Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-19 / 51. szám
SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 2-ik oldal. Erzsébet 1 kabát. Szkiba Erzsébet 1 ruha, Szkiab Róza 1 ruha. Tóth Mária 2 k. ruha, 1 nadrág, poszfódarabok. Teleky Gizella 2 blúz. Vajda Mária 1 ruha 4 p. harisnya. Vakarcs Piroska 1 kötény, 2 blúz 3 drb. fehérnemű. Várhelyi Margit 1 blúz 1 alj. Wohl Iréa 1 blúz. Weisz Gizella 1 alj. Zicherman Regina 1 blúz, 1 alj. Ruhaneműt és anyagot adománjoztak: llosvay Aladárné 47—15—27 összesen : 89 drb. Solymossy Istvánná 9 drb. Dr. Mens Lászlóné 9 drb. Wéber Tiborné 3 drb. Budapestről N. N. 17 drb. Gabor erdőfelügyeloné 12 drb. Kacsóh Károlyné 4 drb. Többen 17 drb. N. N. 14 mr anyag. N. N. 8 rnr. anyag, Márton Dezsőné 6 dro. Opitz Lászlóné fehérnemű és 6 drb H. Király Miklcsr.é 1 drb. Kleiner Dezsőné 6 drb. Deczember 11-én a 12ő ozsonnához adakozni jók voltak: Ernecz László 4 drb kenyér, Kenyérgyár, Szabó Pál 5 drb kenyér, Kisded József 2 doboz sütemény, özv. Jani.zky Albert- né 1 doboz sütemény, Petz János vegyes deli gyümölcs, Rác Demeter 1 doboz cukorka, Faragóné dió, gesztenye, Snell Imre déli gyümölcs, id. Matolcsy Sándor vegyes, Wejsz Lajuk 2 csomag vegyes, N. N. dió, gesztenye, Marián Ferenc 120 drb sütemény. Október 24 én adakoztak 60 gyermek ozsonnájához: Marián Ferenc ur 60, Erne'c László ur 60 drb süteményt és N. N. Oo drb sültököt. jóságosán közreműködtek a szabás, varrásban díjtalanul: Ari Terű ka, Balog Annuska. Bekker Mariska, Gergely Juliska, Kern Mariska, Kricsfalussy Terézia, ki az összes átszabást teljesítette, Görög Fánika, Lengyel Mária, Lengyel Róza, S'zücs Józsefné, Smakk Annus, Szabó Bertus, Suller Erzsébet, Wiezer Miklósné, Wald- man Mihálvné, Riskó Irma úrnők. Sokat fáradtak a gyűjtésben Szűcs Giziké és Esztike. A gyermekek czipőire és csizmáikra ösz- szesen 146 párért részletei szerint kiadnod 2265 K 74 fillér, segélyezésekre és kellékekre 105 K összes kiadás 2370 K 74 fillér, mely összeg a begy ült és részletezett 2 )74 K 30 f. ajándékból és a Margit-alapból kiveit 295 K 44 fillérből téríttetett. Margit alap vagyona volt 1914. év végén ..... 80 75 92 K ehez két félévi kamat . . 489 66 „ néhai gróf Károlyi István hagyománya 5 drb hitelbanki részvény szelvényéért .... 60— „ adományok . . . 54-— , Bevételekkel együtt az alap kitett. 8679’53 K Kivétetett: Vörös Kereszt adomány 1914. nov. 1-től 1915. okt. 1-ig 11 hónapon át á 100 K . . • . 1100 — K gyermekek felruházához hiány pótlása .... _. __295.44 „ ös szes kiadás: 139544 K Margit alap maradvány : 728444 K Fenti elszámolás úgy a bevételi mint a kiadási tételek részletezve és okmányolva a városi számvevői hivatálhoz terjesztetnek be ellenőrzés végett. A Margit-alap a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egzesület 26/310 sz. betétkönyvén van betétben. Fogadják úgy a nemeslelkü adományozók és gyűjtök mint a szives munkálkodók a legmelegebb hála kifejezését. Nebezen élünk bizony, nagyon nehezen. Ezzel nem mondtunk újat. A drágaságot, a nélkülözést mindnyájan érezzük. És nincsen az országnak egy városa, mely ne érezné. Azonban, mint minden érzés, úgy ennek az érzése is szubjektív természetű jelenség. Egyes városok még azon esetben is jobban érzik a drágaságot, ha áraik alacso- csonyabbak egy más város árainál. Ugyanis a megélhetés megnehezedését jobban érzik ott, ahol addig jónak mondható viszonyok között éltek, mint ott, ahol addig sem volt könnyű az élet. ilyen helyeken már ahoz alakultak a háztartások, a bajoknak megvannak már az ellenszereik. A váratlanul jöti megrosszabodás sokkai érzékenyebben sül t. Városunk élete ha rózsáinak nem is volt mondható az utóbbi években, más városok viszonyaihoz mérten elég türhe.ő volt. Ha visz- szagondolunií az utóbbi évek piaci áraira és összehasonlítjuk más városok áraival és ugyancsak a mai árakkal, nagy aránytalanságokra fogunk találni. Mig a. régi árak előnyös helyzetűnek mutatják városunkat, ma art kell látnunk, hogy az ország legdrágább városai közé kerültünk. Ezért kétszeresen nehéz a mi megélhetésünk más városokhoz képest is. Itt van pl. a hús. Budapesten 4 K-ért kapni egy kg. disznóhust, Nagykárolyban 5:60 K. A kifli Budapesten 4 f, Nagykárolyban még most is 6 f, noha a búza ára ugyanaz és azt fel keli tételeznünk, hogy az előállítási költségek Budapesten nagyobbak, mint Nagykárolyban. Miért kell hát a nagykárolyi kiflisütőknek kétszer annyit nyerniük, mint a budapestieknek. Ha azok ott kijönnek 2 krajcár mellett, itt ugyanazon ár mellett még jobban ki lehet jönni. Ez is mutatja, hogy milyen aránytalan drágulást keli nekünk végig • szenvednünk a háború tartama alatt. A