Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-19 / 38. szám
Nagykároly, 1915. szeptember !9. Vasárnap. 111. évfolyam. — 33. szám. A „VÁRMEGYE“ Szatmármegyei Hírmondó Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. = SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. = A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős szerkesztő címére — Érendréd — küldendők. ■<& Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárvármegyei jegyzöegyesiilet főjegyzője. Munkatársak: BODOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kapnikbányai jző, e. jző. Előfizetési árak: Egész évre — — - Félévre — — — Nyilttér sora 40 fillér. — — — 8 korona. — — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. Háborúval kapcsolatos általános érvényű rendeletek. — Bíró urak szives figyelmébe. Hadisegélyben csak az részesülhet, ki semmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetéből fentartani nem képes és ha őt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből. Aki valótlant mond be, elzárással és pénzbüntetéssel lesz sújtva. Segélyt igényelhetnek: Feleség, gyermek — akkor is, ha házasságon kívül született —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, mostoha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy mostoha testvér, örökbefogadott gyermek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig félsegélyesek. Segélyfelvétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik Összeírás minden hó 1. és 15-én az illetékes főszolgabíró úrhoz, onnan minden hó 5. és 20-án a kir. Pénzügyigazgatósághoz terjesztetik. (100.000. és 130.000 —1914. sz. pénzügyminiszteri utasítás.) Általános elv és megállapodás, hogy Szatmár vármegye területén csak 8 magyar holdig (1200 négyszögölével számítva) kapnak a kisbirtokkal bírók hadisegélyt. A hadisegély maximuma mester embereknél a lakbéren kívül 2 koronánál, földmiveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet. Élelmezésre személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis átlagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény tartható és szerezhető meg. Tehát 1915. szept. 15-ig a szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a jegyző urnái hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept 15-ikével a termények requirálva lesznek. Terményárak. Szatmár vármegyében a maximális árak 1915. szept. 1-től métermázsánként a következők: Búza : 36 kor., rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab: 28 kor. (2077/1915. M. E. rendelet.) Hadi vásárló 50 mázsán alul mázsánként 1 koronával a maximális áron alul vehet, tehát a búzát 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az 1 korona levonást nem teheti. Ha a hadi vásárló vonakodnék a felajánlott terményt átvenni vagy elhalasztani akarná, úgy a termelő panaszával forduljon táviratilag a Haditermény részvény- társasághoz, Budapest, Nádor-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti szállítási dij is bennfoglaltatik és ha a hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben át nem veszi, termelő az átvételi ár után késedelmi kamatot és őrzési dijat síÜrmiiiat fel. Cséplési eredményről a bejelentési lapot a géptulajdonos köteles minden vasárnap délelőttjén a községi jegyzőnek beadni. Ennek elmulasztásáért gépész vagy géptulajdonos 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. (2108/1915. M. E.) Tolnai Világlapja a hadban elesett hősök arcképét ingyen közli. Fényképeket a jegyző úrhoz kell beadni. Sok a pénz. Pénzbőség van ma úgy a falusi, mint a városi népnél. Sohasem álmodott összegek forognak a nép kezén. A legszegényebb falusi emberek is 50—100 koronásokat forgatnak. Minden, ami eladó, óriási értéket képvisel. Ha egy szegény sármunkásnak megfiadzik a kocája, egy pár hónap múlva, ha addig ellegelteti az utak szélén, százasokat kap belőle. A kis kajlaszarvu tehénke gazdája ezer koronáról álmodik. Akinek egy pár mázsa búzája van eladó, nagy összegeket tesz zsebre. Nagy mértékben hozzájárul a népjólét emeléséhez a hadi segély. Állandósága, mely az időjárástól függetlenül nap-nap után meghozza a maga részletét, sok szegény család életviszonyainak javulását idézte elő. Minden öntudatos polgárnak végtelen örömmel kell fogadnia ezt a jelenséget. Nagy nemzetgazdasági hordereje van annak, ha a népjólét emelkedik. Utóvégre a nép a nemzet létének alapja. A milliók helyzetének javulása jobbítja a közállapotokat is minden tekintetben. Ha a nép emelkedik földhöz ragadt szegénységéből, fejlődik az ipar, a kereskedelem. A fejlődés menete hol az egyik, hol a másik társadalmi rétegnek kedvez. Riport a gyámoltalanokról. így kezdem: Fokozódó jómódban a szegénység minden nyomorúságaitól régen, messzire eltávolodott nagyságos urak és társadalmi munkával kacérkodó gyönyörű méltóságos asszonyok : irigylésreméltó biztonsággal jelentik ki gyűléseken és szalonokban, hogy „a szegény népnek még soha sem volt jobb dolga, mint most, a háború óta.“ És a papagály természetű, vagy kiváltságos életre való jogát féltékenyen őrző polgári elem szintén botránkozik: „na hát, hogy milyen jól élnek most a szegények ! Jobban, mint mi. Az a rengeteg segély . . .“ Nem tudom, meglehet, hogy az önérzetes, elégedett, tokát eresztő jótékonyoknak és a bot- ránkozóknak is igazuk van; lehet, hogy a szegények, illetve a hadbavonult proletárok feleségei rendesen megélnek a segélyükből. Engem ugyan sohasem izgattak azok, akiknek jól megy a sorsuk; és én tudom, hogy még jobban mehetne. Sok vágyam, sok kívánságom volna még a legmegelégedettebb .zámára is közülök és talán szerencse, hogy ő nem tud róla, nekem meg — háborúban — hallgatni illik. De azt az egyet megmondhatom: akit szeretek, annak nem kívánom, hogy jótékonyságból éljen. És ha én jótékonyság volnék, sohase mernék elbizakodni. Olyan sok az élet szegénysége; egy pár hónap alatt nem lehet megszüntetni. És még ha egy pár katona-feleségnek volna is kétszáz koronája, vagy két kiló búzalisztje, azért még nem volna szabad : „eleget tettünk ! Nincs többé szegény asszony!“ és más hasonló csatakiáltásokkal leverni az ellenséget, — a polgári osztály társadalmi Ielkiismeretét, a keveset, — és visszavonulni az önmagunkkal való megelégedés boldog nyugalmába. Hiszen egyáltalában : sohasem lehet eleget tenni. Egyáltalában az egész jótékonyság úgyis csak a legeleje kezdete mindannak amit tenni kéne, csak „betömöm a szád, hogy hallgass!“, csak surrogatum, maláta kávékocka, kompenzált tejkivonat, vagy amit parancsolnak. És kár, hogy azok, akik összetörött szívvel, a maguk minden tehetetlenségét felismerve jutottak el ide, végeredményben összetalálkoznak azokkal, akik a semmittevés mezejére a jól teljesített munka büszke, fölemelő érzésével lépnek. Pedig még volna munka mindnyájuk számára. * Még itt volnának, a háborúval, jótékonysággal. segélyekkel szemben: a gyámoltalanok . . . Szeretem a gyámoltalan embereket. Megértő szomorúsággal, az élet becsületesen buta, Legtökéletesebb arctisztító- és szépitő-szerek a világhírű KRIEGNER-féle AKÁCIA AKACIA arckrémé, tégelye 2 kor. szappan, darabja 1*20 kor Kaphatók az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Postán küldi az AKÁCIA pouder, doboza P20 kor. készítő: Kriegner-gyógyszertár Budapest, Ká,lvin-tér.
