Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-04 / 27. szám
Nagykároly, 1915. julius 4. Vasárnap. 111. évfolyam. — 27. szám. A „VÁRAÍEGYE“ Szatmármegyei Hírmondó Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. = SZATMÁR VÁRMEGYE JEQYZÖEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. = A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős ■gr szerkesztő címére — Érendréd — küldendők. ■*g Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-ÜTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője. Előfizetési árak: Egész évre — — - Félévre — — — - Nyilttér sora 40 fillér. — — — 8 korona. — — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. Előbb utóbb kénytelen megmozdulni minden városi hatóság a drágaság ellen, mert itt már a ,.drágaság“ cégére alatt űzött visszaélésekről van szó, melyek meggáf- lása a hatóságok jogkörébe tartozik. Maga az a tény, hogy majd minden fogyasztási és háztartási cikknek az ára felemelkedett, nem hívhatna ki maga ellen hatósági intézkedéseket. Ha valakinek az eladásra szánt portékája a mai gazdasági viszonyok között másfélszer annyi értéket képvisel, mint máskor, az ellen a hatóságoknak semmi kifogása nem lehet. De ha indokolt 50,—80, vagy 100 °/o-os áremelkedés, nem indokolt a 400—500 %-os áremelés. Ez már a nehéz viszonyok lelketlen kihasználása, mely ma kétszeres bűn s törvényesen üldözendő. Örömmel látjuk- a vasárnapi képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozatában szereplő, a közélelmezés kérdésével ösz- szeíüggő pontokat. Örömmel tapasztaltuk az utóbbi egy-két héten, hogy rendőrségünk kezd hivatása magaslatára emelkedni. A legutóbbi hetivásár áralakulásain már megérzett, hogy a kirendeli rendőri közegek nemcsak ott állanak és a kocsik jövés-menésére s egyéb forgalmi dolgokra vigyáznak, hanem törődnek azzal is, hogy mi megy végbe eladók és vevők között. Mindenekelőtt arra vigyázott a rendőrség, hogy a notórius kofák 9 óráig ne vásárolhassanak. Amellett figyelemmel, kísérte az árakat s akik tyj.magasah beszéltek, azokat -előállította és megbüntette- A rendőri közbelépés hamar éreztette rs jóhatását, kezdte észretéritenf az .eladókat, hogy mégsem lehet az árakat végtelenségig srófolni s-igy ha dágán is, de mégis lehetett-vásárolni. A pénteken tartott jog- és pénzügyi bizottsági ülésen sokoldalú megbeszélést .folytattak a bizottság tagjai a piaci árak - megállapításáról. Végeredményében arra 'jaz álláspontra helyezkedett a-bizottság, hogy a piaci arakat föltétlenül megálla- ' pifj.ä’ a Hatóság és ezen, árak a környékbeli ^városokban megállapított árak' és a •gazdasági- viszonyok, változása szerint időközönként ujbpj meg fognak., állapíttatni. Schönfeld Lázár főrabbi kivételével, ki az ármegállapítás ellen foglalt «llást, a polgármester fenti javaslatát a bizottság elfogadta. Örömmel látjuk e gondoskodásokat közönségünk létérdekei felöl. Hisszük, hogy a bölcs kormány-rendelet által megszabott általános kereteken belül a helyi viszonyok tekintetbe vétele mellett a hatóság mindenkor megtalálja a helyes utat arra, hogy a megélhetési viszonyokat elviselhetővé legye. Tanulmány Irta: Schönfeld Lázár, főrabbi. Miért — kérdezzük folyton — az abnormis, nálunk eddig sohasem tapasztalt drágaság? A felelet: a bábotu, az uzsora és a közvetítő kereskedelem a drágaság okozói. A háború ellen nem tehetünk'' semm Oés .nem is óhajtunk tenni, amíg fegyvereink ki nem vívják ellenségeink felet, a végleges győzelmet. Á másik két áremelő tényező ellen azonban annál hatásosabban léphetünk fel. Ágálunk, kiabálunk, át- kozódunk, tanácskozunk, gyártjuk garmada- számra a helyhatósági rendeleteket, büntetünk, üldözünk sfb. és csodák-csodája: föltámadva látjuk a mesebeli, krokodilustorku, oroszlán- lábú, saskarmu és töbhfejü sárkányszörnyeteget, melynek tüzetokádó fejeit hiába ütjük le, újra és újra kinőnek. Ütjük az uzsorást, üldözzük a közvetítő kereskedelmet, de az elviselhetetlen drágaság nyomorthányó sárkány fejéi-újra nőnek sőt szaporodnak. Védekezünk legjobb tudásunk szerint ellene, de hiába. Láthatatlan kezek meghiúsítanakminden kísérletet. Tehetetlenül állunk egy kóros jelenséggel szemben, ami még fokozza elkeseredésünket. Izgatottan és felinge- rülve keressük a bűnöst, miközben a tehetetlenség érzetéből fakadó dühünkben ütünk jó néhányat azokon, akik véletlenül kezünk ügyébe kerülnek, noha ártatlanok és sajnos, az eddigi tapogatódzásoknak talán ez az egyetlen pozitív eredménye. 