Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-09 / 19. szám
Nagykároly, 1915. május 9. Vasárnap. III. évfolyam). — 19. szám. A „VÁRMEGYE“ Szatmármegyeí Hírmondó;Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. E SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. = Felelős sze rkesztő : NAGY IS T V A N, a szatniármegyei jegyzői egyesület főjegyzője. A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős szerkesztő eimére — Érentíréd — küldendők, -tg Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Előfizetési árak: Egész évre — — • Félévre — — — - Nyilttér sora 40 fillér. — — — 8 korona. — — —- 4 korona. Egyes szám 20 fillér. A haza oltárára. Rendelet a hadifoglyok alkalmastatásáról. „Fémet a hadseregnek Az özvegyasszony története újra feltámadt és száz- mec; százezer változatban ismétli meg magái szerte e hazában. Ismét úgy van mint régen, mikor volt egy öreg, özvegyasszony, kinek legfőbb kincsei, büszkeségei voltak: egyetlen fia, a tehénkéje, meg egy díszes ónedénye. Amint kitört a nagy vérzivataros háború, melynek fergetegé- ben ott morajlott a kérdés: lenni, vagy nem lenni; az öregasszony odaadta mindenét. Tehenét odaadta a katonáknak, az ónedényt puskagolyónak és egyetlen fiát eleresztette honvédnek. A nemzet nagy erőkifejtéséhez most is megtermettek az áldozatkészségnek ilyen tipusai. A nemzet kimeríthetetlen életereje most is a régi. Önvédelmi harcot vívunk s ebben részt vesz a nemzetnek apraja-nagyja, gazdagja, szegénye. Úgy érezzük, mintha már átélt nagy idők emlékei suhannának el fölöttünk, mintha csodált elődeinkkel fognánk kezet az azonos munkában. A „tépés- csinálók“ szorgos keze ma hósapkát köt, százezer és százezer szegény osztja meg jobb falatjait a visszatérő sebesültekkel, előkerülnek az emlékekbe őrzött rézedények, öreg gyertyaíartók, hogy eszközeivé legyenek a hadseregnek. Kishitüek azt hitték, hogy a nehéz viszonyok között élő társadalmat már nem is lehel megterhelni újabb mozgalmak pártolásával s e helyett a valóság az, hogy nincs a hadviseléssel járó jótékonykodásnak egy területe sem, melyet a közönség mostoha bánásmódban részesítene. A Vörös Kereszt, az Auguszta- egylet, Hadsegélyző hivatal, a Rokkantalap, a Vak katonák alapja, itthonmara- dottak gyámolitása stb., stb. mind a közönség szivén viselt mozgalmak. Alig jelent meg a plakát, hogy a hadseregnek fémet kell adnunk, előkerültek a régi k roKból emlékként maradt cinkkupák, rézedények, kanalak, hogy beolvadjanak a nemzet életfolyamatába, uj formában tovább éljenek és használjanak. Mint a hadsereg részére való fémek gyűjtésének egy kedves jelensége, figyelmet érdemel az iskolák munkája e téren. Mióta elhangzott az uj jelszó, hogy „fémet a hadseregnek!“ az iskolák serege leleményes buzgóságga! hordja ösz- sze a legkülönfélébb rész, bronz stb. tárgyakat. Előkerülnek a zörgők, csengők, muszka-gombok, töltények, — a !“ — Uj hadi kölcsön. gyermekvilág legféltettebben őrzött kincsei. Őszinte lélekkel érzik, hogy amire a hazának szüksége van, mindenről le kell mondani. A szegény özvejjyasszony példáját milliók követik ma. Nincsen a hazának egy valamire való fia, aki fél utón meg tudna á'lani az áldozathozatal dolgában. Ha odaadtuk valaminket, ez nem ment fel az alól, hogy ne adjuk oda ami megmaradt. Hanem ellenkezőleg, ezután következik ami még megmaradt. Ez az özvegyasájzony példája. Sorsunk közös a hazával. Ha adunk is, magunknak adunk. A haza semmit ingyen nem kiván. Megfizet még az unokáinkban is, hetediziglen. Legelébb is az tévesztette meg a helyes felfogást, aki áldozatot tekintett a hazafias kötelességek teljesítésében. Mindez egyszerűen magunk iránt való kötelesség, mint