Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-03 / 40. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 40-ik szám. Az elesettekkel szemben a legtöbb községben kialakult már az a vélemény, hogy valami emléktáblával, vagy emlékoszloppal kell a neveiket megörökíteni. Nagyon helyes ez, főleg az utókor számára vaió példaadásul, de ebből az elesettnek csak annyi a dicsősége, hogy például szolgálhat. Ha meggondoljuk, a közönség által emelt emlék szól annyira a jövő nemzedékhez, mint az elesettek emlékezetére. Kőnél, ércnél maradandóbban, dicsőségesebben őrzik meg az elesett nevét annak gyermekei. A család, mit a hazáért vérrel, élettel adózó családfő örökre otthagyott, maradandóbb, becsesebb emléket állít szivében az elesettnek minden kőemléknél. Ezt az emléket kell nekünk megvédeni az elpusztulástól! Karoljuk fel az elesettek gyermekeit ! Az elesettek már nem érezhetik a társadalom háláját, gyámolitását, mint a rokkant katonák. Amivel nekik tartozunk, fizessük meg gyermekeiknek, mint ahogy az Ur megfizet a jócselekedetért heted- nyolcadiziglen. Hozhat-e valaki nagyobb áldozatot, mint hogy otthagyja szeretett övéit, neveletlen kicsinyeit, hogy életével megvédelmezze mindnyájunk gyermekeit. Akiket a végzet megtartott családjuknak, szeretettel, áldozatkész szívvel gondoljanak azokra a családokra, amelyeknek egyedüli támaszát döntötte ki a világháború vihara. Az árva iránt könyörülő szívvel van mindenki. Mennyivel fokozottabb minden gyöngédségünk, támogatásunk azok iráni, akiknek édesapjuk elesett a háborúban. Ők a nemzet árvái, mint ahogy a nemzeté volt a katona édesapjuk élete, melyet készségesen vitt a megsemmisülés elé, hogy rendelkezzenek vele. Élet-e, vagy halál? És ő lelkében ei volt készülve rá már a bucsuzásnál, hogy ő lehet a halál választottja is. Mikor a családfő elment, hogy 'el- jesuse köieiességét, nem kérdezte, hogy mi lesz azután. Erre most nekünk kell megadnunk a választ, akik idehaza vagyunk. Tettre szintén csak tette! lehet válaszolni. Tennünk kell, amit a családfő már nem tudott befejezni. Felnevelni árván maradt gyermekeit. Helyi Vörös Keresztünk vezetőségének nemes gondolata volt, hogy városunk közönsége előtt egy kétnapos utcai gyűjtést indit, melynek begyült adom í- nyai fogják megvetni egy hadi árvaház alapjait, mely városunk és a vidék árván maradt gyermekeit fogadja magába. A nemescélu vállalkozásnak bizony ra szép eredménye lesz majd, mert áldozatkész közönségünk a haza védelmébén elesett hősök szegény árváinak ügyet bizonyára felkarolja és önként adott koronáival a haza jövő nemzedékének megmenti. A legfokozottabb áldozatkészséget kérjük a közönségtől, mert nem évente megismétlődő gyűjtésekről van szó, hanem egy nagyarányú kezdeményezésről, melynek a háború mán nyom- ; ban a legteljesebb valósulásba kell mennie. Az ügy nem tiir halasztást, az árvák nem nélkülözhetnek addig, mig évek során elegendő összeg begyül. Gyors és nagy tetteket vár az idő tőlünk is, Szept. 30-án elég népes közgyűlést tartott megyénk törvényhatósága Nagykárolyban, a megyeháza nagytermében. Csaba Adorján főispán igen szép, felemelő megnyitójából a következőket sikerült feljegyeznünk : Tizennégy hónapja annak, hogy a világot felforgató nagy események folytán a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai elé olyan akadályok torlódtak, melyek miatt jogait és kötelezettségét nem gyakorolhatta szabadon s ma, midőn a vármegye minden vidékét képviselve látom, el nem mulaszthatom legbensöbb hálámat kifejezni a Gondviselő iránt, aki védő karját akkor terjesztette ki felénk, midőn a pusztítás majdnem összetorlódott fejünk feiett s megengedte érnünk, hogy a jövőbe vetett teljes bizalommal s egyesülten foghatunk ismét a munkához. Ha visszapillantunk a múltba, igazán szédületes perspektíva rajzolódik szemünk elé azoknak a nagy eseményeknek lelkűnkbe felidézése folytán, melyeknél tíiszteljesebbet, de lelket rázóbbat sem élt át ez a nemzet. A reánk visszavetődő fény elvakitja, a kiomlott vér miatt érzett fájdalom könnyekkel borítja szemeinket. De nem hiába omlott ki annyi vér, a magyar nemzet tekintélyben és súlyban annyit emelkedett a világ szemei előtt, hogy békés munkával egy évszázad alatt sem jutott volna arra a polcra, amelyen ma áll. Akinek része volt abban a fogadtatásban, amiben Becs Város közönsége részesítette a törvényhatóságok hódoló küldöttségét, aki látta ősz uralkodónk könnyektől ellepett szeméből a meleg szereteted kisugározni, az mondhatja csak el; hogy nem hiába hoztunk annyi áldozatot, az meríthette azt a meggyőződést, hogy e két nemzet egymásra talált s a több évszázados gyűlölködés örökre ki van törölve sziveinkből. Egy diadalmas hadsereget lehet csak olyan igaz lelkesedéssel és ünnepléssel fogadni, mint Magyarország küldöttségét a bécsi nép fogadta. Ha mi ezeket a megnyilvánult érzelmeket viszonozzuk, ebből a testvérállamok nagyságának kell kisarjadzania. A fény mellett az árny kísérőként mutatkozik. Ha szétnézünk magunk körül s látjuk az országnak azon részét, melyben az ellenség megfordult, szivetfacsaró az a látvány, ami elénk tárul. A társadalomnak ezekkel a földönfutókkal szemben meg kell erőltetnie magát, nem szabad koldus-aiamizsnát nyújtani, de oda kell adni nekiek még azt is, amit magunktól vonunk meg. A közös veszedelem még óriási áldozatokat követel a nemzettől, meg kell semmisülnie, ha polgárai az állam szükségletei előtt begombolkoznak. A közel jövőben — pár hét múlva — harmad ízben fordul az állam szükségleteinek fedezésére polgáraihoz hadi kölcsön címén. Ennek propagálása körül hárul a vezetésre hivatottakra nagy feladat. mint azoktól, kik haladéktaianul adták oda életüket a hazának azonnal, ahogy kérte. Most mi kérünk tőletek az ő nevükben ! Mindenkinek oda kell adnia azt, amit egyáltalán nélkülöznie lehet. A nép kezében nagy pénzek vannak, • csak fel kell világosítani, hogy mig hasznos befektetést csinál, a mellett hazafias kötelességet is teljesít és a siker biztosítva lesz. Vegyük például a nagy német nemzetet, hol vetélkedve viszik a filléreket is a haza oltárára. Egy angol államférfi mondta, hogy azé a győzelem, aki az utolsó aranyat íarlja a kezében. Az angol már idegen nemzetnél ku- nyorál kölcsönért. Nekünk és szövetségesünknek önnön magunknak kell segítenünk magunkon, de az utolsó aranyat nekünk kell a kezünkben tartani. És ebben mindenki nyújthat segédkezet. A hatalmas éljenzéssel és minden oldalról megnyilvánult általános helyesléssel fogadott megnyitóbeszéd után gróf Stadinszky Lászlónak, a lengyel légió elnökének halála felett részvétének adott kifejezést a közgyűlés. Révész János bizottsági tag nagy történelmi tudással világítva meg a magyar nemzetnek a lengyel nemzet iránt mindenkor meglevő ro- konszenvének alapját képező közös létéi deke- keinket, Kossuth, Deák és Kölcsey lengyel-ügyi' beszédeiből veit citátumokkal is, igazolva a történelmi rokonságot, . azon indítványt terjesztette elő, hogy a részvét mellett a közgyűlés azon reményének is adjon kifejezést, hogy a világháborúból a lengyel nemzet szabadsága is ki fog virágozni. Egyhangúlag elfogadtatott. Dénes Sándor bizottsági tagnak. Lucaciu Lászió és Lucaciu Konstantin megbélyegzésére vonatkozó indítványával szemben a törvény- hatósági bizottság azon álláspontra helyezkedett, hogy méltóságán alulinak tartja, hogy a Lucaciu testvérek személyével foglalkozzék. Az alispán jelentését és a törvényhatóság 1916 évi költségelőirányzatát a törvényhatóság hozzászólás nélkül elfogadta. A közigazgatási bizottságba Tóth Mór 86, Domahidy Viktor 84, Szobányi Ferenc 84, Ne- mestóthi Szabó Antal 77 és dr. Vetzák Ede 77 szavazattal választatlak be. Ezenkívül kapott Váradi János dr. 6, Isaák Elemér dr. 4, Stoll Béla 2 és Mándy Géza 1 szavazatot. Az igazoló választmány a kővetkezőképpen alakult meg. Elnök: Debreczeni István, tagok: dr. Adler Ad If, Reök Gyula, Róth Károly, dr. Vetzák Ede, Nonn Gyula, Kaufmann Jenő, Baudisz Jenő, Madarassy Gyula. A közgyűlés névszerinti szavazással megszavazta a felvett pótadókat. Több érdektelen ügy leiárgyalása után a közgyűlés véget ért. Kérjük a községeket és előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetési dijakat VERES SÁNDOR egyesületi pénztárosnak elküldeni. — Az Elnökség. ^PHT Legtökéletesebb arctisztító- és szépitő-szerek a világhírű KRlEGNER-féíe^ AKACIA AKÁCIA AKÁCIA arckrémé, tégelye 2 kor. szappan, darabja T20 kor. pouder, doboza T20 kor. ^Kaphatók az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Postán küldi az egyedüli készitő: Kriegner-gyógyszertár Budapest, Kálvin-tér, Szatmárvármegye őszi rendes közgyűlése. I
