Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-13 / 24. szám

24-ik szám. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 3-ik oldal. Kinevezés. Dr. Borody Dezső közked­veltségnek örvendő, szimpatikus ügyvéd, a „Nagykároly és Érmellék“ volt felelős szer­kesztője a soproni kir. törvényszékhez jegyzővé kineveztetett. Hősi halál. Székely Dezső egy éves ön­kéntes tizedes, a helybeli Hitelbank könyvelője, május hó 19-én a Tamanowicei ütközetben hősi halált halt és Rajtarovicától északra mint­egy 6 kilométernyire külön sírban tétetett örök nyugalomra. Sikolya Bálint orosz fogoly. Dr. Elek Vidor (1. h. gye.) orosz hadi fogságból leve­lezőlapot küldött Az Estnek-nek, melyben meg­írja, hogy kikkel van közös fogságban. A fog­ságban levők között olvastuk Sikolya Bálint 12-ős honvéd h idnagy nevét is, ki egyszer már megsebesülve, hősies viselkedéséért kitüntetve került vissza a hartérre. Vizsgaletétel. Sternberg László joghall­gató az első alapvizsgát a budapesti egyetemen jelesen letette. Házasság. Papp Zsigmond máv. felvi­gyázó vasárnap esküdött örök hűséget Nagy Rózsinak, Nagy Antal polgártársunk kedves leányának. Gyászeset Szabó László a debreceni Takarékpénztár tisztviselője, Szabó Imre volt urad tiszt fia 24 éves korában két heti súlyos betegség után f. hó 7-én este 8 órakor szülei házánál, Nagykárolyban elhunyt. Temetése f. hó 9-én d. u. 3 órakor volt a Wesselényi u. 1. sz. szülői gyászházból. Községek jegyzése a Hadi kölcsön­ből. Vidékünk községeinek lakossága (a köz­ségek, mint testületek jegyzésén kívül) a kö­vetkező, összesen félmillión felüli jegyzést tet­ték a hadikölcsönre. E gyönyörű eredmény elérésében hervadhatatlan érdemeket szerzett Madarassy István főszolgabíró, ki lelkes buz­dításaival fokozta a gazdák érdeklődését any- nyira, hogy ily páratlanul szép eredményt ért el járásunk. Csaná os 100000 K, Krasznaszent- miklós—Esztró 8000 K, Mezőpetri—Reszege 75500 K, Mezőterem 43850 K, Szaniszló 52000 K, Vállaj 40000 K, Mérk 45000 K, Portelek— Vezend 2900 K, Érendréd 9400 K, Börvelyi körjegyzőség 85000 K, Nagymajtény—Gilvács 55500 K, Penészlek 800 K, Mezőfény 6000 K, Kismajtény 12600 K, Csomaköz—Bere 30000 K, Érkörtvélyes 21750 K. Érdengeleg, Iriny, Genes és Domahida jegyzései még nem érkez­tek be. A világháborúban éléséit ismerőseink névjegyzékét közöljük itt elég teljes összeállí­tásban, felújítván drága emléküket azoknak, kik életüket a hazáért áldozták. Toóth József vár­megyei aljegyző, Würth Gábor pü. fogalmazó, dr. N. Szabó Albert ügyvéd, dr. Róth Imre ügyvéd, Mándy Elemér pü. fogalmazó, Spitkó Gedeon jb. írnok, Hornyák Sándor pü. szám­tiszt, Illés Zoltán főhadnagy, Dr. Serly Ferenc törvsz. jegyző, Bukovszky Péter százados, Csáky Gusztáv ügy. jelölt, Dorner Gyula tanító (Csanálos), Csalányi József tanító (Csanálos), Székely Dezső Hitelbanki könyvelő, Ernyi Jó­zsef ács, Pájerly Ignácz gazdálkodó, Balázs István fodrász, Nonn Gyula főv. hivatalnok, Szikszay Antal esztergályos, Veress Sándor törzsőrmester, Hatvani Albert csizmadia, ifj. Tury Bálint csizmadia, Nagy Miklós szabó, Berkő Frigyes kadett, Réthy István kereskedő. Gyászeset. Kaptuk az alábbi gyászjelen­tést : Alsócsernátoni Damokos Ferenc és neje borsodi Latinovics Anna, gyermekeik László és Anna; alsócsernátoni Damokos Ella és férje széki gróf Teleki János, gyermekeik János, István, Margit, Ella és Ferkó; alsócsernátoni Damokos Margit és férje bulyi és jékei Jékey Sándor, gyermekeik Ferenc és Sándor — mint gyermekei, özv. berencei es járdánházi Kováts Jenőné domahidai Domahidy Hedvig, doma- hidai Domahidy Viktor mint testvérei, özv. alsócsernátoni Damokos Antalné, özv. alsócser­nátoni Damokos Jánosné, domahidai Domahidy Viktorné sógornői, berencei és járdánházy Ko- 'váts Géza sógora, családjaikkal a maguk és a kiterjedt rokonság nevében is mély fájdalom­mal tudatják a legjobb anya, nagyanya, testvér és rokonnak özv. alsócsernátoni Damokos Lászlóné, szül. domahidai Domahidy Irénnek f. évi junius hó 1-én délelőtt 9 órakor életének 64-ik, özvegységének 10-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. — A legszeretőbb szív szűnt meg dobogni, a legjobb anya hagyta el vigasztalhatatlan családját. A megboldogult földi maradványai f. hó 3-án délután 3 órakor fognak a ref. egyház szertar­tása szerint a fehérgyarmati sirkertben örök nyugalomra tétetni. Fehérgyarmat, 1915. jun. 1. Áldás és béke áldott poraira! Haláleset. Éles István, az Ecsedi-láp társulat Írnoka 35 éves korában hosszas szen­vedés után elhunyt. Temetése 12-én délután 5 órakor lesz. A kaplonyi gazdák a il-ik hadikölcsön- ből 38,000 koronát jegyeztek. A szép eredmény Egeli Mihály tanító érdeme, ki buzdította a gazdákat a jegyzésre. A hercegprímás a hadiárvákért. Az Országos Katholikus Szövetség, mint a ma­gyarországi katholikus egyesületek középpontja a háború folytán árvaságra jutott gyermekek gondozása ügyében mozgalmat indított. Ebből kifolyólag Csernoch János dr. hercegprímás Zichy János grófhoz, mint az Országos Kat­holikus Szövetség elnökéhez a következő leve­let intézte: Nagyméltóságu Gróf, Elnök Ur! A világháború következményeként az állam és a társadalom első feladatául mutatkozik, hogy a háborúban elesett és ott szerzett betegsé­gekben, vagy a hadi fáradalmak folytán elhalt harcosok árváinak felneveléséről gondoskod­janak. Az országos Katholikus Szövetség jelen­téseiből örömmel állapítom meg, hogy ezen gondattal a háború kitörése óta foglalkozik és hogy az igazgatótanács az 1915. március 26-án tartott ülésén egy bizottság küldését határozta el, . melynek hivatása, hogy az erre irányuló általános mozgalommal párhuzamosan és egy­öntetűen a katholikus vallásu árvák vallás-er­kölcsi nevelését országosan szervezze. Egyelőre azonban csakis előmunkálatokról lehet szó, mert a tulajdonképeni cselekvés majd csak a kormány által megindítandó országos akció megkezdése után indulhat meg, amelybe a katholikus társadalom belekapcsolja a maga tevékenységét. Most, amikor a bizottság az előkészítés munkáját megkezdette, mielőtt azt széles alapokra kiterjeszti, szükségesnek tartom hogy az Országos Katholikus Szövetségnek er­ről a nagyarányú tervéről megemlékezzem. Az Országos Katholikus Szövetség feladata az ilyen irányú mozgalmakat egységesen szer­vezni. A múltból merített tapasztalatok teljes megnyugvással töltenek el, hogy társadalmi életünkben számára biztosított helyet nemcsak elfoglalja, hanem hivatását mindenkor a leg­nagyobb sikerrel teljesiti is. Az árvák ii nek felkarolása a legszebb feladat, amelyre Jal- kozhatunk, annak előresegitése a legszt zbb kötelesség, amely a hazának minden fi ter­heli. Az Országos Katholikus Szövetség nemes elhatározásával ezek átérzéséről tett tan'. ' iy- ságot és biztos reménnyel várom, hóm 1- nyájan egyének és egyesületek eggy válunk és együtt működűnk a nagy erkölcsi lé­réséért. Isten áldása kisérje munkáját, amely­nek végrehajtásában párifogásomra mindenkor számíthat. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Esztergom, 1915. jun. hó 9. Csernoch János s. k. bibornok, herceg­prímás, esztergomi érsek. A kórházi bizottság ülése. A közkór­házi bizottság Debreczeni István polgármester, kir. tanácsos összehívására junius 5-én és 7-én ülést tartott. Az első ülésen megvizsgálták a pénztárt s azt rendben találták, további. Bra- neczky József bizottsági tag felszólalására a polgármester elrendelte, hogy a kórház helyi­ségeit minél előbb bemeszeljék és kitisztítsák. Junius 7-én d. u. 3 órára a polgármesteri hi­vatalba határozatképes számban gyűltek össze a bizottsági tagok és 4 pontot intéztek el. Az ülés első pontja Tóth, kórházi élelmező kérvé­nye volt, amelyben kéri, hogy a város a kór­házi betegek után adjon áremelést és egyszers­mind — tekintve a nagy drágaságot — a bizottság a húsadag mennyiségének leszállítá­sába egyezzék bele. Dr. Sternberg Géza, kór­házi főorvos előterjeszti, hogy egy kg. húst 10 beteg közt oszthasson fel az élelmező (ed­dig 7 beteg kapott 1 kg. húst napjában) és béremelést is adjunk, de a vállalkozó adjon minden ételből többet. Braneczky József, bizott­sági tag előadja, hogy a kórházban épen ebéd ideje alatt eszközölt látogatása és vizsgálata folytán arról győződött meg, hogy a mennyiség elegendő (Va liter leves, egy kis hús Va L fő­zelék és elegendő kenyér), inkább az étel mi­nőségéről lehet szó s igy — a leves úgyis gyengébb lesz, — ha az ételeket még jobban hígítjuk, a betegek nem fogják megenni. A ha­tározat ezután igy szólt: A közkórházi élel­mező minden beteg után 7 Va f. áremelést kap (összesen egy beteg után 70 f.), továbbá 1 kg. húst 10 személy közt oszthat fel, az eddigi adagnál többet nem kell adnia, de az étel mi­nősége, különösen a főzeléké az eddiginél ne legyen gyengébb. A második pontot Róth Márton családjának kérelme képezte, hogy kegydijat kapjon. Róth Márton majdnem harminc évig ápoló volt a kórházban, mun­kája közben tífuszt kapott s bele is halt. A bizottság úgy határozott, hogy Róth Márton családja számára évi 240 kor. kegydijat eszkö­zöl s azt a miniszter elé terjeszti jóváhagyás végett. Róth Márton állása ugyanis nyugdíjjal nem járt. A harmadik pontban a kórház fa­hiányáról volt szó. A határozat a körülmények szerint az volt, hogy az igazgatóság ott vegyen fát, ahol kap s amennyiért kapja. A negyedik pont a Kórház szegénységéről s annak orvos­lásáról szólt. Nincs semmi jövedelme. A hatá­rozat szerint a helybeli betegsegélyzőt kell figyelmeztetni, (4000 koronánál nagyobb ösz- szeggel van hátralékban) hogy, mivel nem tud fizetni, az országos munkásbiztositótól kérje ez összeget, mert a határidő eredménytelen lejárta után zárlatot kérünk. A polgármester előter­jesztésére, a kórházi élelmezést ellenőrző bi­zottságod figyelmeztetni kell kötelességének pontosabb teljesítésére s e háromtagú bizott­ságba Braneczky Józsefet is beválasztják. A polgármester ezután az ülést bezárta. Találtatott. A vár előtti korzón egy asz­talfutó találtatott. Jogos tulajdonosa 8 napon belül alulírottnál átveheti; ellenesetben az izr. leányok kézimunka kiállításán a Vörös Kereszt javára fog eladatni. Nagykároly, 1915. junius hó 11. Riesenbach Mór, tanító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom