Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-01 / 31. szám

2-ík oldal. SZAMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 3!-ik szám. Seregszemle a Vörös Keresztnél. HÍREK. Vérnek és vasnak esztendeje fordul e napokban és Marsnak vérrel-vas&al izzó jegyé* ben lendül át földünk a2 uj háborús esztendőbe. Borzalmasan fenséges csodák korszaka ez, hol fékevesztett elemi erők rontanak tom­bolva -.egymásra és maguk alá temetnek min­dent, amit békés lelkünk rajongó hitével hu­mánumnak, igazán emberinek tartottunk szere­teted megértést, erkölcsöt, művészetet, az em­beri géniusz nagyszerű megnyilvánulásait . . . Ám e Walpurgis-ei örjöngő rémességében is csodás fénnyel határtalan lehetőségek soha nem látott, káprázatos perspektívája nyílik meg szemünk előtt: nemzetünk óriási áldozatkész­sége, lankadatlan hazaszeretete és ezernyi csa­ták tüzében zománcosra edződött vitézsége. Örökérték ü erények ezek a vérnek özö­nében, de talán mégis a legszebb, legtündök- lőbb és legkristályosabb, legemberibb az a munkásság, melynek jegye a Vörös Kereszt. A diadalmas jel méltó és hu kifejezője a tö­rekvésnek, melyet szimbolizál: a kereszt mun­kája, a mindenkihez le ajoló, krisztusi ember­szeretet dicső munkája e vérrel és lánggal égő vörös napokban. Nagy munkát végzett és végez ez a sze­retet! Képzeljük csak el: a háború kitörésekor egy papiroson élő, csak a papiroson létező szervezet, máról-holnapra — a szeretet, a kö­telesség varázsütésére — átalakult valóságos, élő, húsból és vérből való intézménnyé, mely csupa önkéntes, — nem bürokrata — munka­erővel, a magyar orvosok, ápolónők lelkes gárdájával olyan hatalmas munkásságot végez, mely a harctér sebesültjének ápolásában az egész országot mozgósítja. Ez a szervezet ma is, a világháború véres évfordulásakor, a legtökéletesebb, legharmoni- kusabb működést mutatja a hadegészségügy valamennyi ágazatában. Az a lelkes vezetés, mellyel gróf Csekonics Endre, kir. biztos elnök és Josipovich Géza elnökhelyettes a Vörös Ke­reszt magasztos munkáját irányítják, az a pá­ratlan ügybuzgóság, mellyel a Központi Igaz gatóság valamennyi tagja munkáját végzi, lan­kadatlan ma is. Mi is lenne méltóbb tehát e köteles és szerető irányzáshoz, mint hogy a Vörös Kereszt valamennyi atomja : valamennyi Fiókegylete is vállvetve, hasonló buzgalommal törekszik az Egylet győzelmet elősegítő, nagy céljai elérésére! Valamennyi fiókegylet, igy városunk fiók­egylete is valóságos mikrokoszmosz, parányi világ, mely a Központ százfelé szétosztott mun­káját egységesen végzi. Ennyivel nehezebb és tegyük hozzá: dicséretes a fiókegylet műkö­dése. Amit a Központ számtalan irodára ta­golva oszt szét: a kórházak adminisztrációjá­nak, a gazdasági ügykezelésnek, a pénz- és anyaggyíijtő propagandának, az eltűntek, sebe­sültek és hadifoglyok után való tudakozódás­nak, a hadifoglyokkal való levelezésnek, a rokkant-ügynek száz felé ágazó munkáját, Fiók- egyletünk irodája egymaga, együtt végzi! Hogy némi példát adhassunk arról a lázas tevékeny­ségről, mely ebben a mikrokoszmoszban folyik, megemlítjük, hogy nagykárolyi Fiókegyletünk irodája a háború kitörésé óta körülbelül 3000 ügydarabot intézeti el! Kórházainkban pedig 42,630 ápolási napon 1915. jul. 1-ig 1131 se­besült ápoltatott!, olyan számok ezek, melyek­ből bizalmat menthetünk a jövőre, olyan lelkes munkásságot, oly szertelenül nagy áldozatkész­séget és munkásaiban annyi duzzadó energiát mutat föl országszerte a Vörös Kereszt, hogy teljesnek mondható és a jövőben is teljes lesz a humanizmus e szent győzelme. És amig izzó állapotban lesz az európai lávafolyam — re­méljük, hogy minél hamarább megszilárdul — addig gyönyörű, diadalmas küzdelem lesz a magyar Vörös Kereszt útja, mely talán értékben meghaladja a vérmezők győzelmeit . . . H. Király Ferenc. