Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-06 / 23. szám
Nagykároly, 1915. junius 6. Vasárnap. /f i ' f I i# / i 111. évfolyam. —\ 23. szám. A „VÁRMEGYE“ Szatmármegjfeí Hírmondó Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. = SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. = A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős Sk- szerkesztő címére — Érendréd — küldendők. Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-ÜTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő : NAGY ISTVÁN, a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője. Előfizetési árak: Egész évre — — - Félévre — — — - Nvilttér sora 40 fillér. — — — 8 korona — — — 4 korona Egves szám 20 fillér. Munkára fel! Ez a munkára hivó jelszó egyúttal a veszedelem ellen fegyverkező nép csatakiáltása is. Ha parázs munkára, vagy ellenség ellen kelt menni, egyaránt jól bevált jelszó ez, mint amilyen jól bevált eszköz az ásó és kapa munkára és harcra egyaránt. Ebben a két ős értelmében szolgálhat most ez a jelszó. Munkára és harcra hiv fel. Megsokasodott ellenségeink tábora ellen szükség van minden önvédelmi fegyverre. Akiknek már fegyver nem jutott, az: ásóra, kapára! Ily történelmi időben bűn volna hevernie munkabíró embernek. A legkisebb munkával is, mely a közt szolgálja, részt veszünk a nemzet nagy harcában. Ne áltassa azonban senki magát azzal, hogy békében űzött munkájának folytatásával épen akkora szolgálatot tesz, mint a harctéri katona. Utolérhetetlen felsőbbségben vannak ők,- kik mindent áldoznak a hazáért. Ha néinikép is becsesebbé akarjuk magunkat tenni, ki kell lépnünk rendes munkakörünkből, mint ahogy kiléptek ők is, mikor odahagyva tűzhelyüket, az ellenség ellen vonultak. Ki kell terjesztenünk munkánk körét oly területekre is, melyeken közvetlen hasznot hajtunk a hazának. Polgári iskolánk vezetősége és ifjúsága megértette ezt a parancsot, mit az idők rendkivülisége diktál. Nagy örömmel vettünk tudomást róla, hogy a helybeli polgári fiúiskola ifjúsága, — egyes más városok tanintézeteinek példájára, — a nyári hosszas szüneten úgy akarja magát hasznossá tenni, hogy mezei munkát vállal. Megértették, hogy most nem elég a hazáért tanulónak lenni. Igaz, hogy a tanulónak első kötelessége tanulni és ha ezt teljesítette, már tett vafamit a köz javára is. De csak békében, amikor a felnőttek is azzal szolgálják a hazát első sorban, ha jó polgárok, dolgos emberek. Amint most ezenfelüli, óriási szolgálatokat végeznek a felnőttek, épenugy oda kell adniok erejük fölöslegét a gyermekeknek is. Nem elég jónak lenni, jól tanulni. Ettől még nem ijed meg'az ellenség. Dolgozni is kell. Ennek van hatása a haza sorsára. Ha az a sok iskolából felszabadult gyerek, aki eddig biciklin, vagy mezítláb nyargalászta magát agyon az utcán, megfogja az ásó, kapa nyelét, annak meg lesz a látszata. Sok termést ment meg a közfogyasztásnak, ha idejébefrakad elegendő munkaerő. Annál többet tudunk elérni, minél erő- ! sebbek leszünk i.ehaza. Ez mindenesetre egyik legértékesebb következménye a mezei munka felkarolásának. De vannak olyan becses erkölcsi, nevelési vonatkozásai is, melyeket ugyancsak értékelni kell. Nem lehet ideáiisabb helyet elgondolni, hol az ifjúságot foglalkoztatni kell, mint a természetet. A természet rendje, szépségei, a természetben végzett munka testet, lelket edző hatása mind a legértékesebb nevelői hatások. Az a tudat, hogy a kényelmes vakációt a hazának hasznos munkában, az emberek becsülését kiérdemelve töltötték el, önérzetet, önbecsülést ad. A közös munka, közös célból, hol háttérbe szorul az egyéni érvényesülés, nagy szociális hatású. A polgári fiúiskola tanúló-ifjusága már megkezdte a szervezkedést. Sarkadi Sándor polg. isk. tanár kezdeményezésére, az ő felügyele e alatt alakulnak meg az egyes csoportok, aszerint, hogy ki milyen munkára képes. Maguk a tanulók egyuílaUttünkásközvetitők is. Akinek dolgozó fiukra van szüksége, bármelyik polg. isk. tanuló utján kérhet .munkásokat, akiket a végzendő munka szerint fog a vezető tanár kijelölni. Különösen konyhakerti, gyümölcsészeti, szőlőszeti munkákra igen alkalmasak lesznek a nagyocska, ügyes és értelmes fiuk. Megállapodásuk szerint a keresett bér felét maguknak, felét hazafias és jótékony célra fordítják, ezzel is igazolva, hogy nem magukért, hanem a közjóért dolgoznak. Ily nemes szándékú, ideális akciót kötelessége mindenkinek támogatnia. Szülők a gyermekeik buzdításával, gazdák a munka felajánlásával legyenek az ügy segítségére. A polgári fiúiskola ifjúsága nagy lelki érettségről, hazafias lelkességéről tesz most bizonyságot. Örömmel üdvözöljük a derék fiukat, mint a jövő Magyarország derék polgárait! Kérjük a községeket és előfizetőinket, k szíveskedjenek az előfizetési dijakat VERES SÁNDOR egyesületi pénztárosnak elküldeni. — Az Elnökség. Iskoláink értesítői. a polgári fiúiskola értesítőjéről is kilátszik a háborús esztendő sok jelensége. Mezei Gyula r. fanár 1914. julius 31-től, Darabánt András tanár pedig 1915. ápr 1 -töl katonai szolgálatot teljesít. Patek Béla az év második felében szabadságra ment, helyetteséül Császár Bertalan bízatott meg. Németnyelvű óráit Vitek Károly óraadó látja el. A tornát ez évben Szoloméjer János főgimn. tornatanár tanította. Az igazgató szabadságolása és ápr. 9-től máj-ig Hanák József kis fia ragályos betegsége miatt az intézetből való távolmaradása miatt megürült' órákat a polg. leányiskola tanárnői közül Darabántné, Királyné, Lonkayné, Opitzné, Kurtz Erzsébet tanárnők és Matuska István gazd. ism. isk. ig. látták el díjtalanul. A tanári testület felényire leapadt létszámával megfeszített erővel dolgozott, hogy a tanév korábbi befejezése mellett is elvégezze az anyagot. Bodnár György tanfelügyelő iskolalátogatása alkalmával erről meg is győződve elismerését fejezte ki Annak dacára, hogy minden .egyes tanár maximális óraszámmal, két osztály főnökségét viselve dolgozott, a legeredményesebb agitácíót és fáradságot fejtette ki a hazafias, jótékony célok szolgálatában. Dicséretes buzgalommal dolgozott az ifjúság is, mely 2 zsák szederlevelet, 50 kg. rezet gyűjtött a hadseregnek. Hadi kölcsönre jegyzett az ifjúság 100 K-t, a III. o. külön egy 50 K-ást. Jótékony célokra gyűjtött 80.62 K-t, iskolai szinielőadásokbói jótékony célra adott 250 K-t. És pedig 100-at a Vörös Keresztnek, 100-at a háborúban megvakult katonáknak és 50-et az állomási sebesült konyhának. Iskolai év be- zártával Sarkady Sándor tanár kezdeményezésére-és szervezése mellett az ifjúság mezei munkában való segédkezésével veszi ki a részét a nemzet küzdelméből. A polgári fiúiskolába beiratkozott ez év folyamán 190 tanuló. Év végéig iskolába járt 179. Ebből idevaló illetőségű volt 115, megyebeli 37 és más megyebeli 38. Magyar anyenyelvü volt 183, román 7. A szülők polgári állása szerint legtöbb az iparos szülők gyermeke: 59, szolgálattevőé: 55, birtokosé bérlőé: 26, tisztviselőé: 21, kereskedőé: 18 stb. A 179 tanuló közül felsőbb osztályba léphet 137, javító vizsgálatra bukott 40, osztályismétlésre 2. A bukottak °/o-a = 23. A polgári leányiskola évvégi értesitő-könyve a hazafias, lelkes munkálkodásnak maradandó emléke. A gondosan begyűjtött adatok úgy a tanárnők, mint a leányok rendkívüli buzgalmáról adnak teljes tájékozást. Igen ajánljuk ez értesítő áttanulmányozását mindenki figyelmébe. Mi a főbb körülményekből a következőket emelhetjük ki: Téli ruha- nemüekre a leányok 356 K 87 f-t hoztak össze.
