Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-14 / 7. szám

7-ik szám. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 3-ik oldal. HÍREK. Vitézségének elismeréseképen a király Sikolya Bálint vármegyei tisztviselőt hadnaggyá léptette elő és I. o. vitézségi éremmel tüntette ki. Gyászeset. Fájdalmas veszteség érte Debreczeni István kir. tanácsost? városunk pol­gármesterét. Édesanyja, özv. Debreczeni Ist­vánná, szül. Hurták Karolina 84 éves korában Debreczenben elhunyt. Temetése hétfőn folyt le nagy részvét mellett. Uj jogtudor. Kálmán Miklós ügyvédjelölt a kolozsvári egyetemen jogtudorrá avattatott. Újabb adományok a Vörös Kereszt-Egy­let nagykárolyi fiókja javára: A nagykárolyi főgimnázium által febr. 2-án a Vörös Kereszt javára rendezett ünnepély jövedelme 140 K, Gábor Sándorrá 3 K, özv. Fluck Józsefné 10 K, az izr. nőegylet 100 K, a kisszekeresi helyi segélyző bizottság 10 K. Február havi adományok: a nagyká­rolyi áll. el. iskola tantestüle 710 K, dr. Starke Antalné 10 K. Újabban beérkezet gyűjtések: Hóba község jegyzőjétől 9'70 K, Nagyszekeres község elöljáróságától 13 K, Krasznabéltek köz­ség elöljáróságától 13 K, Nagyszekeres község körjegyzőjétől 14 K, ánd Mközség elöljárósá­gától 6 K. Szép estélyt tart az „Oltár-egyesület“ f. hó 21-én (jövő vasárnap) a vármegyeháza vagytermében, d. u. 6 órai kezdettel. Az es­télyen Andrássyné, Gáb.r Inka, Dániel Kató és Huszty Zoltán zeneszámokkal, Szentiványi Béla szabadelőadássai fog szerepelni. Az estélyt a Vörös Kereszt javára rendezik. Szives pártolá­sába ajánljuk olvasóinknak. Bizotságok alakítása. A vasárnapi vá­rosi közgyűlésen polgármester előterjesztésére a következő tagok választottak be egyes bizott­ságokba. Megvalasztatíak 1918. évi február ha­vában eszközlendő uj választásig terjedő meg- biztással az egézségiigyi bizottság tagjaivá: Brichta Miksa, Irsik Ferenc, Dr. Jékel László, Nonn Gyula és Róth Károly; a gazdasági és pénzügyi bizottság tagjaivá: Dr. Adler Adolf, Dr. Antal István, Berger Ármin, Berger Jenő, ld. Csőkör Ferenc, Gábor Armond. Jurcsek Béla, Dr. Jékel László, Kaufmann Jenő, Kun István, Lochmáyer Márton, Luczay János, Lu- kácsovits János, Récsey Ede, Rédey Károly, Riskó György, Reök Gyula, Papp János, Péchy László, Schuszterits Ferenc, Singer Lipót, Strohmáyer Ferenc, Schönfeld Lázár, Orosz Lajos, Vetzák Ede és Dr. Vetzák Ede; a jog­ügyi bizottság tagjaivá: Dr. Adler Adolf, Dr. Antal István, Dr. Melinda László, Dr. Merts László, Reök Gyula, Dr. Taub Géza, N. Szabó Antal, Dr. N. Szabó Albert, Dr. Vetzák Ede és Dr. Vetzák Sándor; az építészi bizottság tag­jaivá: Dr. Adler Adolf, Csipkés Károly, Görög József, Kacsó Károly, Nonn Gyula, Péchy László, Schuszterits Ferenc, Lukácsovits János, Strohmáyer Ferencz, Singer Lipót, Vetzák Ede és Dr. Vetzák Ede; a kórházi bizottság tag­jaivá: Albanézi Mihály, Cukor Márton, Fiók Albert, Kaufmann Adolf, Mercs Imre, Norm János, Braneczky József, Dr. Taub Géza, Róth -Károly, Schiffbeck Károly, Sternberg Sándor és Vetzák Ede; a szinügyi bizottság tagjaivá: Dr. Adler Adolf, Dr. Antal István, Braneczky József, Demidor Ignátz, Huszár József, Dr. Jékel László, Kaufmann Jenő, Dr. Melinda László, Nonn Gyula, Péchy László, Dr. Rooz Elemér, és N. Szabó Antal; a teljesen ismeret­ien és tevollevő hadkötelesek puhatoló s egy­ben szegény ügyi bizottság tagjaivá: Fleisz Já­nos, Kindris Gábor, Klein Pinkász, Kuszka Mihály, Lutz György, Merts Imre, Ifj. Nagy Antal, Nagy Gusztáv, Papp József, Papp Já­nos, id. Róth József, és Serly Gyula; a mező­gazdasági bizottságba 1921. február hó 1-ig terjedő megbízással rendes tagokká: Jurcsek Béla, Fézer János és Lochmáyer Márton; pót­tagokká 1918. február 1-ig terjedő megbízással: Akkermann György, Mélán Ignátz és Nagy Gusztáv; a vkinálisuti bizottságba: Lucz György és Lukácsovits János; a legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékét kiigazító küldött­ség be: elnökül: Dr. Adler Adolf; tagokul: Fiók Albert, Kaufmann Izidor, Lukácsovics Já­nos és Varga Imre; jegyzőül: Huszár József; az adókivető bizottságba bizalmi férfiakul: Brichta Miksa, Komódy Lajos és ifj. Nagy An­tal ; az 1916. évi esküdtképes egyének alaplajst­romát összeálliió bizottságba: Hahn János, Merts Imre és Reök Gyula; a városi pénztái- vizsgáló bizottságba: Kaufmann Jenő, Kovács György és Lukácsovits János; szavazó árva­széki ülnökökké: Dr. Adler Adolf, Dr. Boleman Márton, Dr. Merts László, Reök Gyula, Dr. Sternherg Endre és Dr. Vetzák Ede. Haláleset. Marosán János csengerbagosi születésű, csengerujfalui lakos, 28 éves g. kath. vallásu, nőtlen, 12. h. gy. ezredbeli tartalékos, ki a galíciai harctérről jőve 1914. dec. 19-től állott ápolás alatt az itteni városi közkórházban, f. évi február hő 9-én d. e. 4 órakor veselob­ban elhalt. — E halálesettel kapcsolatban al­kalomszerű követésképen felemlíteni, hogy más városok mintájára városunk is jelöljön ki a temetőben egy közös helyet, hova az elhalt katonákat temessék. Azoknak, akik övéiktől tá­vol feküsznek adassék meg legalább annyi, hogy hasonló sorsú bajtársaikkal együtt feküd­jenek. A „Leipziger“ és Magyarország. A nálunk széliében csak „Leipziger“-nek nevezett és ismert „L Illustrierte Zeitung“, az elterjedt nagy német képes lap, a háború elején csa- egyszerűen „Österreich-“nak irta Ausztria-Ma- gyarországot. Városunk uagynevü Írónője, Schönpflug Béláné Ujfalussy Amadill, ki an­nakidején a lipcsei irói kongresszuson oly nagy óvácivkban részesült, levelet irt a nagy lipcsei lapnak, melyben felvilágosította Magyarország valódi közjogi helyzétéről. A német újság szer­kesztője egy nagyon udvarias hangú levélben ' kérve engedelmet a botlásért, a legkészsége­sebben tett ígéretet, hogy ezentúl e tapintat­lanságot nem fogják elkövetni: Hogy a „L. III. Zeitung“ ezt be is váltotta, arról minden ol­vasója meggyőződhetik. Kiváló örömmel jegyez­zük fel ez esetet, mint szép példáját a hazafias buzgalomnak. Adományok a Szent-László konviktus részére. Dr. Falussy Árpád volt főispán 15 liter zsírt, 2 zsák burgonyát; Fráter István 1 láda almát, 1 akó bort, 2 zsák burgonyát és 2 zsák tököt adományozott a konviktus részére. A „Nagykárolyi Birtokossági Malom R.-t.“ f. hó 12-én d. u. 5 órakor Péchy László műszaki tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Elnök előadta, hogy az éjjel a malomépület teljes felszerelésével és berendezésével együtt — a Diesl motort magában foglaló gép kivé­telével — teljesen leégett. Az épület-berendezés és termények a Fonciére biztosító-társaságnál biztosítva vannak, igy a kár egy része megté­rül. Az igazgatóság elhatározta, hogy a malmot újból felépitteti. A tervek és az építkezésre vo­natkozó javaslatok elkészítésére Péchy László, Lutz György és Csernyi József üzemvezetőből álló bizottságot küldte. Az építkezés ügyében végleg a közgyűlés fog határozni. Az őrlés végett a malomba hozott és elégett termények árát — a tüzbiztositási összeg kézhezvétele előtt — méltányosságból a hatóságilag megál­lapított árban az igazgatóság kifizetni rendelte. Sokakat, kik orosz fogságba jutott hoz­zátartozóikat keresik, megnyugtathat az alábbi hir. Rónai István csanálosi plébános hónapok óta keresi-kutatja a szatmári 5-ik gy. ezreddel harcba ment s még aug. végén orosz fogságba jutott unokaöccsét, keresztúri Tóth Kálmán or­vosnövendéket. Most maga az illető adott hirt magáról; még pedig az innen kb. 9000 kilo­méterre fekvő kelet-szibériai Chabarowsk-ból értesíti hozzátartozóit, hogy meg van és nincs semmi baja Pénzintézeti közgyűlés. A „Nagykáro­lyi Takarékpénztár- Egyesőlet 46-ik évi rendes közgyűlését f. hó 21-ik napján délelőtt 10 óra­kor saját hivatalos helyiségében fogja megtar­tani. A közgyűlés tárgyai között a szokásokon kivid az alapszabályok három §-ának