotta az özv. gróf Károlyi Istvánná által minden sebesültnek adott 2—2 K-át. Ünnep második napján a Vöröskereszt Egylet vendégelte meg a katonákat nagyszerű ünnepi ebéddel, amint azt már lapunk legutóbbi számában megírtuk volt. á polgári fiúiskola ünnepe. A helybeli polgári fiúiskola növendékei Sarkadi Sándor tanár vezetése mellett f. hó 26-án szép ünnepet tartottak a hadiárvák javára az intézet tornatermében. Ünnepségük tiszta jövedelmét a hadiárváknak szánták. Oly nemes és humánus cél a hadiárvákról való gondoskodás, hogy aki ez ügyben fárad, fö'l- tétlen elismerésünket igényelheti, pláne, ha oly szellemi élvezetben részesít minket, mint a polgári fiúiskola. Az énektől teljes elismeréssel szólhatunk csak. Rokk Ilonka zongorán az Óberonból játszott. Meleg átérzés, a gondolatoknak precíz értelmezése és művészi technika jellemzi minden egyes akkordját; nagy jövő all előtte, ifj. Vitek Károly fögimn. tanuló 2-ik óldal. szentségek keze megadja ahoz az áldást, amiért mi - szenvedelmes küzdelmekkel megdolgozunk. Most egy éve a megpróbáltatások özönéből szállt hozzá fohászunk. Nagy ellenségünk országunk bejáratait vívta éleire-halálra. Az újév meghozta a boldog fellélegzés idejét. Ma, amikor fegyvereink hazánk határain túl messze csillognak, azért száll hozzá imánk, hogy emberfe'etti küzdelmeinknek tegye fel koronáját: a dicsőséges békét. Nagy reményekkel, lelkes örömmel várjuk az uj esztendőt, hogy mit hoz számunkra. H.i talán nem hozná is meg a várv. -várt békét, ha nem is hozná meg konok ellenfeleink jobb belátását, hogy vessenek véget az oktalan vérpa- zarolásnak, mindenesetre meghozza az ehez vezető utat. Nincs okunk panaszkodni az elmúlt esztendőre. Történelmünk legdicsőbb lapjai Íródtak akkor, ha könnyel és vérrel is. Nincs okunk kételkedni benne, hogy a következő esztendő méltó folytatása lesz az elmúlt évnek. Hős seregeink dicső fegyvertényei feljogosítanak a reményre, hogy minden nap köze ebb viszi nemzetünket a diadalmas békéhez. Ebben a szent reménységben, áhítattal eltelt lélekkel lépünk át az újév küszöbén. Nemzetünk megújhodásának hajnala ez. A hősök véréből, anyák, gyermekek elfolyt könyéből uj fa virul. A vérnek és könnynek váltsága a nemzeti lét nagyszerű fejlődésének nyit utat. Ez a nemzet, mely oly csodálatos erővel állta meg a helyét a nagy forgatagban, mely tántoríthatatlan hűségével, felüimulhata.lan hősiességével a központi hatalmak javára döntötte a világháborút, glóriás elismerésben, pazar jutalmazásban kell, hogy részesüljön. Nélkülünk összeomlott volna a kettős monarchia, megbénult volna a hatalmas német birodalom. A világháború pörölye a magyar között három vallásnak van országos szervezete és politikai befolyása, a mohamedán, a görögkele i és a római katolikus vallásoknak. Ezek a főfelekezetek. E vallási elágazódásnak egyébként is igen nagy fontossága van, a mennyiben mélyen belenyulik az ország jogi életébe. A bosnyák alkotmány ugyanis a muzulmán lakosság számára biztosítja a seri-jognak, ennek az erkölcsi, vallási, szertartási és jogi szabályokat tartalmazó széni könyvnek használatát örökösödési, család- és házasságjogi ügyeikben. A mohamedán vallásu bosnyák lakosság magánjogi életének nagy részében tehát egyházi természetű jogi szabályokkal, mint jus singulareval él. Ausztria 1912. julius 15-én kihirdetett törvényével szintén elismerte az iszlámot (illetőleg ennek Hanifatritusát) törvényes felekezet- nek. A törvény alaprendelkezése az, hogy a mohamedánok külső jogviszonyai az autonómia elve alapján és az állami felügyelet épségben tartása mellett rendeleti ütőn szabályozandók, mihelyt legalább egy hitközség fölállítása biztosítva van. (1. §.) A törvény a hitfelekezetet, a vallásgyakorlatot és a mohamedán lelkészeket ugyanolyan védelemben részesíti, mint a többi törvényesen elismert vallásfelekezeteket. Az iszlám dogmái és szokásai is védelemben részesülnek, amennyiben az állami törvényekkel ellentétben nem állanak. Különösen érdekes tétele az ausztriai törvénynek, hogy, habár a mohamedán vallást mint elismert hitfelekezetet, az 1874. évi törvény értelmében, a házasságkötésben való részvétel és at anyakönyvvezetés joga megilletné, az 1912. évi törvény ebben a tekintetben az iszlámot a törvényesen el nem ismert vallási egyesületeknek az 1870-i törvényben szabályozott jogi státusával teszi egyenlővé s a mohamedánok házasságát és anyakönyvvezetését a polgári hatóságokhoz utalja. Az osztrák törvény tehát erősen hangozhatja az állami érdekek védelmét és biztosítja az állam beavatkozását. A későbbiekben látni fogjuk, hogy ennek szüksége előáll liazá ik- ban is. Fölkerestük ez ügyben Akmed Hikmet bég török császári főkonzuli és véleményét kértük a mohamedán vallásnak a közeljövőben történő jogi rendelkezése felől. — Ebben nem csupán a szimpátia jelét látom, — mondotta a főkonzul ur. — Milliók és milliók vallási érdekéről van itt szó. . . Magyarország volt eddig az egyetlen ország, mely az ozmánság vallásszabadságát törvénybe nem iktatta. Anglia is elismeri és Franciaország is és hittételeink az Indiákon épp úgy állami védelemben részesülnek, mint Mada- mszkar szigetén. A német birodalom is elismerte vallásunkat, pedig ott alig van mohamedán vallásu állampolgár. — Milyen lesz az iszlám vallási szervezete Magyarországon ? — kérdeztük. — Vallási szervezetre nincs szükségünk, — igy szólt a felelet. — Nálunk minden mohamedán egyszersmind pap — imám — is. Különben mecsetünk máris lesz Budapesten. — Az iszlámnak számos jogi tétele és hitelve állami törvényeinkbe ütközik. Például a poiigámiát házassági törvényünk nem engedi. Hogyan hidalhatok át ezek a nehézségek. — Én semmi nehézséget ebben nem látok. A török birodalomban is éles dualizmus áll fönn állami törvényeink és hittételeink parancsa között. Egyházi és erkölcsi világunkat, a mohamedán hivő egész nyilvános és magánéletét a seri szabályozza, mely a Korán hitel v e i n e K, a próféta szóbeli rendelkezéseinek, az első négy kalifa határozatainak és végül az iszlám jogtudósai véleményeinek gyűjteményes összefoglalása. Nos, mi a serit nem revidiáljuk, bármilyen ellentétben is legyen állami, azaz világi törvényeinkkel. Mi szuniták, konzervatívok vagyunk. A sziiták, a liberálisok a perzsák, akik ilyen esetekben az ellentét elsimítására törekednek. Hangoztatnom ke> 1 e helyen, hogy más a muzulmánnak a hite, a croyancea és más a tett, a valóság (fait). Hitünk például valóban megengedi a többnejiiséget, É rvényeink azonban négyre csökkentették a feleségek számát. Magyarországon azonban attól sem kellene félni, hogy egy muzulmánnak négy felesége lesz. Nem beszélek az állami törvény és a hittétel összeütközéséről, hanem tisztán a való élet szemléletéből mondom, hogy a mai nehéz megélhetési viszonyok nálunk sem tűrik a több feleség tartását. Még egyet mondok : egy mai fölvilágosult, müveit nő nem is engedne maga mellé még egy vagy több egyenlő jogállású nőt! Elém még soha olyan török nem járult, aki második nőt akart volna házába vinni. Az ilyen házasságot meg sem kötném. A végső eredményben oda konkludálok, hogy az állami törvény természetesen döntő felsőbbségben van, vallási tételeink pedig a hit birodalmában maradnak. Összeütközésről igy szó sem lehet. Megjegyzem azonban, hogy például az angol birodalom gyarmataiban elismeri és megengedi a többnejüséget is. * Ezek után látogatást tettünk a Magyar- bosnyák-hercegovinai gazdasági középpontban.