budapesti árak sokkal kevesebbet emelkedtek, mint a nagykárolyiak. Még ha drágább is ott valami, aránylag olcsóbb mint itt. De vannak olyan cikkek, melyek ab- sulute is drágábbak nálunk; nemcsak relative. A fővárosi lakosság nem érzi meg annyira az áremelkedést, mert viszonyaik már évek óta magas árak szerint alakultak. De nálunk munkabérek, fizetések mind a régi árakhoz alakultak, amikre váratlanul és aránytalanul nagy drágaság jött. E fonák és sorvasztó helyzet legfőbb oka a kiviteli kereskedelem tultengésében van. Hatóságunk nem tud elegendő energiával a közHadisegélyben csak az részesülhet, kisemmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más kéréseiéből fentartani nem képes és ha őt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből. Aki vglótiant mond be, elzárással és pénbüntetéssel lesz lesújtva. Segélyt igényelhetnek : Feleség, gyermek — akkor is, ha házasságon kívül született —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, mostha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy mostoha testvér, örökbefogadott gyermek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig félsegélyesek. Segélyfelvétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik. Összeírás minden hó 1. és 15-én az illetékes főszolgabíró úrhoz, onnan minden ,hó 5. és 20-án a kir. Pénzügyigazgatósághoz terjesztetik. (100.000. és 130.000 — 1614. sz. pénzügyminiszteri utasítás.) Általános elv és megállapodás, hogy Szatmár vármegye teriilelén csak 8 magyar holdig (1200 négyszögölével számítva) kapnak a kisbirtokkal bírók hadisegélyt. A hadisegély maximuma mester embereknél a lakbéred kívül 2 koronánál, földmiveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet. 4_ Élelmezésre személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis átlagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény tartható és szerezhető meg: Tehát 1915. szept. 15-ig a 51-ik szám. veíitő kereskedelem ellen törni. Az elnézés a melegágya annak, hogy nálunk mosf, amikor korlátozódnia kellene a közvetítő kereskedelemnek, gomba módra felszaporodott az üzérkedők száma. Tömeges megjelenésük egyes élelmi cikkeket valósággal fólszivott. A tojás pl. maholnap ismeretlen cikk lesz a piacon. Vagy magasabban kell megszabni az árát, vagy úgy ellenőrizni a vele űzött kereskedést, hogy e fontos, nélkülözhetetlen élelmi cikk teljesen ki ne kopjon a forgalomból. A közelebbről megjelent kormányrendelet megadja a jogot rá, hogy az alkalmi kereskedőket el lehessen tiltani káros mesterségiiktől. Haladéklalanul meg kell kezdeni ezt az üdvös gyomlálást. Azok, akik eddig nem foglalkoztak kereskedéssel, a kormányrendelet szerint eltilthatok a kereskedéstől. Ezt a razziát haladéktalanul meg kell kezdeni, hogy tisztuljon meg a piac a kufároktól. Ne féltsük tőlük a „kereskedelmet“. Egyes védők hangzatos jelmondatainak ne üljünk fel. Nem tisztes kereskedői munkát végeznek ezek, hanem csak a zavarosok halászai. Ha megtisztul tőlük a piac, áldásos hatása lesz. A foglalkozásukból kitett urakat pedig leghelyesebb lenne egy kis hadi munkával tenni a hazára nézve hasznosakká. Hol van az megírva, Hogy aki pantallót visel és nem gatyát, de iskolai műveltsége nem több mint egy falusi embernek, kapát, ásót nem foghat a kezébe? Még ez lenne a legkevesebb, amit levezekelnének a nemzet összesége ellen elkövetett vétkeikből, ha árkokat ásatnának velük a csapatoknak s helyettük hazajönnének a produktiv munkát végző polgárok. szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a jegyző urnái hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept. 15-ikével a termények requirálva lesznek. Terményárak. Szatmár vármegyében a maximális árak 1915. -zept. 1-től métermázsánként a következők: Búza: 36 kor. rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab: 28 kor. (2077/1915. M. E. rendelet.) Hadi vásárló 50 mázsán alul mázsánként 1 koronával a maxi malis áron alul vehet, tehát a búzát 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az 1 korona levonást nem teheti. Ha a hadi vásárló vonakodnék a felajánlott terményt átvenni vagy elhalasztani akarná, ugv a termelő panaszával forduljon táviratilag a Haditermény részvény- társasághoz, Budapest, Nádor-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti szállítási díj is bennGglaltatik és ha a hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben át nem veszi, termelő az átvételi ár után késedelmi kamatot is őrzési dijat számíthat fel. Tolnai Világlapja a hadban elesett hősök arcképét ingyen közli. Fényképeket a jegyző úrhoz kell beadni. Háborúval kapcsolatos általános érvényű rendeletek. , — Bíró urakszíves figyelmbe. —
