Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-14 / 7. szám

Nagykároly, 1915. február 14.

Vasárnap.

Hl. évfolyam. — 7. szám.

A „VÁRMEGYE“

Szatmármegyei Hírmondó

Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap.

= SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. =

ÍV »'

A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős szerkesztő címére — Érendréd — küldendők. +g

Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYi-UTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.)

Felelős szerkesztő :

NAGY ISTVÁN,

a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője.

Előfizetési árak:

Egész évre — — - Félévre — — — - Nyilttér sora 40 fillér.

— — — 8 korona.

— — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér.

A harcterek

vérre! áztatott mezőin uj értékek nőnek. A XX. század gyermekei, akiknek még legtöbbje előtt ismeretlenek voltak a háború borzalmai, ma millión meg millión állnak szemben hónapokon át a halál fagyos tekintetével. Ákik eddig a kultúra eszközeivel, keresztényi hitben élve a békés szorgalomban keresték az élet feladatait, akiket példás fegyelembe szorított a hazai törvény, ma féktelen tusában élik napjaikat.

Mi, akik itthon maradtunk, nagyjában a régi elvek mellett élünk és nem is gondolunk arra, hogy életcéljainkon valamit változtassunk. De milyen változások mennek végbe azon testvéreink lelkében, akik minden gyöngédséget nélkülözve, testben, lélekben megedződve, állandóan a legnagyobb erőfeszítésben élnek át hosszú hónapokat.

Akik onnan visszajönnek, egy uj világnézetet hoznak magukkal haza, melynek alapvonásai ott kelnek éleire! mikor a golyóáradnt bajtársakat sodorj el egymás mellől, mikor a reítenhetetlen j harcos ellenséges katonával osztja megj utolsó kenyerét, mikor feltartózhatatlamul kegyetlenek, vagy istenien nagylelküek.

Az emberi szenvedélyeknek hatalmas skáláját szólaltatja végig a háború rengeteg alkalma. E rendkívüli hatások olyan nyomokat hoznak létre az emberi lélekben, melyek a világfelfogás útját föltétlenül uj irányokba terelik. Ez az uj felfogás, mely valósággal a harcterek vérgőzébő! nő nagyra, föltétlenül erőteljesebb, keményebb, mélyebb és emberibb lesz, mint a régi. A hallatlan erőfeszítések, a közös munka ereje, az önfeláldozás fölemelő példái csak értékes reakciókat válthatnak ki a lelkekből.

Akik onnan hazajönnek első sorban is megedződzek minden küzdelemre. Ez az edzettség az erősek akarata, az öntudatos bátorság föltétlenül érezteti hatását politikai, társadalmi es gazdasági életben egyaránt.

Akik onnan visszajönnek magukkal hozzák az élet komolyságát, a testi és lelki erő megbecsülését, az embertársak szeretetét, mellyel az egyéni rátermettség

és a buzgóság honorálásán kívül egy uj hatalom kémén) ségével és öntudatával helyet fognak követelni a jogosnak minden téren. A visszatérő milliók az emberek nemesebb egyenlőségét, az annyagi javak igazságosabb eloszlását fogják az uj vi ágfelfog és irányeszméjévé tenni.

Akik onnan visszajönnek, más szemmel fogják nézni az életet és a halált. Az életet jobban becsülik, a halált kevésbbé félik. A régi eszmékéi újak, frissek, erőteljesek fogják felváltani. Törekvéseik, vágyaik nem lesznek többé azonosak az itthon maradottakéval.

Az ők uj, értékes világfelfogásuk pedig győzelmesen fölébe fog nőni a mienknek. Ők a nemzet vére, ereje, a nemzet testébe uj vért, közéletünkbe tisztultabb felfogást, leikünkbe uj gondolatokat, erkölcsiségüjnkbe uj értékeket ők fognak bevinni. EddőI a felfogásból, mely vérből, < vasból, szenvedésből és diadalból fog kialakulni, uj erőt fog meríteni tudomány és művészet.

Az uj felfogás, mely magasabbrendti közösséget teremt az együtt harcolók közöt, nemzed állammá fogja fejleszteni Magyarországot. A háború a harcosokat sokkai magasabb erkölcsi erőkkel fűzi össze, mint ahogy a nemzetiségi különbség elválasztja. Ez a magasabb emberi érték a jót a jóhoz, a derekat a derékhoz fűzi. Ebben a eigászi küzdelemben pedig a magyar az, mely a legtöbb emberi értékeket tuata felmutatni és a magyar az. amelyik minden értékét a iegönzetlenebbiil visszi a megsemmisülés elé. A bajtársi msgbecsülés, a jóban- rosszban való testvéries részvétel és különösen a magyarság nagylelkű előretörése magával viszi Magyarország népeit, sőt hevülete kicsap az ország határain kívül is.

A nemzet őserejének eme impozáns megnyilvánulása kereteket kovácsol a jövő fejlődésére nézve. Ebben a keretben fog elhelyezkedni minden uj eszme, amint a magyar nemzeti államban minden népfaj. Az emberi jogok világosabb előtünése és respektálása elő fogja segíteni egy magasabb közösség kialakulását, melynek tisztább közélet, emberibb erkölcs épiti ki az alapját. Ennek pedig értékes elemeit, mint a

háború nagy tanulságait, azok hozzák haza lelkűkben, akik a harcterekről visz- szatérnak.

Háhorn és kertészet.

Ne csak azok szolgálják a hazát, kik az ellenséggel küzdenek, hanem mindannyian, akik itthon maradnak s otthonunkat, kicsi vagy na- gyob kertünket élvezzük.

A háborús események folytán tavasszal lényegesen kisebb lesz a z ildségnemüek, s igv mindenféle friss főzelék behozatala. Ez annál súlyosabban fog érinteni bennünket, mert hiszen akkorára a konzerv és hüvelyes főzelékek, valamint a rizskása a hadbanállók nagy fogyasztása folytán nagyjában elfogytak.

Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmiszereket lehetőleg szaporítjuk. Mindenki, akinek kertje és alkalmas berendezése (üvegháza, melegágya) van, kötelességének kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termelésére már jókor kihasználja.

Nemcsak hogy ön maga jut ezáltal friss

főzelékhez, amelyet különben drága pénzen kellene vásárolnia, hanem m ?g vásárra is küldhet, amiáita! a köz élelmezéshez hatásosan hozzájárulhat,

A következő főzelékeket lehet i, ár mostan bevetni : kelvirág, kel, kalarábé, saláta, nyári endivia és hónapos retek. Ezek a zöldségne- miiek meleg, fdmeleg üvegházakban és melegágyakban jól tenyésznek.

Sárgarépát, petrezselymet, hagymát feketegyökeret, parajt kedvező időjárás esetén már február hónapban szabad földbe lehet vetni.

Ha a borsót januárban faládikába ültetjük márciusban már bátran kiültethetjük a szabadba.

A kelvirág, káposzta és kel áttelelt palántáit márciusban kiültethetjük a szabad föld barázdáiba.

Burgonya könnyen csíráztatható és a kert védett helyeire kiültetve hamarabb használható.

Hogy lehetőleg korán nagymennyiségű zöldséget termeszthessünk, főleg a meleg ágyakra kell különös súlyt fektetnünk.

Nagyon kevés befektetéssel itt nagy eredményt érhetünk el még kis Kertünkben is. Akármilyen egyszerű deszkaláda ablaküveggel és elegendő ló és tehén trágyával (amely továbbra is földünk előnyére válik) megfelel ennek a célnak. Az ablaküveg helyett szükség esetén olajos vagy zsíros pa pírral bevont fakeretet is használhatunk.

REDMÁS s™““ Kriegner-féle

■ megszűnnek, ha az *m/vx^ "«y 2 korona a kriegner, í. , , u ,u RFPAk ATÍiK gyógyszertárban, BUDAPEST, Rálvin-tér.

évtizedek óta bevált ftm Aluli VR ^ -w