Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-21 / 47. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 47-ik szám. Jönnek a katonák? Háborúval kapcsolatos általános érvényű rendeletek. — Biró urak szíves figyelmébe. — Hadisegélyben csak az részesülhet, ki semmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetéből fentartani nem képes és ha őt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből. Aki valótlant mond be, elzárással és pénzbüntetéssel lesz sújtva. Segélyt igényelhetnek: Feleség, gyermek — akkor is, ha házasságon kívül született —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, mostoha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy mostoha testvér, örökbefogadott gyermek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig félsegélyesek. Segélyf.lvétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik Összeírás minden hó 1. és 15-én az illetékes főszolgabíró úrhoz, onnan minden hó 5. és 20-án a kir. Pénzügyigazgatósághoz terjesztetik. (100.000. és 130.000 —1914. sz. pénzügyminiszteri utasítás.) Általános elv és megállapodás, hogy Szatmár vármegye területén csak 8 magyar holdig (1200 négyszögölével számítva) kapna': a kisbirtokkal birók hadisegélyt A hadisegély maximuma mester embereknél a lakbéren kívül 2 koronánál, földmiveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet. Élelmezésre személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis átlagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény tartható és szerezhető meg. Tehát 1915. szept. 15-ig a szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a jegyző urnái hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept. 15-ikével a termények requirálva lesznek. Terményárak. Szatmár vármegyében a maximális árak 1915. szept. 1 -tői métermázsánként a következők: Búza: 36 kor., rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab: 28 kor. (2077, 1915. M. E. rendelet.) Hadi vásárló 50 mázsán alul mázsánként 1 koronával a maximális áron alul vehet, tehát a búzát 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az 1 korona levonást nem teheti. Ha a hadi vásárló vonakodnék a felajánlott terményt átvenni vagy elhalasztani akarná, úgy a termelő panaszával forduljon táviratilag a Haditermény részvény- társasághoz, Budapest, Nádor-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti száll.tási díj is bennf^glaltatik és ha a | hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben át nem veszi, termelő az átvételi ár után késedelmi kamatot és őrzési dijat számíthat fel. Cséplési eredményről a bejelentési lapot a géptulajdonos köteles minden vasárnap délelőttjén a községi jegyzőnek beadni. Ennek elmulasztásáért gépész vagy géptulajdonos 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. (2108, 1915. M. E.) Tolnai Világlapja a hadban elesett hősök arcképét ingyen közli. Fényképeket a jegyző úrhoz, kell beadni. A képviselőtestület f. hó 14-én rendkivüli közgyűlést tartott gyenge érdeklődés mellett Debreczeni István polgármester, kir. tanácsos üdvözli a megjelent tagokat és a gyűlést megnyitja. Jelenti, hogy Csanálosi József képviselőtestületi tag indítványt adott be, amelyben kéri, hogy városunkban katonaság helyeztessék el. Kérelme rendkívüli ül sen nem tárgyalható, de különben is tárgytalan, mert ez ügyben már történt határozat, amely szerint kérünk katonaságot. 1450 embert el tudunk helyezni s a többieket (5000 emberről van szó összesen) a szomszédos községekben helyezzük el. Küldöttség is járt ez ügyben az alispánnál és a főispánnál A polgármester jelenti, hogy a város törzsvagyonából 100,000 K-t jegyez a harmadik hadikölcsönbe. A bankok az érték 85 %-ért lombardkölcsönt folyósítanak a papírok lekötése mellett. Kamat 5%, de 7a %-ot jutalék fejében visszaadnak. A fizetendő összeg 15%. Elhatározza a közgyűlés, hogy a gyámpénztár részére történt 20,000 K jegyzése nem szabad, hanem zárolt darabokra eszközöltessék. Az 1916. évre szóló házi és községi közmunka költségvetésének megállapításánál dr. Adler Adolf szólalt fel. Igyekezni kellene — úgymond — a város bevételeit emelni. A vásárvámtarifa nem felel meg a mostani viszonyoknak. Emelni kellene ezt s igy pár ezer koronával emelnők a bevételt. 25% emeléssel 5—6000 K több jönne be. Ezzel kapcsolatban eszközöljük ki a miniszternél, hogy a nagy vásárok két napig tartsanak s igy a forgalom emelkedni fog. Schnébli Károly a napi piac fejlesztését ajánlja, továbbá kifogásolja a pótfizetéseket. A város — úgymond — nincs olyan helyzetben, hogy az iktatóknak külön 40Q—400 K-t adjon. Uj szervezeti szabályrendeletre van szükség. A kezdő fizet sek jobbak a városnál, mint az államnál, ha nem is olyan gyors az előhaladás, törüljük tehát az előirányzatból a pótfizetéseket. Schönfeld Lázár a személyi pótlék kiutalása mellett szólal fel. Ezután a polgármester válaszolt a felszólalásokra : Nem időszerű, de elfogadom dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag indítványát. Schnébli Károly képviselőtestületi tag indítványához nem tudok hozzájárulni. A városnál előhaladás alig van. Az iktatói munkát a hivatalos idő alatt nem lehet elvégezni. Reggel 7 órától este 7 óráig itt vannak s igy ezektől a dijnokoktól (négyen vannak) elvonni a 400 K pótlékot nem tartom igazságos dolognak. Különben is 5—6 esztendő alatt egy fillérrel sem emelkedett a fizetésük. A képviselőtestület a polgármester álláspontját fogadja el. A jövő évi pótadó 126%. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Fézer János, ifj. Gindele Ignác, László Zsigmond, Samrák László és Szendrei Jenő képviselőtestületi tagokat felkérvén, az ülést bezárta. Br. Rajzpapirok jutányos árakon szerezhetők be H a „Kölcsey-nyoinda“ R.-t.-nál Nagykároly, Széchenyi-utca 20. sz. Már több alkalommal kifejtettük felfogásunkat a katonaságnak, különösen a 12-ős hoovédeknek idehelyezése kérdésében. Mint köztudomású, teljesen mellette vagyunk. Hála Istennek a polgárság nagy tömege is ezen a nézeten van. Már történt is határozott lépés aziránt, hogy az ezredünk idejöjjön. Azóta hallgatás minden vonalon. Addig másutt dolgoznak is annak az érdekében, hogy jöjjön a katonaság. Amint a „Nagybányádban olvassuk, ott biztosra veszik, hogy a 12-ősök odamennek. Városunk érthetetlen magatartása malmukra hajtotta a vizet. Már annyira haladt az ügy, hogy az elhelyezéséről gondoskodnak, jelenlega kultuszminisztériumban van az ügy, a minisztertől várják a döntést, hogy átadhatók-e az iskolák a katonaság részére, amihez a tanfelügyelő nem járult hozzá. Bőven foglalkozik a közlemény a katonaság jelenlétéből származó haszonnal, melyet a város lakosságának legnagyobb része élvezne, A többek között szószerint a következőket mondja az említett újság cikke: „De taxatíve el sem lehet sorolni, hogy a katonaságtól kik húznának hasznot. Hasznot huzna az egész város! Mert ha nem igy volna, teljesen érthetetlen volna az, hogy Nagykároly polgármestere, aki eleinte teljesen ellene volt, hogy a 12. honvédgyalogezred Nagykárolyba helyezte sék, talán éppen olyan kicsinyes okokból, mint aminő kicsinyes okokból félnek nálunk némelyek a katonaság idejövetelétől, most a polgárság hatalmas nyomása alatt kénytelen deputácziót vezetni a főispánhoz, melyben hathatós támogatását kérik ahoz, hogy a 12-es honvédek Nagykárolyban helyeztessenek el. Ha a katonaságból nem volna haszna a városnak, akkor miért törnék magukat annyira a nagykárolyiak? Pedig talán a nagykárolyiaknak is van annyi judicziuinuk és üzleti érzékük, mint a nagybányaiaknak. De mindentől eltekintve, a mi házi ezredünkről, a mi fiainkról vau szó. Arról az ezredről, melynek zászlójához e hadjáratban is annyi dicsőség, annyi hőstett fűződik. Mi igaz, magyaros vendégszeretettel várjuk őket s mindent elfogunk követni, hogy jól és érezzék magukat körünkben!“ Természetes, hogy mi is igy várjuk őket! És fölötte 'szükséges is volna, hogy az ügyet állandóan szorgalmazzuk, hogy a 12-ős honvédeket és ne egy cseh ezredet kapjunk. Városunknak különösen értékes volna az a forgalom, amely a vidék fiaiból kikerülő 12-ősök hozzátartozóinak látogatásaiból származik. Reméljük, hogy már tisztában van mindenki vele, hogy egy város életében havi f .1- millió korona forgalom olyan hatású, mely föltétlenül csak előnyös lehet az egyetemes közönségre nézve is. Nem lehet elképzelni, hogy a mai kiterjedt spekuláció mellett, mikor nincs elég áru, amit el ne tudnának szállítani, jobban megtudunk tini egy havi félmillió forgalom nélkül, mint azzal. A mi városunk speciális helyzete épen olyan, hogy nekünk arra a 4—5000 fogyasztóra szükségünk vau, hogy termelésünk és fogyasztásunk helyes arányba s piacunk normálisabb viszonyok közé jöjjön. Kaszárnyánkkal, begyepesedett: katonai lövöldénkkel komikusán nézünk ki, mikor a környékünkön fekvő kis helyeken is ezredek feküsznek s nálunk, megye székhelyén és ahol békében is katonaság állomásozik, nem lehet elhelyezni egy ezredet. Ha előnyök származnak a katonaság idehelyezéséből, akkor nem akarunk elesni tőle, — ez magunk iránti kötelesség, ha teher, akkor ki akarjuk venni belőle a részünket, — ez hazafias kötelesség. Tehát csak jöjjenek a katonák! Legtökéletesebb arctisztító- és szépitő-szerek a világhírű KKiEGNER-féleN AKÁCIA AKÁCIA AKÁCIA arckrémé, tégelye 2 kor. szappan, darabja 1*20 kor. pouder, doboza 120 kor. Kaphatók az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Postán küldi az egyedüli készítő: Kriegaer-gyógyszertár Budapest, Káivin-tér. i IépVÍSei3Í83ÍÜ;8Ít ?IÖ3g|ÍléS.