1 Szerény nézetem szerint a zavart leginkább az okozza, hogv az emberek nincsennek egészen tisztában a közgazdasági és pénzügyi fogalmakkal, nincsennek tisztában az uzsora ismérveivel és nem veszik világosan észre á nemzetgazdaságtan a felszín alatt-működő -ter1 mészeti erő erejével ható törvényeit. Nem oda és nem úgy sújtunk, ahova és ahogyan keh-' Jene, mert nem ismertük fel teljesen és a keliő időben a drágaság igazi okozóját. Az uzsora ismérve: a nyomor és baj lelkiismeretlen és tudatos kihasználása önző ér-; dekék minél nagyobb kielégítésé céljából:' De’ ha hiányzik a tudatosság, ál lelkiismeretiénszándékosság, ha nem a szabad elhatározásból folyó gonoszság, hanem közgazdasági erőténye- zök automatikus, öntudatlan működése bir hatással az árak emelkedő irányú alakulására, akkor uzsoráról beszélni legalább is képtelenség. A legnagyobb philosophnsok és nemzet- gazdák évszázadok óta kezdve az angol Locke- tól (élt 1632—1704.) a jelen tudósainkig nagy elmeéllel, óriási statisztikai adathalmazok alapján törik fejőket az érték és ár meghatározásán, kutatják a nemzetgazdaság azon törvényeit, amelyek az áralakulásra befolyást gyakorolnak, keresik azokat az elemi gazdasági tényezőket, melyek összetétele és azoknak egymásra való hatása adja az áru értékét és piaci árát és mi szinte gondolkodás nélkül szaladunk bizonyos hangzatost szólamok után és uzsorái és közvetítő kereskedelmet kiabálva megtaláltunk véljük ja mai árforradalom bonyodalmas rejtvényének megoldását. Határozottan állítom, hogy az élelmiszerek aránytalan áremelkedésénél talán a legkisebb és említésre sem méltó szerep jutott a termelő uzsoráskodásának és közvetítő kereskedelemnek. A nemzetgazdák megállapították, hogy a jószág mindenkori árát a kereslet és kínálat közötti viszony határozza' meg Minél nagyobb a kereslet a kínálatnál, annál nagyobb a keresett áru ára, minél nagyobb a kínálat a keresletnél, annál kisebb az ára. A kereslet bizonyos helyen cs bizonyos árura vonatkozólag annál nagyobb, minél nélkülözhetetlenebb, minél nagyobb, minél kiterjedt :bb és minél sürgősebb szükséglet kielégítésére van hivatva. A kínálat a felhalmozott fölöslegek nagyságától és azoknak tartósságától függ. Ha sok.a cse- resznve, de hamar romiik, a kínálat nagy és megrohanó, ha azonban a búza sok, még nem következik, hogy egy bizonyos időben nagy a kínálat és pedig oly időben, mikor a spekuláció, t. i. á termelő spekulációja, azt vélt jobb időre elrejti. Fokozza a kínálatot a termelő Élelme, hogv a szükséglet máshol tud kielégítést találat, és a terménye megmarad. Kisebb a kínálat, ha: az elsőrendű élelmiszer fedezetlen hiánya miatt támadt általános félelem a gazdát az áru elrejtésére ösztönzi. Érdekes Gregory King, angol statisztikus megállapítása, miszerint a- gabonánál az ár nagyobb arányban emelkedik, mint azt a hiány nagysága , indokolja. P. o.: ha a termés 10%-k-al kisebb, az ár nem 10, hanem ;3é)° o-kal emelkedik, ha 20%-kal kisebb, az ár már 80%-kal emelkedik, ha 30 %-kal kisebb a gabona termése az ár már 160 %-kal. emelkedik, (Lásd Földes : Társadalmi Gazdaságtan. III. kiadás I. kötet 304. oldal.) V Nezz.uk most a, niai helyzetét. Az - elsőrendű élelmi-cikkek szükségessége, sürgőssége és terjedelme á lelietö legnagyobb. Mert nemcsak nálunk; hánéni á'z egéSz monarchiában nagy a hiány. Tehát a kereslet a lehető leg- nágy'ohb. A kínálat-'nemcsak, a kés. letek kicsinységénél,, jia.nem a róSsj! termés és ,a háború okozta hiány miatt támadt" félelemnél fogva is a Íegminimálísább: * Az a kevés fölösragja T Leg^éieíesebbTiarctisztitó- és szépitő-sz^jí^a világhírűKRiEGNER-ftle---• 'V.VS-. -i • ' --A"' ' ■■■'-.rr ■» mmö .................. ar ckrémé, tégelye 2 kor. , . t szappan,'darabja b*2ü kon . ‘ / T.-. vnmpouder, Idoboza T20 kor. Kaphatók az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Postán küldi az egyedüli készítő: Kriegner-gyögyszertar Budapest, Kálvin-tér. a drágaság okairól.
