Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-14 / 46. szám
Nagykároly, 1915. november 14. Vasárnap. Pljlni ■ 1(4 qyf|í)lyani. M 46. szám. A „VÁRMEGYE“ Szatmármegyei Hírmondó Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. = SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. = 9** A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős ■3*- szerkesztő címére — Érendréd — küldendők. Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-ÜTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, a szatmárvármegyei jegy’zöegyesület főjegyzője. Munkatársak: BODOKV ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kapnikbányai jző, e. jző. Előfizetési árak: Egész éére — — Félévre . — — — - Nyilttér sora 40 fillér. 8 korona. 4 korona. Egyes szám 20 fillér. Hábornval kapcsolatos általános érvényű rendeletek. .— Biró urak-szives figyelmébe. — Hadisegélyben csak az részesülhet, ki semmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetéből fentartani nem képes és ha őt addig egészben vagy részben a bevonult taríotta el saját keretiéből. Aki valótlant mond be, elzárással és pénzbüntetéssel lesz sújtva. Segélyt igényelhetnek: Feleség, gyermek — akkor is, ha házasságon kívül született —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, mostoha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy mostoha testvér, örökbefogadott gyermek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig fél- segélyesek. Segéiyfelvétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik Összeírás minden hó 1. cs 15-én az illetékes főszolgabíró úrhoz, onnan minden hó 5. és 2ü-án a kir. Pénzügyigazgatósághoz terjesztetik. (100.000. és 130.000 —1914. sz. pénzügyminiszteri utasítás.) Általános elv és megállapodás, hogy Szatmár vármegye területén csak 8 magyar holdig (1200 négyszögölével számítva) kapnak a kisbittokkal bírók hadisegélyt. A hadisegély maximuma mester embereknél a lakbéren kívül 2 koronánál, földmiveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet. Élelmezésre személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis átlagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény tartható és szerezhető meg. Tehát 1915. szept. 15-ig a szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a jegyző urnát hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept. 15-ikével a termények requirálva lesznek. Terményárak. Szatmár vármegyében a maximális árak 1915. szept. 1 -töl métermázsánként a következők: Búza: 36 kor., rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab: 28 kor. (2077,1915. M. E. rendelet) Hadi Vásárló 50 mázsán alul mázsánként 1 koronával a maximális áron alul vehel, tellát a búzát 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az 1 korona levonást nem teheti. Ha a hadi vásárló vonakodnék a felajánlott terményt átvenni vagy elhalasztani akarná, úgy a termelő panaszával forduljon táviratilag a Haditermény részvény- társasághoz, Budapest, Nádor-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti szállítási díj is bennf-'glaltatik és ha a hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben át nem veszi, termelő az átvételi ár után késedelmi kamatot és őrzési dijat számíthat fel. Cséplési eredményről a bejelentési lapot a géptulajdonos köteles minden vasárnap délelőttjén a községi jegyzőnek beadni. Ennek elmulasztásáért gépész vagy géptulajdonos 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. (2108/1915. M. E.) Tolnai Világlapja a hadban elesett hősök arcképét ingyen közlL Fényképeket a jegyző úrhoz kell beadni. Az ember tarkasa maga az ember. Ezt a tételt ilyen szöveggel Hobbes Tamás, ezeiőít 300 évvei ' éH angol bölcs hagyta ránk. Azt a sok százados tapasztalatot, melyet ilyen keserű iiéle'.ben foglalt össze az éleslátást! filozófus, azóta is számtalan esetben igazolta az élet. Az emberi természet alapvonásai sohasem változnak. Az egyik ember most is farkasa a másik embernek, amint az volt Hobbes Tamás idejében is. A farkas-természet benne van az emberekben most is, csak az alka'om keli hozzá, hogy kitörjön. A háború meghozta ezt az alkalmat. A zilált helyzetet arra használják fel sokan, hogy farkas módjára vessék rá magukat a gyöngékre, védtelenekre. Ez ellen erkölcsi eszközökkel dolgozni nem lehet. A vadállatoknak leikére beszélni nem tudunk. Bizonyos Orpheus nevű görög zenészről tartja a mese, hogy zenéjével szelídekké tette a vérengző vadakat. Ma legfeljebb korbáccsal boldogul az állatszelidltő. Ilyen korbácsa a nehéz idők farkasainak az okosan és szigorúan megalkotott törvény. Maga Hobbes is, aki elsőnek fedezte fel az emberben a farkast, a társadalomban elkövetett visszaélések ellen Miska katonáskodása. Akik Miskát 21 (huszonegy) éves korában nem is ismerték, azok nem is hiszik, hogy rajta is volt katona ruha, pedig volt. Elmondom az egész katonáskodását, tessenek ide vigyázni. Annak idején, mert hiszen régen volt az, 1897. év őszén, nem volt ő olyan kövér, — mázsán felül való sulylyal, mint most. Az első korosztályban, 1896. március végén „tauglich“ lett. Póttartalékba sorozták, mint családfentar- tót. Voltak olyan ismerősei, kik biztatták, hogy legyen egy éves önkéntes, hiszen érettségi bizonyítványa, illetve vizsgája volt. Azzal érveltek, hogy milyen szép a tiszti egyenruha. Mind- a mellett ő élt jogával, kérvényt nyújtott be és ennek alapján a póttartalékba, nyolchetes bakának osztották be. A sorozás tavasszal volt és kiképzésre — közbejött akadályok miatt csak a következő év őszén hívták be. „Jelentkezés reggel hatórakor, elkésés büntettetik“. Neki azonban csak hatodíkán d. e. kézbesítették a behívót. Nehogy kellemetlensége legyen, e tényt igazoltatta a kézbesítővel és Máramarossziget város rendőrfőkapitányával is, — mivel ott lakott akkor. Délután a legelső vonattal utazott el katonáékhoz Szatmárra, este érkezett meg, a kaszárnyában csak másnap jeleutkezett s e nap délutáuján öltöztették uniformisba. Október nyolcadikon rukkolt ki először egy őrvezető, Herr Gefreiter volt hármunknak, kik nem harmadikára vonultak be, az oktatójuk, Abrichterük. Igyekezniük kellett, hogy a többieket - kik pontosan vonultak be — a katonai tudományokban utói érjék. Megtanította őket arra, melyik a jobb és melyik a bal lábuk és kezük és hogy mi az: rechtsum, linksum. Mig igy tanulgattak, hadnagyuk is — néhai, boldogult Herr Leutinant László is oda vetődött hozzájuk. Hej de jó ember volt. nyugodjék békében, mert már meghalt. Reá kiállt Mis- kánkra: hogy hívnak? Katonásan bejelentette Miska neki: Herr Leutinant, melde gehorsamst: ez és ez vagyok. Mi vagy te civilben? Kérdi tovább : Magyar királyi adótiszt Máramaros- szigeten. Akkor maga hordhatja a császár szakállt, igy a haduagy. Ezután a hadnagy ür mindig per maga szólította Miskát. Egészen jól telt el az első nap, bakánk megvolt vele elégedve. A következő napokon tapasztalta, hogy a sorozástól a bevonulásig eltelt másfél év alatt annyira meghízott hogy kövérsége nehezére esett, különösen Laufschrit futó lépés alkalmával. Megtörtént az is, hogy richtolás, igazodáskor a vele egy sorban levők — poczakja után igazodva — a vonalat megtörték és igy elrontották az egyenes sort. Feltette megában, hogy csak egyszer eszik naponta. Egy pár hét múlva már nagyon jól bírt futni és igazodáskor az egyenes vonalat sem rontotta el. Gyakorlatozás közben egy alkalommal tiz—tizenkettőn voltak egy Freiter Abrichter őrvezető oktató keze alá adva. Miskán kívül a többiek oláh fiuk voltak az avasból és mindent ő utána csináltak meg a freiter ur vezényszavára. Miska azonban elszórakozott és egészen mást csinált, mint vezényelve volt a többiek őt utánozva, szintén rosszul végezték a gyakorlatot, mire a freiter ur e szavakra fakadt : „Szamarak vagytok, kend is Miska.“ Csengett fűiébe ugyan a vezényszó, de a hibát már jóvá nem tehette. Megnyugodott a változhatat- lanban azzal a megnyugtató boldog tudattal, hogy a többieket tegezte, őt azonban kendezte, mikor leszamarazta őket. Jóra való fiuk voltak azok az oláh fiuk. Mindig számitgatták, hogy hány napocska van még hátra, de az idő la san telt, a szolgálat nehéz volt. Mit tehettek mást a jónál szabad idejükben, levelet írattak. Miska volt az iró deákjuk. Egy mintára kellett azt írni mindet, csak a név és lakhely változott. íme a minta: Drága jó kedvesem Marikuca! Tisztellek, csókollak benneteket! Tisztelem apámat, anyámat, a szomszédokat, rokonokat, a tisztelendő urat, meg a tanító urat. Hogy vagytok ? Én nem jól érzem itt magam. Jobb otthon drágám! Nehéz a katona élet. Mindig számolom, hogy hány nap Is van még hátra. Sokat kell fáradni. Puczolni a puskát, bajonette-kardot, überschvung derék szíjat.