akár a táplálkozásról való gondoskodás. Amit a haza kér fiaitól, fiainak kéri. Egyik kezünkkel adunk a másiknak. Ha az sem áldozat a hazával szemben, amit lemondássá!, veszteséget érezve adunk, ennyivel kevésbbé az, amit kölcsönképen, jó üzletképen adunk. Ami az üzleti részt illeti, magunk javának keresése az indító, másrészt parancsoló az a körülmény, hogy a haza kéri. Pénzre van szüksége a harcot vivő országnak. A pénzt busás kamatra kéri. Nem hozunk vele akkora áldozatot sem, mint mikor a gyerek a csengőjét odaadja, egyszerűen kölcsönözünk. De mivel a hazának kölcsönözünk, kötelességünk a lehető legmagasabb összegig kölcsönözni. Teljesítse mindenki kötelességét. A kormány uj hadi kölcsönt bocsát ki. Dacára annak, hogy a kamatláb esést mutat, csak a régi, magas kamatozással, hat percent mellett kéri a polgárok pénzét a hadjárat céljaira. Kötelessége mindenkinek, hogy pénzének ezt az előnyös és amellett hazafias elhelyezését elébe tegye minden más vállalkozásnak. Már előre készítsük úgy számításainkat, hogy pénzünkből minél nagyobb részt fordíthassunk a jegyzésre. A nemzet még komolyabban tudja, . érti a háborút, tudja, hogy ez a legkisebb áldozat, amit a hazáért tehetünk, de másrészt a legfőbb kötelesség. Alantiakban köztudomásra hozzuk a föld- miveiésiigyi m. kir. miniszter urnák 19031. számú rendkívüli fontos rendeletét. E rendelet a következő: Egyes birtokosoknak, akik legalább 200 hadifoglyot óhajtanak saját gazdaságukban alkalmazni, az illetékes főispán utján keil a kérvényt a honvédelmi minisztériumhoz címezve a Hadfelügyeleti Bizottsághoz beadni. Abból a célból, hogy a gazdasági munkák elvégzése közép- és kisbirtokosok gazdaságaiban is a lehetőséghez képest biztosíttassák, a hadifoglyoknak a nagyobb gazdaságok részére 200-as csoportokban leendő engedélyezésén kívül a cs. és kir. hadügyminiszter ur a vele eziránt folytatott tárgyalásek eredményekép hozzájárult ahoz, hogy a hadifoglyok községek (városok) részére is rendelkezésre bocsáttassanak és ilyképen a község (város) szavatossága mellett hadifoglyok cly gazdaságokban is alkalmazást nyerhessenek, ahol a gazdasági munkák elvégzésére kisebb munkaerőre van szükség. A hadifoglyoknak a községek (városok) által való igénybevételére vonatkozólag a kővetkezőkről értesítem Cimet. A községeknek (városoknak) a hadifoglyok igénybevétele, illetve kiutalása iránti kérvényei Ciined utján úgy terjesztendők fel hozzám, hogy a kérvények minden hónap 5., 15., illetve 25-ig hozzám beérkezzenek. A községnek (városnak) rendelkezésre bocsátó foglyok száma 30-nál kisebb nem lehet, oly kérvény tehát, amelyben a község (város) 30-nál kevesebb hadifoglyot kér, nem fog figyelembe vétetni. Minden fogoly csapatot a létszám 10 boának megfelelő katonai felügyelő személyzet kisér, tehát legalább 1 altiszt és 2 közlegény. Ez a felügyelő személyzet csakis a katonai rend fentartására hivatott, a megbízható őrzésről és különösen a szükséges éjjeli őrökről a község tartozik gondoskodni. A hadifoglyok a többi gazdasági munkástól és cselédtől elkülönítve szállásolandók el. A rendelkezésre bocsátott hadifoglyokat gazdasági munka teljesítésére az egyes birtokosokhoz a község utalja ki: a kiut alásnak — amennyire a körülmények megengedik — lehetőleg úgy kell történnie, hogy az egész csapat a birtokosoknál egymásután végezze el a gazdasági munkákat, nem pedig csoportokra felosztva. Noha a hadifoglyok rendelkezésre bocsátását, illetve a fogolytáborbői való útnak indítását azok 3 heti orvosi megfigyelése előzi meg, a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg elrendelem, hogy a hadifoglyok megérkezésük alkalmával hatósági orvos által megvizsgáltas