módosítása, a vezérigazgató, helyettes vezérigazgató, igaz­gatóság és felügyelő-bizottság fizetéseinek há­rom évre leendő megállapítása, valamint 14 igazgatósági, 3 felügyelő-bizottsági rendes és 1 felügyelő-bizottsági póttagnak 3 évi időtartamra leendő megválasztása is szerepel. Az igazgztó- ság jelentése szerint a világháború következté­ben a kamatbevétel csökkenése a megnöveke- det adó és személyi kiadás, valamint a betevők nagy kamatigénye okai annak, hogy a nyere­ség ez utón kisebb, mint máskor. Ez különben is természetes, mert a háború kitörés óta uj kölcsönöket nem folyósított, uj üzleteket nem kötött az intézet sőt általában arra törekedett, hogy a forgalmat minden üzletágban csökkentse. Az intézet betétállományba azonban ha a ha- dikölcsönre átirt 299 601 K és hozzászámítjuk, 80.814 koronával emelkedett, Az igazgatóság továbbá jelenti, hogy a „Generali biztosító in­tézet“ főügynökségét elvállalta, s hogy náluk a hadihölcsönre 317.318 K jegyeztetett. Az igazgatóság 30.185 K 56 f. tiszta nyereséget mutat ki, amite nézve a felosztási javaslat az, hogy a tartalékalapra adassék 8000 K, oszta­lékra részvényenként 30 koronájával számítva 18000 K, elnöki és tisztvisető jutalék 905 K 56 f. a jövő évi nyeremény számlára pedig átvitessék 3280 K és a szelvények f. év lebruár hó 24-ik napjától fogva váltatnak be. Elhalasztott közgyűlés. A nagykárolyi Birtokossági Malom részvénytársaság a tüzeset miatt f. hó 21-ére kitűzött közgyűlését nem tartja meg. A közgyűlés idejét az igazgatóság később fogja meghatározni. Végzetes sajtóhiba. A búcsúzó színé­szetnek egyik jelensége szokott lenni a búcsúzó szinlaposztó. Hivatása hozza magával, hogy ő, a nyomtatványok terjesztője nyomtatvánnyal búcsúzik. Ami ezen lenni szokott, rendesen a szellemesség közhelyeinek terméke. Az idei ilyen búcsú iratot egy sajtóhiba teszi végzetessé. Az elérzékenyült szinlaposztó „hathatos“ (= 1 K 20 f.) támogatást kér. A „bucsu-dalt“ itt közöljük : BUCSU-SZÓ. Motto : Se pénz, se posztó Búcsúzik a szinlaposztó. Az elválás végpercében Hozzátok folyamodót Segítsétek nagylelkűen A fáradt szinlaposztót. Hathatos pártfogást kér tisztelettel a Szinlaposztó. Nagy tűz riasztotta fel a város közönsé­gét f. hó 12-én hajnali fél 4 órakor. A Birto­kossági Malom kigyulladt. A tűz valószínűleg belülről, eddig még ismeretlen okból ütött ki. A nagyon megcsappant létszámú tűzoltóságnak óriási erőfeszítéssel sikerült az irodát, géphá­zat és olajraktárt megmenteni. A tetőzet leégett. Nem lehet méltóan megbélyegezni a közönség közönyét, mellyel a hiányos tűzoltó és rendőr személyzet megfeszített munkáját nézte, anélkül, hogy még a felszólítások dacára is kellő se­gítséget nyújtott volna ily közveszély alkalmával. Népoktatás. Havi folyóirat. Szerkeszti: Dreisziger Ferenc. Előfizetése egész évre 4 kor. Megjelenik Kalocsán, Pestmegyében füzetenkint 50 oldalon. A Népoktatásnak ez a száma is a háborúval kapcsolatos iskolai teendőkkel foglal­kozik főképen. S erre vonatkozó fejtegetései komolyak és az iskolai teendők majdnem min­den ágát felölelik. Még apróbb közleményeit is ez foglalja le a legnagyobb részben. A folyóirat fontosabb közleményei a következők: Vadász Zoltán : A világháború és a magyar néptanító. — Dreisziger Ferenc: A háború és a tanterv. — A nemzeti szellem az iskolában a háború után. — Szobolszky István : A szabadban való nevelés és a háború. — Boróczy Kálmán; A tanító föladata a szocializmus terén. — Berta­lan Vince : Hamis lobogók. — Gyakorlati lecke: Dienes Károly: Rajztanitás az V. VI. osztály­ban. — Könyvismertetések. — Apró közlemé­nyek. Amint a címek is mutatják, nem a nagy filozófémák foglalják le e lap hasábjait, hanem igenis azok a végtelenül fontos iskolai teen­dők, gyakorlati kérdések, melyek szinte döntő hatásúak ma az. egészséges közszellemnek az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom