Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-25 / 52. szám

Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős fit szerkesztő címére — Érendréd — küldendők. Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-ÜTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárvármegyei jegyzöegyesület főjegyzője. Munkatársak: BODOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kapnikbányai jzö, e. jző. Előfizetési árak: Egész évre — — Félévre — — — Nyiltíér sora 40 fii lér. — — — 8 korona — — — 4 korona Egyes szám 20 fillér. p­1 KARÁCSONY. 0WWWWWWWWWW Immár a második, mely vértől párolog, mely a véres áldozatoknak hekatombáit mutatja a megrémült világnak. M ez? Hát nem a béke és szeretet ünnepe ez, amikor elnémul a szenvedély? Amikor az ész is hüvelyébe dugott karddal elmélkedik? Amikor egy érzelem uralkodik a szi­vek felett, a vallás szent érzelme, a kereszténység meg­születésének öröme? Máskor a Glória fenséges hangjaiba olvadt karácsony ünnepén minden: a tudomány és művé­szetek szelíd fuvalma épugy, minta társadalmi és politikai élet hevesebb érlüktetése, Ahonnan kiindult a tulajdon- képeni civilizációnak minden nemesebb törekvése és vív­mánya, a betlehemi jászolhoz tért vissza ilyenkor minden, hogy újabb lendületet vegyen. Földre szállt az égi béke. Az isteni gyermek csendet parancsolt. S a büszke ember hiába akarta elhitetni magával, hogy semmi sem történt ami az élet vásári zaját megakaszthaíná, mert a csendet nem a nyugalom szüksége, hanem a tények logikája szülte. Ez yolt eddig a karácsony ünnepe! A béke és az igazság, a szeretet és az egyetértés ünnepe! — 5 miért nincs ma igy ? Hogy majdan fokozottabb mértékben igy legyen! Mert, hogy sem a tények logikája, sem a kará­csonynak természete meg nem változott, az bizonyos. A leghatalmasabb érdekellentétek legrettenetesebb összeütkö­zése sem változtathat azokon. A karácsony az élet minden zűrzavaros sokszor vérzivataros jelenségei között is marad az, ami mindig volt: a Béke és szeretet megszentelt ün­nepe. Mig az emberek és a népek életének rettenetes va­júdások és konflagrációk keserűségein keresztül kell a cél­hoz, a béke és szeretet áldásaihoz — eljutuiok. Azért ma sincs szebb ünnepünk a karácsonynál! Érzelmiünknek és gondolatainknok egész világa nyer itt kifejezést megmásit- hatatlanul. Szív és ész, tudás és hit, gyengeség és erő a kará­csony eszméjében olvadnak eggyé. Ami szép és magasztos megfogamzott az ember agyában, az mind a karácsony eszméjében leli magyarázatát, incs itt kétely, mert a ki­nyilatkoztatás fénye távol űzi azt és nincs kiegyenlithefet- len véleménykülömbség, mert a vallási eszme a lélek in­gadozásának minden jogos alapját felforgatta. A lelkesedés égi szárnyakat, a jellem acélzománcot öltött itt magára. Szóval az egész emberi természetnek uj POLEMI GYÓGYVÍZ irányt adott a kereszténység szelleme, mely a karácsony­nyal együtt született meg. A háborús karácsony se zavarja meg tehát a lélek egyensúlyát. Örüljön azért a felnőtt, mert rendeltetésére nézve tiszta képet nyert, melyet semmi sem homályositnat el. De örüljön a gyermek is, mert a ma született Jézusban meg­találta gyermekörömeinek s ártatlanságának mintaképét, aki öntudatlan kedvteléseit megnemesiti, hibáit kiengeszteli s azokat az őszinte szeretet és megbánás tiszta forrásaivá teszi. Örülhet a bölcs is, mert a karácsony gondolata min­den kételyen felülemelkedő látásra vezeti őt s homlokának redői közé égi mosolyt varázsol; s örülhet a tudatlan is, mert elméjét egészen betölti és kielégíti e földre szállt Ige megtestesülésének igazsága. A gazdagnak sem teher többé a kincs — mert a sze­retet őt adakozóvá teszi; s a szegény és nyomorult is örömmel hordja az élet terhét, mert kf volt szegényebb, szenvedőbb és elhagvatottabb mint Jézus ? Nincs kor és rangkülönbség, mert a gyermek Jézus a bölcsességben megőszült öregeknek tanítója lett s a legnagyobb szegény­séggel királyi jogart egyesitett. A karácsony fordulópontot jelez az emberiség történetében s mint ilyet a maga jelen­tőségéből semmi sem forga hatja ki. Az isteni igazságos- sáy kétségbeejtő szigorát a szeretetnek reményteljes gyen­gédsége váltotta fel. Nemcsak Urunk ő, hanem Atyánk is, ki előtt legkedvesebb a szeretet és az engedelmesség áldo­zata. És mi nemcsak szolgái vagyunk — hanem gyerme­kei is. Embertársaink sem szenvedéseink sorsosai csupán az önérdek által összetartva, hanem testvéreink is egyúttal a felebaráti szeretet által egyesítve. Az Ily értelmű szeretet és testvériség az első karácsonynak édes gyümölcse s azo­kat többé értelem nélküli szavakká a legvéresebb háború sem teheti. Újkori haladás Jézus nélkül annyi, mint ter­mészet rend nélkül, ember lélek nélkül, puszta anyag forma nélkül s a haladásnak ezt a íepszilárdabb bázisát a háborús vérözön sem fordíthatja fel. A vigasztalódásnak melyre ma oly nagy szükség van, kiapadhatatlan forrása ez a szent ünnep. Üdvözlégy hát drága szent karácsony, a vérzivataros nehéz felhők közül is előragyogó fénysugaras jelszavaiddal: Dicsőség! Békesség ! Rónay István. Természetes égvényes savanyuviz-forrás. Különleges szer gyomorba] és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, esen víznek Kanhütn tnitlHaniiHf egy asztalnál sem szabad hiányoznia. : V HdpUalO UllIlUiJIlUll I

Next

/
Oldalképek
Tartalom