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi fiókjának. Vúsárolni voltam■. Vidéki etfíber, ha Vásárolni hí egy en Szomszéd városába, Fel szokott vidulni Mind a két orcája. Mikor meg visszajött, A vásárfiának Van sok örvendő je S nehéz csomagjait Bontják egy-kettőre. Vásárolni voltam Hires Komáromban Jómagam is már ma, Falusi emberek Megszokott módjára. .' » Bánatfelhős arccal Hogy haza érkeztem, Zokogva fogadtak. — Koporsót vettem kis Tihamér fiamnak. Károlyi Tóth Lajos. Kitüntetés. A király Tanárky Béla vezér­őrnagynak, honvéd dandárparancsnoknak — egykor a helybeli honvédzászlóalj parancsnoká­nak — az ellenséggel szemben vitéz és ered­ményes magatartása elismeréséül, a Lipótrend hadiékitményes lovagkeresztjét adományozta. Kinevezték a székelyföldi gör. kát. vikáriust. Miklóssy István hajdudorogi megyés püspök a Székelyföld vikáriusává Hubán Gyula szatmári gör. kath. esperest nevezte ki. Kitüntetett tizenkettős tisztek. A ti­zenkettős honvédgyalogezred több tisztje nyert kitüntetést, kik között örömmel olvastuk, hogy ismerőseinket: Botfalusi Both Gyula és Dezső Lajos kapitányokat 111., osztályú katonai érdem­kereszttel tüntette ki Őfelsége. Személyi változások a helybeli ke­gyesrendi házban. Lendvay János tanárt a piarista rendkormány Debrecenbe helyezte át, helyébe jön Berényi Jenő Magyaróvárról. Szent- iványi Béla, kegyesrendi tanárt és plébános segédet a rendkormány tanári minőségben Ma­gyaróvárra helyezte át, helyébe Panyik-Tóth Lajos tanár jön Sátoraljaújhelyről. Az ötös bakák Frigyes főherceg előtt. A Dnyeszter partján állomásozó 5. gyalogezre­dünket diadalmas harcok után Pflanzer-Baltin tábornok kíséretében meglátogatta Frigyes fő­herceg. Őfensége a mellette álló Strempl ka­pitánynak azt mondta: „A zászlóalj kitűnő benyomást tesz rám, nagyon meg vagyok a lá­tottakkal elégedve.“ A főherceg több katonát megszólított magyarul. Egy cigány gefreitertől, akinek 3 kitüntetése van azt kérdezte: “Régen vagy a harctéren ?“ A cigány nyugodtan, felelte : „Óh nem, csak augusztus óta.“ Erre Őfensége is elmosolyodott. Vármegyénk közegészségügyi bizott­sága f. hó 15-én Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyzző elnöklete alatt ülést tartott, melyen tárgyalás alá vette Mikes Béla céffai lakos gyógyszerész-mesternek Nagybányán felállítani kívánt, negyedik uj önálló gyógyszertár enge­délyezése iránti kérését. A bizottság — tekin­tettel arra, hogy az uj gyógyszertár a fenálló gyógyszertárak megélhetését veszélyeztetné — az uj gyógyszertár felállítását nem vélemé­nyezte. Gyászhir. Súlyos csapás érte Asztalos Kálmán fábiánházai ref. lelkészt, szeretett neje szül. Csőkör Róza elhalálozásával. A nagy ve­szély súlyát fájón érzi a kiterjedt Csőkör csa­lád, Asztalos őyörgy ref. lelkész. A megboldo­gult tetemei Újpesten tétettek örök pihenőre f. hó 26-án délután. Reaktiválás. Kisfaludy József volt csend­őrfőhadnagy, ki annak idején a liitJSereg kötelékéből önként kilépve Nagykároly város rendőrkapitánya volt, reaktiváláiát kérte, ami még Í8 történi s hadhagyí rangban harctéri szolgálatra beösztatott. Halálozás. Súlyos csapás érte Rédei Károly ág, ev. lelkészt testvérének gyászos el­hunytéval. A boldogult: Rédei Sándor Szécsény városának volt általános tiszteletnek és