Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-12 / 50. szám
Nagykároly, 1915. december 12. Vasárnap. Ili, évfolyam. — 50. szám. A „VÁRMEGYE“ Szatmármegyeí Hírmondó Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. SíS % A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős szerkesztő címére — Érendréd — küldendők, -ifs Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárvármegyei jegyzöegyesüiet főjegyzője. Munkatársak : BODOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kapnikbányai jző, e. jző. Előfizetési árak: Egész évre — — - Félévre — — — - Nyilttér sora 40 fillér. — — — 8 korona. — — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. Az árva az érző szivii ember jótékonykodásának szeretettel körülvett tárgya volt mindenkor. Az árvaság állapota olyan rnegindi- tóan szomorú, hogy azelőtt érintetlenül nem maradhat szív. Az árva iránt érzett részvét szálai egész hálóvá szövődnek, hogy megfogják és hozzákapcsolják a lelkeket. Ki ne érezné kötelességének, hogy a szeretőn gondoskodó szüle nélkül maradt gyermek vigasztalanságát valamivel ne enyhítse? Ki ne érezné,. mikor az árvával jót tesz, hogy emberi hivatásától elszólj ott társa helyeit teljesít dicső feladatot, melyért a másvilágról száll a köszönet. Szeretettel karoljuk fel az árván maradt gyermekek sorsát, mert szánják az ő elhagyott voltukat. A szánalomra elég ok annyi is, hogy gyenge, fejletlen testtel és lélekkel, támasz nélkül ke.i küzdeniük az élet bajaival. Be sok kis madarat rázott ki a nagy háború fergetege a családi élet meleg fészkeiből! Egész sereg kis gyermek lett váratlanul, máról-holnapra árva, kiknek ép, erős édesapjuk még évtizedekig tudta volna szerető gondjukat viselni. adóját, melyet honfitársaink bőven áldoztak, mi jótékonysággal fizessük vissza. A tehetős emberekhez szólunk. Ők azok, akik az erősöket, az alkalmasokat képviselik, mint a sorozásokon a katonává lett apák. A testileg alkalmasok katonák lesznek, a vagyonilag arra alkalmasok pedig legyenek az árván maradt gyermekek pártfogói. Eddig 13 ezeren felül van a hadi árvák száma. Ezek közül több ezeren lesznek olyanok, akiknek a szülői ház nem tudja létét bizíasdani. Nagyon sokan tesznek olyanok,!akik ha nem találnak szerető hajlékra, eivesmek a nemzeti társadalom sí imára, eizüüenek, elkallódnak. Az árvaházakra hárítani nem lehet mindent. Sem árányuk nem lesz a kívánalomnak megfelelő, s m hatásuk nem fog mindent ellensúlyozni. Az árvaházakon kívül meg: kell nyilniok al szerető szivü, jobbmódu emberek hajié-1 kainak is, hogy. az árván maradt kicsinyeket befogadj >k. A nemzet legjobb anyagát, katonák gyermekeit kell megmenteni az elpusztulástól. A jövő nemzedék erőssége szenvedne csorbát, ha e legjobb anyag elpusztulna. Nemcsak a mindennapi kenyér biztosítása, h .nem a jó nevelői hatású környezet, melybe az örökbe fogadott árva kerülne, megbecsülhetetlen eredményeket hozna létre a jövő nemzedék életképességeire nézve. Gyermektelen, vagy kevés gyermekkel megáldott jómódú polgárokat kérünk, hogy fogadjanak el örökbe, vagy felnevelésre olyan árvagyermekeket, kiknek édesapjuk a ha^a védelmében esett el. A nemzet hálájára és Isten áldására teszik vele magukat érdemessé és amellett hálára köteleznek egy gyermeki lelket, mely e hála lerovásával öreg napjaikat eszik napsugarassá. Amikor a nemzet egy szivvel siet, hogy a hazáért szenvedett kárpáti falvak népét a rombolás után uj hajlékhoz juttassa, elvárjuk, hogy hasonló nemes lelkesedéssel fog sietni a hazafias közönség, hogy uj hajlékhoz juttassa szintén a hazáért szenvedett ár- tat'an lelkeket is. Háborúval kapcsolatos általános érvényű, rendeletek. — Bíró urak szíves figyelmébe. — Bizony, ők a háború iegveszte- sebbjei! Mikor a haza veszélyben volt, zászlók alá siettek a családapák ezrei. Sokan estek el közülök az életre, halálra folyó küzdelemben. Most a haza megmentve, de veszélyben vannak a csa'á- dok, melyeknek fönntartó oszlopát döntötte ki a világháború fergetege. Ki fogja a családokat megmenteni? Azoknak a kötelessége, akik túlélik a nagy háborút és élvezik a győzelem gyümölcseit, a béke áldásait. A nemzet kivánta, hogy a katonák hagyják ott a tűzhelyüket és teljesítsék kötelességeiket. A katona teljesítette is kötelessé .ét, mig kenyeret kereső munkás kezéből ki nem esett a honvédő fegyver. ^ A hazát és benne a polgárok millióit megvédte a katona, de ki védi meg az elpusztulástól a támasz nélkül maradt családokat? A nemzet árvái ők, mint ahogy a nemzeté volt az ő katona-apjuk élete. Hozzá kell járulnia nevelésük terheihez a nemzet minden fiának, mint ahogy hozzájárulunk adózó filléreinkkel a katonaság fenntartásához. De amint az adón felül a vérnek adóját is elkéri a haza azoktól, akik arra alkalmasaknak találtatnak, rendezzünk úgy mi is sorozást magunk között arra nézve, hogy a vér Hadisegélyben csak az részesülhet, kisemmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetéből feniartani nem képes és ha őt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből. Aki vglótlant mond be, elzárással és pénbüntetéssel lesz lesújtva. Segélyt igényelhetnek : Feleség, gyermek — akkor is, ha házasságon kivül született —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, mostha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy mostoha testvér, örökbefogadott gyermek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig félsegélyesek. Segélyf Ivétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik. Összeírás minden hó 1. és 15-én az illetékes főszolgabiró úrhoz, onnan minden hó 5. és 20-án a kir. Pénzügyigazgatósághoz terjesztetik. (100.000. és 130.000 — 1614. sz. pénzügyminiszteri utasítás.) Általános elv és megállapodás, hogy Szatmár vármegye területén csak 8 magyar holdig (1200 négyszögölével számítva) kapnak a kisbirtokkal birók hadisegélyt. A hadisegély maximuma mester embereknél a lakbéred kivül 2 koronánál, földmiveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet. Élelmezésre személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis átlagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény tartható és szerezhető meg. Tehát 1915. szept. 15-ig a szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a jegyző urnái hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept. 15-ikével a termények requirálva lesznek. Terményárak. Szatmár vármegyében a maximális árak 1915. szept. 1-től métermázsánként a következők: Búza: 36 kor. rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab : 28 kor. (2077/1915. M. E. rendelet.) Hadi vásárló 50 mázsán alul mázsánként 1 koronával a maximális áron alul vehet, tehát a búzát 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az 1 korona levonást nem teheti. Ha a hadi vásárló vonakodnék a felajánlott terményt átvenni vagy elhalasztani akarná, úgy a termelő panaszával forduljon táviratilag a Haditermény részvény- társasághoz, Budapest, Nádor-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti szállítási dij is bennfoglaltatik és ha a hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben át nem veszi, termelő az átvételi ár után késedelmi kamatot és őrzési dijat számíthat fel. Tolnai Világlapja a hadban elesett hősök arcképét ingyen közli. Fényképeket a jegyző úrhoz kell beadni.
