Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-25 / 30. szám
Román hűségnyilatkozat. Abban a nagy küzdelemben, melyet hazánk fiai vállvetve vívnak mindnyájunk közös ellenségével, megkapó módon nyilvánul az a hűség és szeretet, mely- lyel nemzetiségeink a magyarsághoz, a magyar földhöz ragaszkodnak. Valami tüneményes, szinte ősi erővel tör fel nemzetiségeink leikéből a szeretet és a rajongás e történelmi napokban a magyar nemzet iránt. Igaz dokumentuma a Magyarországot lakó népek egymásra találásának az a levél, melyet Papp Elekné úrnő, a szaniszlói gör. kath. román oltáregylet elnöke intézett a VörösKereszt elnökéhez. Papp Elekné úrnő válaszolva a szaniszlói lakosság körében indított, fényes sikerrel járó gyűjtését megköszönő átiratunkra, többek között igy ir: „Igaz, hogy minden, még legcsekélyebb adományunkkal is csak szent kötelességet teljesítünk, amellyel tartozunk azoknak, akik érettünk küzdenek, véreznek és szenvednek, de ezen kötelességet is, sokkal könnyebben és szívesebben teljesítjük még áldozatok árán is akkor, ha szeretettel fogadnak és kisérnek bennünket. Különösen jól esik nekünk románoknak az a tudat, hogy annyi sok félreértés után, a kölcsönös bizalom és megértés utján találkozunk, hol figyelmen kívül hagyva a rosszakaratú, konkolyt hintő tényezőket és alacsony lelkű besúgókat, kölcsönös szeretettel és bizalommal nyújtunk segitökezet egymásnak, nemcsak a caritás terén, hanem a harcmezőn is. „Pro Patria!“ a jelszavunk mindnyájunknak s hogy ezen jelszóért nemcsak lelkesedni, de meghalni is tudunk, a legfelsőbb helyekről jött elismerések is bizonyítják. S ha fiaink a harctéren kötelességük teljesítésének magaslatán állanak, mi itthon- maradottak sem akarunk hozzájuk méltatlanok lenni. Ma a Hazára nézve mindenki nélkülözhetetlen, bármily szerény körben mozogjon is s ki kötelességét híven .teljesítette, egy paránnyal hozzájárult hadseregünk győzelméhez, mely hogy minél hamarább bekövetkezzen, mindnyájan óhajtjuk.“ Jótékonycéíu kézimunkavásárt tartott az elmúlt héten az izraelita Nőegylet. Schönfeld Lázár főrabbi kezdeményezésére az izr. Nő- egylet leánytagjai elhatározták, hogy saját készítésű kézimunkáikból hadi jótékony célra (Vörös Kereszt és vakkatonák javára) vásárt rendeznek, Az üdvös gondolat csakhamar testet is öltött. F. hó 18-án a Kereskedelmi és Iparbank palotájának egyik helyiségében megnyílt a csinos kiállítás, melynek rendezése elsősorban özv. Rooz Samuné érdeme, kinek sokban segédkeztek: Berger Jenőné, Gábor Armandné, dr. Melinda Lászlóné, Niederman Samuné és Schönfeld Lázárné. A kiárusításnál a következő hölgyek működtek közre: Reiter nővérek, Weinberger Margitka, Weisz Irénke, Rózner Erzsiké, (Munkács) Markovits Ilona és Manczi, Kalafoni nővérek, Brichta Irénke, Sternberg Etta, Fürth Irén, Kálmán Erzsiké, Breider Sárika, Peisner Olga, Kronovitt nővérek, Schiff nővérek, Spitz nővérek, Blau Sárika, Herskovits Bella. A sok élvezetet nyújtó kiállítás, hol csupa ízléses kézimunkák vannak ösz- szeválogatva, 30 f., belépő díjért tekinthető meg. A vásár még vasárnap és hétfő délelőtt is tart. Hétfő d. u. 3—-8-ig az eladott tárgyak kiadása történik meg. A már eddig is tekintélyes ösz- szegre emelkedett bevételről jövő számunkban hozunk tudósítást. A Vörös Kereszt pénztárába befolyt újabb bevételek : Nagykároly város pénztárából egy ifjúsági előadás színház használati dijának visszatérítése cimén a város által adományozott összeg 30 K, Kovács Ferencné Nagydobos postai ügynök adománya 2 K, Madarassy Ti30-ik szám.___________________ ____________ bo r adomány 10 K, Nagykároly város tisztviselői által fizetésükből felajánlott junius és jul. hónapokra eső része fejében 57 K 18 fillér. Összesen 99 K 18 fillér. „A világháború gazdasági és politikai következményei“ cim alatt dr. Kálmán Miklós helybeli ügyvédjelölt tollából egy 20 oldalra terjedő tanulmány jelent meg a helyi könyvpiacon. Sok olvasottság, kellő előtanulmányok alapján nyúl e bonyolult, nagy perspektívát nyitó kérdéshez s gondos figyelemmel vizsgálja sorra a háborús világ nagyhorderejű tényezőit, melyeknek együtthatásából igyekszik levonni a következményeket. A füzet főbb fejezetei az elszegényedésről, a fiktiv tőkék szaporodásáról, Európa pénzügyi uralmáról, agráriusokról, Magyarország háború utáni közgazdasági és politikai viszonyairól szólnak. Az általános érdeklődésre méltán számot tartó füzet 50 fillérért kapható. A tiszta jövedelem a nagykárolyi Vörös Kereszt céljait szolgálja. A füzet csinos kiállítása a Kölcsey-nyomdát dicséri. Öngyilkos mátészalkai kereskedő. Klein Bernát, a mátészalkai Klein testvérek cég tagja hétfőre virradó éjjel felakasztotta magát. A magyar föld termése. Az Isten áldásának számokban való megbecsülését ma kapja az ország a földmivelésügyi minisztériumtól. Ezek a számok hatalmas és gyönyörű számok, tetézik reménységünket, a melyet a termő magyar földbe vetettünk, és felbiztatnak megnyugtatnak és megerősítenek bennünket. A földmivelésügyi minisztérium elő számszerű becslése szerint Magyarország földjén (Horvátországot és Szlavóniát ide nem értve) 45.970,000 métermázsa búza, 12.900,000 métermázsa rozs, 12.460,000 métermázsa árpa és 12.460,000 métermázsa zab lesz az idén. A tavalyi terméshez hasonlítva az idei termést, a különbség hol- dankint igy oszlik meg: Búza holdankint átlag 7'82 mm. (5'8), rozs holdankint átlag 7 97 mm. (5'81), árpa holdankint átlag 663 mm. (7’47), zab holdankint átlag 6'63 mm. (6-86). A múlt évben a búzatermés Magyar- országon 28 641,091 métermázsa volt. Az idén szinte kétszerannyi. Mennyi munka hozta ezt az istenáldást elő a háború évében, hány asz- szony, leány, gyermek és aggastyán verejtékezett a magyar mezőkön ... Az aratás eredménye még talán javítani is fogja előreláthatólag a minisztérium föltételes becslését, a kedvező időjárást tekintve a magyar gazdakörök az idén közel ötvenmillió métermázsa búzára számítanak. A papiros drágulása. A papírgyárak arra való hivatkozással, hogy az összes nyersanyagok tetemesen megdrágultak, egyes alig nélkülözhető anyagok, mint pl. a gyanta, kén stb. még drága árakon sem kaphatók és a munkabérek is emelkedtek, elhatározták, hogy összes árjegyzékeit visszavonják és egyelőre egy átlag 20% áremelést léptetnek életbe. A gyártás az egész vonalon nagy akadályokba ütközik, amiért számos gyár, elsősorban a déli vasút mellett fekvők, termelésüket vagy egészen beszüntették, vagy jelentékenyen korlátozták. A faanyagú papiros előállítását megnehezíti, hogy a fehérített cellulózé ára újabban 27 K-ról 32 K-ra emelkedett, a famentesekét pedig az, hogy nagy a hiány rongyokban és ezeknek az árai haltatlanul magasra emelkedtek. A fogyasztás különben erősen megcsappant, de a készletek is csekélyek, úgy hogy gyakran még a kis szükséglet kielégítése is bajos, kölönösen a vasúti forgalomnak egyes vonalokon való szünetelése miatt az elszállítás lehetetlen. SZATMÁRMEGYE1 HÍRMONDÓ. L Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi fiókjának. 3-ik oldal. Az utolsó vacsora (2) — Elbeszélés. — Irta: Rasztinai R. lenó. (Folytatás.) Az asszony az apró tárgyak fölé hajolt és figyelmesen szemlélte. A lámpa sugarai sápadtan törtek meg az aranyzuhatagon, mely a legszebb főt köritette. A sóhajtásra föltekintett, azt hitte, hogy Zádor szólni akar s szomorú kötelességet akar rábízni a kis tárgyakat illetőleg, de egy tekintet a rajongó magyar arcára megértette vele, hogy a sóhaj más lelki emóciók kifolyása volt. Elpirult s zavartan sütötte le szemeit a tárgyakra. Tudta, hogy Zádor szerelmes bele, — mint eddig minden férfi, ki vele érintkezett s mostan minden katonatiszt, — a szép, délceg magyar fiuk — kikkel a körülzárolt Przemysl ismerős volt. Tudta, s ez sem kacérrá, sem hidegen zárkózottá nem tették. A férfiak rajongó meleg közeledését rokonszenves melegséggel viszonozta, s bár ez szította a férfiak érzéseit, nem kellett ellenük védekezni, mert föllépésének ártatlan, szinte szűzies nyíltsága mindennél jobban megmagyarázták a vérmes imádóknak, hogy vágyaik reménytelenek. Megtörtént azért jóformán mindegyiknél, hogy nem bírtak már érzéseikkel s Isten tudja, hogy hány álmatlan éjszaka után, végre izgatottan, remegve mint valami kis diáko'- bevallották nagy szerelmüket, sokszor nem is kérve, követelve ez alapon semmit . . . Ilyenkor az asszonyka édes nyugodtsággal nézett szemeikbe s még a leghevesekb támadásra sem haragudott meg, hanem szépen, okosan megmagyarázta a heves, vagy elkeseredett szerelmesnek, hogy őt nagyon boldoggá teszi, hogy őt személyes rokonszenvükkel és szeretetükkel annyira elhalmozzák, hiszen ő is szereti őket igaz szívből, talán még az édes urát sem szeretheti jobban, — kit pedig ugyan szeret és becsül — s nem is tudja, hogy a jó, kedves fiuk közül melyik életéért remeg legjobban, hiszen ő mindig igaz barát volt s neki mindig voltak jóbarátai, — de ő már férjhez ment ezen becsületes, jó fiuknak egyikéhez már régebben s jogai épugy, mint kötelességei az egész életre csak ennek az egy embernek '.annak vele szemben. Az isteni és emberi törvények úgy lettek megalkotva, hogy szerintük csak annak az egy embernek legyenek jogai, aki a vele járó terheket is egy egész' életre magára vállalta, — azt az embert, csak egyszer lehet megválasztani s akkor aztán az egész életre hűnek kell lennie a neki adott eskühöz. Mert az adott szó, eskü, szent és sérthetetlen a becsületre nézve, — hisz ezt ők maguk tudják legjobban ... s ha ezt megszegné becstelenné válna, elvesztené mindenki barátságát, — elvesztené az önbecsülését! — s ő ebbe a bánatba belehalna . . . S ha találkozik az életben még egy férfiúval, kinek lelke hasonló az övéhez, kivel megszeretik egymást, azzal aztán egy életre szóTó meleg barátságot köthetnek. S a barátság főjellemvonása az, hogy sohse követel a másiktól áldozatot, hanem inkább ő hozza meg . . . Oly okosan, édesen beszélt az asszony ilyenkor, hogy a fiuk egy rajongó kézcsókkal örök barátságot esküdve — százszor szerelmesebben távoztak, mint ahogy jöttek. Zádor főhadnagy nekidülve a díván támlájának csak nézte-nézte az asszonyt, ki mint egy odalehelt álom, tünemény ült az asztalnál. Kábulat fogta el Zádor agyát s nem mert szólni, mert úgy tűnt föl neki, hogy ő most csak álmodik . . . Álmodta az egész háborút az összes szépségeivel és isszonyataival, álmodta, hogy ő Przemyslbe lett parancsolva, s álmodja az egész álom leggyönyörűbb álmát: ezt az isteni asszonyt. Nem mert mozdulni, mert félt, hogy fölébred s alföldi garzonlakásán találja magát, amint a nap a spaléta hasadékán vékony sávban besüt a sötét szobába, ahol délutáni álmát aludta . . . Az asszony is hallgatott. Az ő lelkét is rabul ejtette a varázs, mely hallgatásukból támadt. Magán érezte Zádor delejes tekintetét t