szere­tetnek örvendő jegyzője. Adomány. Nemestóthi Szabó Antal hely­beli kir közjegyző, az oroszok által megrongált Zemplén megyei Boró-i gör. kathoiikus temp­lom kiigazítására, azon kegyeletből, hogy hősi halált halt fia ezen templom oldalán lett első nyughelyére elhantolva, az ottani lelkésznek 100 koronát küldött. Újabb rokkant-bizottsá ok. Hétröl-hétre szaporodik vármegyénk területén az újonnan alakuló járási, illetve községi rokkantbizottságok száma, mutatva azt a lelkes áldozatkészséget, mellyel vármegyénk közönsége a rokkantak gyámolitásának és támogatásának fontos ügyét felkarolja. Igy a múlt héten a következő bizott­ságok megalakulásáról kapott jegyzőkönyvet vármegyei választmányunk : Királydaróczon 1915. évi julius hó 25-én alakult még a községi rokkantakat gyániolitó és elhelyező bizottság a következő tagokkal: Selyelny Endréné, özv. Nyisztor Jánosné, Mé- szárosné Nagy Anna, Markovits Mária, Krisztik János, Szláncs György, M. Szabó Miklós, Ba- róthy József, ifj. Wéber József, Németh Sándor, Diószeghy Lajos, id. Wéber József, Friedmann Bernát és Szőcs Dávid. Rokkantgyámul Szöcs Dávid, községi jegyző választatott meg. Krasznabélteken 1915. junius 15.-én ala­kult meg a községi bizottság, melynek tagjai: Grósz József, Soltész József, dr. Bohus János, dr. Nádaí Lipót, Fugel István, Winkler István, Schmied Mihály, Hortobágyi Antal. Rokkant­gyám Soltész József, községi jegyző. A szatmárnémetit járási rokkant-bizottsá­got Domahidy Pál, hivatalvezetőszolgabiró jul. 7-én alakította meg a következő tagokkal: Kató István, Karikás Sándor, Weisz Ignác és N. Székely András. Járási vezető rokkantgyámmá Madarassy András nagypeleskei lakos választa­tott meg. Rokkantak és munkaadók jelentkez­zenek ! Minden rokkant katona saját jól fel­fogott érdekében jelentkezzék Választmányunk irodájában, hol személyi adatait fölveszik és számára lehetőleg megfelelő megélhetési alkal­mat szereznek. Ugyancsak hazafias kötelessé­gükre való hivatkozással kérjük a gyárosokat, kere.'kedöket, iparosokat, gazdákat stb., hogy ha alkalmazottra szükségük van, alkalmazzák azokat, kik érettük küzdöttek! Ismételten fel­hívjuk tehát a munkaadókat, hogy a munka- alkalmakat szintén Irodánkba minél előbb be­jelenteni szíveskedjenek. * * * Itt adjuk ismételten első rokkantaink munkára való ajánlkozását. Megkeresések a helybeli Vöröskereszt Irodához, mely egyszer­smind a Rokkant Katonákat Gyámolitó és El­helyező Hivatal Szatmárvármegyei Választmá­nyának irodája is, intézendők. 1. Preisz István, nyomdász (betűszedő), 12. honvédgyalogezredbeii őrvezető, ki a harc­téren kapott lábsebesülése következtében 1915. évi május 10-én tartott felülvizsgálaton lett elbo- csájtva, irodai alkalmazást keres. Lakik Nagy­károlyban, Gróf Károlyi István-u. 49. 2. ISIagdás György, 1906. évfolyambeli huszár (lakik: Verbőczi-utca 21 sz.) száján megsebesült, irodai szolgai alkalmazást keres. 3. Bartha Gusztáv, kéményseprő segéd, 12. honvédgyalogezredbeii rokkant póttartalé­kos, aki 1915. ápr. 17-én szabadságoltatott, ülő foglalkozást keres. Analfabéta sebesültek oktatása. Fiók­egyletünk nemcsak testi épségét szándékozik visszaadni sebesültjeinknek, hanem egész jövő- jükre — és tegyük hozzá: hazánk jövőjére is kiható — szellemi oktatást is akar számukra nyújtani. E célból a fővárosi kórházak mintá­jára az analfabéta sebesülteknek az irás, olva­sásban való oktatását vette tervbe s az oktatás elvállalása iránt már átiratban is megkereste városunk tanítóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom