Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-29 / 35. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 35-ik szám. lentetni. A bizalom legnagyobb foka pedig a 6000/18—1915. sz. honvédelmi miniszteri körrendeletben nyert kifejezést, melynek Vili—5. pontja egyenesen a részünkről való ellenőrzést rendeli. A magyar jegyzői kar példás erély- lyel, kitartással, lelkesedéssel és erővel felelt meg nemes hivatásának elviiázha- tatlanul, minden téren. Kétszeres buz­galmat és tapintatot igényeltek a harcok előestélyén a nemzetiségi községek s igy ezek jegyzőit kétszeres elismerés kell, hogy illésé. Nagy súly, lélekjelenlét há­rult azon ország határa felé eső jegy­zőkre, ki az ellenséges betöréseket már túl élték. Ez a rettenetes világfelfordulás, me­lyet az angol és orosz kapzsiság zúdított reánk s mondhatni a föld minden lakó­ira, képezi jegyzői szempontból azt a csiszoló műhelyt, mely ez állást a maga csillogó voltára dolgozta ki. E nagy világkiizdeiem utolsó ak­kordja még most következik s a mi ki­tartásunk, a mi szivünknek helyénvaló­sága nagyban hozzájárul dicsőségünk eléréséhez. Mi is harcot vívunk, részt veszünk a világháború nagy forgatagá­ban, mert a kezünkben van a hadban állítás sorsa, az itthoniak nyugalmának biztosítása. A kormányzat legmagasabb intézői rendelkezéseikben csaknem egyenesen hozzánk szólanak, mert a bizalom telje­sen összpontosul bennünk, mert az állam népéleti kormányzatának letéteményesei tagadhatatlanul mi vagyunk. Ezek azok a kifejlődött okok és ez a nagy próbatüz az, mely a magyar jegyzői kart rég kívánt, követeit akara­tához juttatja, hogy kieme'tetik túl gyá­mtól alatt levő helyzetéből. A község élére lesz állítva s elsőfokú hatósági jog­körrel lesz felruházva és ha másként nem, egyenlő képesítés által meg lesz nyitva az ut a belügyi kormányzat egész meze­jén, mert ez érdeke a népétéinek, a ma­gyar egységnek. Ezek azoJ< a hatások, miket állá­sunk kiemelésére a világ harca elő fog idézni. Most röviden áttérünk az egyesü­letünket közelebbről érdekeltekre. Fizetésünk állami kiegészítő részé­hez elnökségünk nagy utánjárása folytán jutottunk hozzá. Nem keressük az oko­kat, melyek eddigi mostoha gyermeki voltunkról adnak bő tanúságot, mert már az eredmény meg van, hozzájutot­tunk. A megilletődés igaz nemével, a szo­morúság igaz érzetével jelentjük Uszkai Bálint országos egyesületi elnökünk el­hunytál s javasoljuk, hogy elhunyta fe­letti gyászunk részvéte kifejeztessék és jegyzőkönyvbe megörökitessék. Mély szomorúsággal jelentjük Becsky György volt csomaközi körjegyző egyes, jegyző 1915. ápr. 15-én, Kolonay László jánki körjegyző 1915. évi junius 11-én történt elhunytat s Oros Ferenc kapnik- bányai aljegyző, cs. és kir. 102. gya­logezredbeli önkéntes hősi halálát és javasoljuk, hogy tevékeny működésűk jegyzőkönyvileg itt megörökittessenek, mély részvétünk nyilváníttassák és a csa­lád róla értesittessék. De nem lehet meg nem emlékeznünk ama többi hős jegyzőről sem, kik a községi cselekvési kört otthagyva, kiáll­tak a küzdőtérre, a harcok terére, hogy vérükkel is megpecsételjék a hazaszere­tetei. Felkéreínek azért a járási főszolga­bíró urak, hogy a hadban levő községi, kör- és aljegyzők névsorát közölni mél- tóztassanak. A névsorok közlése után az illetők családtagjait megkérdezni kíván­juk a jegyző katonák hős tetteiről, hogy ezek alapján emlékkönyvet készíthessünk. Ezek után békés működést, nagy munkánkhoz kitartást kérünk, mert mint vihar után csendületnek, mint zugó ten­ger háborgása után nyugalomnak kell lenni s mint az éjjelt a nappal váltja fel, úgy bíznunk kell nagy költőnk ama mondásában: „Még jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán.“ Bízunk Istenben, úgyis mint magya­rok, úgyis mint jegyzők s ha bízunk, nem csalatkozhatunk, mert ő velünk s ha Isten velünk, ki ellenünk?! Az ég áldását kérjük müködéstekre. * Ezek után következett 55 tárgy me­lyek között az alábbiakat emeljük ki: az Országos Árvaház segélyezésére ajáltattak Kovács Károly özvegye 400, Vaday Lajosné 300, Kondor Sandorné 200, Mándy Györgyné 200, Vida Ignácné 300 korona összegbeni segélyezésre. Az egyesület második árvaházi ala­pítvány létesítését kimondta, annak léte­sítésére jegyző 10 aljegyző 5 korona összeget köteles egyszer és mindenkorra fizetni. A vármegyei egyesület magánmun­kálati díjszabásai nem változtak, mert a központtól beküldött az itteni viszonyok és vagyoni helyzettel szemben tulmagas. A tervbevett és nem létesülhetett jegyzői, nyomdai befizetett részvényei minthogy az egyesület nevén betétként szerepel befizetőknek visszaadatik. Nyugdijszabályrendeletbe a lakbér összeg 600 korona, átiagbeni felterjesz­tés a belügyi kormányhoz helyeslőleg tudomásul vétetett. Jegyzői járulékok befizetése az adott előnyös termési viszonyok folytán befi- zetendők, hogy az a lehetetlen áilaoot megszűnjék, miként a jegyzői fizetési alap nyugdij-alapbóli kölcsönhöz for­duljon. Vármegyei nyugdíjalap 281,603 K 76 fillér maradvánnyal zárolt 1913. év végén. Szebeni József 130 K nyugdijjáru- léka a biharmegyebeii viszonosságnál fogva nem utaltattak ki. Néh. Bodoky Béla 600 K személyi pótlékának be nem számitatásért az egyesület közigazgatási községhez fordult. Kosma Ernő hősi halált halt vitéz főhadnagy emlékére. Ne sirassuk a hőst, ki úgy végzi éltét: Amilyen megillet egy magyar leventét. Golyótól találva, dicsőén és bátran, Nem gyáván remegve vonaglott az ágyban. Ne sirassuk a hőst, ki. éltét úgy végzé Amint a bölcs Isten azt már elrendelé, Ott a harc mezején mint legendás alak g Élni avagy halni győzelmi jel alatt! Ne sirassuk a hőst, kit már dicsfény övez, Ki túl a felhőkön többé már nem érez, Nem érzi az édes drága haza baját, Ifjú életével lerótta adóját. Ki lépett a sorból egy felsőbb parancsra; És angyalok vitték fel-fel a magasba. Akik majd megírják történelmünk könyvét, Tudom hogy arannyal írják be a nevét! És ott ragyog neve a mig él egy magyar, Bár már mindnyájunkat rég a sir hant takar; De a hősök neve örökké fog élni, Az ö hamvaikból uj élet fog kelni. Az ő vérük nyomán fakad az a virág Amelyet úgy hívnak hogy: .„aranyszabadság“. Az ő poraikból sarjad az a fűszál Amely azt susogja: gyáván megne hátrálj! Ne sirassuk a hőst, kinek az volt célja: Hogy szabad országnak legyen szabad fia. Hiszen mi neveltük s tanítottuk erre; Hogy drága hazánknak legyen hü gyermeke. Ne sirassuk a hőst, hadd nyugodjék békén! Túl van ő már földünk vész ülte mezején. Testünkből való test és vérünkből való vér, Legyünk reá büszkék meghalt a hazáét! Ti bánatos Anyák! most mutassátok meg! Hogy van még közöttünk Szilágyi Erzsébet, S hősnők tudtok lenni nagy áldozat árán S szivetek ott vérzik a haza oltárán! Ti szerető szivü kesergő nővérek! Ti hozzátok is szól e szomorú ének! Vegyetek hát erőt szivetek fájdalmán, S ne keseregjetek a dicső hős után! Ne sirassuk a hőst, ki úgy végzé éltét, Amilyen megillet egy szin magyar vitézt. Dicsőén és bátran, golyótól találva Legyen álma édes és emléke áldva! Telegdi Nagy Erzsébet. Legtökéletesebb arctisztító- és szépitő-szerek a világhírű KRIEGNER-féllN I AKÁCIA AKÁCXA AKÁCIA Ua arckrémé, tégelye 2 kor. szappan, darabja 1*20 kor. pouder, doboza 1-20 kor. Kaphatók az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Postán küldi az egyedüli készítő: Kriegner-gyógyszertár Budapest, Kálvin-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom